Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-11-19 / 93. szám

Békéscsaba, 1908. nov. 19 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Gyulaváros közgyűlése. Érdekes tárgysorozat. Gyula város november 23-án, hétfőn délelőtt 9 órakor tartja közgyűlését. Ez a közgyűlés nemcsak tárgysorozatának gazdagságánál fogva emelkedik az előző közgyűlések fölé, hanem az ott szereplő ügyek fontosságánál fogva is. E^en a közgyűlésen kerülnek ugyanis bemuta­tóra az 1909. évi közpénztári, Erzsébet ­ápoldai, benedeki, nyugdijalap- és köz­közmunka-pénztári költségvetések, me­lyek hü képet fognak nyújtani Gyula gazdasági állapotáról. Ez az állapot ugyan köztudomás szerint nem valami rózsás, de azért minden békósmegyei embert érdekelhet az, hogy a megye­székhely vagyoni helyzete milyen jelen­leg és indokoltabbá válik előtte a vá­ros anyagi renbehozatalása a felsőbb hatóságok részéről megindított akció. Ez a közgyűlés fog határozni a köz­rendészeti szabályrendelet ügyében; megválasztja az uj egészségügyi törvény által követelt ügyvezető-orvost; hatá­roz az ex-lex idején önként befolyt adók kamatjövedelmének hovafordítá­sáról, melylyel minden valószínűség szerint a városháza ujjáalakitási alapját, fogja gyarapítani. A Toldiné-féle tiz hold föld árához tehát most újból je­lentékeny összeg járul. Az 1909. évi leg­több adót fizetők névjegyzékének ki­igazítására is ez a közgyűlés fog bizott­ságot kiküldeni. Gynla város csatornázása, Már négy év óta foglalkoztatja Gyula városát, a megye törvényhatóságát, sőt a minisztériumot is, Gyula városának csatornázási kérdése. A munkálat ke­resztülvitelétől — a nagy költséget tekintve — szabadkozik a város és min­den utat-módot megkísérelt már, hogy a súlyos tehertől szabaduljon. A vármegye közigazgatásának, a törvényhatóságnak a munkálatok keresz­tülvitelére hozott kötelező határozatát G^ula városa megfelebbezte a belügy­miniszterhez s ez, mielőtt a fontos kér­désben végleg határozna, szakközegei által akar meggyőződést szerezni az ügy állásáról s értesítette ugy a megyét j mint Gyula városát, hogy egy közös tanácskozásra ma, csütörtökön Gyulára érkezik Frank Ödön országos köz­egészségügyi főfelügyelő, S z a 1 a y Dezső kuíturfőmérnök és R é k a i Fri­gyes, az országos vízépítési osztály igazgatója. A vármegyét Kiss László tb. főjegyző képviseli. A kultura érdekében. A miniszter segélyt ád. A közmiveló'dási bizottság előadásai. A békésvármegyei közművelődési bizottság hézagpótló és szükséges voltát mi sem bizonyitja élénkebben, mint Apponyi Albert gróf kultuszminiszternek a törvényhatósághoz intézett leirata, melyben köszönetét fejezi ki a bizott­ság megalakulásáért s egyszersmind, méltányolva eddigi nagysikerű műkö­dését, kilátásba helyezte a kért segély (előadásonként 20 korona) megadását. Tekintettel arra, hogy a tervezett elő­adások száma az egész megyében mintegy 230 ra rug, egyáltalában nem kicsinylendő a miniszter megígért se­gélye, sőt minden békésmegyei ember lelkét a hála érzete foghatja el hazánk e nagynevű államférfia iránt. A közmüveJődési bizottság előadásai ; lülönben vasárnap megye szerte meg- j ndultak. Egyedül a megye legnagyobb . özsége, Csaba maradt hátra azon érthe­tetlen és sajnálatos ok miatt, hogy a helyi-bizottság nem tudott előadókat hapni. Szomorú dolog lenne, ha a csa­»ai intelligenciának nem volna érzéke nép kulturális színvonalának emelése ránt. A vasárnapi felolvasásokról a kö­vetkező jelentések érkeztek hozzánk: A mezőberényi bizottság f. hó 15 én negkezdte a felolvasások tartását, mely alkalommal Szabó Árpád polg. iskolai igazgató „Az ős ember