Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-20 / 102. szám

BéKéscsaba, 1908. dec. 10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY segédtiszti állások szervezendők és min, den járás nagyságához képest egy, kettőesetleg három napidijassal láttassék el. 9. Ugy a központ, mint az árvaszók az iroda-igazgatói álláson kivül, amely állás minden vármegyében szerveztetni kéretik, az iktató, kiadó és irattárnoki állásokat irodatiszti állásokká szervezze át és a most ezen állásokat, illetve ezeknek teendőit ellátó Írnokok azon állásokban szolgálati idejük tekintetbe vételével, a megfelelő fizetési osztály fokozataiba osztassanak be." Mint láthatjuk, a memorandum nem tartalmaz valami nagyon túlzott követeléseket. Higgadtan ós az állapotok kellő mérlegelésével van megszerkesztve és ilyen módon hihető is, hogy a kormány a kérelmet teljesíteni fogja. Remélhető ez Andrássy belügyminiszter beszédéből, amelylyel a memorandumot, áinyujtó küldöttségnek válaszolt. A miniszter ugyanis kijelentette, hogy a kérdést a legnagyobb jóindulattal fogja kezébe venni, annál is inkább, mert a szociális kérdésekkel szemben érzékkel bir és azok rendezését ő maga is a legnagyobb mértékben óhajtja. A megyei kezelőtisztek országos kongresszusának munkája tehát nem volt hiábavaló. gróf Blankensteint a virilisták közé beiktatta. K 1 i m e n t Z. János csabai és M i k o 1 a y Mihály szarvasi lakosok elhalálozása folytán két megyebizottsági tagsági hely vált üressé. Ezeknek pótlásáról is gondoskodott a választmány. Végeredményben tehát a megyei virilisták névjegyzéke kezdődik gróf Wenckheim Gézánál, ki 27,915-83 kor. és végződik K ü;n s 11 e r Dezsővel, ki 943 99 korona adót fizet. A pótlások miatt négyen maradtak ki a jegyzékből, u. m.: N a gy József orosházai, Weisz Mihály ós Sji p i c z k i K. János csabai, továbbá Horváth József szentetornyai lakosok. Az igy elkészített jegyzéket az igazoló választmány a törvényhatósági bizottság elé terjeszti tudomásvótel végett. Változtatás ezek után csak abban az esetben történhetik rajta, ha valaki panaszszal él a közigazgatási bíróságnál és az a pánasznak helyt ad. Az igazoló-választmány ülése. Változások a megyei virilisták névjegyzékében. » A vármegye legtöbb adót fizető ^polgárainak névjegyzéke hosszú idők "multán végre a megállapodáshoz közeledik/ Mint már megirtuk, a régebbi jegyzék' ellen öt felebbezós érkezett be az alispáni hivatalhoz. Weisz Éliás csabai, továbbá K o m á r György, Kiss Mihály, J a n u r i k Mályás ésLuscslk János szarvasi lakosok kérték adókimutatásuk alapján a virilisták névjegyzékébe való felvételüket. Az állandó bíráló választmány keddi ülésében helyt is adott a felebbezéseknek és a nevezetteket a névjegyzékbe felvette. A vármegyei igazoló választmány csütörtökön Márki János dr. gyulai kir. közjegyző elnöklete alatt tartott ülést s jóváhagyta az állandó bíráló választmány határo zatát és annak értelmében a névjegyzéket kiigazította. 1 De nemcsak ez a választás történt | a névjegyzéken. Ugyanis gróf B 1 a n- j k e n s t e i n János körösladányi nagy- ! birtokos bejelentette a választmánynak j abbeli szándókát, hogy bizottsági tag- í sági jogait az 1909. évtől fogva Békés- ! megyében óhajtja gyakorolni. A választ- j mány a bejelentést tudomásul vette és ; á vármegyei közgyűlés. A póttárgysarozat pontjai Békésvármegye rendkívül érdekesnek ígérkező, december 22-iki közgyűlésének bár megjelent már a hetven pontot feltüntető tárgysorozat, móg mindig érkeznek az alispáni hivatalhoz olyan ügyiratok, amelyek közgyűlési tárgyalást igényelnek. Ezért póttárgysorozatra is szükség lesz, amely érdekesség szempontjából alig fog elmaradni a rendes tárgysorozat mögött. Eddig a következő ügyek vannak felvéve a póttárgysorozatba : A honvédelmi miniszter rendeletet intézett a törvényhatósághoz, melyben utasítja, hogy az 1909. évi sorozások