Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) július-december • 53-105. szám

1908-07-02 / 53. szám

Békésscaba, 1908 julius 30. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 galmasabb helyén sem látni rendőrt Az éjjeli csendháborítás szinte tűrhe­tetlen. Korosy László kéri a csekély összeg megszavazását, mert a rendőrsé­get, elismeri, hogy létszámuk vajmi ke­vés, be kell tanitani arra, hogy ne le­gyen, csak végső esetben, szüksége a fegyverhasználatra. Var »ágh Béla szintén a legény­ség érdekében szükségesnek látja a be­tanítást. A közgyűlés egyhangúlag hozzájá­rult a tanács javaslatához. Még Kohn és Árvaynak a boltbér, Gencsi Józsefnek a lakásbérletet hosz­szabbitották meg, a vágóhídi szolgák­nak havi 40 koronára emelték a fizeté­süket és néhány tisztviselőnek enge­délyeztek szabadságidőt. Uj műszaki tanácsos­Perszina Alfréd előléptetése. Most történt meg a kinevezés. Vármegyénk államépitészeti hivata­lának főnökét: Perszina Alfrédet, műszaki tanácsossá léptették elő s az ezen előléptetésre vonatkozó értesítés hétfőn már meg is érkezett azállamépí­tészeti hivatal főnökéhez Azok, akik a munkát, készültséget, tudást és ügybuz­galmat becsülik, örömmel vették tudo­másul Perszina Alfréd előléptetését, a mely kitüntetése a hosszas, buzgó szol­gálati érdemnek és a kiváló szak­tudásnak. Perszina Alfréd előléptetésének hí­réről, mint előjegyzett tényről mi már régebben hallottunk. Az államépitészeti hivatalfőnöknek műszaki tanácsossá való kineveztetése csak lényegtelen alakisá­gok miatt késett mostanáig, de így sem von le semmit abból az értékből, amely jellegzetessége Perszina Alfréd köz­hasznú tisztviselői működésének. Hogy ebből a működésből mást ne említsünk föl, csak az 1888. évi békés­megyei árvízre utalunk. A mindent el­pusztító árvizveszedelem erejének és terjedésének megfékezésére Perszinát küldte ki annak idején a miniszter Per­szina Alfréd akkor még csak segédmér­nök volt, de kiváló készültságévei és szaktudásával máris a legértékesebb műszaki emberek soraiban állott. Alapjában véve a Csabán s általá­ban Békésmegyében kifejtett működése segitette őt ahhoz a szerencséhez, hogy pályáján rohamosan haladjon. Kevéssel az árvédelmi munkálatok teljesítésére nyert megbízatás elvégzése után királyi főmérnökké neveztetett ki s mint ilyen, a komáromi államépitészeti hivatalhoz osztatott be. Az uj műszaki tanácsos a jövő hó­napban tölti be közszolgálatainak har­mincadik esztendejét. Mint hivatalvezető­főmérnök 17 esztendőn át Komárom­ban, Sárospatakon és Szegzárdon mű­ködött. Innen helyezték őt ezelőtt két és fél évvel Gyulára. Ezen idő alatt a megyei úthálózat fejlesztése körül ki­váló érdemeket szerzett s igy őszinte örömmel tölt el vármegyénkben min­denkit Perszina Alfréd előléptetése. Az elveszett akták. Mit mond Ambrus alispán? Nem érkeztek a minisztériumba. Érthető feltűnést keltett a várme­gyében vasárnapi számunknak azon hír­adása, hogy a csabai „Népegylet" ügyé­ben elrendelt vizsgálatnak aktacsomói megfoghatatlan módon eltűntek s mig Békéscsabán nemcsak a nagyközönség, hanem a népegyleti tagok is türelmet­lenül várják ennek az ügynek végérvé­nyes elintézését, azalatt a minisztérium­ban zavartalanul folyik a sablonos { munka és senki sem várja a Népegy­let" aktáit, mert azok föl se érkeztek Békésmegyéből. Már vasárnapi számunkban megír­tuk, hogy Szabó miniszteri tanácsos nem tud semmit ezekről az aktákról, amelyek pedig már hónapokkal ezelőtt felküldettek. így mondják ezt legalább az illetékesekhez közel álló körök. A do­log ugy áll nevezetesen, hogy ebben a kérdésben az úgynevezett illetékesek megtagadják a felvilágosítást s igy csak másodkézből szerzett információkat kö­zölhetünk az olvasóközönséggel. Sajátságosnak tartjuk, hogy mig a minisztériumban minden tartózkodás ős fontoskodás nélkül nyilatkoznak erről az ügyről a felvilágosítást kérő újság­írók előtt, addig Békésmegye székházá­ban kitérő feleletet kaphat egyik vagy másik lapnak dolgozótársa, de az ügy érdemi részét érintő választ hiába vár. Szabó miniszteri tanácsos tudósítónk kérésére megnézte a beérkezett ügyira­tokat, sőt az előjegyzett, de még el nem intézett ügyek jegyzékét is. Igy konsta­táltatott az, hogy ezen ügydarab még nincs a minisztériumban Ez a tény olyképp derült ki, hogy az akták mielőbbi elintézését megsürgetni akarta az egyik békésmegyei ország­gyűlési képviselő s kitűnt, hogy azok nincsenek Budapesten. Pedig sem a „Népegylet" tagjaira, sem a közönség egy részére nem kedvező az, ha akár gondatlanság, akár bűnös mulasztás kés­lelteti ez ügyben a miniszternek dön­tését. Békésmegyéből állítólag elküldettek az iratok. Ámde különös az, hogy mégse kapunk ténybeli felvilágosítást, ha a nagyközönség tájékoztatása céljából az iránt érdeklődünk, vájjon milyen szám alatt is küldettek föl és m i k o r kül­dettek föl az akták. Tegnapelőtt igy nyilatkozott ez ügyben Ambrus alispán : — Az akták sorsát hivatalosan fogják elintézni. Tudtommal már ré­gebben felküldettek azok. Azt, hogy mikor és milyen szám alatt terjesz­tettek fel, nem tartom megválaszol­ható kérdésnek. E»y kies t furcsa, hogy itt nem tartják „megválaszolható" kérdésnek azt, amire készséggel feleletet kapunk a mi­nisztériumban. Ambrus alispánnak nyi­latkozata után kíváncsian várjuk a fej­leményeket, mert arról értesülünk, hogy most a „Népegylet" vezetője is lépése­ket tesz az ügy mielőbbi elintézése ér­dekében. Ekkor aztán majd csak tisztán látjuk a dolgokat. Elő fáklya Összeégett cselédleány. Megindult a vizsgálat. Kedden délután rettenetes látvány­ban volt részük a csabai Gabonapiac­tér lakóinak. Öt óra felé egy gyermek­leány szaladt ki a 878. számú telekről, amely Deutsch Simon kereskedő tulajdona. A leány ruhái lánggal égtek s még az utcán a legborzalmasabb tűz­halál áldozata lesz, ha a közelben lakók idejekorán segítségére nem sietnek. Ez a megdöbbentő szerencsétlenség is egyik jellemzője annak a könnyel­műségnek és bűnös meggondolatlan­ságnak, amelyről cselédtartóink egyik­másika viseltetik a szolgálatukban álló apróságok iránt. A tegnapi szerencsét­lenség áldozatát sem lett volna szabad oly teendőkkel megbízni, amelynek gon­datlan teljesítése végzetes balesetet okoz­hatott, A szerencsétlenségről ez a tudó­sításunk szól: D r u g á n Mihály erzsébethelyi la­kosnak Ilka nevű leánya már régebben Deutsch Simonéknál szolgál. A cse­léd alig 11 esztendős volt s mint pesz­tonkát alkalmazták Deutsch Simonék. Drugán Ilonát azonban most, hogy Deutsch felesége súlyos betegen fekszik, jobban igénybe vették a háziak. Kedden délután azzal bízták meg a kis cselédet, hogy uzsonnát melegítsen gyorsforralón. A kisleány eleget akart tenni a megbízatásnak s a gyorsforralót meg is töltötte denaturált szeszszel. A szesz kiegett és a cseléd újból tölteni akart, de nem várta meg, hogy az égő anyag teljesen kialudjon. Ez a vigyá­zatlanság azt eredményezte, hogy a láng bekapott az üvegbe s meggyújtotta an­nak tartalmát is. A cseléd — igy mondják ezt a ház­beliek — megijedt és az égő szeszes üveget lecsapta a háta mögé. Az üveg eltörött és a szesz magasan lángolva csapott szét a földön. A következő percben meggyuladt a kisleány ruhája is. Deutsch Simon gyermekei, akik kö­rülállották a leányt, sikoltozva besza­ladtak nagybeteg anyjukhoz, hogy a konyha ég. A konyhában szétfolyt szesz azonban szerencsére elégett anélkül, hogy a bútorzat tüzet fogott volna. Ezalatt a kis cselédleány égő ruhá­val kiszaladt az utcára, ahoi lapunk fe­lelős szerkesztője és F á b r y~ Károly sétálgattak. Fábryék nyomban megkí­sérelték a mentést. Segítségökre