életéről" olvasott fel. A tanulni vágyó közönség érdeklő­dését mi sem bizonyitja jobban, mint az, hogy a felolvasáson mintegy 500-an jelentek meg, akik a legnagyobb figye­lemmel hallgatták a felolvasást. A képvetítéshez szükséges acetylén­fejlesztő és lámpa beszerzésének költsé­geihez a Mezőberényi Takarékpénztár 30; Gazdasági Takarékpénztár 20; Mezö­berény községe 20; Nemzeti Kör 6; Magyarvégesi Olvasó Egyesület 5 koro­nával járultak hozzá, mély áldozatkész­ségükért a bizottság ez uton fejezi ki köszönetét. Az orosházai előadásnak különös érdekességet kölcsönzött az a körül­mény, hogy részt vett G a á 1 Mózes, az országos hirü iró is „A gép az emberi munka szolgálatában" cimü felolvasásá­sával. Ezenkívül a következő számok szerepeltek a műsoron: a Himnusz éneklése, elnöki megnyitó P á 1 Ernőtől, szavalat Bartók Rózs;kától és a Szózat éneklése. November 22-én, vasárnap a követ­kező előadások tartatnak meg Békés­megyében : Gyulán : „A tüdővész", Oyu­lavárin : „A madarak éneke", Csabán : vasárnap délután 5 órakor a városháza nagytermében tartatik az első előadás s annak főbb pontja: „Hunyadi János élete és történeti szerepe", Újkígyóson : „Hogyan óvjuk egészségünket", Oros­házán „A fertőző betegségek és a kolera", Szentetornyán„Okszerűség a természet jelenségeiben", Pusztaföldvá­ron ; „A baromfitenyésztés haszna és értékesítése", Szarvason: „A magas Tátra és környéke", Békésszentandráson .' „Háziállataink egészségéről", Békésen : „Védekezés a trachoma ellen", Oyomán .• „A növények ápolása és megvédése", Szeghalmon : „Az állattenyésztés", Vész­tőn : „A honfoglalás". Meghalt egy asszony ... Özv. dr. Löwy Lajosné halála, Csaba utcáin szomorú, sápadt ár­nyak Cdöngenek vasárnap óta. Amint rongyaikba burkolják magukat, a hideg­től dideregve: arcukon kiül a kétségbe­esés, szemükből egy-egy keserű köny­csepp gördül alá ... Mert meghalt egy asszony . . . Reménytelenül nézegetnek ezek a szerencsétlen páriák a járókelő boldogabb emberekre, mintha kérdez­nék: Ki fogja őt nekünk visszaadni, ki fogja most már helyettesíteni a mi gyá­molitónkat, a mi jóangyalunkat, aki védőszárnyai alá fogadott bennünket nyomorúságunk napjaiban, aki letörülte küzdés-sajtolta könyeinket és szeretet­tel enyhített a mi sok nagy bajunkon! ? ... Meghalt egy jó asszony és nem jön vissza többé . .. Csaba egész lakosságát, társadalmi és felekezeti különbség nélkül, meg­döbbentette az a hir, hogy özvegy dr. Löwy Lajosné, a nemes szivéről és jótékonyságáról általánosan ismert úriasszony, 68 éves korában, szívszél­hűdés következtében meghalt. Csaba szegényei életében és a jótékony egye­sületek körében felejthetetlen lesz az emléke e nemes asszonynak, aki egész életén keresztül a jótékonyság legkü­lönbözőbb nemeit gyakorolta. Télen öl­számra osztogatta a fát; pénzt, kenye­ret juttatott a szűkölködőknek, szegény leányokat házasított ki, megvetve ezzel nem egy családi boldogság alapját. .. Husz éven keresztül elnöknője volt a csabai Izr. Nőepyletnek, diszelnöknője a Leánykiházasitó Egyletnek és tevé­keny tagja minden egyesületnek Gyer­mekekkel nem áldotta meg az Ég, tehát az ügyefogyottakat és szegényeket te­kintette gyermekeinek és gondoskodott róluk, mint a legszeretőbb édesanya . .. Meg is kellett nézni a temetését. A különböző testületek képviselőin és a rokonokon, ismerősökön kivül ott há­tul, szerényen meghúzódva állottak azok a szomorú, sápadt árnyak, akik özvegy dr. Löwy Lajosné elhunytával a leg­többet vesztettek. Amily áldásdus volt özv. dr. Löwy Lajosné élete, oly jótékony volt hozzá a Sors is. Minden fájdalom nélkül köl­tözött az öröklétbe. Délelőtt még meg­tette rendes Fétáját és délután gyomor­fájásról panaszkodott. Sternschuss ezredorvos, ki látogatóban volt nála, rendelt is orvosságot, de alig távozott az orvos a lakásból, Löwy Lajosné egy jajszóval kilehelte nemes lelkét s jó szive megszűnt dobogni. Az izr. Nőegylet választmányát dr. F á y Samu titkár hétfőn ülésre hivta egybe s azon mélyen me rendülve a szeretett elnöknő elhunyta i. iött, kere" I setlen, de őszinte szavakkal méltatta a ! titkár a 18 éven át volt kiváló elnöknő : érdemeit. A gyászesetről külön jelentést I adott ki az egylet s gondoskodás fog I történni, hogy Löwy Lajosné emléke I nagyobb alapitványnyal megörökítést nyerjen. Ravatalára koszorút helyezett. A másik Nőegylet elnöksége, mely egyesületnek a megboldogult választ­i mányi tagja volt, küldöttségileg: B e­1 i c z e y Rezsőné elnök, U r s z i n y Jánosné alelnök vezetésével részvétét fejezte ki az elhunyt családjának s a ravatalra díszes koszorút helyezett. Úgy­szintén a szegény leányokat kiházasitó egyesület, a Vereskereszt-Egyiet csabai fiókja is koszorút tett a koporsóra, mely­ben örök álmát aluszsza a ritka jó asszony. Temetése nagyarányú részvét mel­lett ment végbe kedden délután s hol a halottas menet elhaladt, az üzletek zárva voltak, mert egy oly lelket te­mettek, kinek nem volt haragosa, csak tisztelője. A temetőben a sir fölött dr. Herzog Henrik mondott búcsúbeszédet. Elhunytáról a család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak ugy a saját, mint a nagy­számú rokonság nevében tudatják, hogy forrón szeretett nővérük, felejthetetlen drága rokonuk, a legnemesebb sziv: özv. dr. Löwy Lajosné, szül. Reichen­berger Regina, a békéscsabai izr. nőegy­let elnöknője, a békéscsabai szegény izr. menyasszonyokat segélyező jóté­konysági egyesület diszelnöknője f. hó 15-én, d. u. 6 órakor, áldásdus életének 68-ik évében, rövid szenvedés után el­halálozott. Drága halottunkat f. hó 17 én, ked­den d. u. fél 3 órakor fogjuk a gyász­házból, az izr. temetőben örökpihenőre helyezni. Örök béke lengjen drága porai felett! Dr. Reichenberger Zsigmond, özvegy Goldscheider Ignácné, szül. Reichen­berger Berta, testvérei. Özv. Fülöpp Jakabné, Wallerstein S- Sámuel és neje Füchsl Gizella, Wallerstein Mózes, Gold­scheider Károly, Goldscheider Paula fér­jével Chieger Zsigmonddal, dr. R^ichen­berg Sándor és neje Stein Gizella, unoka­öcscsei és unokahugai. Az izr. Nőegylet gyászjelentése igy hangzik: A Békéscsabai Izraelita Nőegylet mély fájdalommal jelenti érdemes elnök­nője, özv. dr. L ő w y Lajosné úrnőnek elhunytát. A boldogult rövid megszakítással 18 év óta volt elnöknője egyletünknek, melynek fejlesztése, felvirágoztatása kö­rül elévülheilen érdemeket szerzett. Elnökünk : az árvák, özvegyek, sze­gények gondos ápolójának emlékét, ke­gyelettel fogjuk megőrizni. Megrágalmazott főszolgabíró. Üldözési mánia. K e r t é s z-H orváth Mihályt Pusz­taföldvár községe megfosztotta a képvi­selőtestületi tagságától. Horváth uram amolyan kákán is csomót kereső ember, aki szereti magát népvezérnek felfújni. És akadnak is néhányan, akik hallgat­nak reá. Szereplése már annyira veszé­lyes volt ugy a községre, mint a járásra nézve, hogy B e r t h ó t y István dr. fő­szolgabíró kénytelen volt ellene erélye­sen fellépni és az ő közbenjárására kel­lett odahagynia a képviselőtestületet. Most aztán megindult a bosszú. K. Horváth Mihály nem azért szájas ember és néptribun, hogy ilyen szégyent magán hagyjon száradni. E vik orosházi lnp, mely különben ugylátS/,.^ K. Hor­váthnak állandó szócsöve, mert sok?zor lehet benne látni kötekedő nyilatkoza­tait egyik vagy másik hivatal elien: bi­zonyosan K. Horváth sugalmazására, vehemens támadást intézett a főszolga­bíró ellen. Azt irta róla, hogy a szolga­bíró hamis jelentések alapján készakarva hamisan Ítélkezett és ezért alaptalanul fosztották meg K Horváthot kép­viselőtestületi tagságától. Ennek a hi­resztelének helyt adott egy budapesti iap, a „Budapesti Napló" is. Berthóty István főszolgabíró a két lap közleménye által megrágalmazottnak látva magát, mint hivatalnok az alis­pántól fegyelmi eljárás megindítását I kérte maga ellen. Hétfőn érkezett kó­| relr a megyeházára. Az alispán azon­ban a fegyelmi eljárás megindítására kellő okot nen látott fenforogni, hanem egyszerűen csak vizsgálatot rendelt el, melynek lefolytatásával Kiss László tb. főjegyzőt bizta meg. — Ha a vizs­gáiét az alapnélküli rágalmazást meg­állapítja, ugy a főszolgabíró az „Orosházi Újság és a „Budapesti Napló" ellen meg­indítja a sajtópört. A „Hésmepi Kőim" táviratai. - November 18. ­Háború lesz! Montenegró kezdi. A szerb és a török folytatja. A katonai ós politikai körök már rég tudják, hogy Bosznia és Hercego­vina annexiója Magyarországra nézve nem fog simán lefolyni.A balkánfélszigeti helyzet egyáltalán nem biztató. Török­országot némely oldalról arra biztatják, hogy fegyveres erővel támogassa köve­teléseit Magyarországgal ós Ausztriával szemben. A török-bolgár tárgyalás so­rán súlyos nehézségek merültek föl, amelyek folytán annak lehetősége sem tekinthető kizártnak, hogy Törökország és Bolgárország fegyverrel próbálják szétvágni a függő kérdéseket. Szerbia fegyverkezése olyan mérveket ölt, hogy a belgrádi követek kollektív figyelmez­tetést intéztek a szerb kormányhoz, ma­gatartásának veszedelmes következmé­nyeit illetőleg. A közös hadügyminisz­ter vétkes mulasztást követne el, ha tét­lenül nézné ezeket a jelenségeket és nem tenne meg minden szükséges in­tézkedést, hogy az események készü­letlenül ne találják Magyarországot és Ausztriát. Hadvezetősógünk csendben meg is tett minden intézkedést a mozgósításra nézve s most érkezett hirek és történt események alapján aligha fog csak azon intézkedése mellett maradni, hogy Bosz­niában a fogyatékos határszéli helyőr­ségek elégtelenek. Hogy a fárasztó biz­tonsági szolgálatot a legénység túlter­helése nélkül lehessen ellátni és hogy a lakosságnak a feltótlen biztonság ér­zete nyujtassék, szükségessé vált ez idő szerint a bosnyák-hercegovinai határ­vidéken fekvő csapatoknak lényegtelen megerősítését foganatosítani. A hadügyi vezetőség a határ- és biztonsági szolgá­lathoz feltétlenül szükséges minimumra szorítkozik. Minden lehetséges enged­ményt nyújt e tekintetben. Csupán a legfiatalabb tartalék-évfolyam és a pót­tartalékosok három legfiatalabb évfolya­mának behívása, tehát csaknem kizáró­lag a nőtlen emberek behívása van tervbe véve. Montenegró támadása. A prágai n Záródni Noviny"-nek sürgönyzik Cettinjéből: Cettinje és ! Cattarő között megszakadt a távirati • összeköttetés, mert a montenegróiak a távirda-oszlopokat kidöntötték. Montenegró a H'op-hegyen ágyukat j von össze. A Dugor-szorost, mely Hercegovinát Montenegróval köti ösz­! sze, 80Ü0 montenegroi katona tartja megsza Iva. Cattaroból a temp'omi kincseket a j hatos g az ország belsejébe szállítja. Lk^sből telefonálják: A „Neue Freie Presse" esti lapjában jelenti, hogy a fenti riasztó hirre kérdést in­i tézett az illetékes hatósághoz s azt katonai részrö. megerősítettek. I A képviselőházból. A képviselőházban ma a költségve­tés tárgyalása vette kezdetét, majd in­interpeliációk következtek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom