Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-26 / 95. szám

H EK EK MEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908 nov. 26 sógi számadások a 250,000 koronás gerendási utkölcsön visszafizetése és kamatlábának 5%-ra való emelése, a rendőrlegónység fizetésjavitása s a Rosenthalmalom kövezetvám kedvezménye tárgyában. Ezután a járásbirósági bérlet és a községi orvosok díjazási ügye következett, melyekről lapunk más helyén, külön cikkekben emlékezünk meg. A községi bábái állások szervezése ügyében leirt az alispán a községhez. Rendeletében ismertette a megyei tiszti főorvos javaslatát is, mely szerint az> okleveles bábák közül kell néhányat tiszteletdíjban részesíteni, hogy annak fejében ők a szegény, vagyontalan aszszonyokat ingyen kezelésben részesítsék. A tanács javaslata az, hogy mivel a bábákra vonatkozólag már van a községnek egy szabályrendelete, mely 11 községi bábái állást rendszeresített: tekintsen el a közgyűlés a főorvosi javaslattól ós vegye megoldottnak a kérdést. A bábák úgyis a törvónyszabta fizetésben, 240 koronában részesülnek. Kocziszky Mihály szerint különösen a külterületeken működő községi bábák territóriumát szabályozni kell. Ezt megígérvén a főjegyző, a közgyűlés hozzájárult a tanács javaslatához. Az öntözött rét 7. és 8. számú táblájának bérbeadási szerződésére vonatkozó jóváhagyó miniszteri leirat tudomásul szolgáit. A dohány beváltó-hivatal részére a „Kakas"-vendéglő melletti tér átengedésére vonatkozólag a városi mérnök azt javasolja, hogy a' község ne tegyen egész terjedelmében eleget a kérelemnek, mert az a terület rendkívül fontos a község jövő fejlődése szempontjából. Csupán 400 négyszögölet engedjen át a dohánybeváltó-hivatalnak, amennyi a sinek lerakására éppen elég. E javaslatot a közgyűlés elfogadta, úgyszintén a gyámpénztár megvizsgálásáról szóló árvaszéki jelentést és a kórházi bizottság javaslatát is, mely szerint a közkórház irodai személyzete betegség idején 20 hétig ingyenes orvosi kezelésben és ingyenes gyógyszerben részesülnek. Ez a községre nézve csak gazdaságos, mert nem kell akkor az alkalmazottakért betegsegélyző-dijat fizetnie. A különböző havi jelentésekre és apróbb kérelmekre vonatkozó tanácsi javaslatokhoz a közgyűlés hozzájárult. Igy teljesítette O s g y á n Pál lakositási kórelmét, az utkaparóknak 60 kor. drágasági pótlékot szavazott meg, 250 kor. kártalanítást engedélyezett M e 1 i s Györgynek, aKollarits ósBöhm cégnek megadta a szokásos kövezetvámdij-kedvezményt, Botyánszky Györgyöt felmentette a haszonbérlés alól. Emelte K e s j á r Pál írnok napidijait, Szarvas György elbocsátott szolgának 3 havi fizetését végkielégítésül megszavazta. — Viszon elutasitotta Jenő Kálmán napidijfelemelési, az Albrechtovics-fóle ovódának tüzifasegély, a kisgazdák egyletének építési táncolt és erősen felzaklatta a muzsikaszó. Remegett az idegességtől és egyszerre csak mintha sikoltást hallott volna. — Haza ! — mondta a gavallérjának halálsáppadtan. — Haza fogok menni. Nem volt egy percnyi nyugta. Szaladt a kabátjáért ós a vigasságos termen mintha komor emberek kicsi hullácskákat cipeltek volna s a cigányok gyászdalt játszanának . . . Sebtiben csomagolta egymásután be a ládába a sok gyönyörűséges holmit és bezzeg nem jutott eszébe újra imádkozni, hogy otthon minél tovább pusztítsa a járvány a falut. Mire hazaért, dél volt. Zúgó harangszó fogadta és a parasztok lekapkodták előtte a zsiros kalapot. Az udvaron egy lelket se látott, a kis kertben a virágon már mind kiszáradtak, csak az őszirózsa nyilt tarka csomókban- Az asszony remegve nyitott be az ajtón, ment egyenesen a hálószoba felé, ahonnan nesz se hallatszott. Ahogy belépett, hátratántorodolt, a függönyök le voitak eresztve s a homályban halkan röpdöstek kis muslicák az éjjeli szekrény körül. Az ágy fel volt vetve és benne egy kis kerek, nyirotthaju fejecske pihent sötéten. A szekrényen orvosságos üvegek s a fakó ember az ágy szólén ülve, összekulcsolt kézzel imádkozott. Mikor meglátta az aszszonyt, felugrott és eléje ment, hogy megcsókolja. Az asszony kissé félretolta s a gyermek felé nézett. — Beteg? — kérdezte elfogultan. — Mi baja van? — Vörheny, — mondta a férfi csendesen és összegörnyedt, mintha bocsánatot kérne. s Hrabovszky Mátyás és társainak haszonbérleszállitás iránti kérelmét. E legutóbbi ügygyei kapcsolatosan tiltakozott Kraszkó Mihály az ellen, mintha a parasztpárt szorgalmazta volna a Kocziszky-fóle bérletföl mentést a mult közgyűlésen. Korosy főjegyző kimulatta, hogy igenis a parasztpárt volt j az, amely folyton azt hangoztatta, hogy | Kocziszky szegény ember, nincsen semmije. Pedig mint értesült, veszteséget éppen nem szenvedett Kocziszky, mert mindene biztosítva volt. A parasztpárti érzelmű tagok ezzel 4600 koronányi kárt okoztak a községnek. E kis intermezzó után elnöklő albiró a közgyűlést berekesztette. A járásbíróság bérlete. Békéscsaba közgyűléséből. Békéscsaba keddi közgyűlésén leghosszadalmasabb vitát a jelenlegi járásbirósági épület bérletügye provokált. Egyes községi atyák ugyanis kevésnek találták móg a tanácsi javaslat szerinti fölemelt bérösszeget is, azt hangoztatva, hogy magánemberek 3000 koronányi bért is megadnának azért a helyiségórt szives örömest. A tanácsi javaslat nem is mehetett keresztül, mert győzött, bár nem egész terjedelmében, a bóremelők álláspontja. A tanácsi javaslat az volt, hogy a járásbíróság 1911-ben lejáró bérleti szerződését móg azután két évre hosszabbítsa meg a község, a bért pedig a mostani 1200 koronáról 2000 koronára emelje fel. R e i s z Hermann nem fosadja el a tanácsi javaslatot, mert a bért kevésnek, a meghosszabbítási időt pedig soknak tartja. Tudomása van arról, hogy magánemberek örömmel fizetnének azért a helyiségért 3000 korona bórt is. Mért hoz a község áldozatot a kincstárnak ? Indítványozza, hogy a bérösszeg 3000 koronára emeltessék, a meghosszabbítási határidő pedig egy évre szállittagsók le. Korosy László főjegyző megindokolja a tanács álláspontját. Mikor annak idején a járásbíróság telekkönyvi hatósággal is kibővittetett, a község ígéretet tett arra nézve, hogy addig is, mig a járásbíróság saját házában lehet, megfe'elő helyiségről gondoskodik számára ; 1200 koronáról egyszerre 3000 koronára emelni a lakbért, túlságosan nagy ugrás volna és kétséges is, hogy annyit megérnek-e azok a helyiségek? A községnek nem szabad piáne a járásbírósággal szemben rideg üzleti álláspontra helyezkednie, mert kellemetlen komplikációk keletkezhetnének. A járásbíróság elé nem szabad akadályokat gördíteni. R e i s z Hermann szerint ki van zárva, hogy a járásbíróságot akármely kormány elvenné Csabától. Minek csinálna hasznot a kincstárnak a község. Annak adja azt a helyiséget, aki több bért fizet érte. Bemutat egy levelet, mely szerint annak irója hajlandó bármikor 8000 korona bért fizetni a járásbirósági épületért. H a a n Béla a tanácsi javaslat mellett beszél. Mindenkire nézve nagyon kényelmetlen volna, ha a járásbíróság valami félreeső helyen, magánházban volna kénytelen meghúzódni. Igaza van a főjegyzőnek, hogy kuláns eljárást kell a községnek tanúsítania a járásbírósággal szemben. Korosy László főjegyző azt a közvetítő indítványt teszi, hogy a bérösszeget emelje fei a közgyűlés az eddigi 1200 korona kétszeresére, azaz 2400 koronára és két évre hosszabitsa meg a szerződést. Többek hozzászólása után a közgyűlés kimondotta, hogy a bérösszeget 2400 koronára emeli fel s a szerződést csak egy évre hosszabbítja meg. Hozzájárult ezenkívül a tanács abbeli javaslatához is, hogy a felajánlott telek ügyeben kérdeztessék meg az igazságügyi kormány, hajlandó-e elfogadni, vagy sem ? A község ugyanis régebben a Simay telket ajánlott fel a kormánynak egy járásbirósági épület számára. É telek elfogadására vonatkozólag azonban még eddig választ nem kapott. A bérletügygyel kapcsolatban most nyilt és egyenes választ kór a község erre a kérdésre is, mert a telek el nem fogadása esetén gondoskodik annak értékesítéséről más irányban. A békésvármegyei gazdaság egylet közgyűlése. A székház átalakítása. Az alkohol ellen. Gazdaság. Egyesületünk kedden délelőtt tartotta őszi közgyűlését, melyen több igen fontos ügy és indítvány tárgyaltatott, Ilyen volt a jövő évi munkaprogram, a községi képviselőtestületek által közköltségen lótesitendő gazdakörök, Beliczey Géza igazgatóelnök javaslata a gazdasági egyleti székháznak jövedelmezőség szempontjából való átalakítása és Pfeiffer István titkárnak indítványa a pálinka élvezetének korlátozása ügyében. Az igazgató-választmányi ülés és a közgyűlés lefolyásáról tudósításunk a következő : Wencheim Dénes gróf elnöklete alatt jelen voltak : Beliczey Géza igazg.elnök, Bajcsy Gusztáv, Badics Elek, Vidovszky Károly, Kis Antal, Galgóczy Géza, Neumann Manó, gróf Széchenyi Antal, Horváth János (Orosháza), Seiler Elek, Kitka György, Morvay Mihály, Mester Gábor, Reiner Béla, id. és ifj. Boros János, Pfeiffer István, Mázor Pál. Az ülés megnyitása után Beliczey Géza igazgató elnök előterjesztésében tudatta," hogy a földmivelésügyi kormánynak a takarmányinsóg korlátozását célzó akciójára az egylet által kibocsájtott felhívás kapcsán olcsó korpára Szentandrás, Sámson, Tótkomlós és Orosházáról történt a gazdák részéről bejelentés, mig növendék szarvasmarhateleltetésre Gyoma, Köröstarcsa, Békés és Csabáról nyilvánult hajlandóság. Ezt az egyesület közölte a földmivelésügyi minisztériummal, azonban arra válasz még nem érkezeit. Az OMGE. közgyűlést tartott október hóban s azon' Beliczey Géza és Pfeiffer titkár vettek részt. Jelenti az elnök, hogy a legfontosabb tárgyban, a gazdák érdekképviseletére vonatkozó törvényjavaslatban, olyannyira elágazók voltak a gazdák véleményei, hogy a közgyűlés véglegesen nem határozhatott, hanem ujabb közgyűlésen fogja tárgyalni, mely közgyűlésre azonban az ország gazdasági egyesületei csak egy képviselőt küldhetnek ki. Az ülés Beliczey Géza elnököt kérte fel s bizta meg az egyesület képviseletével. Pfeiffer István titkár felolvasta ezután az egyesület jövő évi munkaprogramját, mely felöleli a szokásos téli felolvasások rendezését, népszerű gazdasági könyvek terjesztését, műtrágya, vetőmag és gazdasági gépek beszerzésének közvetítését, az állattenyésztés emelése céljából állatdijazások rendezését, nyugati marha importálását, nemes fajbaromfinak szétosztását. Az 1910-ik évi jubiláris kiállításnak propagandát csinál. A gazdák érdekeit képviseli a minisztérium, törvényhatóság, községek és egyesekkel szemben, mindig azt célozva, hogy egyesülésben van az erő. Az ülés helyesléssel jóváhagyta a munkaprogramot, úgyszintén a költségelőirányzatot is. Bevétele az egyletnek tagdijakból és kamatokból 12 888 korona, mig a kiadás 11.205 korona. Ezzel kapcsolatosan Beliczey Géza indítványozta, hogy célszerű lenne, ha az igazgató-választmány foglalkozna a jelenlegi szókháznak oly módon való átalakításával, hogy az némi jövedelmet is hozna. Az egylet tőkéjét nem is kellene belefektetni, mert az eladott gazI dasági kert, a Csetneki-féle ós katonatéri ház árából könnyen létesülhetne, móg pedig akként, hogy a jubiláris ünnepségekre a felavatás már meg is történhetnék. Vidovszky Károly elfogadja az indítványt, mig Pfeiffer várna az átalakítással, mig a gazdasági kamarákról ós érdekképviseletről szóló törvényjavaslat törvényó lesz. Seiler Elek a titkár nézetét osztja. Az egyesületnek nem hivatása a tőkegyűjtés, hanem a gazdák ós a mezőgazdaság ügyeinek előbbrevitele. Nem helyes a tőkének lekötésével az egyesület akcióképességét megszorítani. A jelenlegi ház nincs forgalmi helyen s igy annak jövedelmezősége átalakítással sem igen fokozható. Beliczey Géza csak arra akar rámutatni, hogy nem az egylet kószpénzvagyonát építené be a házba, hanem az eladott ingatlanokból befolyt összeget ismét ingatlanba helyezné el. Bizottságot kér kiküldeni, mely a házátalakitás kérdését tanulmányozná. Az ülés a bizottságba beválasztotta Beliczey Géza elnöklete alatt Vidovszky Károly, Wagner József, Áchim Gusztáv, Seiler Elek, Neumann Manó tagokat ós a titkárt. Komáromvármegye megkereste az ország összes törvényhatóságait aziránt, hogy a községekben a közpénztár terhére gazdakörök lótesitessenek. A gazdakörök célja a szociálizmus orvoslásán kivül a kulturális haladás előbbrevitele volna. A megye alispánja ezt a felhívást véleményadásra megküldötte az egyletnek s az" igazgató-választmány örömmel csatlakozik a mozgalomhoz, hiszen az egyesületnek eddig is főtörekvése volt a gazdakörök létesítése. Kéri egyben, hogy az uj gazdakörök alapszabályaira nézve majd az egyesület véleménye is kikóressók. A vármegye főispánja tudatta, hogy a földmivelésügyi kormány ez évben is jutalmazni fogja a hü ós régi cselédeket s ezért megkereste a járás főszolgabíróit, tudassák véle a segélyre érdemes cselédek neveit, AZ egyesület felhívja a gazdákat, hogy a járás főszolgabiráinál jelentsók be régi, hű cselédeiket. Endrőd község lakosságának egy része a hetivásár helyének áthelyezését kérte. Az alispán az egyesület véleményét kéri e kérdésben. Miután helyiszemle szükséges, csak annak megtörténte után mondanak véleményt. A földmivelésügyi miniszter leiratában a magyar gyártmányú gazdasági gópek vásárlását ajánlja. Miért menjen ki az országból évente 19 millió korona gazdasági gépekórt, mikor vannak kitűnő magyar gyártmányok is ? A vármegye beleegyezett abba, hogy a Katona-téri házat, melyet a megye adott át, az egyesület Csaba községének eladhassa, azonban azzal, a kikötéssel, hogy a 20 ezer korona az egyesületi házra bekebeleztessók. Ha az egyesület megszűnne, ez az összeg a vármegyére szálljon vissza. Többen ezt a megszorítást sérelmesnek találták, mert az átengedett háznak akkoriban legfe'jebb 10 ezer korona volt az értéke. Hogy az egyesület most jobban értékesítette, ahhoz alig van köze a megyének s igy a határozat megfelebbezósét határozta el a választmány. Az indítványok során Pfeiffer István titkár előre bocsátotta azt, hogy mint közgazdasági előadó a közigazgatási bizottságban előterjesztést tett az erkölcs és egészséget romboló pálinkaivás korlátozására. Azzal az előterjesztésével, hogy szabályrendelet alkottassék, mely szerint aratáskor a gazdák ós uradalmak ne természetben adják a kikötött pálinkát, hanem azt jövőre a pálinka jelenlegi árában váltsák meg: a törvényhatósági bizottság elé utaltatott. Kéri tehát az egyesületet s ez előterjesztésnek súlyt adandó, azt az egyesület tegye meg. Seiler Elek erkölcsi ós egészségügyi szempontból helyesnek tartja, de általánosságban kivihetetlennek. B e 1 i c z e y Géza szerint oly nagyfontosságú ez az előterjesztés, hogy az ország több törvényhatósága szintén állást foglalt mellette. Wenckheim Dénes gróf: Többször megkísérelte már, hogy uradalmában aratóknak pálinka helyett bort adjon. A munkások a pálinkához ragaszkodtak, mert az szerintük jobb a nehéz munkához s inkább birják a nap melegét. Ha már most pénzt kap az aratómunkás, a pálinkásdepóban megveszi a rosszabb italt és megissza egyszerre. E kérdés alig orvosoltó, gyakorlatilag alig kivihető. Pfeiffer azt tartja, ha minden gizda az ő álláspontjára helyezkedne, es a pálinkát pénzben megváltaná, nagyon sok munkás örvendene, hogy a gyilkoló ital helyett szalonnát vásárolhat. Az ember a szokásnak rabja. A választmány elhatározta, hogy a szabályrendelet alkotására az egyesület tesz előterjesztést. Bajcsy Gusztáv indítványozta, kísérelje meg az egyesület, hogy a fedező mének kicserélése ne négy év után, hanem indokolt esetben — ha az a tenyószirányzatnak meg nem felelő, vagy egyóbb hibája van — előbb történjók és a községek ne kényszeríttessenek a mént négy éven át tartani. Reiner Béla ily értelmű felszólalása után a választmány felkérte Wenckheim Dénes grófot, mint a lótenyész-bizottmány elnökét, hogy tegyen lépést illetékes helyen ezen káros intózkedés orvoslására. A közgyűlés mindenben hozzájárult a választmány határozatához s igy az is befejezést nyert.