Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-10-04 / 80. szám

BEKESMEGYEI KOZLONT Békéscsaba, 1908 okt. 4. 2400 korona. Uj tétel a két segédjegyzői és Erzsébethelyen az 1800 kor. szerve­zendő segédjegyzői ós adószedői állás. Igy a személyi kiadás tótele 6218 koro­nával emelkedett. A község összes alkalmazottai között a hajdúk részesülnek a legmostohább elbánásban. Nem kaptak fizetósjavitást, se ruházati átalányt s a költségvetésben most sincs e célra előirányozva, bár a képviselőtestület egy izben elvben ho­zott határozatot. Most a közgyűlésnek kell méltányosnak lenni. A többi címeknél kevés az eltérés a mult évi előirányzattól. Qker-elogia. Párbeszéd. Bimbó (mélabúsin): Hallottad már, Villás ? Villás: Mit ? Bimbó; Uj mészárszéket csinálnak Csabán. Oh azok az emberek ! Nem elég, hogy kedves nő- és fivéreink pirosló húsát számtalan mészárszéken árulják, hogy hit­vány módon piacra viszik a testünket, — sőt még a velőnket is, amelyben a lélek fészkel, — most még le is akarnak ala­csonyítani. f«3 Villás (flegmatikusán): Törődöm is én vele ! Bimbó (haraggal): Oh te örök ökör! Hát benned nincsen nyoma sem az önér­zetnek, az ambíciónak ? Hát a te kebledet hidegen hagyják fajod siralmai!? . . . Nincs is neked szived I Vagy ha van is, akkora, mint egy ökörszem. Előttem pedig az olyan ökör, akinek szive nincs, gaz­ökör ! . . . Értsd meg! . . . Villás (nevetve): Ne haragudj, Bimbó bátya és mégkevésbé sértegess. Tudod, úgyis hidegen nagy. Nekem kicsi májam van, ugy hogy semmit sem adnának érte az emberek. Azért nem tudok haragudni. És nem is törődöm semmivel. Nekem az élet is, meg a halál is — bliktri ... Ha levágnak, megesznek ; ha nem vágnak le, én eszem meg a tengeriszárat . . . Más nem érdekel. Bimbó: Ismerlek, szép maszk! De nézd, az mégis boszanthatja az ökör­társadalmat, hogy az emberek olcsón akarják a húsát elvesztegetni. Nemrég kaptam levelet egy pesti barátomtól, tu­dod, a Csákótól. Milyen hencegőn ir! Lenéz bennünket, jó vidékieket, akiknek a húsát csak 40 50 krajcárjával adják. Ök aztán urak! Az ő húsúkba nem vág bele minden paraszt foga, mert azt drága tányérokról uraságok fogyasztják. Buda­pesten 1 forint 20 krajcár, meg még több is a jó marhahús. S aztán őket nem is taglóval ütik agyon, hanem villamos áram­mal. Húsúkat pedig „tapintatos" állatorvos vizsgálja meg, nem olyan, ki azt han­goztatja: „Majd megtanítom". Hát nem irigylendő állapot ez ? ... Villás : Irigyli a manó ! Bimbó: Oh te cinikus, gaz állat! Valahogy gazellát ne érts, mert azt a nevet éppen nem érdemled meg. Most aztán halld tovább. Csabán csinál valami Hatos Ági nevü valaki egy mészár­széket, ahol 30—40 krajcárért akarnak bennünket kimérni... 30—40 krajcár ! ... Eddig még csak hagyján volt. Csabán a Weisz-féle mészárszékekben csinos szék­állók kezei között szokták a hust tisztán és ízléssel feldarabolni s különösen Károly, „a hölgyek kegyeltje", mérte húsúnkat sok viccel és még több jóakarattal a gazdája iránt. De a hatósági husmészár­székben — hova csak szegény mamókák járnak majd húsúnkért s böfsztök helyett csinálnak majd paprikást és ismét papri­kást — biztosan egy torzonborz mészáros fog velünk hatósági módszer szerint elbánni. Rögtön a föld alá sülyedek szé­gyenletemben . . . Mit szól ehhez az a pesti ficsúr, Csákó, ha megtudja? Hogy lenéz, hogy megvet! . . . Villás: Légy nyugodt, levágják azt akkorára. Bimbó: Hogy vágjanak le téged is, te örök ökör ! Te ... te... te — maga !... (Haragosan oldalba döfi szarvával. Villás cinikusan mosolyog.) Gtlxer. Tanácsülés Békéscsabán. Az ötödik vásár kérdése. Békéscsaba elöljáróságának pénteki tanácsülése nagy részben a közgyűlés előkészítésével foglalkozott. Bemutatásra került a községi költségvetés is, mellyel lapunk más helyén foglalkozunk. A költségvetés szerint a pótadó ugyan emelkedett, de az egyes adók méltányo­sabb elosztása folytán az adókulcs 17 százalókkal kevesebb lett. ke­Egyébként a következő ügyek rültek szőnyegre a tanácsülésen: Bányai, Lipták és Klenk építési vállalkozók kövezetvámdij-vissza­téritóst kértek a községtől. Az elöljáró­ság azonban a kórelmet elutasította. A községi szegényházban szükséges ruhák szállítására beérkezett ajánlatok közül mint legkedvezőbb a Rosenthal utódai cég ajánlata fogadtatott el. Az Apponyi-birtokon levő magán­telefon átvételi ügyét a tanács a köz­gyűlés elé terjeszti. R i s a Pál ós neje kenyérsegély iránti kérelmét a tanács teljesítette. A kórháznak az építési vállalkozók­ról való munka átvételére bizottság küldetett ki. A község a földmivelésügyi minisz­tertől mükenderártató felállítását kéri. Ez ügynek elbírálása is a közgyűlés elé kerül. Nagyfontosságú előterjesztést tett a tanácsnak W i 1 i m István gazdasági in­téző az ötödik országos vásár engedélye­zése ügyében. A Csaba gazdasági életé­nek fejlődésére oly nagy horderejű kérdést sokáig tárgyalta a tanács. Végül is abban állapodott meg, hogy a külön­böző gazdasági, ipari és kereskedelmi egyesületekkel tárgyalásba kezd és csak ezek véleményének meghallgatása után fogja kérelmezni az ötödik vásár engedé­lyezését a kereskedelmi kormánytól. A vármegyei közművelődési bizott­ság nevében P á 1 Ernő titkár megke­reste az elöljáróságot, hogy a tél folya­mán Csabán rendezendő népszerű tudo­mányos előadások tartására megfe.'elő helyiségről ós kellő anyagi támogatás­ról gondoskodjék. Ez ügyről szintén a közgyűlés fog érdemlegesen határozni. Krónika* Büszke minden budapesti Most, egy pár nap óta : Spanyolos lett minden szakáll, Spanyolos a nóta, Spanyolos lett a ruházat, Még az etikett is, Minden ficsúr egy hidalgó, Még ha nem evett is. Nem is csoda, hogyha büszke Minden budapesti, Nagy dolog az : két királynak Együtt éljenezni. Két felséges szempártól is Kapni mosolyt, százat, Olyan kincs, mely úrrá teremt Még ha nincs is házad. Lám, mi itten, Békés-földön Olyat sohse látunk, Királylyal még légen át sem, ügy sem parolázunk. fAás világ a mi világunk, Egyszerű és bájos, Bizonyságul itt van mindjárt Kulcsos Csaba város. Csaba város, müveit város: Színháza is van már. Az igaz, hogy itt-ott láttunk Szebbeket is annál. De hiszen majd átalakul, Készen is a — terve, Sőt ami több, áll siónként Már a pénztár — helye. Mig a színház esdve lesi, Sor mikor jön rája, Szarvas népét az izgatta, Ki lesz főpennája ? Korteskedett minden ember: fi felnőtt, a gyermek, Sorompóba állni még a Hölgyek se rösteltek. Hej, modernek már a nők is, Nem ugy van, mint régen, fi modern hölgy ha színház nincs fi moziba mégyen. Van itt mozi két napon át, Csaba lángol érte Sok lány még a vacsorát is fi moziba kérte. Máskülönben csöndes világ Uralkodik erre, Gyulán még a törvényszék is Egész le van verve: Tyúkot lopnak, libát lopnak, Más alig történik, S az örökös tyukper, kérem Nagyon hamar vénit. No de majd lesz szenzáció Itt is nemsokára, Minden ember egyre néz csak: fi megyeházára. Ott döntenek sorsunk felett Tisztes uraságok. Leteszem a lantot tehát S addig én is várok. Guy. A spanyol király Budapesten. Békésmegyei mágnáshölgyek az udvari bálon. Ragyogó pompával, több százezer főnyi tömeg sorfala között vonult be szerdán délután Budapestre a csúnya kis spanyol király ós világszép felesége. És sikerült a bevonulás mindenképpen, i Anarchistáknak, bombáknak se híre, se hamva. Még rózsacsokorban sem dobták kocsijába azt az óletromboló szerszámot, mint annak idején saját fővárosában: Madridban. Alfonz király kedves emlé­kekkel távozhatik Budapestről, mint Európa egyetlen oly fővárosából, ahol még uralkodó ellen sohasem követtek el más merényletet, mint hogy egy-egy lelkes kis leány tarkón dobta egy rózsa­szállal. Ezt még a büntető kódex sem minősiti felségsértésnek. A nagyszerű alkalmatosságra a fő­városba igyekezett minden mágnás és nem mágnás, akinek csak az udvarhoz valami köze van, illetve aki. csak udvar­képes. Mert a spanyol Királyi pár tisz­teletére udvari bál is volt csütörtökön este a pompás királyi palotában. Ilyen udvari bálakon aztán van a szemnek miben gyönyörködni. Hol a szebbnél­szebb hölgyek, hol a ragyogóbbnál-ra­gyogóbb toalettek kötik le figyelmét a kíváncsi férfiseregnek ... Bókésmegye mágnáscsaládai közül is sokan vettek részt az udvari bálon. Gróf Wenckheim Frigyesné és leánya, gróf Wenckheim Géza, neje és leányuk, gróf Wenckheim Dénes Sós neje, gróf Wenckheim Ferenc és leánya, Almássy Dénes gróf, neje és leányuk, Wenckheim József, Károly, László ós Pál grófok. Részt vett az udvari bálon Dőry Pál főispán, a megyebeli képviselők közül pedig Fábry Károly ós Pető Sándor. Wenckheim Mari grófnő való­ban elragadó volt. A szép grófnő fehér satin liberty princess toalettban jelent meg, mely ezüst csipkékkel volt díszítve. A haj divatosan, Pessl szerint elren­dezve ós ezüst szalaggal volt díszítve. A többi bókésmegyei mágnáshöl­gyekről következőképen emlékeznek meg a lapok: Almássy Emma ós Denise gróf­nők világoskék selyem toalettekben je­lentek meg, ezüst csillámokkal diszitve. A modern hajdisz fejékkel volt diszitve. Almássy Dénesné grófnén fe­kete tüll ruha volt, gazdagon ékesítve drágakövekkel. Megjegyezzük még, hogy ha vala­kinek kifogása van a leírások stílusa ellen magyarosság szempontjából, ne mireánk vessen követ. Mi azokat a le­írásokat budapesti lapokból, ókesszavu báli riporterektől kölcsönöztük át szó­rói-szóra . . . ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az ors?/jgos központi időjelző ál­lomás továbbra is enyhe, száraz időt jelez. — Az ötödik árvaszéki ülnöki állás be­töltése. Az újonnan szervezett árvaszéki ülnöki állásra a kitűzött határidőig két pályáző jelentkezett. Az egyik dr. S z t o­j a n o v i c s Szilárd gyulai szolgabíró, a másik dr. S z i r b i k Bálint árvaszéki jegyző. A törvényhatósági közgyűlés bármelyiket választja is meg, eddigi helyük meg fog ürülni. Az igy meg­ürülő állásokra a következők pályáztak: Melis István tb. szolgabíró, a legré­gibb közigazgatási gyakornok, dr. Van­gyei Endre, Kőrös Lajos tb. aljegy­zők, dr. B o d o k i Géza szarvasi köz­igazgatási gyakornok, tb. szolgabíró és Jeszenszky Károly békési közigaz­gatási gyakornok. A választásokat az októberi megyei közgyűlés ejti meg, melynek tárgysorozatában a választás harmadik pontként szerepel. A beérke­zett pályázati kérvényeket az alispán már be is terjesztette a főispánhoz, mint a kijelölő-választmány elnökéhez. — Wenckheim grófok Csorvásért. Leg­utóbb ismét szép jelét adták humános érzésüknek Wenckheim Géza és Dénes grófok, ami az anyagiakban bő­velkedő embereknél a legszebb erény. Az a pusztító jégzivatar ugyanis, amely a nyár folyamán keresztül zúdult egész Békésmegyén, érzékeny károkat okozva mindenütt: a csorvásiaknak is tönkre­tette csaknem az egész termését. A la­kosságot ennélfogva az a veszedelem fenyegette, hogy még vetni való gabo­nára sem tudnak szert tenni. Ekkor Gremsperger jegyző a községi kisbirtokosság ólén kérelemmel for­dult gróf Wenckheim Géza ós Dénes ottani nagybirtokosokhoz, hogy a köz­ség vetőmag szükségletét az uradalom állományából bocsássák az érdekelt kis­birtokosok rendelkezésére. A humánus érzésű grófok azonnal teljesítették a ké­relmet, még pedig oly módon, hogy 400 métermázsa búzát adnak a kisbir­tokosságnak 16 koronájával, tehát 4 ko­ronával olcsóbban a piaci árnál. Még azt is megengedték, hogy e 400 méter­mázsa búzát kamatmentes kölcsönként használja a lakosság 1909. szeptemberig. A visszafizetésre csak akkor reflektál­nak a grófok. A nemes elhatározás nagy örömet keltett a csorvási kisbir­tokosság körében. — Esküvő. Ifj. Such János, csabai állami tanitő hétfőn vezeti oltárhoz M i h á 1 f f y Ilona állami tanítónőt Szarvason. Monszpart Józsa csorvási óvó­nőt szerdán vezette oltárhoz Csorváson Ónody László ungtibai uradalmi tiszt­tartó. — Lóczy Lajos Csabán. L ó c z y La­jos egyetemi tanár, a nagyhírű föld­rajzi tudós és geologus, szombaton Csa­bán időzött, hogy a Borju-réten észlelt földsüppedést geologiai szempontból ta­nulmányozza. A tudós tanárt Áchim Gusztáv mérnök kalauzolta. Az ő társa­ságában vizsgálta meg a földsüppedést is szombaton délután. Megfigyeléseinek eredményét a tudományos világban megindulandó eszmecsere után a köz­séggel is tudatni fogja. — Halálozás. Csendes József csa­bai szijgyártó-mester felesége, született Krcsmárik Julianna e hó 1-ón, hosz­szas betegség után, élte 62-ik óvóben elhunyt. A jó feleséget, anyát, testvért ós roKont siratják férjén kívül gyerme­kei : László, József, Karolina, János, Mariska és nagy rokonság. — Kinevezés. Az alispán Balázs József békési mérnököt a békééi járás utbizottságának elnökóvó nevezte ki. — Jegyzők gyűlése. A „Békésvár­megyei Községi Jegyzők Egyesülete" október hó 11-ik napján, délután fél 4 órakor tartja évi rendes közgyűlését Szarvason, a községháza tanácstermé­ben. A közgyűlésnek egyik legfonto­sabb tárgya Petneházy Ferenc el­nöki előterjesztése lesz, mely felöleli az egyesület egész évi működését s a jö­vőre nézve is nagyfontosságú indítvá­nyokat tartalmaz. Igy indítványozni fogja az elnök a segélyegylet megala­kítását. Ennek kimondása után a segély­egylet javára tárgysorsjátók engedélye­zése iránt fog lépéseket tenni az egye­sület, azonkívül művészi kivitelű képes­levelezőlapokat készíttet, melyeket a segélyegylet javára minden békésmegyei községben árusítani fognak. Ezenkívül Szarvas községe a közgyűlés napján táncmulatságot is rendez a segélyegylet humánus céljaira, A tárgysorozatban nagyon sok, a jegyzői kart közelről ér­deklő ügy szerepel, ugy hogy kívánatos volna, ha a bókésmegyei jegyzők teljes számban jelennének meg e nagysikerű­nek ígérkező közgyűlésen. — Felebbezési mánia. A kétegyházai jegyző, Szilágyi Pál tudvalevőleg fel van függesztve. Helyetteséül D a­r ó c z y Lajos választatott meg, akitől a község ki is vette az esküt egyik rendkívüli közgyűlésén. Ebben azonban nem tudtak megnyugodni Ködmön Sándor és társai kétegyházai lakosok, akiket az egész törvényhatóság, mint javíthatatlan felebbezőket, okvetetlenke­dőket ismer. A Daróczy eskütételét is megfelebbezték azzal az indokolással, hogy nem volt neki joga az esküt le­tenni a rendkívüli közgyűlésen, ha a tárgysorozatba nem volt felvéve. A fe­lebbezési mániában szenvedő atyafiak elfelejtik, hogy az esküt meg nem tör­téntté tenni nem lehet, akárhányszor ós akárkihez felebbeznek is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom