Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-20 / 102. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 102-ik szám. Vasárnap, december 20. BEKESME6YEI EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EIÍOFIZBTÉSI Dl.l : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. ElSflzetni bármikor lehet évnegyedenbelöl is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő: Dr. LÁNG FRIGYES Felelős szerkesztő: GULYÁS JÓZSEF. Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF. Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A létszámemelés. Békéscsaba, december 19. Most, igaz, hogy nem egészen váratlanul, ismét felmerült a magyar politikai élet legkellemetlenebb és legtöbb kormányt buktató kérdése, a katonai kérdés, a létszámemelés. Kiröppent a világba éppen a karácsonyi parlamenti szünet kezdetén, hogy egyrészt megrontsa a kormány iránt bizalommal viseltető politikusok pihenését, másrészt pedig alkalmat adjon az ellenzéknek arra, hogy a szünetet erőgyűjtésre, ujabb támadás előkészítésére használja fel. Mert az ellenzéknek Magyarországon mindig leghálásabb témája volt a katonai létszámemelés. Ezzel lehet szerezni népszerűséget, lehet mennydörögni a nemzetietlen hadsereg ellen, amely nemcsak millióinkat falja fel, de fiainkat is. A kormány mindig huzta-halasztotta e kellemetlen ügynek szőnyegre hozatalát. A paktumban vállalt kötelezettségeknek úgyszólván mindegyikét teljesítette már, csupán a katonai kérdés van hátra. Ezt sem lehet többé halogatni. Bármilyen népszerűtlen, bármilyen megrázkódtatással fog is esetleg a kormányra járni, elő kellett vele lépni. A katonai kérdésnek a magyar államiságra nézve oly fontos és kielégítő megoldása csak a nemzet és a király között létrehozandó uj megegyezés alapján képzelhető, amelyet erős, egységes többségnek kell garantálnia. Igy jönnek összefüggésbe egymással a fúzió és a létszámemelés. A fúzió számára szükséges alapon, a katonai kérdések megoldásán régóta dolgoznak már az illetékes tényezők. Az első lépés a tárgyalások megkezdésére 1907 januárjában történt. Azóta meg nem szűnt a fáradozás, amelynek célja az volt, hogy megállapítsa azokat a feltételeket, amelyekkel egy megalakítandó nagy többség hajlandó volna megszavazni a véderőtörvény reformjáról szóló többrendbeli törvényjavaslatot, illetőleg azt, hogy milyeneknek kell lenniök ezeknek a javaslatoknak, amiről szintén folyt tanácskozás. A delegáció őszi ülésszaka óta a magyar kormány tagjai több izben folytattak tárgyalásokat ugy az osztrák kormány tagjaival, mint a.közös hadügyminiszterrel. Ugylátszik, létre is jött valamelyes megállapodás, mert az illetékes tényezők lehető gyors döntésre határozták el magukat. Azt hisszük, nem tévedünk, hogy a cél a katonai kérdéseknek mielőbb történendő napirendre tűzése. Csütörtökön Jekelfalussy honvédelmi miniszter kihallgatáson volt a királynál s előterjesztette az 1909. évi újoncokról szóló két törvényjavaslatot, melyekben még a rendes ujonclétszám megajánlásáról van szó. A létszámemelés kérdésének végleges ren, dezése a véderőtörvényről szóló uj I törvényjavaslatnak van fenta^a, amely í tiz évre fogja megállapítani az ujoncj létszámot. Ennek tárgyalásánál a ma' gyár országgyűlés érvényesítheti alkot| mányban biztosított jogát, hogy a védőkötelezettség teljesítésének mód! jára vonatkozólag feltételeket kössön i ki. Természetes, hogy ezenkívül más | természetű s a nemzeti állam szellei métől áthatott egyéb újítások is joggal várhatók a katonai kérdések sikeres megoldása esetén. A hadvezetőség bízik a katonai kérdések sikeres megoldásában és a létszámemelés elfogadásában már csak azért, mert a delegáció őszi ülésszaka idején nem egy magyar delegátus sürgette a hadsereg modernebb felszerelését a hadügyi költségvetés tárgyalása alkalmával. Egyesek hajlandóknak mutatkoztak már akkor nagyobb járulékot is* megszavazni, ha másképen a dolgokon segíteni nem lehet. Ugyancsak bízik a hadvezetőség a sikerben a jelenlegi nemzetközi helyzet bonyodalmas voltánál fogva is, amely miatt a hadsereg fejlesztésére sürgős szükség van. Egyszóval a jövő év elején újra nagy harcoknak lesz színhelye az országgyülés. Mert hogy a létszámemelés kérdése nem fog simán keresztülmenni, sőt magában a függetlenségi pártban is szakadásokat fog előidézni: szinte bizonyosra vehető. Békéscsaba közgyűlése. Közgyűlés kis viharral, Békéscsaba község csütörtöki közgyűlése iránt rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott. A képviselőtestület tagjai nagy számban jelentek "meg a gyűlésen, pedig a tárgysorozat nem tartalmazott egyetlen olyan pontot sem, amely az érdeklődést indokolhatta volna. Máskor, nagyfontosságú ügyek tárgyalásánál gyakran kellett észrevennünk a képviselőtestület sok tagjának távolmaradását. A közgyűlés tárgysorozatán levő pontokat hamarosan le is tárgyalta a közgyűlés. Némi vitára csak a Csorvás kérelme tárgyában hozott alispáni határozat és a fogyasztási adó bérletének a községre nézve jövedelmezőbb kihasználása adott alkalmat. A közgyűlést Kovács Sz. Ádám biró nyitotta meg. Először a közigazgatási bíróságnak egyes elöljárói állásokra megejtett választásokra vonatkozó Ítélete került sorra, Korosy László főjegyző előadásában. Annak idején megemlékeztünk arról, hogy Németh Lajos közgyám, továbbá Szulimán és L e s z k ó esküdtek választására vonatkozó képviselőtestületi határozatokat — különböző alaki szabálytalanságok miatt — megsemmisítette. A közgyűlés a leiratot tudomásul vette és felkérte a főszolgabírót, hogy a választás iránt tegye meg intézkedéseit. A belügyminiszter F á y Samu dr.nak a „Fiume" átalakítása ügyében tett felebbezését helybenhagyván, megsemmisítette az erre vonatkozó képviselőtestületi határozatot. A közgyűlés az átalakítást újból szükségesnek mondotta ki s az alakiságok szemmeltartásával e nagyfontosságú s a község anyagi érdekeit igen közelről érdeklő ügyben 30 nap multán fog névszerinti szavazással dönteni. Lapunk annak idején részletesen foglalkozott Csorvás községnek az Apponyi Gerendás-puszta elkapcsolására vonatkozó kérelmének alispánilag történt elutasításával. Az elutasító határozatot Ambrus Sándor alispán megküldötte Csaba elöljáróságának is. Erre vonatkozólag azt javasolta Korosy főjegyző, hogy a közgyűlés egyszerűen vegye tudomásul az alispán határozatát. H a a n Béla ügyész szerint e kérdés fölött nem lehet olyan könnyen napirendre térni. A csorvásiak kérelmének indokolásában sok olyan megjegyzés van, amelyet Csaba a maga javára kiaknázhat. És ki is kell aknáznia arra való tekintettel, hogy Csorvás kérelméBékésmegyei Közlöny tárcája. Sárból van aViárnm . . . Sárból van a házam, Szalm,afödél rajta ; _ Kivül-belül 'qlyan, Mint egy sze&ény pajta. De ha a galambom Megölelem benne : *- ~t* Ugy látom én, Mintha a kis sárházikóm Szép palota lenne. Egy szobám van nékem, Ketten lakunk benne; Otf*tanít a rózsám Édes szerelemre. Fehér galambtollból Megvetve az ágyunk : Mig fér meg ^ -fc- Lbbeti az egy kis szobában A mi boldogságunk. * * Dóczy József. Karácsony a postán. Irta: Vértesy Gyula. - A „Hékésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. — Egy kis törékeny, fehér lelkű leánykáról szól ez az irás, egy leánykáról, aki az ünnepek tiszta, szent hangulatában elment erről a fekete világról a többi fehér lélek közé. Mint a hópehely ! Egy darabig lebeg-libeg a szürkeségben s aztán szinte észrevétlen beleolvad a nagy fehérségbe. Milcsikéről lesz itt szó, a kis postásleányról, aki mint a tavalyi ünnep utáni lapok megírták, ünnep estéjén megmérgezte magát. „Karácsonyi öngyilkos", „A karácsonyfa áldozata" s más efféle hangzatos czimek alatt jutott nyilvánosságra a kis sápadt leány sorsa. „Bizonyára reménytelen szerelem kergette sírba a testi bajákban nem igen ékeskedő kis vén leányt", irta valamelyik impertinens riporter cinikusan, komiszul. Pedig nem az ! Szegény Milcsike beesett szeméből igéző^ forró pillantások helyett csak afféle%#omoru, csendes, őszi álmodozásra hajló tekintete szálltak ki. Szomorúak, nagyon szomorúak, a minők azokból a szemekből szoktak kiszállni, melyek megszokták a sírást, a a szürke borút, az élet vigasztalanságát. ^ Az öltözetével sem sokat törődött. Nem ugy, mint a többi vén leány, aki annál több férfiúnak szeretne tetszeni, mennél kevesebben kezdenek érdeklődni iránta. Milcsike nem akart tetszeni senkinek. S habár a verseket szerette, s egyegy melegebb hangú szerelmes vers nyomán köny is fakadt a szemében és érzések rajzottak át a lelkén, ez még nem jelentette azt, hogy valaki iránt érdeklődik a kicsike, szürke teremtés ; hanem mindössze azt, hogy ilyenkor mindig megsiratott valakit, aki az ő élte tavaszában neki napfényt, derűt, meleget jelentett, s aki örökre eltűnt, mint ahogy eltűnik a lehellet, az esőcsepp, a szeretet, a szerelem. Haját simán hátra fésülte, ugy ahogy a nagyanyáink képein láthatjuk. E2 a hajviselet még idősebbnek mutatta, mint aminő valóban volt. Pedig ő is csinálhatott volna bajkazlakat a fejére, térdig érő selymes, szőke hajából, de minek ? Nem akart ö senkinek sem tetszeni. Kinek is akart volna ? Talán a főnök urnák ? A vörös orrú, rekedt hangú vén majomnak, aki csak krákogni, meg köpködni tudott? Vagy a feleknek, akik a postára jártak? Ezeket jóformán nem is látta. Elvette, amit hoztak, oda adta, amit kértek, punktum. Csak egyszer elegyedett beszédbe egygyel. Ezért a beszédért bűnhődött még. A jóságáért! Mert ezen a világon bűn jónak és tisztességesnek lenni. De erről majd Később ! Most csak azt akartam mondani, hogy nem adott magára semmit sem. Valaha adott. Ezelőtt jó tiz évvel, amikor móg üde és friss volt az arcocskája, a szeme ragyogó a szája piros. De azóta a hivatalszobában elfonynyadt minden, ami szép volt rajta. Az évek jöttek, mentek és minden év vitt valamit! Ez a szeme fényét, az az ajka pirosságát, ez a termete délcegségét, az a mosolygását. Valaha olyan volt, mint valami illatos virág, most már egész dohányszagu lett. Mint valami tajtékszipkát, ugy kiszivtákjjőt a kollégák bűzös, csípős szivarjai?qs a főnök ur öblös csibukjai. Kiszívták barnára, dohányszagura, mint valami helyes kis tajtékszipkát. Rideg, szomorú hivatal volt, ahol dolgozott. De azért mégis inkább szeretett a hivatalban lenni, mint odahaza, mert itt legalább lekötötte a lelkét a munka, 'de odahaza iszonyú volt lenni. Az egyedüllét ridegsége ott ölte a lelkét, itt legalább nem volt egyedül. Igy ünnepek táján különösen nem ! Hanem azért ezeket az ünnepeket mégsem szerette. Ő teljesen nélkülözte a szeretetet, ilyenkor pedig minden a szeretet nevében kél útra. Mindenki küldöz szeretteinek s ő nem küldhet senkinek, neki nem küld senki! Senki semmit! Eszébe jut a rég elmúlt évek emléke 1 Mikor még ő is ünnepelt, mikor még őt is szerették. A Jézuska róla sem feledkezett meg s a karácsonyfa gyertyácskái neki is lobogtak! Régen volt, talán igaz sem volt, csak olyan álom, ragyogó, fényes álom volt! Nézi a csomagokat, melyeket az emberek ott szorongatnak a hónuk alatt; a leveleket, melyek bizonyára tele vannak forró jó kívánságokkal; az ajándékokat, melyek szívből jönnek s szívhez szállnak, s mig mindezeket végig nézi, végig gondolja, belepi lelkét a szeretet után való forró vágyakozás hangulata. Eszébe jutnak az ő egykori otthoni pakkolásai. Odahaza a tornácos, fehérre meszelt vén házban, a zagyvaparti kis faluban. Mikor még az édesanyjával együtt pakkoltak Lacikának, a kis kaTüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza » ellen uámUlao tanár orvos által naponta ajánlva. S* Minthogy értéktelen utániatokat is kinálnak, kérjen mindenkor „Rooho* eradotl csomagolást. F. Hoffmann-La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakba*. Ára üvegenként 4 — korona, i