Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-09-06 / 72. szám

Békéscsaba, 1908. szept. 17 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY közönség jogait. Ezek szerzett jogok, amelyeket illő is gyakorolni. De nem felejtkezhetik meg az a választó az ildo­mosságról sem s főleg nem felejtkezhe­tik meg arról, hogy a tudálókosság leg­nagyobb mértékben nevetségessé teszi azt, aki többnek akar látszani, mint ami valójában. Ilyen nevetséges szituációkat teremt nem egyszer Pusztaföldvár purifikálója : K. Horváth Sándor is, akiről imi­gyen nyilatkozik egyik beadványában a járási főszolgabíró : „. . . nem tesz mást, mint gyanúsító ós vádló modorban támadja az elöljáró­ságot ..." Hát, ez bizony foglalkozásnak elég kevés. Ám mi nem is kivánhajuk a de­rék K. Horváth Sándortól, hogy szak­avatott vezetője legyen a vármegye köz­igazgatásának. Pedig az ő hajlamai in­kább erre a megyére kergetik őkegyel­mét s rettenetes bölcseségének tudatá­ban még újságcikkeket is ir a puszta­földvári közigazgatásról. Nemrég megint megcselekedetett egy ilyen közleményt. Kacskaringós stí­lusban megírta az „Orosházai Ujság"-nak, mely a K. Horváth Sándor Írásait min­dig szívesen veszi, hogy a pusztaföldvári közigazgatás teljesen korrupt s hogy K o h n Sámuel italmérő rendszeresen becsapja a községet az eltagadott fo­gyasztási adók révén Persze, ezt a me­rész bombasztot meg is kellett indokolni. De Horváth nem azért Horváth, hogy egy-két valótlan állítással ne tudná meg­indokolni a község elöljáróságát korholó sorait. Kiürítette arzenálját ezúttal is. És a cikkben csak ugy hemper­gett a durva gyanúsítás. E közlemény alapján vizsgálat indult meg. A község meggyanúsított tisztvi­selői külön is kérték a vizsgálat megin­dítását, hogy aztán megtehessék a meg­torló lépéseket a derék purifikáló ellen. Ezt el is rendelték. B e r t h ó t y főbiró kihallgatta az érdekelteket s az egybe hangzó vallomásokból kitűnt, hogy az „Orosházai Újság" közleményének írója most is elvetette a sulykot. Sőt tudva cselekedett igy. A volontőrök „újságíró" cikkecskéjé­nek most folytatása is lesz. Az elöljáró­ság ugyanis bűnvádi útra tereli a dol­got s a cikkíró ellen rágalmazás cimén büntető feljelentést tesz. Hadd bizonyít­son aztán Horváth Sándorjuram. A köz­ség emberei alkalmat nyújtanak, hogy szemtől-szemba megismételni tudja vád­jait. De ezeket bizonyítani is keli, mert egyébként elveszik egyszer s minden­korra K. Horváth Sándor kedvét — a cikk-írástól . . . Egy csúnya fegyelmi-ügy. Alaptalan vádpontok. Leérkezett döntés. A gyulai pénzügyigazgatóság tiszt­viselőinek és alkalmazottainak körében egy idő óta nagyon is elfajult a kolló­giálitás. Nem azt nevezik mír kartársi előzékenységnek, amit egyebütt. Még jóformán el se felejtettük azt a fegyel­mit, mely két főtisztviselőt nyugtalaní­tott heteken keresztül s ma sem adha­tunk hirt különb eseményről. Még a kora nyáron történt, hogy a gyulai pénzügyőri főbiztos ellen panasz érkezett a pénzügyminiszterhez. Ezt a panaszt hamarosan több vádpont is kö­vette, melyek oly súlyos természetűek voltak, hogy bőséges mendemondára nyújtottak alapot. A főbiztos nem maradt sokáig egye­dül a vádaskodások kereszttüzében. Csakhamar társra is talált Sosánszky Döme csabai szemlész személyében, akit szintén feljelentettek s több vádat emel­tek ellene is. Egyideig nem tudták, ki volt a feljelentő, de később nyilván­valóvá lett, hogy a panaszt a csabai biztos tette meg, aki több ténykedésük­ben szabálytalanságot látott és ezeket kívánta orvosolni. A miniszter vizsgálatot rendelt el ez ügyben s kiküldte egyik tisztviselő­jét, hogy a vádló és vádlottak tanúit hallgassa ki. Ez meg is történt. A ki­küldött több mint negyven vádpontra hallgatott ki tanukat s terjedelmes jegyzőkönyvét még julius hó folyamán beterjesztette a fegyelmi ügyek