Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám
1908-11-19 / 93. szám
10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1908. nov. 19. már a dolgot ós ugy magyarázza a miniszter magatartását, hogy azt politikai okok befolyásolták. Eszerint Lévay fölebbvalói rossz néven vették tőle, hogy a régi rendszer exponens embereivel tart fönn intim érintkezést. A báró hiven kitartott a szabadelvűek mellett s mikor megszűnt a Lloyd-klub, a Nemzeti Társaskörbe járt, amelynek csaknem mindennapi vendége. Lévay nagyon gazdag ember. Ha a jövőben politizálni akar, ami nem éppen valószínűtlen, a tőke tekintélye mindenesetre nagy segítségére lesz. Hogy állását kivel töltik be, erről mindeddig hallgatnak a poliiika vónasszonyai. Beszélik, hogy Andrássy egy fiatal függetlenségi képviselőt fog kivándorlási kormánybiztosnak kinevezni. Mások meg éppen ellenkezőleg ugy vannak informálva, hogy ez az állás egy előkelő közigazgatási férfiú számára van föntartva. De sem az egyik, sem a másik név nem került a találgatások forgatagába. A Körös folyó hajózhatósága. Az érdekelt megyék küldöttsége a miniszternél. Rendkívüli fontos, Bókésmegyét is közelről érdeklő gyűlést tartott hétfőn Nagyváradon a Biharmegye törvényhatósága által a Körös folyó hajózhatóvá tótelére kiküldött bizottság. Pekanovits főmérnöknek erre vonatkozó nagyszabású javaslata volt a gyűlés egyetlen tárgya, melynek hatása alatt elhatározta a bizottság, hogy monstre deputációt vezet e kérdésben az érdekelt megyék kiküldötteiből a kereskedelmi miniszterhez. Pekanovits elaborátumának tartalma a következő: Az elaboratum rámutat az ország viziutainak hatására, rámutat a fejlődésre, melyet külföldön támogat a viziforgalom. A Rajna völgye klasszikus példa, melynek láttán bűnnek kell beismerni azt a hanyagságot, melylyel a vizek erejét veszendőbe hagyjuk. Ugyanily markáns példa az angolországi viziutak gazdag hálója. De nemcsak kereskedelmileg fontos a hajózás megteremtése, a földmivelós szempontjából is nagy jelentőséggel bir, ami nálunk, miután elsősorban földmivelő állam vagyunk, rendkívül fontos. Mint földmivelő állam, az intenziv gazdálkodásra kell törekednünk s a Körös mentén ezt a vizek felszoritásával érhetjük el. Ha a Körös hajózhatóvá tételére szükséges vódmüveket kiépiljük, ez által félmillió katasztrális hold területet ármentesitünk és húszmillió katasztrális holdat teszünk rendszeresen öntözhetővó. E/.enkivül a Körös futásában végig 20—30 ezer lóerő hajtóerőt nyerünk, amit ipari célokra lehet használni. Ezt a kérdést sürgőssé teszi az a körülmény, hogy 192 millió korona van vizi beruházásra kiutalva és ebbe nincs belevéve a Körös szabályozása, amit tehát sürgetni kell. A Körös déli része már szabályozva van s most, ha a DunaTisza-csatornát Csongrádnál oldják meg, akkor igy Budapest felé nyerünk egy rendkívül olcsó és nagyhasznu viziutat, sürgetni kell tehát, hogy a vizberuházás költségeiből részesüljünk és kérni kell, hogy a tervezett csatorna Csongrádnál induljon ki, mert a felsőtiszai érdekeltség már lépéseket tett, hogy Szolnok legyen a kiindulási pont, amit nemcsak Biharvármegye, de a körösmenti megyék mind kell, hogy ellenezzenek. A főmérnök végül kérte ezirányu, hatalmas terjedelmű elaboratumának elfogadását. G 1 a c z Antal főispán meleg szavakkal köszönte meg Pekanovits Imre önzetlen munkáját és kérte a bizottságot, hogy szavazzon köszönetet a bizottság e jeles tagjának. A főispán szavait élénk lelkesedéssel fogadták ós egyhangúlag szavaztak jegyzőkönyvi köszönetet Pekanovits Imrének. Végeredményképpen a bizottság abban állapodott meg, hogy péntek délután két órakor újból ülést tart, mely alkalommal megszövegezik a memorandumot, amelyet