Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-20 / 102. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 dec. 23. elé azzal az inditványnyal járul, hogy a közművelődési bizottságnak két vetítőgép beszerzési céljaira szavazzon meg ezer koronát. Az Uránia-szinház szívesen bocsátja rendelkezésre a szükséges képanyagot, a szükséges gépanyagot azonban kölcsön nem adja s emiatt szemléltető előadásokat korlátolt számban lehet csak tartani. Az 1000 koronából azonban lehetne legalább két vetítő gépet beszerezni, amelyek nagy befolyással lennének az előadások érdekességének növelésére. Erre meg is van az anyagi eszköz a vármegyei közművelődési alapnak ez évben fel nem használt kamatjövedelmében, amelyből, ha 1000 koronát a törvényhatóság a közművelődési bizottság .rendelkezésére bocsát, könynyen segíthet a vetitő gépeknek már nagyon is érezhető hiányán. A törvényhatósági közgyűlés bizonyára hozzá is fog járulni az alispáni javaslathoz, különösen ha tekintetbe veszi azt, hogy a vetitő gépek költségei nem háritanak egy fillérnyi terhet sem a megyére, mert egy kulturális célra rendelt alap kamatjövedelméből fedezhetAk. Itt emiitjük meg, hogy Csabán ma délután 5 órakor Groó Vilmos főgimnáziumi tanár folytatni fogja „A vizről" szóló, mult vasárnap elkezdett nagyérdekü előadását, Gyulán pedig Rencsis o v s z k y Ferenc, a „Békésmegyei Ellenzék" szerkesztője fog előadást tartani A „könyv" cimmel. Politikai hullámok. - Mit hoz az újesztendő ? — Külön fővárosi tudósítónktól. ... A paktumban vállalt kötelezettségeket kilenctizedrészében teljesítette a koalició. Hátra van még az uj választói törvény megalkotása, amely annak idején sarkköve volt a békének ugy a király, mint a nemzet bizalmára támaszkodó többség részéről ... A király azért kötötte ki az alkotmány kiszélesítését, mert az a reménye, hogy az uj néprétegek bevonásával és igy az elégületlen nemzeti közérzület lecsillapításával a kormányzás állandó és termékeny nyugalma helyreáll, viszont .a többségnek az volt a célja, hogy jövő uralmának föltételeit ő maga állaprtsa meg. Kossuth Ferenc több izben kijelentette, hogy a kormányvállalás leginkább azért történt, mert a király által is követelt általános választói jogot a nemzeti érdekek biztosításával kellett megalkotni, nehogy ismeretlen mennyiségekkel kelljen számolni és igy újra egy mindenre hajlandó kisebbség bitorolja a nemzeti hatalmat. A választási törvény elkészült és a kormány kifejezte a korona előtt azt a meggyőződését, hogy ez a reform az, amely a kormány által remélt nyugodt viszonyokat és állandó helyzetet meg fogja teremteni. Meg kellett még győzni erről a mai parlament többségét és különösen a függetlenségi pártot, amely aggodalommal gondol arra, hogy egy rosszul alkalmazott választójog könnyen meglazíthatja a pártnak a néppel való eleven kontaktusát. Ez az aggodalom, a hitnek és kétségnek ez a bizonytalan hullámzása a kiinduló pontja tulajdonképp azoknak a mozgalmaknak, amelyek az utóbbi napokban tajtékot vetnek. Az átmenet ideje előbb-utóbb technikai kényszerűséggel lejár és természetes, hogy a választók elé- hódításra alkalmas programmal kell lépni. Igy került előiérbe a bankkérdés, amelyben a kormány éppen a függetlenségi párt programjára való tekintettel, szabad kezet tartott fönn a nemzet számára, de amelynek megotdása előtt hirtelen egy ujabb, bár elég régi keletű, ellenben sokkal súlyosabb kérdés merült föl: a