polgári elnökeit jelölje ki. A törvény értelmében a sorozások polgári elnökei csak az alispán és a főjegyző lehetnek. Mivel azonban e két főhivatalnok nem lehet jelen minden sorozáson : meg van engedve, hogy helyettesítésükről gondoskodjék a törvényhatóság. Sorozóbizottsági elnök a főszolgabíró a saját járásában nem lehet. A'z alispán az orosházai járásban László Elek dr. tiszteletbeli megyei főorvost, a szarvasi járásban Z 1 i n s z k y Istvánt, a szeghalmi járásban Kiss László tb. megyei főjegyzőt jelölte ki sorozó bizottsági elnökül ; a többi járásban pedig ö és Daímel Sándor dr. főjegyző fognak elnökölni Ez intézkedését az alispán a közgyűlés elé fogja terjeszteni jóváhagyás végett. A békési Kettős-Körös hid feljáróIán s mi e paradicsomi környezetben hallgattuk a következő elbeszélést : El Hadj Omárnak volt egy fivére : Mahmud ben Abdel-Nebi, aki előtte a Szidi-kolluk kaidja volt, Mahmudnak már volt három felesége s igy jó idő óta nem gondolt már ujabb nászra, mikor váratlanul találkozott egy kóbor leánynyal, akibe hirtelen őrülten beleszeretett. Dzsuhérának hívták a leányt. Dzsuhéra azt jelenti: gyöngy. A tuniszi síkokról jött s falujának viseletét hordta : egy egyszerű vörös tunikát, mely oldalt nyitott volt s a keblét szabadon hagyta. Egy pásztor gyermeke volt, ha ugyan igazat mondott az anyja. Semmi biztosat nein tudtak felőle, csak azt, hogy se a valóságban, se az álmok világában senki sem volt Dzsuheránál szebb. Mihelyt meglátta Mahmed, magához vette s feleségévé tette. Remélte, hogy ha Isten is akarja, Dzsuhóra is szeretni fogja. Isten azonban nem akarta. Dzsuhóra nem adott mást Mahmudnak, mint közönyös kis testét. Cserében kapott mindent, még az előbbi feleségének elbocsátását ós a kádi beleegyezését is. Férfének és házának korlátlan úrnője lett. S midőn már nem volt semmi legyőzni valója, vágyai uj cólokat kerestek s azt akarta, hogy más férfiakat is birjon. Ki minden lett a szeretője?! Nem lehetett azt megszámlálni. Soha egy kaid felesége igy nem hatalmaskodott. Estenként leleplezett arccal, nyitott ruhával a terrászra lépett s ha egy férfi meglátta, ahelyett, hogy elfutott volna, rámosolygott. A törzs ifjai egymásután szerették, mivel ő, bárki jött, elfogadta. A legelső arrajárót egy alacsony ajtócskán a kert mélyére, a földig hajló lombok közé vonta és nem lehetett soha rajtakapni, mivel oly futó gyorsasággal élvezte a szeretkezés gyönyöreit, hogy leggyöngédebb találkái is csak annyi ideig tartottak, mint egy ölelés. Egy este, e futó láz közepette, Dzsuhóra hirtelen szerelmes lett. Valami Abdallah, aki épp oly szegény volt, mint ő azelőtt, egy suhanc, aki nyáron a szabad ég alatt, télen pedig a mecsetben hált, emelte őtet a kéjből a szenvedély gyönyörébe. Lóra ült tehát vele s megszökött. Napokig kereste Mahmud a nyomukat, de nem talált i rájuk, mivel Dzsuhóra fórfiruhát vitt magával s ugy lovagolt, mint egy oroszlán-vadász. S bármily kétségbeesett volt és bárhogy szemére vetették szégyenét, el volt határozva, hogy megbocsát neki, mivel a szerelme semmivé oszlatta minden gőgjét. Nem tudta azonban, hogy mit kell még megérnie. Midőn már hajszájának végére érve, egy vendéglőben reájuk akadt s szobájukba behatolt, a két szerelmes ugy meg volt részegedve az öleléstől, hogy nem hallották belépését. Mahmud hát felkiáltott: — Dzsuhéra, Dzsuhéra! S aztán nem is tudta, mit csinál, egy mozdulattal késére nyársalta az ölelkező leányt és ifjút. Abdallah rögtön meghalt. Dzsuhéra egy kiáltást hallatott, mely hosszú volt, mint egy gyönyör-sikoly. Egyszerre felnyitotta haldokló szemeit, Mahmud felé fordította a fejét s igy suttogott: — Óh Mahmud, Isten küldött téged. Kértem Istent, hogy engedjen „meghalnom boldogságom közepette. 