refe­rense elé. Itt alaposan átnézték és mérlegelték a vallomásokat, mely után azt találták, hogy azok nem igazolják a legsúlyosabb vádpontokat, csak egy-két lényegtelen körülményt. Erre való tekintettel a mi­niszter a vádpontoknak több mint há­romnegyed részét elejtette s csak a lé­nyegtelenebb kérdésekben rendelt el pótvizsgálatot, melyet a gyulai pénz ügy­igazgató fog lefojtatni. a Aki pénz-szagot érez. Kuruzslás a csabai tanyákon. Több izben volt már alkalmunk irni azokról a furfangos csalásokról, melyekkel egyes cigányasszonyok fon­ják be a könnyű szerrel pénzhez jutni akaró tudatlan embereket. Alig egy hó­napja annak, hogy egy csabai ember házánál „érzett" pónz-sz'agot egy cigány­asszony, akit azonban, mielőtt működ­hetett volna, lefülelt a rendőrség. Most egy másik eset került nyilvánosságra. Még a mult év szeptember havában megjelent Mitykó M. Mihály békés­csabai lakos sopronyi tanyáján K o­lompár Mari nevü, szintén békés­csabai cigányasszony s cserépedényeket kínált megvételre. Majd a gazdával szóba ereszkedett s bement a szobába. Alig nyitottak be, a cigányasszony azon­nal kijelentette, hogy ott, egy sarokban, rengeteg kincs van elásva, amit csakis ő tud elővarázsolni. A gazda természe­tesen megörült s kérte, varázsolja elő. A cigányasszony kijelentette, hogy csak 9 hónap, 9 nap ós 9 óra múlva tudja a kincset felszínre hozni, de csak ugy, ha minden kívánságait teljesitik. Kívánságait elő is adta; kért egy selyemkendőt, két szál kolbászt, egy kenyeret, 5 méter bársonyt, 10 méter vásznat és két zsák búzát, azért, mert — úgymond — meg kell étetni a szente­ket, hogy segítsék elő a munkáját. Mi­dőn a kívánt dolgokat megkapta, el­távozott. Pár hét múlva megint megjelent a tanyán s kijelentette, hogy megkezdi a pénz felhozását. A szoba e^yik sar­kába egy gödröt ásott s csalogatóul, hogy a pénz feljöjjön, 400 koronát kért. Mitykó a pénzt át is adta az asszony­nak, aki látszólag a gödörbe tette s meg­hagyta, hogy nem szabad belenyúlni, mert ha megbolygatják a gödröt, nem sikerül a varázslat. Ugyanekkor kórt gyertyára 10 koronát. Majd később egy csikót, libát, rucát, lencsét, babot, bort s más élelmiszert kért, mert hiába, a szenteket jól kell tartani, hogy segít­senek. Később, mikor már Kolompár Róza nem győzte szóval a becsapott gazdát, elhozta magával Kolompár Terézt, majd Nagy Rózát, akik szintén mond­ták, hogy ott tényleg pénz van elásva, sőt Nagy Róia meg is tudta mondani pontosan, hogy ott 75.000 korona van. Se több, se kevesebb egy krajcárral sem. Haladt az idő, elmúlt a kilenc hó­nap, kilenc nap s kilenc óra, de a kincs csak nem akart előjönni. Mitykó már sejtette, hogy csalókkal van dolga s eré­lyesen követelte a kincset. A cigány­asszonyok ezután felé sem néztek a kincsnek. Mitykó Mihá.y megvárta, mig a kilenc óra kilenc p jrce is elmúlt, de a pénz csak nem jött fel. Eíkor jelen­tést tett a dologról a csendőrségnek. A csendőrség a nyomozást bevezette, de a cigányasszonyokkal nem igen le­het boldogulni, mert semmit se akar­nak tudni a csalásról. Ők ugyanis azt mondják, hogy Mitykó azért adott pénzt nekik, mert vele szeretkeztek s hogy Mitykó nem is adott annyit, amennyit igért, igy még nekik van követelésük. A csendőrség tegnap hallgatta ki a cigányasszonyokat. Halálra taposott gyermek. Gyilkos fuvaros. A tettes elmenekült. Halálos végű gyermekszerencsét­lenség történt csütörtökön délben a gyulai határban. Ennek a gyermek­szerencsétlenségnek is a szülői vigyá­zatlanság volt közvetett előidézője. Az a szülői vigyázatlanság és gondatlanság, amely már annyi szomorú végű balese­tet okozott és amelyet még mindig nem büntetnek kellő szigorral hatóságaink. Pedig a gyermekszerencsótlensé­geknek ijesztően nagy száma mindjárt csökkenne, ha a vigyázatlan apát, vagy anyát, aki bűnös könnyelműséggel vi­gyáz gyermekének