létszámemelés. A kormány már hónapok óta szondirozza a pártok hangulatát és az udvar véleményét. Egyrészről a pártoknál megtalálta a hajlandóságot arra, hogy megfelelő nemzeti koncessiók fejében megszavazza az uj véderőtörvényt, másrészről a koronánál hajlandóságot vett észre abban a tekintetben, hogy a nemzet összesége által rég óhajtott katonai követeléseknek egy része most teljesedésbe . mehet. Ezt a két álláspontot kell a kormánynak összeegyeztetni és ma már konstatálni lehet, hogy alig van valami eltérés a fölfogásokban. Ha a katonai kérdés elintézést nyer, akkor megtörték a jeget az egyik parton, ahol a fúzió eddig megfeneklett. A bankkérdés a másik nagy probléma, de ezzel várni lehet, mert a tárgyalások elhúzódnak és mert ebben a kérdésben gazdasági szükséglfog dönteni. A kormánynak az az álláspontja, hogy az ország gazdasági életére esetleg elhatározó következményekért a felelősséget nem vállalhatja s minthogy a mostani pártok megbíznak vezéreikben, valószínű, hogy ezt a vitát a kormányférfiak állásfoglalása fogja eldönteni. Talán egy kisebb csoport intranzigens álláspontra helyezkedik és kiválik a kormányt támogató pártból, de ez megkönnyítené a fúziót és szilárdabb alapra helyezné a válságból kiforrott pártviszonyokat. Ha egy non putarem-fordulat lehetetlenné tenné a fúzió létrehozását és a küszöbön álló bankkérdés és katonai kérdés megoldását, kormányválság ebből sem lehetne, mert a király ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány teljesítse a paktumban vállalt kötelezettségeket. Ha pedig ehhez nem rendelkeznék többséggel, megkapja az eszközöket arra, hogy többséget teremtsen, ami a király szemében anynyival kedvesebb alternatíva, mert igy maguk a választók nyilatkozhatnának affelől, milyen választójogi reformot óhajtanak, ami a jövő alakulások tekintetében is megnyugtatást biztosithatna. * Igy ecsetelte a mostani politikai helyzetet és a jövő várható eseményeit egy abszolút beavatott kormánypárti politikus, akinek a kibontakozás előkészítésében is szerepe van. Endrődi csendélet. Leütik a járókelőket. Csak a minap történt, hogy Endrődön egy szép holdvilágos este 9—11 óra között a fél falun keresztül leszedték a nagy és kis kapukat, cégtáblákat, malom-oszlopot, fatörzseket raktak keresztül a kocsi uton, bezárt udvarokat forgattak fel a jókedvű ifjak, e hó 13-án pedig délután 4 órakor minden ok nélkül leütöttek a nyilt utcán egyuriembert; azaz, hogy volt ok rá, mert „vasárnap" merészelt a temetőből hazafelé menni, no meg hogy úriember volt. A tettes S o c ó Lajos napszámos, ki ötödmagával a községi iktatónak fejét lékelte meg. Hétköznap még csak bántatlanul el lehet menni a községben, kivéve a „papucsos kaszinót", az ártézi kut környékét, mert az még ma is veszélyezteti az arra menőket, pedig csak nem régiben történt, hogy a hatóság meg! rendszabályozta a vidéket, a mikor közI biztons igi és tisztasági szempontból el\ tiltotta a négylábú tagokat a kaszinó i területéről; most meg azokat a kétlábú tagokat kellene a hatóságnak onnan továbbittatni, kik az előbbieknél nagyobb mértékben gátolják a forgalmat s veszélyeztetik a közbiztonságot. Ezek ; pedig a cselédlányok dologtalan lovagjai. A vasárnap és ünnepnap azonban i különleges helyzetet teremt Endrődön. I Akkor különösen a nadrágos kaszthoz tartozóüegyének kénytelenek betartani azt az évtizedekre visszanyúló hagyományt, bogy ki ne mozduljanak hazulról, mert akkor a nép gyermekei sétálnak 4—5-en egymás mellett, elfoglalva 200—300 méter hosszan a járdát s űzik ártatlan tréfáikat, hogy kit ós mily messze lökjenek a sárba! . . . És ezt a csúfondáros szokást tűrni kell, mert nincs, aki védelmet nyújtson. Az az 1—2 napi elzárás, amiben följelentés esetén részesül a tettes, reá nézve virtus, custodia honesta, amiért máskor is felöklel bárkit, legyen az férfi, vagy védtelen nő, ki a legtöbb esetben följelentést sem tesz, mert nem ismeri táI madóját. Ha valaki már most ilyen időben i kénytelen az utcára vetődni, az vagy ' az árok szólón bukdácsol a sárban, vagy I kiteszi magát annak, hogy lelökik, meg ! is hempergetik benne, sőt ha szólni merne, fejbe verik. A közrend fentartása törvény sze; rint a községek kötelessége; de ha az 1 ennek őrzésére rendelt közeg: a községi rendőrség vagy nem is akarja kötelességét teljesíteni, vagy képtelen arra, ez a kötelezettség csak írott malaszt. Amint az állam, ugy a község is tartozik az általa beszedett adóból a területén lakók mindama szükségleteit ellátni, melyeket célszerűbben láthat el, mint egyesek és amelyek épp ez okból váltak közszükségletekké. Ha pedig valamely községnek — mint Endrődnek is — meg nem felelő, vagy elégtelen a közszükségletek bizányos ágának ellátására, mint ez esetben a személy- és vagyonbiztonságnak őrzésére hivatott közege és hozzátartozói összeségének jól felfogott érdekében sem vet véget az ilyen lehetetlen állapotoknak, ha kell, a legmesszebbmenő áldozatok árán is, akkor a felettes hatóságokra hárul az a kötelezettség, hogy előzetes ós megtorló intézkedésekkel (a két ós fél főnyi csendőrség szaporítása, táncvigalmi engedélyeknek ki nem adása stb.) — ez az ököljog, — a turbulens elemek erélyes megfékezése által kiirtassák a vármegye legtávolabbi részéből: még Endrőd községből is. sk. Veszstegetési kísérlet egy hadnagygyal. Mégsem gyöngyélet a gyöngyélet! Szó, ami szó, ebben az elpuhult világban ugyancsak elhalványodtak a magyarság katonai erényei. Valamikor régen, minden fiatal embernek ideálja volt leventének, katonának lenni harcra, háborúba menni, „hirvirágot szedni gyöngyös koszorúba!" Manapság már nem igen rajongunk az uniformisért. Csak a gyerekek nézik áhítatos bámulattal, sajgó kebellel a katona bácsikat. . No meg a lányok! ... Az ő szivök is könnyebben olvad meg egy kackiás bajszú, karcsúra fűzött kis hadnagy, mint a nehézkesen tipegő, bőruhás cibilek láttára. A szerencsétlen cibileknek kétszer akkora fáradtságukba kerül meghódítani egy kis lányt, mint egy katonának. Da hagyjuk ezt. Tény, hogy ma éppan azok félnek legjobban a katonaságtól, akikre vár ez a gyönyörű élet: a katonakötelesek. Minden követ megmozgatnak, csakhogy valamiképpen elkerüljék az uniformist, meg a borjucipelést. Ezek közé tartozott Nagy Albert irnok is, aki ez év januárjában vonult be bakának a csabai százegyesekhez. Csak amolyan „pótlék", kéthónapos baka volt, mégis nagyon elkeseredett. Már előre panaszkodott barátjának, P á c z i Mihály, Szentes városi Írnoknak, hogy ő nehezen birja ki még azt a két hónapot is, mert nagyon fájnak lábai. Páczi vigasztalta: — Ne busulj pajtás, majd segítek én valahogy a dolgon! Nagy Albert annak rendje és módja szerint bo is vonult. Pác/á ekkor kapta magát, levelet irt H o 11 e g a Károly cs. ós kir. hadnagynak:, amelyben arra kérte, hogy jó barátját, Nagy Albertet, mint intelligens embert, lábfájása miatt az irodába ossza be szolgálatra. Hiszen úgysem szokták a pótlékokat, mondjuk Port-Arthur ostromára vinni. Nem kell azoknak olyan sokat tudni a hadi stúdiumokból, mint egy vezérkari tábornoknak. A levél nem lett volna még baj, de mellékelve volt hozzá egy ropogós 50 koronás bankó is. Ennek lett volna hivatása, tudniillik „nyomatékot" adni a kérelemnek. Világos volt a vesztegetési kísérlet. A hadnagy módnélkül felháborodott erre és azonnal bejelentette a dolgot felettes hatóságának, mely a ropogós „corpus delicti"-t azonnal lefoglalta, Páczit pedig feljelentette a gyulai királyi ügyészségnél. Csütörtökön Ítélkezett a bíróság a vesztegető jó barát fölött, akit 30 kor. fő ós 20 kor. mellékbüntetésre itélt vesztegetési kísérlet cimén. A kis ügy tehát Páczinak a sok zaklatáson kiviil, kerek 100 koronájába került. Hogy az incidens után jobban ment-e a Nagy Albert dolga a szürke kaszárnyában, arról nem szól a krónika. Aligha . . . KróniKa. Vidul a föld ábrázatja, Készül, herceg Karnevál, Koronáját fényesiti, Mielőtt a földre száll. Sok putz-paszta, smirgli-papir 5 petróleum elfogy ám, Egy év alatt sok a rozsda fi hercegi koronán. Követei érkeznek már; Meghívóktól nyüzsg a táj, „Tisztelt cim és b. családja" Mindig tudja, hol a bál. Lányfejecskék tervet szőnek, Mennyi sóhaj röppen el ! Papák, mamák csak azt hallják : „Ide-oda vigyen el I" Kell is ám ez a papáknak, Mért mulatnak oly sokat? tlri muri van itt annyi, Mint sehol a nap alatt. Disznótort, meg teaestélyt Folyton ád a kaszinó, Nem hiányzik, persze, semmi, Sem a jó bor, sem vonó. Szombaton is vígan szólott Odafönn a muzsika, Nóta mellett elteázni Nem is oly rossz, nem biz'a I Tea után táncra kelni, Ez már régi jó szokás S tea után mindig felfér Egy kis jó bor-áldomás. Szombaton még nóta szólott, De vasárnap délután Harci kürtök riadoztak Orosházán, meg Gyulán. , „Ez a kormány átkos kormány, fi pokolba el vele: . . ." Ezt bömbölte sok balpárti, — fi hang minden fegyvere, hangos lesz a megyegyülés, Ott is ily bölcs ige száll, Politikus patikus lett Megyénkben a vész-sirály. Politikus-patikussal Nem tanácsos kezdeni, Ra akarja, isten ucscse, A megyét megmérgezi, Fiarc után ám béke támad ; Jön Karácsony ünnepe, Melegségről, szeretetről Most megújul száz rege, fi k s Jézust egyre várják Felnőttek meg gyermdkek : Mi vár reánk, mit hoz nékünk ? Millió ajk igy rebeg. Csaba, Gyula pénzt szeretne, Zsíros bankót, de sokat, Tótkomlós a muszka cárral Lenne százszor boldogabb. Békés község papot, jegyzőt Vár az égből hullani, Szarvas még egy hangversenynyel Fog rekordot tartani. Szép Karácsony, szent Karácsony, Lásd, igy várnak tereád, Teljesítsd a kivánságok Egy kis részét legalább. Inkább, lévén altruista, • Én nem kérek oly nagyot: Másnak adjál mindent, mindent. Legyek én az elhagyott I . . . CrliyTanácsülés Béfcéscsabán. ! — Tűzoltók biztosítása. — A szegényház fehérneműi. — Községi ingóságok eladása. Békéscsaba tegnap délután 3 órakor tartott tanácsülésén különösen két ügy vert nagyobb hullámokat. Egyik a tűzoltók biztosítása, melyre vonatkozólag a tanács régebbi határozatát megsemmisítette, másik a községi ingóságok eladásának módozatai, melyekre vonatkozólag a számvevő bekért javaslatát a tanács nem fogadta el, hanem a számvevőt ujabb javaslat beterjesztésére utasította. A tanácsülés tárgyai egyébiránt a következők voltak: S a j b e n András kenyér-segély iránti kérelme teljesítésre talált, ellen-