0 adta a fegyvert a kezedbe. Óh Istenem, mily éjszaka ez az én utolsó éjszakám. Te, Mahmud, szenvedés, öregség és betegség közt fogsz meghalni. Én pedig e boldog önkívületben hagyom itt a földet. Légy áldott, Mahmud, légy áldott, áldott. o utolsó lehelletéig többször ismételte-: — Légy áldott, légy áldott. S bevégezvén történetét, El Hadj Omár másodszor is kihúzta hüvelyéből kését, melyen én most véres foltokat véltem látni. Aztán folytattuk sétánkat a virágos völgy ölén. Lábainknál a homokban egy arab gyerek egy dühösködő skorpióval ingerkedett. jának magasítása miatt a feljáró környékén levő házak sokat veszítettek értékükből, mert a magasítás megszükitette az utcákat s a lakások is sötétebbekké váltak. Az illető házak tulajdonosai ezért kártérítést követeltek a megyétől. Az égyezkedési tárgyalások meg is kezdődtek és azzal végződtek, hogy a megye minden egyes tulajdonosnak 1200 korona kártérítési összeget fog adni. A kereskedelmi miniszter azonban ez egyezséget megsemmisítette azzal az indokolással, hogy az a magasítás az Alföldi Első Gazdasági Vasút miatt vált szükségessé, tehát a vasút igazgatóságnak is hozzá kell járulnia a kártérítés fedezéséhez. Az igazgatóság fel is ajánlott a tulajdonosoknak fejenkint 500 - 500 koronát. Igy a megye csak 700 korona fizetésére van kötelezve. Ez az ügy is bejelentésre kerül a közgyűlésen. Dr. Déri Henrik szarvasi járásorvos és S a 1 a c z Ferenc szolgabíró betegségükre való hivatkozássá

1, 3—3 havi szabadságot kérnek. Salacz Ferenc^ nek a műit közgyűlés adott már 3 havi szabadságot. Mivel azonban állapota nem javult, kényleien a kapott szabadságidejét megduplázni. Az alispán előterjeszti, hogy mint eddig, ugy ez évben is részesítse a vármegye segélyben az utbiztosokat és utkaparókat. A 31 ulkaparó között 600, a 6 utbiztos között szintén 600 korona szétoszlását hozza javaslatba. A törvényhatóság Szeghalom községet felhatalmazta egy anyakönyvi dijnoki állás rendszeresítésére. Szeghalom ezt megtette, ami szintén bejelentésre kerül. Bemutatja az alispán a tnezőberényi Körös hid feljárójához szükséges földterületre vonatkozó adásvételi szerződést. Békés község három uj elemi iskolát épLtet s az építkezést mar vállalatba is adta. A községi főmérnök azonban e határozatát megfelebbezte. Ugyancsak Békés község elhatározta a bánhidi iskola felépítését is, amit szintén vállalatba adott. E határozat ellen pedig N ó r é István és társai nyújtottak be felebbezóst. Tótkomlósnak nincsen még állami iskolája. A törvényhatóság már sokszor megsürgette, hogy illesszen e célra költségvetésébe megfelelő összeget, de a Tótkom'ósiak mindig kibújtak az obligó alól Most végre megszavazott a képviselőtestület 46 000 koronát s határozatát a közgyűlés elé terjesztette jóváhagyás végett. Ezek a póttárgysorozatnak eddigi pontjai. A közgyűlés napjáig azonban móg fognak a pontok szaporodni. A csaba—gerendási út kölcsöne. Törleszt a megye. Mint köztudomásu, Békéscsaba négy évvel ezelőtt 250,000 korona útépítési kölcsönt adott a vármegyének. A dolog historikuma az, hogy a kereskedelmi miniszter szerette volna kiépíteni a csaba—gerendási utvonalat, mely bele fog esni"a részletenkint épülő 3-ik transverzális útba is. Megfelelő összeget azonban nem illesztvén tárcája költségvetésébe, felkérte a törvényhatóságot, hogy a szükséges költségeket előlegezze. A megye szintén nem rendelkezett a kívánt összeggel és ezért Csabának kellett az útépítés költségeit - 250,000 koronát — kölcsön venni. A megye a kölcsönért 4%-ot fizetett. Csabának azonban az idén szüksége lévén az igen tekintélyes, már csak azért is, mert a mult évben, a nehéz pénzviszonyok között, magasabb kamatot kellett fizetnie, mint amilyent a megye vállalt s a költségvetésben nagyon is nélkülözhető öszszegre, az ősz elején kérte a törvényhatóságot, hogy a kölcsönt fizesse vissza, vagy legalább is emelje fel a kamatlábat 5%-ra. Az októberi megyei közgyűlés teljesítette is az utóbbi kérelmet, az előbbire nézve pedig ugy határozott, hogy a kölcsönt majd akkor fogja Csabának visszafizetni, mikor az állam a törvényhatósági közutaknak a harmadik transverzális útvonalba eső részeit átveszi, ami már kilátásba van helyezve. Békéscsaba ebben a határozatban meg is nyugodott és nem régen arra kérte az alispánt, hogy a kamatoknak a folyó év 2-ik és a jövő év első felére eső részét utalványozza ki. Az alispán azonban csak a folyó év második felére eső kamatok fejében utalványozott ki 6250 koronát, a jövő óv első felére vonatkozólag pedig olyan végzést hozott, hogy csak akkor fogja a kért összeget kiutalványozni, ha a törvényhatósági közgyűlésnek ide vonatkozó határozata jogerőre emelkedik. A cigányügy rendezése. Érdekes indítvány a megyén. Csak nem régiben adtunk hirt a kóbor cigányoknak Békésmegvében elkövetett több rendbeli garázdálkodásáról. De nemcsak ennek a vidéknek csapása és veszedelme ez a minden renden ós törvényen kivül áiló népség, hanem úgyszólván az egész országnak. Pusztító jégesőként járják a Fáraó közveszélyes ivadékai keresztül-kasul az országnak különösen azokat a részeit, hol a lakosság tehetősebb és nagy városok hiányában a közbiztonság is gyönge lábon áll. A dánosi ügy nyomán a lapok követelték ugyan á cigánykérdés sürgős rendezését, de mindeddig nem foglalkozott véle egy hivatalos testület sem. Az első ilyen testület Mosonvármegye törvényhatósága volt, mely S h u 11 ó t y Miklós ottani szolgabíró indítványa folytán felirt a törvényhozáshoz s feliratához javaslatot is mellékelt a cigányok megrendszabályozására vonatkozólag. A javaslat szerint — melyet pártolás végett Mosonmegye megküldött Bókósvármegyének is, a következő eljárásokkal lehetne a cigánykórdóst megoldani: 1. Községenkint össze kell irni a cigányokat. 2. Ezután törzskönyvet kell róluk vezetni. 3. A 15 éven aluli cigánygyermekeket az állami gyermekmenhelyeken kell elhelyezn'. 4. A teljesen foglalkozásnélküli cigányok, mint közveszélyes egy'ének rendőri, illetve csendőri felügyelet alá helyezendők ós igazoló-jegygyel látandók el. 5 A község határát tilos átlépniök s esetleges eltávozásuk is csak szolgabírói engedólylyel történhetik meg. Akik ezt be nem tartják, szigorúan megbüntetendők. 6. Távozási engedélyt pedig csak akkor adhat nekik a szolgabíró, ha munkába szerződnek valahova. 7. A lovakat, kocsikat, mint amelyek főeszközei csavargásaiknak, el kell venni tőlük. A javaslat, mint láthatjuk, elég körültekintéssel kezeli a kérdést. Főfontossága azonban abban rejlik, hogy általa mégis a törvényhozás elé kerül ez a nagyon is kinos és sürgős megoldásra váró ügy. A közművelődési bizottság előadásai. Vetitő-gépeket! Békésvármegye közművelődési bizottsága igazán elismerésre méltó működést fejt ki. Mult számunkban már alkalmunk volt beszámolni az eddig tartott előadások statisztikájával. Az egyes községek lakosságának százai és ezrei keresik föl mindig az előadások színhelyeit, hogy maguknak az ismeretek különböző ágaiból, ha kész tudást nem is, de legalább tájékozást meríthessenek. Természetszerűleg a laikus közönséget az olyan előadások érdeklik legjobban, amelyek az elméleti oktatást mutatványokkal, kísérletekkel kötik öszsze. Az elmélet hamarosan kiröppen az agyból, az észrevevési képességre ható külső inger egyszerű volta miatt. A mutatványokkal kisért előadások azonban jobban bevésődnek az emlékezetbe, mert a figyelemnek nemcsak a fül, de a szem is szolgálatába áll. Sajnos azonban, ilyen mutatványokkal kisért előadások Bókósvármegyének csak olyan községeiben rendezhetők, ahol valamelyes felsőbb tanintézet szertárai bőven el vannak látva a szükséges segédeszközökkel s olyan helyen a demonstráció nem okoz nagy gondot. Legtöbb helyen azonban csak elemi iskolák vannak s a kísérletezés és mutatványozás úgyszólván lehetetten. Ezen a hiányon akar segíteni most Békésvá^megye alispánja, mikor jelen tóse knpcsán a keddi megyei közgyűlés