testi épségére, kö­nyörtelen szigorúsággal kimért bünte­tésekkel sújtanák. j\[orálprédikáció nem javít a fennálló helyzeten. Itt csak ha­tósági intézkedés és szigor segíthet, mely a jelen esetben se érje be pusz­tán a közvetlen tettes megbüntetésével, hanem üldözze a vigyázatlan szülőket is. Csütörtökön, a déli órákban, nagy volt a forgalom Gyula város környékén. S [különösen nagy volt a forgalom a kigyósi gáton, ahol egymást érték az árukkal telt szekerek. A nagy forgal­mat az okozta, hogy a vidék minden részéből iparosok ós kirakóárusok ér­keztek a gyulai országos vásárra, amely most ért befejező napjához. A gát-testen három gyermek játsza­dozott. Mindhárom H a v r a n Pál tanyai lakos gyermeke volt, akik csintalanul szaladtak a kocsik után, vagy feküdtek le a porba. A gyermekek játszadozása közben négy kocsi jött Gyula felé. A kocsik teljesen meg voltak rakva súlyos vas- és cserépedényekkel s egyenesen a játszadozók felé hajtottak. Oly gyors volt azonban a lejtős uton a lovak üge­tése, hogy a gyermekek közül csak a két nagyobbik menekülhetett el a sze­kerek elől, mig a 3 és fél éves H a v­r a n József nem tipeghetett el elég ha­mar s igy az első szekér alá került. Nyomban megállították lovaikat az összes edényárusok s leszállottak a ke­rekek alatt fetrengő gyermekhez. A kis fiút törzsben lapította össze a súlyos teherrel megrakott jármű és a sérülés halálát okozta. Testvérei sikoltozva sza­ladtak tanyájuk felé. Ezt az alkalmat fel­használták a fuvarosok és elmenekültek. Gyermekeinek hívására a halálos szerencsétlenség színhelyén megjelent H a v r a n Pál is, aki a szerencsétlen­ségről jelentést tett a rendőrségnek. Most az ügyészség elrendelte a fuvaros kézrekeritését. A kis Havran Józsefet felboncolták. Vád alá helyeztek egy bűnszövetkezetet. Gyulától, Aradon át, Budapestig. A táviró-drótok tolvajai. Egy veszedelmes bűnszövetkezetet nyomozott ki ez óv február havában a rendőrség. Az aradi postahivatal táviró­ópítési osztályának több munkásáról kiderült, hogy azok már évek óta bűnös manipulációkkal megkárosítják az állam­kincstárt. A tolvajbanda tagjai méter­mázsaszámra lopták a reájuk bizott rézhuzalokat. Ez a mellékkereset elég jól jövedelmezett. A tolvajlást mindenek előtt Gyulán vették észre, ahol szemérmetlen bátor­sággal űzték azt. Innen tették figyel­messé az aradi postahivatalt is. A bűnszövetkezetnek a fővárosi államrendőrség segítségével jött nyo­mára az aradi rendőrség. Ugyanis a nagyváradi postafőnökség jelentést tett a budapesti államrendőrségen, hogy a Nagyvárad-Gyula—Arad közötti távíró­vonalakon nagyobb értékű rézhuzalok eltűnését fedezték fel A fővárosi rend­őrség azonnal megindította a nyomo­zást, amelynek során kitudódott, hogy Budapesten, a Király-utca 3. szám alatt lakó R a d ó Ernő fémkereskedő részére érkeznek a vidékről nagyobb mennyi­ségű táviróhuzalok. Radót kihallgatták s azt vallotta, hogy H a r t m a n n Samu aradi vaskereskedő szállítja neki a huzalokat, melyekért ő rendes vótelárt fizet. A fővárosi rendőrség ekkor áttette az ügyet az aradi rendőrséghez. Az aradi rendőrség detektivjei két héten keresztül folytatták a nyomozást, mig végre eredményre jutottak. Egy alka­lommal éppen akkor lepték meg B a r­t a 1 o s Mihály szeghalmi illetőségű postai munkást, mikor az Hartmann Samu vaskereskedőhöz bevitt ötvenöt kiló rézhuzalt eladás céljából. A detek­tívek nyomban letartóztatták Bartalost és a rendőrségre vitték, ahol kihall­gatták. A kelepcébe került munkás el­mondta, hogy több társával együtt végezték a bűnös üzelmeket És pedig ugy, hogy amikor kiküldték őket a vonalakra dolgozni, kétszer, sőt három­szor annyi rézhuzalt vittek magukkal, mint amennyire szükségük volt. Az el­csempészett huzalokat aztán eladták Hartmann Samu vaskereskedőnek. A kihallgatott munkás sorra megnevezte bűntársait, akiket beidéztek a rendőr­ség bűnügyi osztályához. Ezek között voltak: Oláh Lajos munkás, B r á d György raktáros, Palotás Mihály vonalfelvigyázó ós Germán János munkás, kik az aradi postahivatal táviró­épitő-osztályánál voltak alkalmazásban. A kihallgatások megejtóse után a rendőrség áttette az ügyet az aradi kir. ügyészséghez, amely vádiratot adott be Bartalos Mihály, Brád György, Ger­mán János és Palotás Mihály volt postai alkalmazottak ellen lopás bűn­tettének elkövetése miatt, Hartmann Samu, Hartmann Samunó, özv. Hart­mann Hermanné ós Popa György vas­kereskedő-segéd ellen orgazdaság bűn­tettének elkövetése miatt. „Megkaptátok-e, sógor ? . . ." A fess Dani bajban van. Egy bolygó, de megtalált ezres. Érdekes ügyben hoz ítéletet folyó hó 24-ény a gyulai kir. törvényszék büntetőtanácsa. Még az elmúlt esztendőben történt, hogy egy békéscsabai illetőségű keres­kedő Bécsbe utazott katonai szolgálat­idejének letöltése céljából. A fiatalember bátyjának társaságában — aki egy gyulai jónevü ügyvédi irodának kiváló képzett­ségű jelöltje — töltötte az elindulásig az időt s később bátyjával együtt betértek a „Nádor" kávéházba. Mintegy másfél órai ott időzés után a Bécsbe utazó fiatalember azzal vált el bátyjától, hogy elmegy a barakba s magára ölti a katonamundért. Egyúttal kérte bátyját, menne később ő is utána s hozza haza polgári luháját. Kevéssel erre el is távozott aztán a kávéházból. A katonai barakban megtörtént az átöltözködés és a már uniformisos férfi G r o s z kantinosnál helyezte el a ruháit. Jóval a vonatelindulás előtt leérkezett az állomásra a fiatalember bátyja s meg­várta, mig a vonat elindul. Ezt követő­leg bement a kantinoshoz, akinek fele­ségét arra kérte, hogy adja át öcscse ruháit a „Nádor"-kávéház kocsisának. Ez meg is történt s a ruhákat a kocsis Halász Szabó Bálint szobapincérnek adta számba, azt mondván, hogy azokért nemsokára eljönnek. Ezalatt az eltávozott fiatalember testvérbátyja egy a kávéházban időző társaság köré ült. Rövid idő multán azonban kihívták s mikor a folyosóra ért, csendőrök állottak eléje. A csendőr­őrmester értésére adta aztán, hogy öcscse ruháival tévedésből elhozták Grosz kantinos kabátját is, melyben egy 1000 koronás bankjegyet tartalmazó pénztárca volt. A kabátot megkapták a ruhák kö­zött, de a pénzerszény és a bankjegy már nem volt benne. Majd részletesen kihallgatták a kocsist s mindenkit, aki ruhák elhozataláról tudott, de a nyomo­zat nem vezetett eredményre, miért is beszüntették azt. Hetek elteltével a véletlen érdekes fölfedezéshez segítette a rendőröket. Ki­derült ugyanis, hogy az ezres bankó eltűnését követő napon Halász Szabó Dániel szobapincér a következő szövegű táviratott küldte Kecskeméten lakó sógo. rához: „Sógor, megkaptátok-e? Dani" A távírat gyanús volt s ezért nyo­mozni kezdtek újból. Ennek a nyomo­zatnak pedig váratlan eredménye lett. Kiderült ugyanis, hogy a szobapincér, akit a kasszatündérek és szállodai szoba­leányok a „fess Dani" néven ismertek, nemcsak táviratot, de a pénz eltűnésé­nek napján egy levelet is küldött sógo­rának. Ez alapon tovább folyt a nyo­mozat s nyilvánvalóvá lett az is, hogy a „sógor" megkapta a levelet, melyben 1 darab 1000 koronás is volt, melyet egy f üszerkereskedósben váltottföl,hogy kifizesse Szabó Dani adósságait. E váratlan fölfedezés következtében vádlott lett a fess Daniból, aki tagadja, hogy bűnös uton jutott volna az 1000 koronáshoz. De mert a bizonyítékok és gyanuokok helyesek, a „fess Danit" vád alá helyezték és ügyében szeptem­ber 24-én főtárgyalást tartanak. ÚJDONSÁGOK. Megkezdődnek az előadások. Szeptember végének, ennek a párat­lan hangulatu, borongósan szép időszak­nak meg van a maga örökéletű Petőfi­verse. Október elejének pedig szintén akadt dalnoka a mil :c :a szempontjából;

Next

/
Oldalképek
Tartalom