Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-04 / 80. szám

3 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY tátik meg a versenytárgyalás. E két dátumra felhívjuk a versenytárgyalásokon részt venni óhajtók figyelmét. A törvényhatósági bizottság most azzal a tervvel foglalkozik, hogy azokat az útszakaszokat, amelyek beleesnek a harmadik transversalis útba és amelyeket a megye építtetett ki, átadja a kereskedelmi minisztarnek. Kérvényt intéz a miniszterhez ez utak államosítása iránt, mert azoknak az utaknak jókarban tartására 1905 óta már 95,000 koronát költött a megye. A közúti alap jelenlegi állása és anyagi ereje pedig olyan, hogy még az átvételi kérelem teljesítése esetén is csak alig lehetséges a törvényhatósági utak fenntartása. Az 1909— 1910-re szóló közúti költségvetés már ugy is van összeállítva, hogy benne a transversalis utak fenntartására eddig évenként felvenni szokott 25.000 korona nem szerepel. A törvényhatósági bizottság kérvényében erre is hivatkozás történik, mert annyira bizik a kérelem teljesítésében, hogy nem tartotta szükségesnek a jövő évi költségvetésbe a 25.000 koronát beilleszteni. A kereskedelmi miniszter bizonyára helyet is ád a folyamodásnak. Hiszen a transversalis utak építése és fenntartása elsősorban az állam kötelessége. Békésvármegye meghozta azt az áldozatot, hogy a transversalis útnak a megyén keresztül húzódó részét kiépítette. Teljesen méltányos tehát az a- törekvése, hogy a fentartás súlyos terhétől szabadulni igyekszik s azt az állam vállára akarja helyezni. Az állam csak örülhet, hogy egy teljesen kész utat kap úgyszólván ajándékba. A közúti költségvetés az október 14-én kezdődő közgyűlésen kerül bemutatás alá, amely előreláthatólag jóvá is fogja hagyni. A közúti adó, rnint eddig, jövőre is tiz százalékban van előirányozva. A kerületi munkásbiztositópénztár közgyülésd. Határozatképtelen volt. A kerületi munkásbiztositó-pénztár kiküldöttei vasárnap délután közgyűlésre jöttek össze Gyulán. A közgyűlés azonban teljesen eredménytelen volt, mert olyan kevés kiküldött jelent meg, hogy érvényes határozatokat egyáltalán nem hozhattak volna. A munkásság ugyan szépszámú küldöttel képviseltette inagát, de nagyon kevesen voltak jelen a munkaadók részéről; különösképpen uton nem szólott neki. Mikor a század a városba ért, kiadta a parancsot, hogy a Rákóczit fütyülje a század. A legények fütyülni kezdtek, a kapitány pedij, élőre lovagolt, megállt szemben a Jellasich-szoborral s eldefiliroztatta maga előtt a fütyülő századot. Ez rendes szokása volt. Haragudtak is reá érte a horvátok. Yégre is feljelentették a térparancsnokságnak, amely kemény parancsot küldött a kapitány urnák, hogy többet a Jellasich-szobor előtt se ne fütyültessen, se ne énekeltessen. Az önkéntes azonban most még erre sem vidult fel. Olyan elkeseredett arcot vágott, hogy a katonák vigasztalni kezdték. A kapitány ur pedig egész komolyan aggódni kezdett, hogy még valami kárt tesz magában ez a bolond önkéntes. Alig várta, hogy hazaérjenek a kaszárnyába. Karon fogta és vitte magával á kantinba. — Jöjjön barátom, a mai kemény csata után megérdemel egy pár tormás virstlit és három pohár sört. És ez igy történt majdnem minden másodnap. A tiszti menázsiban sokat mulattak ezen a tiszt urak, de sokat nevettek rajta a legények is. Mikor már látták, hogy kapitány ur Komorovcsák a kantinba megy az önkéntessel, nevetve mondották egymásnak : — Az önkéntes urnák ma megint nagy csatája volt! pedig a gyulai iparosok negligálták a gyűlést. E részvétlenséget annak lehet tulajdonítani, hogy a pénztár vezetősége, j elég figyelmetlenül, zsidó ünnepre tette ; a közgyűlés idejét, holott figyelemmel i kellett volna lenni a törvény azon rendelkezésére, hogy a munkásbiztositó- ; pénztárnak, mint állami felügyelet alatt : álló intézménynek, sem a zsidók, sem a más felekezetek ünnepnapjain gyűlést tartani nem szabad A megjelent kiküldöttek kevés száma dacára is megnyitotta Mayer István elnök a közgyűlést és előterjesztette a tárgysorozatot, melynek legfontosabb pontja az alapszabályok megvitatása volt. Ily nagy horderejű kérdésről tényleg nem hozhat határozatot egy csonka közgyűlés. Hangoztatták is ezt a munkásság képviselői közül sokan. A kérdésnek a napirendről való levétele mtllett szólott még az a körülmény is, hogy — amint több felszólaló megjegyezte — nagyon rövid idő volt kitűzve az alapszabályok áttanulmányozására, ugy, hogy nem is lehetett azt lelkiismeretesen végrehajtani. Ezenkívül az alapszabályokban folytonos hivatkozás történik az Országos Munkásbiztositó-Pénztár alapszabályaira, melyeket a kiküldöttek egyike sem ismer. Szükséges tehát, hogy azokból 2—2 példányt a vezetőség juttasson el minden községbe, egyet a munkaadók, egyet a munkások részére, a közgyűlést pedig 15 nap múlva hivja össze újból. Elnök az indítványt szavazás alá bocsátván, a közgyűlés nagy többséggel elfogadta s igy a kiküldöttek csak 15 nap múlva jönnek össze ismét. Gádoros és Nagyszénás utjai. Vámosutak lesznek. Akik valaha a nagyobb városoktól távoleső vidéki falvakban vagy környékükön jártak, akár gyalog, akár kocsin, sohasem fogják azokat az utakat elfelejteni. Mintha már itt a földön végig kellene szenvedni a pokol minden kínját, annyit kell gyötrődnie a szegény utasnak azokon a helyeken. Emitt pocséta, amott kiszáradt gödör... Itt balra dűl a kocsi, amott jobbra. Az egyik kerék agyig besüpped a pocsolyába, a másik szerencsésebb, mert csak két-három deciméterre. A kocsiban ülő pedig saját testén tanulmányozhatja a ferde vonalakat és a különféle mértani görbéket. Hol parabolát formál, hol hiperbolát, sőt egy-egy nagyobb döccenőnél körivet is ir le, — de a levegőben . . . Szóval, azokon az „utakon" nem tartozik az utazás a hét mennybéli gyönyörűségek közé. Az a szerencsétlen ember pedig, aki e kálváriákra kerül, nem tehet mást, minthogy káromkodik. Szidja a községet, a szolgabírót, a megyét, sőt a messze távolból arra a merészségre is vetemedik, hogy a kormány ellen támad fel méltó haragjában. Végig megy minden fórumon, amelyről gondolja, hogy oka a rossz utaknak. Szó, ami szó, elsősorban a községeknek volna érdeke, hogy jó közlekedési útjaik legyenek. Da, mint mindenütt, Békésmegyében egy pár olyan szegény község van, melynek anyagi ereje nem engedi meg az útépítést még a belterületen sem. Ilyenkor aztán a megye áll sorompóba. Békésvármegye nagyon sokat áldozott közutakra. így kiépíttette nem régen Gádoros ós Nagyszénás község belterületein a kőburkolattal az úgynevezett „átkelési szakaszokat, melyek alatt az országutaknak a községeken átvonuló részei értendők, az utépitések t9temes költséget emésztettek fel. Gádoros utja 72.000, Nagyszénásé pedig 33,315 koronába került. A törvény értelmében a községek kötelezhetők volnának a költségek megfizetésére. A megye azonban a községek szegénységére vafó tekintettel nem nyul ehhez az eszközhöz. Hogy azonban valamiképpen a befektetett összegek mégis visszatérüljenek, az állam építészeti hivatal azt javasolta a törvényhatóságnak, hogy a kereskedelmi miniszterhez intézzen feliratot ez átkelési szakaszoknak a vámosutak hálózatába való felvétele, illetve a vámszsdési jog | elnyerése ügyében. A javaslatot a tör| vényhatósági bizottság legközelebbi üléj són' tárgyalni fogja ós valószínűleg i hozzá is fog járulni. Ezt a megye anyagi érdekei is kívánják. i leánykiházasitó egyletből. Választmányi ülés. A „Békéscsabai szegény izr. menyasszonyokat sególyző egyesület" október elsején szépen látogatott választmányi ülést tartott, melyet Haraszti Sándornó elnök távollétében Neumann Manóné alelnök vezetett. Az előadói tisztet dr. H e r z o g Henrik ügyvezető főtitkár töltötte be. A választmány elé került Székely Lajos dr. egyesületi titkár levele, melyben kéri állásától való felmentését, mivel végleg távozik Csabáról. A választmány, méltányolva felhozott indokot, a titkárt buzgó szolgálatai elismerése mellett felmentette s egyúttal elhatározta, hogy a titkári állást egyelőre be nem tö.ti. Azután W a 11 e r s t e i n Sománé gondnok és Grünbaum Adolfnó pénztáros tettek jelentést a pénztár állapotáról, melyből kitűnik, hogy az egyesület vagyona örvendetesen gyarapodik. Majd felolvasták a csabai izr. hitközség átiratát, melyben az egyesületet arról értesiti, hogy a hitközség nem teljesítheti az egyesület abbeli kérelmét, hogy esküvők alkalmával a hitközség templomában gyűjtést rendezzen. Herzog Henrik dr. főtitkár indítványozta, hogy az átiratot ne vegyék tudomásul, hanem felebbezzék meg a közgyűléshez. Az egyesület magasztos missziót teljesít, ennek betöltéséhez minden illetékes tényezőnek hozzá kell járulnia, elsősorban a hitközségnek. Ha azonban a hitközség a gyűjtés utján befolyó összegek kiosztására ingerenciát akar gyakorolni, módjában van a gyűjtés megengedését oly feltótelekhez kötni, hogy segélyek megszavazásánál a községi elöljáróságnak megfelelő befolyás biztosíttassák. F u c h s Gyuláné, F i s c h e r M. H.-nó és dr. Vas Vilinosnó viszont azt vitatták, hogy a hitközség határozata jogos alapon nyugszik, abba bele kell nyugodni. A választmány szótöbbséggel a főtitkár indítványát elvetette. A vita alkalmával felmerült incidensből kifolyólag dr. Herzog Henrik főtitkár állásáról lemondott, de a választmány biztosította osztatlan bizalmáról és egyhangú határozattal kérte, hogy lemondását vonja vissza. Az egyesület anyagi erejének gyarapítása végett estély rendezését határozta el a választmány. Az estély október havában a városháza nagytermében lesz megtartva olcsó helyárakkal. Közreműködésre felkérik dr. Kovalszky Róbert zongoraművészt, dr. Major Simont, a jeles hegedűművészt és Herzog Henrik dr. ügyvédet. Végül sególy iránti kérvényeket intézett el a választmány. Ezek szerint az I-ső csoport után eső %-ék az 1908 évihez képest 6%-kal, a Il-ik csoport 0 8%-kal emelkedett, mig a Ill-ik csoport 85-kal fogyott, ami a végeredményben 1'7%-ók csökkenést mutat. A % ékok megállapításánál előforduló különbözetek eredetét a következőkben találjuk: Az I-ső csoportnak 36'5%-ról 42%-ra való emelkedését a világítás és tüzrendészeti kiadásoknak a Ill-ik csoportból az I-ső csoportba való felvétele — mit a közigazgatási bíróság döntvénye tett szükségessé — okozta, ami maga után vonta a Il-ik csoportnak 31%-ról 22'5%-ra való esését. A Il-ik csoportnak 6*2%-ról 7%-ra való emelkedését az uj közegészségügyi törvény rendelkezése alapján a tanyai bábák fizetésének 240 koronára való emelése okozta. A költségelőirányzat különben a következő: Bevételek: 1908. évre 1909. évre volt van előirányozva : Pénztári maradvány 3000 — 5000 — Ingatl. jövedelme 138328 02 138653 51 Közs. jogok jöved. 7625011 76566 55 Előfogatok jövedelme 1600 — 1500-— Kamat-jövedelem 34484— 3335916 Ipardijak és bírságok 1500 — 1300 — Községi adó és végrehajtási dij 12600 — 13323 60 Vágóhídi jövedelem 11600 — 11600— Öntözött rét jöv 20526 — 21026 — Különféle jövedelmek 27490 70 30350 70 Rendkiv. jövedelmek 2500 - 3000 — Átmenőleges jöved. 5619"— 119765- — Összesen: 335497-83 45544452 Ki-adások: 1908. évre volt 109. évre van Békéscsaba község költségelőirányzata. A pótadóval fedezendő összeg 14201 koronával több, mint a mult évben. Békéscsaba képviselőtestülete október havi közgyűlésen fogja tárgyalni a község jövő évi költségvetését, melyet a számvevőség állított össze és az elöljáróság letárgyalt s most, áttanulmányozásra nyomtatásban megkap minden egyes városatya. A költségvetést Ács János számvevő bő indokolással is ellátta. A költségvetés szerint az előirányzott bevétel -455,444 K 52 fill., kiadás 706,010 „ 71 „ igy pótadóval fedezendő 250,565 K 89 fill. A fenti 250,565 kor., 89 fill. pótadóval fedezendő összegből esik az I-ső csoportba 446,230 kor. 63 fillér Összes adóra 188,904 kor. 39 fillér; mely után ' 42 5% pótadó vetendő ki. A Il-ik csoportba 293,071 kor. 09 fillér földadóra esik 19,930 kor., mely után 7% pótadó vetendő ki. Végre a Ill-ik csoportba 182,056 kor. 60 fillér házbér, házosztály, kereseti stb. adóra esik 41,731 kor. 50 fillér mely után 22 5%-ek pótadó vetendő ki. előirányozva : 18132-65 17698 02 152105 — 158323'— 439320 1134950 9970100001500 — 1500"— 22472 — 122472 — 2000 — 2000'— 5100 — 6735'— 4380 — 3880'— 3540'— 3700"1237013670 — 3 4146 96 4146-96 45187"— 49580'•21002310 — 13884-1455216 166872 — 178024-78 519240 5426'— 7200'— 8200'— 1300 — 1300 3837-88 3837 88 5003011 5003011 9000 — 9000 — 68406060'— 6730-6350 — 80006000 — 5619 — 9765'— Köztartozások Személyi járandóság Rendőrség és szolgák ruházata Irodai szükséglet Nyugdijak, utikölség Épületek (polg. isk.) Különféle számlák Faiskolák, legelők Előfogattartás Közegészségügyre Rendőri kiadások Egyházak segélyezés* Nevelésügyi kiad. Állategészségügyi kiadások Szegényügy és gyermekvédelem Adósság törlesztés Közs. alapok hozzáj. Rétöntözés Munkásotthonfent. Vármegyei pótadó Fogyasztás és italadó Kéményseprési dij Segélyek ós kegydij Különfélék Előre nem látottak Átfutó kiadások Összesen: 571862 20 706010 41 Az előirányzatban a bevétel a mult évinél csak látszólag nagyobb, mert a jövő évben építeni tervezett polgári fiúiskola 110.000 korona hozzájárulási összege, mit a község kölcsön utján vesz fel, elszámolás miatt átfutó tételként van felvéve. A kiadási előirányzatban az átfutó tételeken felül mutatkozó 20.002 kor. 21 fillér nagyobb kiadást a rendőrség fizetésemelése, a tűzoltóság újjászervezése, a helypénzszedők fizetésének beállítása, a rendőrök téli és a tűzoltóság i ruhaátalányának emelkedése, a ligetek fentartási költsége, a nevelésügyi ki; adások szaporodása, polgári leányiskola, j gyermekvédelmi kiadások ós az adósáj gok kamatainak emelkedése, a rétöntöI zési költségek szaporodása okozza. A személyi járandóságnál a községi orvosok fizetését átvette az állam, de a község tartozik gondoskodni lakbér és fuvarátalányról s igy 1600 kor. lett előirányozva ; a tiz községi bába fizetésére Kész férfi-ruhák, a legkényesebb ízlésnek megfelelöleg, nagyválasztékban kaphatók, úgyszintén mérték utáni megrendelésre készítek: felöltő, télikabát, szalon-, . Dólrócpcnhán zakó-, szmoking-, vadász- ós kerékpár-öltönyöket, niBI

U DWHIMAnUdlI, legfinomabb kivitelben, a legújabb divat szerint. Vasut-utca, sirköraktárral szemben. !