Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-20 / 102. szám

BéKéscsaba, 1908. dec. 10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY segédtiszti állások szervezendők és min, den járás nagyságához képest egy, kettő­esetleg három napidijassal láttassék el. 9. Ugy a központ, mint az árvaszók az iroda-igazgatói álláson kivül, amely állás minden vármegyében szerveztetni kéretik, az iktató, kiadó és irattárnoki állásokat irodatiszti állásokká szervezze át és a most ezen állásokat, illetve ezeknek teendőit ellátó Írnokok azon állásokban szolgálati idejük tekintetbe vételével, a megfelelő fizetési osztály fokozataiba osztassanak be." Mint láthatjuk, a memorandum nem tartalmaz valami nagyon túlzott köve­teléseket. Higgadtan ós az állapotok kellő mérlegelésével van megszerkesztve és ilyen módon hihető is, hogy a kormány a kérelmet teljesíteni fogja. Remélhető ez Andrássy belügy­miniszter beszédéből, amelylyel a me­morandumot, áinyujtó küldöttségnek vá­laszolt. A miniszter ugyanis kijelentette, hogy a kérdést a legnagyobb jóindu­lattal fogja kezébe venni, annál is in­kább, mert a szociális kérdésekkel szemben érzékkel bir és azok rende­zését ő maga is a legnagyobb mérték­ben óhajtja. A megyei kezelőtisztek országos kongresszusának munkája tehát nem volt hiábavaló. gróf Blankensteint a virilisták közé be­iktatta. K 1 i m e n t Z. János csabai és M i k o 1 a y Mihály szarvasi lakosok el­halálozása folytán két megyebizottsági tagsági hely vált üressé. Ezeknek pót­lásáról is gondoskodott a választmány. Végeredményben tehát a megyei virilisták névjegyzéke kezdődik gróf Wenckheim Gézánál, ki 27,915-83 kor. és végződik K ü;n s 11 e r Dezsővel, ki 943 99 korona adót fizet. A pótlások miatt négyen maradtak ki a jegyzékből, u. m.: N a gy József orosházai, Weisz Mihály ós Sji p i c z k i K. János csabai, továbbá Horváth József szente­tornyai lakosok. Az igy elkészített jegyzéket az iga­zoló választmány a törvényhatósági bi­zottság elé terjeszti tudomásvótel végett. Változtatás ezek után csak abban az esetben történhetik rajta, ha valaki panaszszal él a közigazgatási bíróságnál és az a pánasznak helyt ad. Az igazoló-választmány ülése. Változások a megyei virilisták név­jegyzékében. » A vármegye legtöbb adót fizető ^polgárainak névjegyzéke hosszú idők "multán végre a megállapodáshoz köze­ledik/ Mint már megirtuk, a régebbi jegyzék' ellen öt felebbezós érkezett be az alispáni hivatalhoz. Weisz Éliás csabai, továbbá K o m á r György, Kiss Mihály, J a n u r i k Mályás ésLuscslk János szarvasi lakosok kérték adókimu­tatásuk alapján a virilisták névjegyzé­kébe való felvételüket. Az állandó bíráló választmány keddi ülésében helyt is adott a felebbezéseknek és a nevezet­teket a névjegyzékbe felvette. A vár­megyei igazoló választmány csütörtökön Márki János dr. gyulai kir. közjegyző elnöklete alatt tartott ülést s jóváhagyta az állandó bíráló választmány határo zatát és annak értelmében a névjegy­zéket kiigazította. 1 De nemcsak ez a választás történt | a névjegyzéken. Ugyanis gróf B 1 a n- j k e n s t e i n János körösladányi nagy- ! birtokos bejelentette a választmánynak j abbeli szándókát, hogy bizottsági tag- í sági jogait az 1909. évtől fogva Békés- ! megyében óhajtja gyakorolni. A választ- j mány a bejelentést tudomásul vette és ; á vármegyei közgyűlés. A póttárgysarozat pontjai Békésvármegye rendkívül érdekes­nek ígérkező, december 22-iki közgyű­lésének bár megjelent már a hetven pontot feltüntető tárgysorozat, móg min­dig érkeznek az alispáni hivatalhoz olyan ügyiratok, amelyek közgyűlési tárgyalást igényelnek. Ezért póttárgy­sorozatra is szükség lesz, amely érde­kesség szempontjából alig fog elma­radni a rendes tárgysorozat mögött. Eddig a következő ügyek vannak felvéve a póttárgysorozatba : A honvédelmi miniszter rendeletet intézett a törvényhatósághoz, melyben utasítja, hogy az 1909. évi sorozások polgári elnökeit jelölje ki. A törvény értelmében a sorozások polgári elnökei csak az alispán és a főjegyző lehetnek. Mivel azonban e két főhivatalnok nem lehet jelen minden sorozáson : meg van engedve, hogy helyettesítésükről gon­doskodjék a törvényhatóság. Sorozó­bizottsági elnök a főszolgabíró a saját járásában nem lehet. A'z alispán az orosházai járásban László Elek dr. tiszteletbeli megyei főorvost, a szarvasi járásban Z 1 i n s z k y Istvánt, a szeg­halmi járásban Kiss László tb. megyei főjegyzőt jelölte ki sorozó bizottsági el­nökül ; a többi járásban pedig ö és Daímel Sándor dr. főjegyző fognak elnökölni Ez intézkedését az alispán a közgyűlés elé fogja terjeszteni jóváha­gyás végett. A békési Kettős-Körös hid feljáró­Ián s mi e paradicsomi környezetben hallgattuk a következő elbeszélést : El Hadj Omárnak volt egy fivére : Mahmud ben Abdel-Nebi, aki előtte a Szidi-kolluk kaidja volt, Mahmudnak már volt három fele­sége s igy jó idő óta nem gondolt már ujabb nászra, mikor váratlanul találko­zott egy kóbor leánynyal, akibe hirte­len őrülten beleszeretett. Dzsuhérának hívták a leányt. Dzsu­héra azt jelenti: gyöngy. A tuniszi sí­kokról jött s falujának viseletét hordta : egy egyszerű vörös tunikát, mely ol­dalt nyitott volt s a keblét szabadon hagyta. Egy pásztor gyermeke volt, ha ugyan igazat mondott az anyja. Semmi biztosat nein tudtak felőle, csak azt, hogy se a valóságban, se az álmok vi­lágában senki sem volt Dzsuheránál szebb. Mihelyt meglátta Mahmed, magához vette s feleségévé tette. Remélte, hogy ha Isten is akarja, Dzsuhóra is szeretni fogja. Isten azonban nem akarta. Dzsuhóra nem adott mást Mahmudnak, mint kö­zönyös kis testét. Cserében kapott min­dent, még az előbbi feleségének elbo­csátását ós a kádi beleegyezését is. Fér­fének és házának korlátlan úrnője lett. S midőn már nem volt semmi legyőzni valója, vágyai uj cólokat kerestek s azt akarta, hogy más férfiakat is birjon. Ki minden lett a szeretője?! Nem lehetett azt megszámlálni. Soha egy kaid felesége igy nem hatalmaskodott. Estenként leleplezett arccal, nyitott ru­hával a terrászra lépett s ha egy férfi meglátta, ahelyett, hogy elfutott volna, rámosolygott. A törzs ifjai egymásután szerették, mivel ő, bárki jött, elfogadta. A legelső arrajárót egy alacsony ajtócs­kán a kert mélyére, a földig hajló lom­bok közé vonta és nem lehetett soha rajtakapni, mivel oly futó gyorsasággal élvezte a szeretkezés gyönyöreit, hogy leggyöngédebb találkái is csak annyi ideig tartottak, mint egy ölelés. Egy este, e futó láz közepette, Dzsuhóra hirtelen szerelmes lett. Valami Abdallah, aki épp oly szegény volt, mint ő azelőtt, egy suhanc, aki nyáron a szabad ég alatt, télen pedig a mecset­ben hált, emelte őtet a kéjből a szen­vedély gyönyörébe. Lóra ült tehát vele s megszökött. Napokig kereste Mahmud a nyo­mukat, de nem talált i rájuk, mivel Dzsuhóra fórfiruhát vitt magával s ugy lovagolt, mint egy oroszlán-vadász. S bármily kétségbeesett volt és bárhogy szemére vetették szégyenét, el volt ha­tározva, hogy megbocsát neki, mivel a szerelme semmivé oszlatta minden gőgjét. Nem tudta azonban, hogy mit kell még megérnie. Midőn már hajszájának végére érve, egy vendéglőben reájuk akadt s szobájukba behatolt, a két sze­relmes ugy meg volt részegedve az öleléstől, hogy nem hallották belépését. Mahmud hát felkiáltott: — Dzsuhéra, Dzsuhéra! S aztán nem is tudta, mit csinál, egy mozdulattal késére nyársalta az ölelkező leányt és ifjút. Abdallah rögtön meghalt. Dzsuhéra egy kiáltást hallatott, mely hosszú volt, mint egy gyönyör-sikoly. Egyszerre felnyitotta haldokló szemeit, Mahmud felé fordította a fejét s igy suttogott: — Óh Mahmud, Isten küldött téged. Kértem Istent, hogy engedjen „meghal­nom boldogságom közepette. 0 adta a fegyvert a kezedbe. Óh Istenem, mily éjszaka ez az én utolsó éjszakám. Te, Mahmud, szenvedés, öregség és beteg­ség közt fogsz meghalni. Én pedig e boldog önkívületben hagyom itt a föl­det. Légy áldott, Mahmud, légy áldott, áldott. o utolsó lehelletéig többször ismé­telte-: — Légy áldott, légy áldott. S bevégezvén történetét, El Hadj Omár másodszor is kihúzta hüvelyéből kését, melyen én most véres foltokat véltem látni. Aztán folytattuk sétánkat a virágos völgy ölén. Lábainknál a homokban egy arab gyerek egy dühös­ködő skorpióval ingerkedett. jának magasítása miatt a feljáró kör­nyékén levő házak sokat veszítettek értékükből, mert a magasítás megszüki­tette az utcákat s a lakások is sötéteb­bekké váltak. Az illető házak tulajdo­nosai ezért kártérítést követeltek a me­gyétől. Az égyezkedési tárgyalások meg is kezdődtek és azzal végződtek, hogy a megye minden egyes tulajdonosnak 1200 korona kártérítési összeget fog adni. A kereskedelmi miniszter azonban ez egyezséget megsemmisítette azzal az indokolással, hogy az a magasítás az Alföldi Első Gazdasági Vasút miatt vált szükségessé, tehát a vasút igazgatóság­nak is hozzá kell járulnia a kártérítés fedezéséhez. Az igazgatóság fel is aján­lott a tulajdonosoknak fejenkint 500 - 500 koronát. Igy a megye csak 700 korona fizetésére van kötelezve. Ez az ügy is bejelentésre kerül a közgyűlésen. Dr. Déri Henrik szarvasi járás­orvos és S a 1 a c z Ferenc szolgabíró betegségükre való hivatkozássá 1, 3—3 havi szabadságot kérnek. Salacz Ferenc^ nek a műit közgyűlés adott már 3 havi szabadságot. Mivel azonban állapota nem javult, kényleien a kapott szabad­ságidejét megduplázni. Az alispán előterjeszti, hogy mint eddig, ugy ez évben is részesítse a vármegye segélyben az utbiztosokat és utkaparókat. A 31 ulkaparó között 600, a 6 utbiztos között szintén 600 korona szétoszlását hozza javaslatba. A törvényhatóság Szeghalom köz­séget felhatalmazta egy anyakönyvi dij­noki állás rendszeresítésére. Szeghalom ezt megtette, ami szintén bejelentésre kerül. Bemutatja az alispán a tnezőberényi Körös hid feljárójához szükséges föld­területre vonatkozó adásvételi szerző­dést. Békés község három uj elemi isko­lát épLtet s az építkezést mar vállalatba is adta. A községi főmérnök azonban e határozatát megfelebbezte. Ugyancsak Békés község elhatá­rozta a bánhidi iskola felépítését is, amit szintén vállalatba adott. E határo­zat ellen pedig N ó r é István és társai nyújtottak be felebbezóst. Tótkomlósnak nincsen még állami iskolája. A törvényhatóság már sok­szor megsürgette, hogy illesszen e célra költségvetésébe megfelelő össze­get, de a Tótkom'ósiak mindig kibújtak az obligó alól Most végre megszavazott a képviselőtestület 46 000 koronát s ha­tározatát a közgyűlés elé terjesztette jóváhagyás végett. Ezek a póttárgysorozatnak eddigi pontjai. A közgyűlés napjáig azonban móg fognak a pontok szaporodni. A csaba—gerendási út kölcsöne. Törleszt a megye. Mint köztudomásu, Békéscsaba négy évvel ezelőtt 250,000 korona útépítési kölcsönt adott a vármegyének. A dolog historikuma az, hogy a kereskedelmi miniszter szerette volna kiépíteni a csaba—gerendási utvonalat, mely bele fog esni"a részletenkint épülő 3-ik trans­verzális útba is. Megfelelő összeget azon­ban nem illesztvén tárcája költségveté­sébe, felkérte a törvényhatóságot, hogy a szükséges költségeket előlegezze. A megye szintén nem rendelkezett a kí­vánt összeggel és ezért Csabának kel­lett az útépítés költségeit - 250,000 ko­ronát — kölcsön venni. A megye a köl­csönért 4%-ot fizetett. Csabának azonban az idén szüksége lévén az igen tekintélyes, már csak azért is, mert a mult évben, a nehéz pénzviszonyok között, magasabb ka­matot kellett fizetnie, mint amilyent a megye vállalt s a költségvetés­ben nagyon is nélkülözhető öszszeg­re, az ősz elején kérte a törvény­hatóságot, hogy a kölcsönt fizesse vissza, vagy legalább is emelje fel a kamatlá­bat 5%-ra. Az októberi megyei közgyű­lés teljesítette is az utóbbi kérelmet, az előbbire nézve pedig ugy határozott, hogy a kölcsönt majd akkor fogja Csa­bának visszafizetni, mikor az állam a törvényhatósági közutaknak a harmadik transverzális útvonalba eső részeit át­veszi, ami már kilátásba van helyezve. Békéscsaba ebben a határozatban meg is nyugodott és nem régen arra kérte az alispánt, hogy a kamatoknak a folyó év 2-ik és a jövő év első felére eső részét utalványozza ki. Az alispán azonban csak a folyó év második felére eső kamatok fejében utalványozott ki 6250 koronát, a jövő óv első felére vo­natkozólag pedig olyan végzést hozott, hogy csak akkor fogja a kért összeget kiutalványozni, ha a törvényhatósági közgyűlésnek ide vonatkozó határozata jogerőre emelkedik. A cigányügy rendezése. Érdekes indítvány a megyén. Csak nem régiben adtunk hirt a kóbor cigányoknak Békésmegvében el­követett több rendbeli garázdálkodásá­ról. De nemcsak ennek a vidéknek csa­pása és veszedelme ez a minden renden ós törvényen kivül áiló népség, hanem úgyszólván az egész országnak. Pusztító jégesőként járják a Fáraó közveszélyes ivadékai keresztül-kasul az országnak különösen azokat a részeit, hol a lakos­ság tehetősebb és nagy városok hiányá­ban a közbiztonság is gyönge lábon áll. A dánosi ügy nyomán a lapok kö­vetelték ugyan á cigánykérdés sürgős rendezését, de mindeddig nem foglal­kozott véle egy hivatalos testület sem. Az első ilyen testület Mosonvár­megye törvényhatósága volt, mely S h u 11 ó t y Miklós ottani szolgabíró indítványa folytán felirt a törvényho­záshoz s feliratához javaslatot is mellé­kelt a cigányok megrendszabályozására vonatkozólag. A javaslat szerint — me­lyet pártolás végett Mosonmegye meg­küldött Bókósvármegyének is, a követ­kező eljárásokkal lehetne a cigánykór­dóst megoldani: 1. Községenkint össze kell irni a cigányokat. 2. Ezután törzskönyvet kell róluk vezetni. 3. A 15 éven aluli cigánygyermeke­ket az állami gyermekmenhelyeken kell elhelyezn'. 4. A teljesen foglalkozásnélküli ci­gányok, mint közveszélyes egy'ének rendőri, illetve csendőri felügyelet alá helyezendők ós igazoló-jegygyel látan­dók el. 5 A község határát tilos átlépniök s esetleges eltávozásuk is csak szolga­bírói engedólylyel történhetik meg. Akik ezt be nem tartják, szigorúan megbün­tetendők. 6. Távozási engedélyt pedig csak akkor adhat nekik a szolgabíró, ha mun­kába szerződnek valahova. 7. A lovakat, kocsikat, mint amelyek főeszközei csavargásaiknak, el kell venni tőlük. A javaslat, mint láthatjuk, elég kö­rültekintéssel kezeli a kérdést. Főfon­tossága azonban abban rejlik, hogy ál­tala mégis a törvényhozás elé kerül ez a nagyon is kinos és sürgős megoldásra váró ügy. A közművelődési bizottság előadásai. Vetitő-gépeket! Békésvármegye közművelődési bi­zottsága igazán elismerésre méltó mű­ködést fejt ki. Mult számunkban már alkalmunk volt beszámolni az eddig tartott előadások statisztikájával. Az egyes községek lakosságának százai és ezrei keresik föl mindig az előadások színhelyeit, hogy maguknak az ismere­tek különböző ágaiból, ha kész tudást nem is, de legalább tájékozást merít­hessenek. Természetszerűleg a laikus közön­séget az olyan előadások érdeklik leg­jobban, amelyek az elméleti oktatást mutatványokkal, kísérletekkel kötik ösz­sze. Az elmélet hamarosan kiröppen az agyból, az észrevevési képességre ható külső inger egyszerű volta miatt. A mu­tatványokkal kisért előadások azonban jobban bevésődnek az emlékezetbe, mert a figyelemnek nemcsak a fül, de a szem is szolgálatába áll. Sajnos azonban, ilyen mutatványok­kal kisért előadások Bókósvármegyének csak olyan községeiben rendezhetők, ahol valamelyes felsőbb tanintézet szer­tárai bőven el vannak látva a szüksé­ges segédeszközökkel s olyan helyen a demonstráció nem okoz nagy gondot. Legtöbb helyen azonban csak elemi iskolák vannak s a kísérletezés és mu­tatványozás úgyszólván lehetetten. Ezen a hiányon akar segíteni most Békésvá^megye alispánja, mikor jelen tóse knpcsán a keddi megyei közgyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom