Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-06 / 72. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY ható viszontagságaitól függ ós igy a legnagyobb mértékben bizonytalam'Korántsem következik ebből az, hogy a mezőgazdálkodástól elforduljunk és minden áron más kereseti forrást teremtsünk magunknak, hanem ellenkezőleg, annak észszerű fejlesztésével, belterjesebbé tételével kell oda törekednünk, hogy az időjárás változásaitól a lehetőség szerint függetlenítsük földmivelésünket. Ennek a törekvésnek legkézzelfoghatóbb eredményeit évenkint tapasztaljuk a nagyobb uradalmaknál, ahol a földnek alaposabb megművelése, a különféle gazdasági ágaknak felkarolása olyankor is aránytalanul kedvezőbb jövedelmezőséget tesz lehetővé, amikor a tőkehiánynyal küzdő középbirtokosság és az ezen felül kevesebb szakképzettséggel biró kis- és törpebirtokosság az időjárás kedvezőtlensége folytán nagyon csekély, vagy éppen semmi hozadékra nem számithat. Mindezekből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a földmivelő nép vagyoni helyzetének javítására és megerősítésére az egyetlen célravezető mód a mezőgazdaság észszerű fejlesztése. Nem állíthatjuk, hogy ezt ugy az állam, mint a társadalom föl nem ismerte volna, mert Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter mindenkor igaz szeretettel foglalkozott a gazdák sorsával és a gazdasági egyesületek is elkövetnek mindent, ami szervezetük körében lehetséges, hogy a mezőgazdaság színvonalát emeljék. De mindezek a törekvések éppen ott, a hol leginkább szüséges volna, igen kevés eredményt mutathatunk fel. A különböző mezőgazdasági kiállítások, termény- és állatdijazások nem alkalmasak arra, hogy a kis és törpebirtokosokat s általában a szoros értélemben vett földmíves népet a belterjesebb gazdálkodásra rávezessék, hogy annak nagy fontosságáról meggyőzzék ós különösen hogy az arra való rátérést lehetővé tegyék. Kétségtelen ugyanis az, hogy a gazdálkodás belterjessé tételéhez tőkebefektetés szükséges, már pedig sem az állam, sem a gazdasági egyesületek nem foglalkozhatnak azzal, hogy ezt a tőkét akár előteremtsék, akár a birtokosoknak rendelkezésére bocsássák. Ezt kizárólag csak pénzintézetnek áll módjában megtenni. Ámde pénzintézeteink, mint hitelintézetek, sem szervezetüknél, sem céljuknál fogva nem foglalkozhatnak kizárólag gazdasági üzletekkel. A mezőgazdaság fejlesztésére szük-* ségelt tőkét csakis olyan pénzintézet helyezheti el eredményesen, a mely gazdasági szakigazgatás alatt állván, nem szorítkozik kizárólag hitelnyújtásra, hanem a rendelkezésre bocsájtott tőkének mikénti felhasználását is megszabja és annak hovaforditását szakközegével ellenőrzi. A gazdasági fejlődés egyik legnagyobb akadálya ugyanis, amint már fentebb érintettük, a kis- és törpebirtokosok szakképzettségének hiánya, amely gazdasági tanintézetekkel csak nagvon csekély mértékben orvosolható, mert hisz éppen a kis- és törpebirtokosság nem rendelkezik azzal az anyagi erővel, mely az ilyen tanintézetek látogatásához megkívántatik. A gazdasági egyesületeknek képezné tehát feladatát az, hogy tagjainak bevonásával oly pénzintézetet létesítsenek, melyek velük szoros kapcsolatban állva, minden megvalósításra alkalmas gazdasági ág müvelését, az