jött később I g e r t Antal polgári iskolai ta­nár, majd a szomszédok ,is résztvettek a mentésben. Vizet és pokrócot hoztak, hogy a ruhák égését elfojtsák. Mintegy öt perc alatt a szerencsétlen teremtést meg lehetett menteni a tüzhaláltól. De igy is borzalmasan összeégett sebeket szenvedett. A háta, karjai ós a lábai húsig égtek s eszméletlen állapotban szállították be a közkórházba. A. cselédleány mentői közül I g e r t Antal és Székely Béla kezeiken szin­tén égési sebeket szenvedtek. Különö­sen Igert sebesült meg súlyosan mind­két kezén. Drugán Ilona, mielőtt elvesztette volna eszméletét, azt mondotta a körül­állóknak, hogy Deutsch gyermekei ön­tötték le a ruháját spiritusszal és igy fogott az lángot. Ez a kijelentés eljutott a rendőrségre is, amely most vizsgála­tot! indított ez ügyben a tényállás ki­derítése céljából s annak érdekében, hogy megtudják, kit milyen felelősség terhel. A szerencsétlen teremtést nyomban kórházba való beszállítása után meg­mosták s gyógykezelésbe vették Ke­véssel erre egy kissé jobban lett, de aztán újból elveszítette eszméletét és nem is tért többé magához. Hajnal tá­ján nagy kínok közepette meghalt. Ez a szomorú befejezés most már feltétle­nül bünügyi útra tereli az ügyet. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. A Ház mai ülése, a következő nap napirendjének megállapításáig, szokott egyhangúsággal folyt. A napirend megállapításánál S ti­ni e g i Vilmos azt indítványozta, hogy a kormány a nagy szünidő előtt még az erdélyi birtokok rendezéséről szóló törvényjavaslatot is tárgyalják, Rakovszky István a néppárt padjairól felugorva, ingerülten elle­nezte az uj törvényjavaslat keresztül­hajtását s arra figyelmeztette a kor­mányt, inkább gondoskodna arról, hogy a Ház határozatképes legyen és a benyújtandó törvényjavaslatokról előre tájékoztassa a Házat. Ugrón Gábor, Q ü n t h e r An­tal helyeselte Sümegi indítványát, azt a Ház elfogadta és a javaslat be lett terjesztve. Az interpellációk során a „Korbács" fővárosi zuglap ügyével kapcsolatosan, mely azt állította, hogy a kereskedelmi kormány vesztegetést kísérelt meg, H o f f m a n n Ottó megtámadta S z t e­r é n y i államtitkárt. Szterényi hivat­kozva makulátlan közéleti szereplésére, méltóságán alulinak mondotta, hogy arra reflektáljon, hacsak Hoffmann magáévá nem teszi a lap vádját. Hoffmann kijelenti, hogy azt ma­gáévá teszi, mire Szterényi azt feleli, hogy nem akar ugy tenni, mint bizo­nyos egyének teszik . . . Farkasházy: Neveket kérünk ! Szterényi: Hanem a bíróság­nál, mely két ízben is megvédte már egyéni becsületét, keres elégtételt. Hoffmann erre kijelenti, hogy a zuglap vádját nem teszi magáévá, célja csak az volt, hogy az ügyben némi felvilágosítást nyerjen. A képviselők a terem közepére siettek s Hoffmann ugyancsak élvez­hette eljárásáról a kritikát. Lovagias affér. A képviselőház mai ülésén, egy közbeszólásból kifolyólag Éber Antal és Lázár Pál orsz. képviselők között lovagias affér támadt, de az csakhamar kimagyarázás folytán békés elintézést nyert. A Népszínház sorsa. Ma már konkrét formában is meg­megerősitést nyert az a hir, hogy a kul­tuszminiszter a Nemzeti Színház uj épü­letének elkészültéig a színház művészei a Népszínházban fognak játszani. A Nép­színház-Yigopera társulata szétoszlik, de a tagok kártalanítására is gondot visel a kormány s erre a célra két millió koronát deponált azzal, hogy abból az összegből, melybe a bérösszeg is betu­dandó, a tagok végkielégítést kapjanak. A kardalosok ma már a végkielégítési összeget fel is vették. Gázgyári munkások sztrájkja. A budapesti gázgyárak igazgatósága nem akarja többé tűrni a szakszerve­zetek és bizalmi férfiak erőszakoskodá­sát. Igy szakszervezeti munkást nem al­kalmaz, hanem az esetleg felmerülő munkás és munkaadó közötti difieren­ciákat, munkásokból álló választmány határozatával óhajtja elintézni. Már ré­gebben folyik tárgyalás e tekintetben s a munkások nagy része hajlandó is volt az igazgatóság propozicióját elfo­gadni, de nem a munkásvezérek, igy ma délelőtt, mint utolsó határnapon^ az igazgatóság feltételeit a munkások egyenkint nem írva alá, sztrájkba léptek. Az igazgatóság megkeresésére a kor­mány a gázgyárakban műszaki katoná­katrendelt ki, hogy;a közvilágítás bizto­sítva legyen. A közrend tekintetében az erélyes intézkedés szintén megtétetett. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. A? orszáeos központi fdöielzö ál­lomás mára meleg időt jelez, elvétve csapadékkal és zivatarral. — Az igazoló-választmány ülése. A me­gyei igazoló-választmány Márky Já­nos dr. elnöklésével tegnap délután ülést tartott s hitelesítette a juiius hó 11-ikére kitűzött tótkomlósi megyebi­zottsági tagválasztásra érvényes névjegy­zéket. Barát István gyomai birtokos április hó folyamán felszólalást intézett az alispánhoz s azt közölte, hogy a Gyomán megyebizottsági tagul megvá­lasztott H a r s á n y i Pál még nem la­kik két év óta Békésmegyében s igy meg se lett volna választható. Ez állí­tás be is igazoltatott, de mert törvé­nyes időben nem érkezett be felszóla­lás Harsányi megválasztatása ellen, az igazoló-választmány helybenhagyta a vá­lasztást. — A tiszántúli ref. egyhíz püspökvá­lasztása A tiszántúli rcf. egyházkerület­ben a Kiss Áron püspök elhalálozása folytán megüresedett püspöki szék b3­töitése iránt a julius 7-ére Debrecenbe egybehívott egyházkerületi közgyűlés fog intézkedni, illetőleg rendeli el a szavazást. A szavalás eredményét a no­vemberi egyházkerületi gyűlésen bont­ják fel és hirdetik ki. Az eddigi pü-pök­jelöltek : dr. Balthazár Dezső hajdúbö­szörményi esperes, a ref. lelkészek orsz. egyesületének elnöke, Erőss Lajos deb­receni akadémiai igazgató, Dicsőffy Jó­zsef debreceni lelkész, egyházkerületi főjegyző, Dávidházy János kapai ptp, esperest jelölték, Domby Lajos esperes jelölése nem bizonyos. A ti­szántúli kálvinisták, — köztük a bihariak is — Dávidházy János jelöltségét támo : gatják, aki egyháza életében számos érdemet szerzett magának. A nagysza­lontai ref egyház — mint értesülünk — legutóbbi tanicskozásán na^y lelkese­déssel foglalt állást Dávidházy jelöltsége mellett. — Közgyűlés a gyulavidíki vasútnál. A gyulavidéki helyiérdekű vasút érdekelt­sége hétfőn délután közgyűlést tartott. A közgyűlés egyetlen tárgyát az állami kezelésbe való átadás előkészítésének ügye képezte s a tanácskozás Ambrus Sándor elnöklése mellett folyt. Felszó­lalás egy sem történt érdemben s igy minden vita nélkül megbízatott az igaz­gatóság, hogy a szerződési tervezetet készítse el s hogy lépjen érintkezésbe a kereskedelemügyi kormánynyal. Ezek a munkálatok mintegy 2 hónapot vesz­nek igénybe s csak azután történhet meg az átadás. — A DMKE. közgyűlése. A Délmagyar­országi Közművelődési Egyesület, amely­nek békésmegyei fiókja folyó hó 12-én fog Békéscsabán megalakulni, vasárnao délelőtt Kern Lajos dr. elnöklete alatt ülést tartott. A gyűlés tárgya a lemon­dott elnöki, alelnöki és etienőri állások betöltése volt. Alelnökké egyhangú lel­kesedéssel P e r j é s s y Lászlót, keres­kedelmi és iparkamarai titkárt válasz­totta meg a közgyűlés, ellenőrré pedig Fekete Ipoly kegyesrendi tanárt. Az elnöki állást csak a decemberi közgyű­lésen töltik be, amelyre Juüth Gyula házelnököt kérték fel. A közgyűlés általános részvétlenséggel kezdődött. Az egyesület tizenegyezer tagjai közül tizen­nyolcan jelentek meg a közgyűlésen, vidéki ezek közül csak egy. A közgyűlés tudomásul vett és elfogadott mindent, amit előterjesztettek. Nemi vita csak az elnökválasztás körül volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom