Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-12-03 / 97. szám

E 'késcsaba 1908 nov. 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 [akozódik. Az ilyesmi mindennapos doog. De az olyan kérelem, amilyet a nult héten intézett Réthy Béla gyógyzerészhez egy budapesti géplakatos, gazán a csodálatos különlegességek ;özé tartozik. A mult hét egyik napján ugyanis igy Gulyás Mihály nevü budapesti géplakatos levelet intézett Réihy gyógyszerészhez, melyben tőle, mintáz egyeten, hirből ismert csabai embertől segedelmet kér az ő nagy ügyéhez. Negyven év előtti szomorú tragédiáról beszél iz a levél. A mostani Gulyás Mihályt 10 év előtt Gerendás határában az egyik írókban találták meg, mint kitett csejsemőt. A talált szerencsétlen gyermeket Jsaba község vette gondozás alá és elíelyezte a szegényházban. Nevet is kaDOtt csakhamar. Mivel Gerendáson találok és György napján, elnevezték tehát 3erendási Györgynek. Később, mitor már kissé fölcseperedett, egy Guyás Mihály nevü gazda örökbe fogadta 3 attól nyerte mostani nevét. Szépen lassan haladt előre; kitanulta a lakatosságot s ma, negyven éves korában, mint ígyik nagy gyár gépészének, igen jó dolga van. Csak az az egy gondolat szokta boldogságát megrontani időnként, hogy nem tudja, kik voltak a szülei? Kéri tehát Réthyt, legyen segítségére szülei felkutatásában. Az agilis Réthy, aki mindig rendelkezésre áll, mikor valakinek szívességet tehet: ez esetben is megígérte a szegény embernek támogatását. Az ilyen nyomozás azonban nyilvánosság nélkül nem sokat ér, bármilyen ismeretséggel és agilitással rendelkezzék is a kutató. Épp ezért lapunk segítségére siet ugy Réthynek, mint Gulyás Mihálynak. Manapság már az ilyen gyerekkitétel mindennapi dolog. De abban az időben, negyven év előtt, bizonyára izgatta az a talált gyermek egész Csaba közvéleményét. És, ami elmaradhatatlan, bizonyosan keletkeztek és közszájon forogtak akkor különböző mendemondák a talált gyermek szüleit illetőleg. Egy embertársunk boldogsága érdekében kérjük tehát mindazokat, akik az 1868-ik évre, a gyermek megtalálásának évére visszaemlékeznek: közöljék vagy velünk, vagy Réthy gyógyszerészszel emlékeiket, tapasztalataikat, hogy a nyomozás annál könnyebb legyen és az apátlan-anyátlan Gulyás Mihályt esetleg még élő szülei karjaiba vezethessük. A beérkező véleményeknek időnként helyt adunk lapunkban. A közművelődési bizottság előadásai. Hétről-hétre, esetről-esetre fokozódik a közönség érdeklődése a közművelődési bizottság előadásai iránt. Csabán vasárnap délután öt órára a városháza nagyterme zsúfolásig megtelt, ugy, hogy a későbben jövőknek lehetetlen volt a teletömött teremben helyet kapni. A vasárnapi előadást ismét dr. Rell Lajos főgimnáziumi tanár tartotta Petőfi Sándor életéről és költészetéről. Szabadelőadásban markáns és megkapó jellemzését adta a nagy költő egyéniségének, mig közben tanítványai szavalták igen szépen Petőfi legremekebb alkotásait. A nagyszámú hallgatóság szűnni nem akaró tapssal jutalmazta ugy az előadó dr. Rell Lajost, mint az igen ügyesen szavaló tanítványait. Szavaltak: Szege dy Lajos VIII. oszt.: „Szülőföldemen", „Nézek, nézek i kifelé az ablakon". — Beinschrott ' Dániel VIII. oszt.: „Vándorlegény", „Föl a szent háborúra". — D o n n e r István VIII. oszt.: „Éj van", „Távolból". — Kovács István VII. oszt.: „A jó öreg korcsmáros", „A magyar nép". — L e nh a r d t János VIII. oszt.: „Szeptember végén". — I v á n y i Emánuel: „A magyarok istene." — Kliment Pál VI. oszt.: „Ki gondolná, ki mondaná". — Szondi Lajos VIII oszt.: „Egy telem Debrecenben", „Egy gondolat bánt engemet". A megye többi községében, különösen pedig Gyulán, Szarvason és Orosházán, hasonló érdeklődéssel viselkedik, kiváltképpen laikus része, a közművelődési bizottság előadásai iránt. A békésvármegyei közművelődési bizottság által rendezett felolvasások közül Mezőberényben november 19-én „Háziállataink egészségéről" cimü felolvasás tartatott meg. Előadója S z i 1v á s y Bálint ref. tanitó volt. December 6-án özv. Máyer Károlyné polg. isk. tanítónő tart előadást „A viz alkotórészeiről és a hazai ásványvizekről". A felolvasások iránt élénk érdeklődés mutatkozik A hallgatók száma 4-500 között váltakozik. Békéscsabán most vasárnap, az országos vásár miatt nem fog tartatni népszerű előadás. December 6-ára a következő előadások vannak kitűzve az egyes községekben: Gyulán nA ve- I gyesházbeli királyok történelmi jelentősége", Kétegyházán „Az éneklő madarak védelme", Orosházán „A zöld- I ségtermelés jelentősége", Tótkomlóson \ „A baromfitenyésztés iránya és értéke- j sitése", Szarvason „Hogyan óvjuk meg gyermekeinket a tüdővésztől ?", Békésen j „Hogyan védekezzünk a kártékony ro- i varok ellen?", Köröstarcsán „A tüdővész", Gyomán „A könyv", Szeghalmon „A Tisza", Füzesgyarmaton „Gyümölcsmivelés és értékesítés". Körösladányban Szeghalmy Gyula fog felnőttek számára pénteken délután előadást tartani a „Tiszavidék és Olaszország" cimmel. Felkérjük itt az előadásokat rendező helyi bizottságokat, hogy bennünket az ily felolvasó-estélyek műsoráról és lefolyásáról tudósítani szíveskedjenek. Szeretnénk ugyanis minden csütörtöki számunkban részletes tudósítást adni az egyes előadásokról. Rablótámadás Gyulán. A megbilincselt Herkules. A csöndes Gyula egyik utcájának megszokott nyugalmát olyan esemény zavarta meg a szombatról vasárnapra virradó éjszakán, amilyen nagyon ritkán szokott ott megtörténni. Az esemény egyik főhőse egy többszörösen büntetett, 22 éves, hatalmas, drabális legény: Gombos György, a másik hős pedig egy mulatozó kompánia. Az előjáték még szombaton este bevégződött a „Király" cimü vendéglőben. A vendéglőbe betért ugyanis kvaterkázgatni Hajdú Péter gyulai lakos György nevü fiával ós két barátjával. Csendesen iszogattak és beszélgettek. Közbe-közbe előszeretettel dúdolgatták Fráter Loránd ismert dalát, a „Száz itce bort" . . . Egyszer azonban kinyílt a korcsmaajtó, de nem a nótabeli „őszült ember", a „régi betyár-fajta" lépett be rajta, hanem kissé ujabbfajta, de betyár: Gombos György három bajtársával. Gombosék leültek egy másik asztalhoz és bort rendeltek. Rendeltek és ittak. Ittak és garázdálkodni kezdtek. Amint szokott történni. A társaságnak ugyanis lapos volt a bugyellárisa ós nem tudtak fizetni. A vendéglős természetesen követelte a járandóságát és mikor hiába volt minden, még természetesebb, hogy kiabálni kezdett. Szidalmazta a potyázókat. Gombosnak sem kellett több. Felállott és neki támadt a vendéglősnek. Hajdú Péterók ekkor a szorongatott ember segítségére siettek ós közös akarattal kidobták a korcsmából a rabiátus embert, akinek barátai a zűrzavarban még idejekorán kereket oldottak. Az affér elmulta után Hajduók még pityizáltak egy kevés ideig s aztán 2 óra tájban ők is hazafelé vették az utjokat. Az utca természetesen sötét volt, mint Békésmegyében csaknem mindenütt. Egyik kanyarodónál az öreg Hajdú kissé hátramaradt a kompániától. De vesztére tette, mert egyszerre a sötétségből rárohant Gombos György ós olyan hatalmas ütést mért a halántékára, hogy összeesett. Az útonálló ekkor kirablásához fogott. A nagy zajra azonban visszafutott Hajdú Péter György nevü fia és D á s z k á 1 Szilárd nevü barátja, kik folyton rendőrért kiabálva lefogták Gombost ós megakadályozták a rablásban. Gombos azonban mikor látta, hogy nem sikerül a manőver, pehelykónt lerázta magáról a két embert ós elfutott. Menekülnie mégsem sikerült, mert a kiabálások folytán épen arra sietett egy 3 tagból álló rendőr-őrjárat ós mint régi ismerőst, lefülelték a menekülő csavargót, aki dulakodni, rúgni, harapni kezdett ugy, hogy össze kellett kötözni ós ugy bevinni a rendőrsógre, hol dühöngései és erőszakoskodásai miatt bilincset raktak a kezére. A kihallgatás folyamán Gombos azt vallotta, hogy neki esze ágában sem volt a rablás, csupán kidobatásáórt akart Hajduékon boszut állani. A rendőrség azonban nem hisz a komának, mert sokkal jobban ismeri annál, hogy higyjen neki. Az öreg hajdú sérülése különben nem veszedelmes. I Véres verekedés egy kutya miatt. Tanyai történet, A legutóbbi szeghalmi vásárra igyekezett szekórrel-lóval az öreg H. P a p p István gazda Lajos, Imre és József nevü fiaival. A tanyáról mentek, hát elindultak még jókor reggel. A B. Szabó Sándor háza előtt azonban egy kis kaland érte a társaságot. Kiugrott ugyanis az udvarból egy termetes komondor és ugyancsak molesztálta a lovakat, melyek prüszköltek ós ágaskodtak a nem várt támadástól. B. Szabó a kapu előtt nézte az egész jelenetet, de a világért sem szólt volna rá a kutyára. Végre a legfiatalabb Papp fiu, József, nem tűrte tovább a dolgot és a szijjostorral egy párszor ugy végig suhintott a komondoron, hogy az vonitva, futott a gazdájához. B. Szabónak se kellett több. Elmondta a Papp-famíliát mindennek, csak jónak nem, amiért bántani merészelték a kutyáját. A Papp-ok egy darabig kontráztak a szidalmakra, aztán elvágtattak. Mint minden vásáron, ugy a szeghalmi vásáron is vig az élet. Áldomás áldomást követ. Ha a koma, vagy a sógor jó vásárt csinál, mindjárt elviszi egy pár jó emberét „egy pohár borra". A Papp-familiának sok ilyen ismerőse akadt ugy, hogy estefelé már meglehetősen emelkedett hangulatban szekereztek hazafelé. Mikor a B. Szabó háza elé értek, eszükbe jutott a reggeli sérelem. — Ezt nem kell annyiba hagyni 1 - mondogatták. Nem is gondolkoztak sokat, hanem a leglegónyebb gyerek, Józsi, leugrott a szekérről ós beszaladt az udvarra. — Merre vagy, Szabó Sándor, a kutya eszi megjma a véredet! — hangzott ajkáról a csatakiáltás. — Itt vagyok na! Mi a baj ? — felelte vissza Szabó, aki vasvillával a kezében, éppen az istállóban foglalatoskodott. — Miért bántott meg kend bennünket ma reggel? — Én bántottalak? Hiszen ti ütöttétek meg a kutyámat! — Az semmi, de kend megcsúfolt bennünket. Nagyot káromkodott a legény s a következő pillanatban ott termett B. Szabó előtt. Természetesen dulakodásra került a dolog. Józsi fiatalabb is volt, erősebb is volt s a vasvillát rövid néhány perc múlva diadaljelkónt vitte övéihez a szekérre. B. Szabó utána ment. — Adjátok vissza a villámat, —• kérte szelíden, — nincsen másik. — Nem adjuk! Azért is elvisszük! — volt a kemény felelet. — Beismerem, hogy bántottalak benneteket, engedelmet is kérek, csak adjátok vissza a villámat! Hosszas unszolásra Józsi mégis visszaadta a pörös vasvillát. B. Szabó erre megfordult, de az ajtó előtt mégis elfutotta a méreg és vissza kiáltott Papp Józsira : — Menj a pokolba, a vak apáddal, ebadta ! Ez már nagy sértés volt. Az egész Papp-familia leugrott a szekérről. A fiuk neki mentek B. Szabónak. A vasvilla csakhamar megint a Józsi kezében volt, a másik kettő pedig ököllel érdekelte Szabót. Az öreg biztatta fiait a szekér mellől : — Üssétek agyon a kutyát, ne kim élj étek! Józsin fogott is a buzdítás, mert a vasvillával teljes erejéből olyat sújtott B. Szabóra, hogy annak balkarja eltört ós majdnem három hór apig kellett gyógyíttatni. A Pappok diadalmámorukban e tett elkövetése után még betértek egy korcsmába és tökrészegen kerültek haza. A gyulai törvényszék hétfőn Ítélkezett fölöttük. Azzal védekeztek, hogy ők akkor nagyon részegek voltak s azt sem tudták, mit csinálnak. Nem is akartak emlékezni semmire. A tanuk azonban azt vallották, hogy részegek voltak ugyan a Papp fiuk, de azért csöppet sem dülöngtek, sőt nagy biztossággal ugráltak le a szekérről. A törvényszék Papp Józsit, mint tettest, súlyos testisértés vétségéért 4 hónapi, a másik három Pappot pedig bünrészessóg miatt 1—1 hónapi fogházra itéite. Vádlottak és védő fölmentésórt felebbeztek. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időielző állomás mai jelzése: Éjjeli fagy, keleten kevés, vagy semmi csapadék. — A császár jubileuma. Tegnap volt I. Ferencz József osztrák császárrá koronáztatásának 60-ik évfordulója. Ezen a napon a hadsereg a monarchia egész területén ünnepelt. A csabai helyőrség tisztikara ós legénysége is kivette részét az ünneplésből. Szerdán délelőtt a legénységet a különböző vallásfelekezetek templomaiba vezették hálaadó istentiszteletre. Otthon, a laktanyában, ünnepi ebédet kaptak a bakák. A tisztek és a második évet szolgáló katonák még jubileumi érmet is tűztek a mellükre, amely alatt büszkébben dobog az osztrák-magyar sziv. Az uralkodó jubileuma alkalmából, az egyes katonákra kirótt s fegyelmi vétségből eredő büntetéseket eltörölte. Egyszóval, az osztrák császár jubileumát nem volt okuk megbánni a bakáknak. .. — A Nőegylet közgyűlése. A békéscsabai Nőegylet december hó 9-én, délután 2 órakor, a felsőbb leányiskola termében tartja özv. Beliczey Rezsőné elnöklete alatt évzáró közgyűlését, melynek tárgyai: 1. Elnöki jelentós. 2 Indítványok. 8. Választmány, bizottságok választása. — Hatvany-Deutsch Sándor — báró. Beavatott helyről értesülünk, hogy Hatvany-Deutsch Sándor főrendiházi tagot, a dúsgazdag földbirtokost és gyárost, legközelebb bárói rangra emeli a király. Ez a kitüntetés betetőzése a szerencsés család e ritka karrierjének, amely a nagy vagyon mellé egymásután hódította a rangnak fényességeit. HatvanyDeutsch legújabb kitüntetése a közgazdasági élet terén végzett munkáját jutalmazza. — Munkásotthon Szarvason. Szarvas község Csabához hasonlóan Munkásotthont óhajt létesíteni. E célra azonban 8000 koronányi befektetésre és 500 korona évi fentartási összegre lenne szükség, amelyekkel Szarvas nem rendelkezik. Ezért most kórvényt nyújtott be a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a szükséges összeget bocsássa rendelkezésére. Ambrus Sándor alispán, tekintettel arra, hogy Szarvas elég nagy területnek a gócpontja s az olyan helyeken, különösen tél idején, nagy szükség van a munkásotthonra, a kérvényt pártolólag terjeszti fel. A kérelem teljesítése remélhető is, mert a földmivelésügyi miniszter hasonló kérelmek elől ritkán szokott elzárkózni. — Wenckheim Frigyes gróf alapítványa. Wenckheim Frigyes gróf a nyolcvanas években nagyobb alapítványt tett Gyula városánál azzal a rendeltetéssel, hogy abból a szegónysorsu gimnázium tanulókat segélyezzenek ós az érdemesek még felsőbb iskolai tanulmányaik alatt is élvezhessék. Az alapító-oklevél még a régi klasszifikációt vette irányadóul, a melyben a „kitűnő" osztályzat volt a legjobb. Az uj középiskolai törvény azonban a „jeles" osztályzatot tette meg elsőnek. E miatt gyakran volt összeütközés és félreértés az ösztöndíj-adományozására kiküldött bizottság tagjai között. Gyula város polgármestere tehát megkereste a grófot, hogy az alapitóoklevól idevonatkozó intézkedéseit az uj törvény értelmében módosítsa. A gróf eleget is tett a kórelemnek és még azt az uj pontot vette be az oklevélbe, hogy az ösztöndijadományozásnál előtérbe helyezendők a gyulai városi tisztviselők gyermekei. — Kitüntetés. Droppa Vilmost, cs. és kir. evang. katonai főesperest, Droppa Gyula, csabai nyug. tanitó bátyját, most másodszor érte a király kitüntetése. Őfelsége, sokoldalú buzgó szolgálatainak elismeréséül, a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjével tüntette ki.