azzal foglalkozni kivánó földmives részére anyagi feltételeinek megszerzésé által lehetővé tegye. Meghonosítható volna igy szakszerű irányítás és ellenőrzés mellett a kis- ós középbirtokosok körében a jószághizlalás, a kis- ós törpebirtokosok között a sertóshizlalás, baromfitenyésztés, zöldségtermelés, a nagybirtokosoknál, avagy azok részvételével a mezőgazdasági ipar, igy a szesz- és cukorgyártás ós más iparágak, melyek időleges üzemüknél fogva a földmivesmunkásság részére ujabb keresetforrást is nyitnának meg és ezzel a legszegényebb sorsú nép vagyonosodására s ezzel járó jólét megszerzésére is módot nyújtanának. Az ilyen mezőgazdaság fejlesztését célzó pénzintézetek felállítását előmozdítaná a közel jövőben meghozandó ingó-zálogról rendelkező törvény ós annak jövedelmezőségét biztosítaná a gazdasági termények értékesítésének, esetleg gazdasági gépek elárusitásának közvetítésével való foglalkozás, valamint az állam részéről nyújtandó kedvezmények. Bevonható volna a pénzintézetek munkakörébe a terményekre való előlegezés, mely elejét venné az annyira elterjedt gabona-uzsorának, melylyel a vidék egyes le ket'en gabonakereskedői a szeg my meuszőrűit népet legnagyobb mórtékben kizsarolják. A mezőgazdaság fejlesztésének ez a módja a szakképzettséggel nem biró kis- ós törpebirtokosokat gyakorlatilag képezné, a belterjesebb gazdálkodás előnyeiről őket saját gazdaságukban tapasztalt jövedelmezőséggel meggyőzné, a belterjesebb gazdálkodás folytán előálló munka alkalmakkal a szegónysor.su munkásnép helyzetét javítaná s ezzel a mindinkább tűrhetetlenné váló munkásviszonyok kedvezőbb alakulását is előmozdítaná. Dr. L. F. kiválasztott, aki a „szentély" küszöbét átlépheti. Ilyenkor van a divattudositónak a legnehezebb feladata. Felvonultatják előtte az uj alkotások egész tömegét és egyformán megelégedett arccal kell fogadnia mindent, akár tetszik neki az, amit lát, akár nem. Még az olyan újításokról sem szabad ítéletet mondania, melyek néha igazán Ízléstelenek és esetleg sokkal szebb volt az a divat, amely megelőzte ; de hát a divatnak változnia kell, még ha a szabón kívül senkinek se telik is benne öröme. Az első fontosabb ujitás az idényre, hogy az utcai ruha rövid kabátja helyett hosszú köpenyt fognak viselni. Ha talán nem csinosabb is a hosszú köpeny, de feltétlenül célszerűbb. Egyebekben vannak nagyon csinos szabású köpenyek és mivel a legtöbbje szorosan testhez álló, a magas termetre nagyon illik. Van egy különösen szép formája, amely egészen férfi-kabát szabású. A sólaköpenyeket túlnyomó részben nagyon lágy, puha szövetből készítik. Legkedveltebb erre a célra a diagonál- és sevió-szövet (az utóbbi széles mintázatban); a sevió, posztó és kamgarn ós látogatásra a bársony s a ripaz. Divatos szin a szürke, a világos-ezüst, vagy egórszürkétől a legsötétebb füstszürkéig; továbbá a rozsdaszin, a szilvakók, barna, ólónkzöld, epervörös és tengerészkék. Téli öltözékekhez legkeresettebb lesz a sevron- ós diagonalszövet, mely nagyon hasonlít a néhány óv előtt divatos homespunhoz. Kevósbbó viselik majd az egyszínű szöveteket, miután a gyáripar gyönyörű szöveteket küld a piacra, nagyon szép kettős színezésben; elvegyítve látjuk a feketét a szürkével, a barnát a gyöngén pirossal, a