Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-02 / 53. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. julius 26 Allatdijazás és tejelőverseny. A gazdasági egylet igazg. választmányi ülése. Az aratás, a nagy munka megkezdése előtt igazgató-választmányi ülést tartott vasárnap B e 1 i c z e y Géza elnöklete alatt vármegyénk gazdasági egylete. A gyors tempóban lefolyt ülés iránt a választmány tagjai nem tanúsítottak valami nagy érdeklődést, pedig nem egy, a gazdák vitális érdekét érintő ügy lett tárgyalva és felvetve. Ilyen volt az állatdijazás és tejelő-verseny rendezésének kérdése, a műtrágya beszerzése, de legfőképpen a vészterületek helytelen megállapítása tárgyában szőnyegre hozott ügy. Tudósításunk a választmányi ülésről, — melyen részt vett az elnökön kivíil még gróf S é c h e n y i Antal, M o r v a y Mihály, Neumann Manó, B a d i c s Elek, Bérezi Gábor, R e i n e r Béla, F r a i 1 e r Jenő és P f e'i f f e 'r .titkár, — a következő : A szokásos üdvözlés után az igazgató-elnök jelentést tett a legutóbbi ülés óta, elnökileg elintézett ügyekről. Ezeket az intézkedéseket a választmány jóváhagyta Ezután az évenként szokásos állatdijazásnak mely községben és mikor leendő megtartására nézve kért intézkedést az elnökség. Javaslata az volt, hogy az állatdijazás ez évben Békésen tartassák meg és pedig szeptember 20-án. A szarvasmarhák díjazására a földmivelésügyi miniszter már 1000 koronát utalványozott, míg a ló és csikó díjazásra szintén iiy összeget kért az egylet a minisztertől. Ez az összeg azonban eddig még nem utalványoztatok ki P f e i f f e r titkár szerint az állatdiiazásnak Békésen való megtartását az teszi indokolttá, hogy ott már hét óv óta nem volt díjazás. A választmány ezt helyesléssel fogadta. Morvay Mihály a díjazás napját szeptember 8-ra óhajtotta volna tenni, azonban az elnökség javaslata fogadtatott el Beliczey Géza azon indítványának kiegészítésével, hogy a díjazással kapcsolatosan tejelő-verseny is tartassék. Azon igen célirányos javaslatát az elnöknek, hogy az aprójószágtenyésztésnek még nagyobb lendületet adandó, aprójószágot is állítsanak ki és pénzdíjjal jutalmazzon az egylet, elejtette a választmány, a rendezés nehézségére való tekintettel. Pedig ma, mikor a szarvasmarha tenyésztése, éppen az alacsony árakra tekintettel, a gazdáknak alig hajt jövedelmet, nem mondható ugyanez az aprójószágról, mert tenyésztése igen jövedelmező mellékága a gazdaságnak. Hamar kivettem órámat zsebemből, lehúztam ujjamról a smaragdot ós rubint s elővettem erszényemet is. Mind letettem az asztalra. Pepp i ugrálni kezdett, mint egy kecske ós ig.y szólt: — S mindez az dnyóm lesz ? Piros kendőt tett fejére s elmentünk a ragyogó csillagos éjszakába. 0 ez az ut az isteni szicíliai éjben! Paulo ment elől. Peppa az ón oldalamon. Mijd hallgatott, majd hilkan, de éles hangon valamely dalt trillázott. Eleinte vigyázott bizonyos távolság betartására, azután közelebb jött. Kezeink érintkeztek, megfogta karomat, éreztem teste jóleső örömét. Mintha egy eltűnt korszak szépsége kábítaná el lelkemet, mintha Marius vagy Julíus Caesar korának egy leánya lett volna oldalamon, ugy éreztem magam. Az idő tudata teljesen elenyészett bennem ; életem céltalannak, végtelennek tetszett, mint egy kis gyermeknek. Nem voltam többé térben, egygyó forrtam a végtelen ógg^l, csillagaival, a levegő illatával, elvesztem a mindenségben ezzel a gyönyörű, kápráztató teremtéssel. így ór- j tünk Szirakuza kikötőjébe. Ekkor Peppa bátyját félreküldte s j ig.y szólt hozzám : Hallgass ide Fajomból egy leány sem bukott még el. Tu dom, hogy Jézus Krisztus és Szűz Mária előtt nem'lehetsz férjem . . . Mégis szeretnélek halálomig. Ó idegen, nemes szokásaid Vannak . . . Megadok neked mindent, amit Sicilia egy szeplőtlen j lánya adhot. Hevesen megfogta fejemet bűnös j karjai közé, éreztem édes vágyát ajkai- i n on. Aztán egy fohász tört föl keblé- 1 bői, Peppa ellökött magától és elmene- ' kült ... ! Nincs tovább. S ha rágondolok, fáj a szivem, térdem inog s a szokatlan történetek elfakulnak, unalmasakká válnak . . . Az aradvármegyei gazdasági egylet megküldötte pártolás végett az ipartörvény sérelmes intézkedéseire hozott határozatát. Sérelmesnek találja az egylet a mezőgazdákra különösen azt, hogy egyszerű, kisebbszabásu építkezéseket is, csak képesített épitő-iparos végezhet. A társegylet teliratát hasonló szellemű felterjesztéssel támogatja az egyesület. Tudomásul vette a választmány a földmivelésügyi miniszter azon leiratát, melyben a viharágyuzáshoz szükséges lőpor kiadását beszüntette, továbbá a szőlősgazdák országos szövetségének a borhamisítási törvény tárgyában a kormányhoz intézett felterjesztését. Az alispán véleményezés végett megküldötte a köröstarcsai olvasókörnek a gazdasági egylet védnöksége alatt Gazdakörré történt átalakulására vonatkozó alapszabályokat. A választmány készséggel véleméngezte az alapszabályok jóváhagyását. P f e i f e r István hat heti szabadságot kért, illetve inkább engedélyt arra, hogy a hivatalos órákat a szükséghez képest tarthassa. A választmány hozzájárult a kérelemhez. Reiner Béla fölemlítette a műtrágya gyárosok amaz eljárását, hogy 16% műtrágyát adnak el, azonban a vizsgálatnál csak nagyritkán több az 12%-nál. A mintavétel érdekében kéri az egylet intézkedését. P f e i f f e r István titkár felvilágosításképpen előadja, hogy a hiteles mintavételhez kérte már a kereskedelmi minisztertől az egyes állomásfőnökök kirendelését az egylet, de ezt a miniszter megtagadta. A gazda leghelyesebben ugy jár el, ha a mintavételhez két előljárósági esküdt közreműködését kéri. Sérelmes a gazdára az is, hogy a műtrágya-gyárosok utóbb kartellt kötöttek, a gyártást kontingentálták s az elárusitást direkt felállított értékesítő telepekre bizták és a gazdákat bizonyos területekre beosztották, szükségletét csak onnan és csak a fix megállapított áron szerezheti be. Többek hozzászólása után elhatároztatott, hogy az egyesület felhívást intéz a megyebeli gazdákhoz, amelyben kérni fogja őket, tudassák mütrágyaszükségletüket s azt az egylet teljesen megbízható forrásból szerzi be és szállítja a rendeltetési helyre. F r a i 1 e r Jenő a vészterületek sérelmes beosztását (különösen a Sirróten) panaszolta fel Ha Vésztőn zárlat van, akkor Bucsatelepről S9m szállíthat a gazda jószágot. De ha m ír a miniszter a szállításra engedélyt ad, Horvátországban a bán tagadja meg a bevitelt. Morvay Mihály fölemlíti, hogy Békés község lépést tett a vészterületek helyes beosztására s erre nézve biztató a kilátás, mert ugy a magyar, mint az osztrák kormány részéről szakértő járt Békésen s meggyőződött, különösen az utóbbi, hogy a vészkörzetnek német mintára való beosztása, hol minden 10 percre község vagy város van, a gazdára igen sérelmes. M gkeresik a Sárrét országgyűlési képviselőjét, hogy e tárgyban interpelláljon. Ezzel az ülés befejezést nyert. A csabai kulturház. Ülésezett a Muzeum-Egyesület. Uj költségvetés készül. Mintegy hét esztendeje foglalkozik már a csabai Muzeum-Egyesület igazgató-választmánya azzal a kérdéssel, hogy az egyesület végre állandó otthont kapjon. Hosszas és mélyreható tanácskozások után odáig jutott ez a kérdés, hogy a miniszter is megfontolás tárgyává tette azt és a Muzenm-Euyesület kérésére elhatározta, hogy 88.000 koronának megfelelő évi támogatást ad, amely támogatásnak folyósítása mindaddig tartana, amig nem fedezné az egész öszszeget. így most már évek óta küldi a miniszter ez évi segélyt, de ilyenformán nem lehet egyhamar dűlőre juttatni az építést, csak a messze jövendőben. Ez a körülmény arra bírta a Muzeum Egyesületet, hogy ujabb felterjesztésben a kormánysegély terhére kölcsönfelvétel engedélyezését kérje a minisztertől, akinek hozzájáruló döntése után azzal a propozicióval fordult újólag a miniszterhez az egyesület, vájjon nem lehetne-e a Muzeum Egyesülettel kapcsolatosan megoldani a kulturház-kérdését is, amelyre ujabb 50.000 koronát kért az egyesület. A felterjesztést nemsokára tervek és költségvetés beküldése követte, melyeket most vizsgált felül a miniszter s észleleteiről leiratilag tudatta az egyesületet, amely különösen e tárgyban választmányi ülést tartott vasárnap. A miniszter nem találta kielégítőnek sem a tervet, sem a költségvetést s felhívta az igazgató-választmányt, hogy azokat újból készíttesse el. Az uj tervkészítésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy egy legalább 300 egyén befogadására alkalmas előadói terem is építtessék, ahol a felnőttek ingyen nyernének oktatást. Építeni kell egy műtermet is, melyben egy a kormány által az állam költségére beküldendő képzőművész foglalkozna állandóan. Ezután terjeszszék föl újból — mondja a miniszter — a terveket és a költségvetést. Az igazgató-választmány hálás köszönettel vette tudomásul a leiratot s felkérte épitésztagjait, Wagner Józsefet ós Áchim Gusztávot, hogy ez ügyben járjanak el személyesen a muzeumok központi felügyelőségénél ós a minisztériumban s miután mindenre kiterjedő pontos adatokat szereztek, készítsék el az uj terveket is, hogy ez a kérdés az őszig teljes elintézést nyerhessen. Gondoskodott még a választmány ujabb néprajzi dolgok beszerzéséről s tudomásul vette, hogy a felügyelőség helybenhagyta az 1906. évről szóló számadásokat. Közgyűlés Csabán. A hivatalos órák maradjanak a régiben. Több rendőr, töab tapintat. Az elég hosszú tárgysorozatot nagyon gyorsan intézte el Csaba képviselőtestületének csütörtöki közgyűlése. A városatyák érdeklődése lanyha volt és csak két ügynél: a hivatalos órák uj beosztásánál ós a rendőrlegónységn el: a japán módú önvédekezés betanítására vonatkozó előterjesztésnél volt több felszólalás. A hivatalos órák uj beosztásának kérdésénél a parasztpárti városatyák részóről K r a s z k ó Mihály volt a „vezérszónok", ki ugyancsak elsajátította a népszónokok által használt hanghordozást, mert nagy nyomatékkal dörögte : — Nekünk, parasztoknak most van a legdrágább időnk s a hivatalnokok éppen ekkor nem akarnak dolgozni s kötelességüket, melyért busás fizetést húznak, teljesíteni. — Maradjon minden a régiben, vágott közbe az igazi vezér, A c h i m L. András. Ha nem tetszik az óra-beosztás, mondjanak le az elöljárók. A választásnál — mondotta és az esküdtek felé fordult — akad mindig két-háromszáz pályázó, majd jön helyükbe más. K o r o s y első jegyző belátta, hogy ilyen „bölcs" feifogással szemben minden érvelés hiába való s ezért visszavonta az elöljáróság javaslatát. Ilyenformán, hogy a tisztviselők és elöljárók megszabadultak az „érvekkel" való fejbeveréstől, a szegény rendőrségre került a sor, mert nekik a japánrendszerü önvédelmi fogásokat kell majd elsajátitaniok. Mondani sem kell, hogy Áchim L. András ós Kraszkó Mihály ellenezték ezt. ^chirn többször látta, hogy a rendőrség tud verekedni, de nem cselekszi ezt tapintattal . . . Tapintatosságra kellene őket kioktatni. Még a hatósági idézést is tapintatlanul kézbesitik, mondotta Áchim. Kraszkó Mihály meg azért volt ellene a kiképzésnek, mert a rendőrök j még tolvajt sem tudnak, szerinte fogni. Ő majdnem fogott, — fejtegette tovább a kérdóst Kraszkó — bár akkor még „nem is volt nagykorú" tolvajt, de a tapintatlan rendőr a tolvaj helyett őt ragadta galléron. Azonban e „nyomós" érvek dacára a rendőrség mégis ki fog képeztetni a japán védelmi módra. A kereskedelmi miniszter leirt a községhez, hogy a vasúton érkezett áruk vámszedósi jogát további tiz évre meghosszabbította. A községi tisztviselők összeférhetetlensége tárgyában hozott törvényhatósági határozatra jelentette az elöljáróság, hogy egyik tisztviselő sem tölt be részvénytársaságnál igazgatói vagy felügyelő-bizottsági állást. A c h i m L. András: Hát a Népbank fiókjánál ? Korosy első jegyző: Azok nem igazgatósági tagok, hanem felelősségnélküli váltóbirálók. A törvényhatóság megsemmisítette a képviselőtestület által hozott ama határozatot, melylyel az alföldi gazdasági vasút igazgatóságába két megbízottat küldött, mert akkor, mikor az hozatott, nem volt az napirendre kitűzve Most a közgyűlés Csaba érdekeit védendő, az igazgatóságba H a a n Bélát és K or o s y Lászlót, az ármentesitő társu'at gyűléseire ugyancsak H a a n Bélát, Korosy Lászlót és A c h ím Gusztávot küldötte ki. A belügyminiszter jóváhagyta a község ama határozatát, hogy 20 ezer koronát vett kölcsön a katonai pónztártló. A tanfelügyelő köszönetét nyilvánította a képviselőtestületnek, mert ez 100 koronát szavazott volt meg a polgári fiúiskolái jeles tanulók jutalmazására. Úgyszintén tudomásul szolgált a selyem tenyésztési felügyelő köszönő levele. A község ugyanis a sel.yemgubó beváltó céljaira 50Ö ölet ajándékozott volt a nagyszikből. Nem ismerte el a község Szolár Jánost csabai illetőségűnek, mert az Puszta-Szőlősön, gr. Wenckheim Frigyes uradalmában született. Áchim L András ezt sem nyelhette le s közbekiáltott: — Fehér rabszolga volt . . . A Zö dfa-vendóglő bérlete októberre lejár. A bérbeadásra pályázatot hirdetet a község. Két ajánlatt érkezett. Szenes Sándor 1600 kor, Schreyer József cég 2501 kor. évi bórt ajánlt, igy az utóbbi céggel kötik meg a szerződést. Behajthatlan községi közmunka tartozást, 1552 koronát határozott leirni a közgyűlés. A Széchenyi ligeti kert-bizottság, a ligetnek megfelelőbb jókarbantartására 400 kor. kiutalványozását kérte, mit teljesített a közgyűlés. A nyári hivatalos órák megállapítása tárgyábani javaslatot a főjegyző terjesztette elő ós indokolta me_r, mint azt lapunkban már ismertettünk. Nyáron a nép ügyes-bajos dolgát inkább a korai reggeli órákban intézzi el s délután alig jelentkezik valaki. S ha jelentkezne is, mindig és minden osztályban talál inspekciós tisztviselőt. Különben csak kis rlet volna s ha az újítás nem válna be, azonnal a régi állapot lesz visszaállítva. Kraszkó Mihály ós A c h i m L. András ellenző felszólalása után, ki azt is óhajtotta, hogy az érdekelt elöljárók e kérdésben ne szavazhassanak. H a á n Béla szólalt fel s reámutatott am i nagy ellenmondásra, melyben az uj órabeosztást ellenzők leiedzenek. A hivatalnokok nem fognak kevesebbet dolgozni s igy ebből a közre nem háramlik hátrány. R e i s z Hermán szintén ellene van az újításnak. Korosy első jegyző előre bocsájtotta azt, hogy a hivatalos órák megváltoztatását az elölj írósági tagok óhajtották leginkább. Szabályrendelet állapítja meg a hivatalos órabeosztást, igy a változás megyei jóváhagyást igényelne, helyesebbnek tartja azonban, ha az ide vonatkozó javaslatot visszavonja, amit meg is tett. Zsilinszky Sánder h hagyatéki jegyzőnek, ki M a r o s György beteg jegyzőt nagy odaadással helyettesitette, köszönetet szavazott a közgyűlés. Nyemetz Mihály községi képviselő elköltözvén Csabáról, lemondott tagságáról. Ferencz András póttag lett behiva. A japán védelmi-mód betanítására 300 koronának megszavazását kórte a tanács. Áchim L. András azt tartja, hogy nem birkózót, hanem illemtanárt kellene szerződtetni a rendőrség mellé. Felsorolja mindama sérelmeket, melyet legutóbb is, egy idézés kézbesítésénél, ünnepnap délután három rendőr nála elkövetett, s mégis őt büntette meg a hatóság. Kraszkó Mihály nem tudja, miből áll a japán védelmi módszer. A rendőr tanuijon meg tolvajt fogni. R e i s z Hermánn: Nem az a baj, hogy a rendőr nem tudja a védelmi módszert, hanem hogy kevés a rendőr ós csekély a fizetésük. A község legfor-