aztán G 1 a t z Antal főispán és Pekanovits Imre főmérnök nyújtanak át a miniszternek. A tanácskozás további folyamán azonban azt határozták el, hogy kilenc tagu bizottságot küldenek ki, amely a deputáció szervezését készítse elő. A Körös hajózhatóvá tételéhez ugyanis hozzáfüződik Szilágy-, Békés- és az erdélyi megyék érdeke is, minélfogva közös monstre-deputáció szervezése válik szükségessé. A küldöttség tisztelgését december elejére tervezik, mivel akkor járul a miniszter elé egy másik küldöttség, mely Szolnokhoz kéri a csatornát. Bit a kérelmet kell ellensúlyoznia a körösvidéki deputációnak. Nagyszabású gondolat ez, mely már közeledik a valósuláshoz. Nemsokára , talán hajók forgalma bodrozza a Körös I futó vizét. Békósmegyónek is elsőrendű érdeke s teljes erejéből csatlakoznia kell a szomszéd vármegyétől megindított akcióhoz. A fáradság bizonyosan nem lesz hiábavaló. s kérte engedélyét, hogy aktiv katona lehessen. Édesapja másnap az ezred színhelyén termett. Fia eszméje nem ragadta el éppen. De amidőn beszólt a kapitánynyal, meg az ezredessel s látta, minő a hangulat fia fényes katonai képessége iránt, nem tudta megtagadni beleegyezését. Igy lett Kovách Gergelyből aktiv huszártiszt. S az ezred nem is csalatkozott benne. A leapontosabb, a legképzettebb tiszt vált belőle. Feljebbvalói csodálták, a legénység pedig egyenesen imádta. Katonáéknál már ugy van szokásban, hogy a tiszteket hol ide, hol oda helye'/getik. ' Kovách Gergelyt is elhelyezték valami unalmas fészekbe, oda valahová az Isten háta mögé, egy gaiiciai kirendeltségbe. S innen kelteződött az az időszak, amikor a szerencse, melynek eddig dédelgetett kedvence volt, hátat fordított neki Egy szép napon a sürgönyhordó riasztotta fel álmából. Magyarországból jött a távirat, mely értesítette, hogy npja súlyosan megbetegedett, kérjen szabad ságot s utazzék azonnal haza. Lóhalálba sietett ezredeséhez, ki szó nélkül szabadságolta. Otthon lesújtó hir várta. Édesapja kiterítve feküdt. Golyót röpített agyaba, mert nem tudta elviselni a gondolatot, hogy a Kovách-familia, mely eddig a legvagyonosabb volt az egész megyében, mások segélyére szoruljon. Hátrahagyott levelében szerencsétlen tőzsdespekuiációkat emlegetett, melyek a romlásba kergették. Szegény Kovách Gergely még alig ocsúdott fel rettenetes fájdalmából, már is éreznie kellett azokat a kellemetlenségeket, melyekről eleddig távoli katonáskodása alatt sejtelme sem volt. Hogy a szerencsétlen Kovách Gábor öngyilkos lett, kihullt az utolsó szeg is abból az épületből, melynek alapját a romlás vészes szúja oly régen megőrlötte már. Kovách Gergely belátta, hogy az őrségi kúrián nincs mit keresnie. Ügyvédjüket megbízta, hogy intézze el Ő az anyagi dolgokat s a temetés után sietve visszautazott állomáshelyére. Atyai örökségül nem vitt mást magával, csupán a szomorú emlékeket és egy letűnt dicső kor keserű reminiszcenciáit. Mikor ügyvédje lebonyolította édesapja adósságait, kitűnt, hogy anyja után maradt örökségének is reá kellett mennie, csakhogy apja szeplőtlen nevét megőrizhesse. Kissé nehezen ment beleszokni az uj rendbe. Huszáróknál nem ugy szabták meg a fizetést, hogy abból ki is lehessen jönni. Szükséges kellék az otthoni segítség, vagy mint ők nevezik, apanázs. Kovách Gergely azonban kijött a fizetésével. Nem csinált adósságokat. Az igaz, hogy kedvenc sárga kancáját el kellett adnia, hogy még a régi jó időkből visszamaradt számláit kiegyen: üthesse. De ugyan ki fog egy sárga kanca felett szomorkodni ? Gergely sem szomorkodott, legalább ugy mutatta, noha a szeme nagyon is gyanús fényben csillogott, mikor a kupec kivezette a vigan ficánkoló Junót. A cigarettáknál is engednie kelletett. Mikor az ügynök, ki ebbeli szükségleteit beszerezte, meglátogatta, hogy I rendeljen-e számára vagy ezer darabot I Kairóból, sajnálattal jelentette ki, hogy ; szolgálataira többó már nem reflektál, I mert orvosa egészségi okokból eltiltotta j őt a dohányzástól. És Kovách Gergely nem dohányzott » többé. Az orosházai kiállítás. A munka ünnepe. Nagy napja volt vasárnap Orosházának. A munkának rendezett a megye és az ország több előkelőségének jelenlétében felemelő és bensőségteljes ünnepet a község intelligenciája és iparos világa, mikor az Ízlésesen és tanulságosan elrendezett tanonc- és segédmunkas kisipari gépkiállítást megnyitotta. A kiállítás a tanoncotthon tágas előadó csarnokában ós a kiállítás tartamára hozzáépített facsarnokban foglal helyet. Létrejövetelében, mint a megnyitáson elhangzott beszédek, is hirdették, oroszlánrésze van T h ó k Endrének, Orosháza nagyszülöttének, kire mint a fáradhatatlan munkaszeretet és munkabírás országszerte becsült hősére, Bókésvármegye is méltán büszke lehet. Nem nagyszabású ugyan ez a kiállítás, de az ott felhalmozott kéziipari gépek és az azok által előállított különböző termékek olyan tanulságokkal szolgálhatnak a kisiparosságnak, hogy megtekintésüket őszintén ajánljuk figyelmébe. A vendégek érkezése és üdvözlése. A meguyitási ünnepélyre már szombaton este megérkeztek a budapesti vendégek :Péterffy Lajos miniszteri tanácsos a kereskedelmi, Mártonffy Márton miniszteri tanácsos, E d v i-111 é s Aladár miniszteri osztálytanácsos és dr. Vig Albert iparoktatási felügyelő a kultuszminisztérium G a u 1 Károly, a technológiai iparmuzeum ós dr. D ó c z y Sámuel az ipartestületek országos szövetsége képviseletében. Ugyanakkor érkezett meg G a a 1 Mózes a kitűnő iró is, ki az iparostanoncok számára vasárnap este tartott előadást és Zulavszky János az ipariskolák főigazgatója. A vasárnap déli 1 órakor érkező vonattal mentek Orosházára : D ő r y Pál főispán, titkárja kíséretében, M i kler Sándor tanfelügyelő, Varjassy Lajos dr., az aradi kereskedelmi és iparkamara titkára, Wagner József elnök és Horváth Mihály jegyző a békéscsabai ipartestölet képviseletében, Áchim Gusztáv Csaba község főmér nöke, valamint számos csabai iparos ós érdeklődő. A déii vonattal érkező vendégeket Torkos Kálmán főjegyzővel élén nagy küldöttség várta az állomáson. A perronon Torkos iöjegyző szives szavakkal üdvözölte a főispánt, ki néhány szóval örömének adott kifejezést, hogy már másodszor jöhet Orosházára. Ezután a vendégsereg kocsikra ült és az Alföldszállodába hajtatott, hol a budapesti kiküldöttek laktak. Ekkor történt meg Péterffy Lajos miniszteri tanácsos hivatalos üdvözlése a község részéről. Torkos Kálmán főjegyző a község ós a kiállítás rendező-bizottsága nevében köszönetet mondott a miniszter 1 tanácsos megjelenéséért. „Fiatal iparo sok kezdő munkáit láthatja itt Móltósá god, — úgymond — de ebből a mag ból terebélyes fa válhatik még, mely nek gyümölcsei a haza nágyságát éí függetlenségét fogják táplálni." Nem fó nyes palotában fogadluk, egyszerű haj lókban, de szeretettel és igaz magyal szivvel! .. Péterffy Lajos miniszteri taná csos meghatottan köszönte meg a me leg fogadtatást. Kénytelen ellentmon dani az üdvözlő szónok azon kijelenté sének, hogy csak zsenge kisipar va; Orosházán. Tíz év alatt most harmad szor jelent meg itt és mindig egy-eg nagy alkotásnál kellett a kormányt kép viselnie. Ez annak a jele, hogy a szó magyar Alföldön a magyar embere tudnak és akarnak is dolgozni. A Gono viselés áldását kéri működésükre. A kiállítás megnyitás és megtekintése. Ezután az egész társaság gyalogc san átment a kiállítás területére.'Itt iná fel volt állítva az orosházai dalegyle., mely a kormányképviselő megjelenésekor Kölcsey Hymnuszát adta elő nagy precizitással. Majd előállott egy őszbeborult öreg ur, dr. L á s z 1 ó Elek vármegyei tb. főorvos és meghatott, de messzehallható hangon mondotta el üdvözlő b szódót. Örömének ad kifejezést I a vendégek megjelenésén és kívánja, i hogy ittlételük legyen áldásos a mun| kára, melynek gyümölcsei a kiállításon | vannak felhalmozva. Gróf Széchenyi | István hires mondását alkalmazta T h ó k j Endrére, Orosháza legnagyobb szülöttére, kinek szintén az a jelszava, hogy Orosháza nem volt, hanem lesz! Orosházának nagynak is kell lenni, ha tud dolgozni ós áldozni. Nagy érdeme Théknek, hogy ott, ahol még nem is régen úgyszólván csak a földmivelés virágzott, utat nyitott lelkes és önzetlen áldozatkészségével az ipari és kereskedelmi fejlődésnek. Övé az iparos-tanonc otthon eszméje és kivitele. Thók érdemeinek meleghangú méltntása után kéri a kormánykt pviselőt, hogy nyissa meg a kiállítást. (Éljenzés). Péterffy min. tanácsos Kossuth ós Szterényi üdvözletét hozza Orosházának, kik folyton nagy érdeklődéssel viseltettek a kiállítás iránt és sajnálják, hogy másirányu elfoglaltságuk nem engedve meg a személyes részvételt. Fontos, nagy munkát végzett Orosháza amelynek eredményére méltán büszke lehet. Övé a kezdés dicsősége a tanonc otthonok intézményének megalkotása terén, melynek áldásos voltát már a kormány is felismerte és az ország töbt vidékén igyekszik megvalósítani. Meri a kisiparnak nagy hivatása van az ország gazdasági életében. Most éljük s nagy küzdelem, a kis- és gyáripar küz : delmének korszakát. A kisipar az egyén tudásnak ós Ízlésnek nyit tág terei s ezért közel jár a művészethez. A gyár ipar megöl minden egyéniséget és sablonszerű. Épen azért e küzdelemnel kibékülésse), kiegyenl tődóssel kell vég ződnie. De a kisipari munka megköny nyitése és gyorsítása szempontjábó szükséges az alkalmas gépek használatba vétele. A gépek szólesbitik a kis iparos tudását és látkörót. Fontos és hazafias munkát végzett a kiállítás ren dező-bizottsága, mert a legkisebb gaz dasági siker is az egész ország sikert és dicsősége. A kormány hathatós tá mogatása mellett növekedják a munkás kisiparos-gárda! . . Üdvözletének ismét lése mellett megnyitja a kiállítást . . A nagy óljenzéssel fogadott beszéc után megkezdődött a kiállítás megte kintése a rendezők kalauzolása mellett mely közel másfél órát vett igénybe. A miniszteri tanácsos és környezete alapo san megnézett minden kiállított tárgyat A nagyterem előterében az iparos segédek ós tanoncok különböző munká latai, többi részében és a mellókhelyi sógekben pedig a kisipar szolgálatábar felnasználható gépek, mótorok és í nagyobb ipari tárgyak (szekerek stb. foglalnak helyet. A bankett. Csaknem 3 óra volt már, mikor kiállítás Lzemlólői az „Alföld"-szállod nagy termében rendezett bankettre meg érkeztek. Az asztalok körül mintegy 15< helybeli és vidéki vendég foglalt helye Ebéd alatt P u r c s i Náczi zenekar muzsikált. A második fogás után szólásra emel kedett D ő r y főispán : „Másodszor vagyok most Orosházi 1: ós most is alkalmam van tapasztalni m a vendégszeretetet, mely az orosháziakt annyira kitünteti. Most annál na^yob örömmel érkeztem ide, mert a munk diadalát volt alkalmam tapasztalni. Nag ünnep ez, a munka ünmp\ A magya ' ~ „ „ ".-.AItt/^O olUnlmnklíf emlékezetükben —u addig, mig az igaz e A zúgó éljenzés F r e u d e r Mór n Mártont köszöntötte " " Bé ság oszladozni kezd A s< Csak a bankett néha jól Thók Endre távir pazar he kozását fejezve ki, hvezető a szép ünnepen nenxlelikvení a kiállítás rendező-kor ped társait és a megjeleés tisztáz Ezzel a szép ürdesen ké 3 a függi a kopors