szürkét a sárgával stb. Különben is nagyon órdeGsabai közügyek. A jövő évi költségvetés. Emelkedik a pótadó. Békéscsaba nagyközség 1909-ik évi költségvetési előirányzata a befejezés stádiumában van s mint tudomásunkra jutott, dacára annak a gondos előkészitésn< k, melylyel a költségvetést előj készítő községi számvevő arra törekei dik, hogy a pótadóval fedezendő hiány i és ezáltal a pótadó-százalók minél ki1 sebb legyen, az mégis emelkedni fog. Ennek oka elsősorban a Il-od osztályú kes szinhatásokat tudnak elérni a divatos szövetekben; némelyiknek oly halvány a mintázata, hogy csak kedvező fényhatás segélyével érvényesül. " Eíiyik-másik ujabb kabátos-öltözéknél láthatjuk még a nyárutó frakk- és direktoár-formáját De igazán csinos is ez a testhez álló, hátul rövidebb-hosszabb lebbenyben végződő kabát. Egy inásik minta a hosszú, haraangformáju frakklebbenyt mutatia, mely elölről élesen kivágott. Az eleje a keskeny férfihajtókával és lehajtott gallérral, rövid ampirmellónyre nyilik, melyet brokátselyemből szabtak. Ujja hosszú, szük sonkaujj, mely többnyire ránc nélkül van a rövid vállba illesztve. A szoknyán kevés változást észlelhetünk ; még e.zyre a rakott alj járja azzal a különbséggel, hogy a csipő fölött lefoglaló betétje van. De csak az oldali ráncokat fogja le és elől, meg hátul egészen eltűnik. A tunikásszoknya, melyről eleinte azt hitték, hogy csak látogatóruhának van szánva, rn°9t divatos kabáthoz is, blúzhoz is Őszintén megvallva ez nem nagyon Ízléses dolog és sokkal inkább megfelel a kabáthoz és blúzhoz a rakott- és harangalj. A mi az őszi és téli kalapokat illeti, a Divat ! Újság legújabb száma elég uj kalapmintát mutat. Kedvelt most is a RembrandtCharlotte- ós tokkforma; oly csinos mind a három forma, hogy nem csoda, ! ha hölgyeink nem akarnak hamarosam j megvárni tőle. j Egy párisi mintakalap egészen lapos, igen nagy és lágy nemezből ké- 1 szült, melyen két madár terpeszkedik szétterjesztett szárnyal. Ha most nézzük ezt a kalapot, talán még nem tetszik, de bizonyos, hogy mint mindenért a mi divatos, nemsokára ezért is rajongni fogunk. kereseti adónak az uj törvény életbe léptével járó adóalap csökkenése, másodsorban pedig a képviselőtestület által a folyó évben megszavazott tűzoltósági ujjászervezési költség többlete, továbbá a községi rendőrök fizetésemelése és a községi hajdúk ruhaátalányának megállapítása. Egyik mult heti számunkban emiitettük már, hogy a legutóbbi képviselőtestületi közgyűlés a rendőrök kérelmére elhatározt', hogy fizetésüket oly módon emeli, hogy a Il-od osztályú rendőrök napi 2 koronának megfelélő évi fizetést, az I-ső osztályú rendőrök és rendőrtizedesek pedig ezzel szemben aránylagos fizetésemelést kapjanak. A tanács mult pénteki ülésén tárgyalta a számvevő által beterjesztett azon javaslatot, mely szerint a- Il-od osztályú rendőrök fizetése 530 koronáról 720 koronára, az I-ső osztályú rendőrök fizetése 570 koronáról 800 koronára és végre a rendőrtizedesek fizetése 650 ko rónáról 900 koronára emeltessék. Örülünk az elöljáróság azon nemes törekvésén, hogy a község alkalmazottainak helyzetén ilyen formában óhajt segíteni és hisszük, de el is várjuk a képviselőtestülettől, hogy azt teljes egészében jóvá fogja hagyni. E helyütt azonban kérdezzük, hogy a községi tisztviselők fizetése hol késik az éji homályban ? Talán megváltozott a világ sora? Megszűnt a lakás- és élelemdrágaság ? Dehogy szűnt meg ! Amint a tisztviselők panaszából hallani, mindössze az történt öt óv alatt, mely idő óta a fizetósrendezós kérdése napirenden van, hogy — nem történt semmi ez ügyben ... A képviselőtestület ezelőtt öt évvel elhatározta, hogy a tisztviselők fizetését rendezi ós annak előkészítésére bizottságot is küldött ki, de ez a bizottság, dacára a többszöri összehívásnak, öt év alatt egyszer sem jött össze. Nagy nemtörődömség ez, kérjük szépen... Az elöljáróság még a költségvetés tárgyalása előtt hívja össze ezt a bizottságot és iparkodjon arra, hogy rendezze a tisztviselők fizetését. Mert a tisztviselők is várvavárják már azt a morzsát, amit az alsóbrendü alkalmazottak megkapták már. De várják bizony !.. . á munkaszüneti tarvény és a csabai kereskedő-ifjak egylete. Értekezlet a módosítások tárgyában. Régi sérelmet kiván orvosolni az a törvénytervezet, mely a vasárnapi munkaszünet tárgyában alkotandó jogszabályoknak foglalata. Ez a tervezet is vegyes érzelmeket váltott ki az érdekeltek körében s ebből a szempontból teljesen egy csapáson áll azokkal a törvénytervezetekkel, melyek a mai kormány munkakószségót dicsérve, régi, rossz állapotokon kivánnak javítani. Ennek a törvénytervezetnek tárgyában a csabai magántisztviselők ós kereskedő-ifjak egyesületéhez már három társegyeeült intézett megkeresést. Ezek az egyesületek: a kereskedelmi alkalmazottak országos egyesülete, a kereskedelmi alkalmazottak verseci egyesülete ós a temesvári magántisztviselők és kereskedő-ifjak egyesülete. Mindannyian arra hívták föl a csabai egyesületet, hogy a vasárnapi és ünnepnapi munkaszünetről szóló törvény sérelmes intézkedései tárgyában értekezletet tartson s tegye ezeket az intézkedéseket bírálat tárgyává. A temesvári, egyesület országos kongresszust is tart ezen ügyben s arra képviselőnek kiküldését kérte a csabai egyesülettől. A csabai egyesület kedden este tartotta meg értekezletét, melyen Szemere Kálmán elnök távolléte miatt dr. H e r z o g Henrik jogtanácsos ve zette a tanácskozást. K á 1 d o r Miksa szakelőadó arra utalt, hogy a munkaszünet kérdésében két irányban észlelhető mozgalom. — Egyik mozgalmat az alkalmazottak irányítják, kik a teljes vasárnapi munkaszünet mellett foglalnak állást, a másik mozgalom ólén a főnökök állanak, kik még azt a rekompenzációt is elvitatni óhajtják az alkalmazottaktól, hogy a vasárnap déli 12 óráig megengedett üzleti nyitvatartás ellenében az alkalmazottak egy hétköznapi szabad-délután adassék. Javasolja, hogy az egyesület a teljes munkaszünet mellett foglaljon á lást. Ha ez nem volna keresztülviheti akkor csatlakozzanak a tervezet kör ; de kívánják azt a módosítást, hogy ol ; községekben, hol a munkaadók ké harmadrésze kívánja, ott a miniszter teljes munkaszünetet engedélyezhess A propozició körül nagy vita indu meg. G r ü n Lajos a szakelőadó javai latának második részét kihagyandóna kérte, Schönberger Lajos pedi azt óhajtotta, hogy miután a törvény ; tervezet sem a főnökök, sem az alka mazottak körében nem talál osztatla tetszéssel, írjanak fel a tervezet elle s kívánják a mai állapot fennmaradásé Végül szavazás alá bocsájtatott kérdés, mely egy szótöbbséggel a szal előadó javaslata szerint nyert elintézés Ezután a temesvári kongresszusra T f m e s v á r i Izidort küldték ki. Gazda-gyűlés Békésen. A mezőgazdasági kamarák és az Országos Gazdasági Egyesület. A mezőgazdasági kamarákról szók törvényjavaslat véleményezése tárgyá ban legutóbb a Csongrádvármegye Gazdasági Egyesület dolgozott ki rósz letes javaslatot és terjesztett be a Giz dasági Egyesületek Országos Szövet ségóhez. A véleményes javaslat külön féle módosításokat ajánl, melyek leg lónyegesebbje, hogy az országos kamarí létesítését nem kívánja, hanem ehelyet a földmivelésügyi minisztérium keblé ben kívánna egy, kizárólag a vidék kamarákkal érintkező osztályt. A vidék kamarákkal érintkező osztályt a vidék kamarákat pedig a csongrádmegyei ja vaslat megyénként óhajtja akként, hogj teljes dgószóben vegyék át a mai vár megyei központi mezőgazdasági bízott ságok jogkörét. E két pont körül forog aztán í többi módosítás, melyet Csongrád vár megyei Gazdasági Egyesület a mező gazdasági kamarákról szóló törAÓnyja vaslat ügyében az OMGE figyel,nébf ajánl. Ugyancsak a Bernáth és Rubiuel által kidolgozott mezőgazdasági érdek képviseletről szóló javaslattal fo^latkoztak a kisgazdák is, vasárnap a Magy.ir országi Kisbirtokosok Sz ivetsége álta Békésen magtartott gazdagyülóseken A javaslatot Hunyár László, a szövetség központi igazgatója ismertette s javaslatára a jelenvolt mintegy 800 kisgazda egyhandulag kimondotta, hogj nehózmónyezi, hogy Darányi e kérdésben a kisgazdák meglévő szerveit meg hallgatni sem kívánta s a javaslatot a kisbirtokos szövetségnek meg nem kül dötte, mindazonáltal módjában lóvén a? üggyel foglalkozni, a magyar kisgazdát neveben a javas.atot örömmel üdvözl: és a mezőgazdasági kamarák megszer vezését feltétlenül és mielőbb követeli •§ Óhaját a kisbirtokos-szövetség ab ban körvonalazza, hogy magában a; országos kamarában is helyet követel i kisgazdáknak, a kamarákban pedig í szavazatok tekintetében a pluralitás elítéli s az ellen tiltakozik, végűt pedig a megalakítandó kamarák támogatáséi élvező vállalkozásoknál javadalmas ve zető állásokat, függetlenségük és pártat lanságuk érintetlen megtarthatáse érdekében el ne foglalhassanak. Sajtópör egy közlemény miatt. Megrágalmazott községi elöljáróság Pusztaföldvár „purifikálója" . . . Közéletünk legmostohább sorsban részesített harcosai kétségtelenül a községi tisztviselők. Ezek a nehéz, felelősségteljes munkát végző, kvalifikált, okleveles hivatalnokok ki van nak téve annak, hogy minden analf ibóta tudálékos kritikával kisórje működésűket. Azt a működést, amelynek megórtéshezhez bizonyos fokú intelligentia ós előképzettség szükségeltetik. Szomorú jelenetek s képviselőtestületi közgyűlések igazolják átlitásainkat Szerte a vármegyében, mindenütt akad egy-egy „purifikáló", aki csupa önzetlenségből felkapaszkodik a kakasülőre ós onnan kiáltja le a körülállóknak azt a sok ostobaságot, mely |a demagógia szempontjából lehet ugyan tetszetős, de bosszantóan ügyefogyott az ügyhöz értők előtt. Legutóbbnemcsak községi, általában minden közigazgatási tisztviselőnket is ér ilyen fejreállitott „ kritika". Hiszen jó, jó ... Mi nem vitatjuk el á választó-