Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-19 / 23. szám

2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. április 9. — Azelőtt nem látta Békéscsabán i — Egyszer sem. Tanút nem esketik meg. Érdekes önvallomások. A kővetkező tanú Boros Brindus Mihály volt, aki hírlapírónak mondotta magát. — Ön dolgozótársa volt a „Paraszt Ujság"-nak ? — Igen. — Ismeri a „Vissza, népcsalók!" cimü cikket s ha igen, ki irta azt ? Boros pózba vágja magát s kezét a mellére teszi: — Becsületemre jelenthetem ki, hogy azt a cikket Lás zló Arnold irta. László irta abban az időben minden cik­két a lapnak. — Tehát csak következteti, hogy ő a cikkíró!? — Ráismerek a stylusra. „Mi új­ságírók" azt is megmondjuk, hogy ki irta ezt, vagy azt a cikket akkor is, ha nincs aláírva a szerző. — Hát mégis miért állította a Kúria előtt ezt egy hiteles nyilatkozatban, hogy ön az írója a cikknek? — A dolog ugy történt, hogy ón, mint a paraszt-párt központi titkára, összehívtam az elnökséget s ekkor ha­tároztuk el, hogy Áchim mandátumát meg kell menteni akármilyen módon. László a külföldön tartózkodott annak idején s nem akartunk olyan embert megnevezni, aki nem tartózkodik Ma­gyarországon. Különben ez nem bün. Mi csak a Kúriát akartuk félrevezetni, — Vagyis nem igaz uton jártak, ugye ? — Igen. Hiszen ez tisztessé­ges eljárás, — Ismeri ön azt a Sáblert, aki ön­nel együtt szerző akart lenni ? — (Hosszas hallgatás után): Nem. — Pedig ön azt vallotta a vizsgálat során, hogy ismeri. — Nem emlékszem. A cikk szer­zője különben is László volt. V á r y Albert ügyész : Miért volt szükség a Kúriához beterjesztett nyilat­kozatra ? — Igy határoztuk el ezt. — Tehátönökis izgatást láttak az inkriminált cikk­ben?... — Mi nem láttánk benne izgatást. — Ki az a László ? — Ő is hirlapiró. De tanitó volt. — Melyik lapba ir László ? — Nem tudom . . . Azonban Buda­pesten lakik. Ezután Várady védő intézett kér­déseket a tanúhoz. Igaz-e, hogy a Ba­kos-párt terrorizált, vesztegetett, sérte­getett stb. Boros ur pedig mindannyi kérdésre ugy felelt, mint a karikacsapás. Persze, hogy igaz volt ez is, az is. Nagy lendülettel elmondotta aztán, hogy őt lopásért elitélték s a Bakos-párt emberei fegyháztölteléknek nevezték emiatt. V á r y ügyész: Mondja kérem, tu­datával birt-e ön annak, hogy Áchim L. András a szokásos munkadijaknál jobban, vagyis kéazeresen díjazta volna a saját munkásait ? — Erről nem tudok. — Hát arról tud-e, hogy a Wenck­heim-birtokon több mint. 6000 hold a szikes terület? — Nem. — No látja, pedig illenék ezt is tudni, ha már valaki az adózás számai­val dobálódzik . . . Ezzel befejezték Boros kihallgatását. Pető Sándor dr. a szerzőség bi­zonyítása dolgában tett indítványt. Kérte a bizonyítás elrendelését és e célból tanukat nevezett meg László Arnold, Piroska Mihály ós Hankó János szemé­lyében. Egyben röpiratokat ós kortes­verseket olvas fel. Ezek a nyomtatvá­nyok a Bakos-táborból kerültek ki s a legcsufondárosabb szidalmakkal halmoz­ták el Achimot. Bakost tartja a gúny­versek szerzőjének. Erre is tanukat kér beidézni. Dr. Pető Sándor terjedelmes érve­lésével kapcsolatosan dr. T a r d o s 1 Dezső védőtárs viszonvádat emel Bakos Mátyás és a védője, dr. Pándy István ellen, nyomtatvány útján elkövetett rá­galmazás címén s dr. Pándy István ellen amiatt is, hogy a választók izgatott han­gulatát a lehető legfeszültebb mértékig fokozta s közreműködött az Achimot ért inzultusokban. A védelem valódiság bizonyítását kérő érvelései után dr. Váry Albert alügyósz replikázott a védő szavaira. Nem talál idevonatkozó §-t, mely tör­vényes okát adná a bizonyítás elrende­lésének. A bizonyítás kérése — szerinte — tulajdonképen egy, a viszonvádeme­lésbe csempészett védelem. Ellenzi a bizonyítást. Dr. Pándy István tiltakozik a Bakosnak ós neki imputált gúnyiratok ós pamfletek szerzősége ós bárminemű közreműködés ráfogása ellen. Kéri a védelem indítványának elutasítását. A bíróság, tekintettel az idő előre­haladott voltára, keddre halasztotta a határozathozatalt. A keddi tárgyalás. A tárgyalás iránt még nagyobb az érdeklődés. A második nap a tanuk kihallgatásával telt el. A tanuk jórósze azokat az állapotokat festette le, melyek j Békéscsaba közéletében évekkel ezelőtt ! uralkodtak. A tárgyalás végén az ügyész körülbelül ötven ujabb tanú beidézését kérte a védők állításainak megdönté­sére. A kórelem felett a bíróság szer­dán határozott. Kilenc órakor már ellepte a közön­ség a tárgyaló-termet. A csabaiak közül azok, akik Nagyváradon maradtak és az újonnan jöttek ezúttal is a karzatot foglalták el s onnan figyelték kitartás­sal a tárgyalást. A biróság a bizonyítás folytatásához pontban kilenc órakor fogott hozzá. A bizonyítást nem engedik meg. A tárgyalás második napján az esküdtek soraiban változás állott be. Balázsovits Jenő rendes esküdt beteget jelentett s igy helyébe dr. Sarkady La­jos pótesküdt lépett. A nyilvános ülés megnyitása után Csulyok Béla dr. elnök kihirdeti a tör­vényszék határozatát a valódiság bizo­nyítása kórdósében. A törvényszék azok­nak az állításoknak a valódiságát, me­lyeket az inkriminált közlemények Bakos Mátyásról tartalmaznak, bizonyítani nem engedi. Elutasítja azt a kérelmet is, hogy a Bakos Mátyás ellen emelt viszonvádat most tárgyalják. A törvényszók végzése ellen a vé­dők semmiségi panaszt jelentettek be. Ezután folytatták a tanuk kihallga­tását Előbb azonban 'Boros Mihályt az előző napon tett vallomására megeske­tik. A tanú — mint felekezet nélküli — fogadalmat tesz. Dr. Pándy szereplése. Zelenyánszky András vallomása szerint a „Vissza, népcsalók!" cimü cikket László Arnold irta. Ő jelen volt, amikor Áchim L. András a cikket lemásolta. Lefesti a csabai közviszonyokat, leírja a választás lefolyását. A Bakos-párt terrorizmussal dolgozott. Dr. Várady Zsigmond: Ki terro­rizált? A tanú: Különösen Pándy Pista! (Derültség.) Megesketik. Dr. Váry Albert kir. alügyész félbe­szakítván a tanúkihallgatásokat, ujabb indítványt tesz. Tiltakozik az ellen, hogy a védelem a bizonyítás során olyan kérdéseket adjon fel, amelyre nézve a bizonyítási eljárást a törvényszék meg­tagadta. Indítványozza tehát, hogy e kérdések feltevését ne engedjék meg. Dr. Várady Zsigmond hevesen ellenzi, hogy a tárgyalást a védelem jogainak megszorításával folytassák le. Igy csak ezer év előtt kezelhették az igazságszol­gáltatást, akkor sem magyar biróság előtt. A kir törvényszék az ügyész indít­ványát elveti, mert a kérdések fel­tevésének megengedése csak.s az elnöki hatáskörbe tartozik. U h r i n Pál Boros Mihályt tartja a szerzőnek. Tud a csabai közvi­szonyok romlottságáról. Az ellenpárt a terrorizmusban odáig ment, hogy gyil­kolásokkal szerepelt (!).A főkortes Pándy István volt. Dr. Pándy István tiltakozik az ellen, hogy az ő nevét belevigyék a bizonyítás anyagába. Már többször említették a nevét becsületsértő ós meggyalázó ki­tételekkel, ezek ellen tiltakozik. Nem tartja a védelem részéről helyes eljá­rásnak, hogy már két tanút birtak olyan vallomásokra, melyekbon ő meggyanú­sítva szerepel. Az elnök konstatálja, hogy emiatt a védelmet szemrehányás nem ér­heti. A tanuk önként említették fel dr. Pándy István nevét. — Egyébként őriz • kedni fog, hogy olyan kérdések, me­lyek kívül esnek a megengedett bizo­zonyitás anyagán, fel ne merüljenek. Dr. Várady Zsigmond : Mondja meg a tanu: t etetett-itatott-e a Bakos-párt? A tanú: Hogyne! Utalványt oszto­gattak egy gulyásról, egy kenyérről, egy sörről. Alá volt írva a blankettán dr. Pándy István neve. Áchim L. András a csabai viszonyok felől intéz kérdéseket Uhrin Pálhoz. A tanú igazolja erre a züllött csabai vi­szonyokat. A tanút nem esketik meg. Kraszkó Mihály azt hallotta, hogy a „Vissza népcsalók" cimü cikket László Arnold irta. Dr. Várady Zsigmond: Hogy bán­tak a tisztviselők a néppel ? A tana: Nem ugy, ahogy kell! Dr. Várady Zsigmond : Igaz-e, hogy a volt népbanksikkasztások miatt csődbe ment, hogy a kórházban még a halot­takat is kifosztották, hogy a hatóságok kivándorlásra csábították ? A tanú : Egy szóig igaz ! Dr. Várady Zsigmond: Áchim az oka annak, hogy a parasztság zúgo­lódott ? A tanú: Ennek csak a nagy nyo­mor az oka. Dr. Várady Zsigmond : Az, Áchim­ellenes plakátokon gyalázták Áchiinot? Elnök: Erre a választ nem enged­hetem meg! Áchim L. András: Lázítottam én valaha az urak ellen ? A tanú : Soha ! Berger Sámuel kávéháztulajdonos azt vallja, hogj' Áchim mindig össze­tartásra, csendre intette a népet. Tud arról, hogy az ellenpárt felfogadott em­berei azt szónokolták, hogy száradjon el az emlő, mely Achimot szoptatta. A nép erre zúgolódni kezdett s ha Áchim a meggyalázások dacára csendre nem inti a népet, véres események követ­keztek volna be. A Bakos-párt azokat, akik Áchimra szavaztak, bojkottálták. Kereskedők, iparosok vesztették el e miatt a vevőjüKet. Az elnök a tanuk megeskettetóse után a tárgyalást délutánra halasztotta. A délutáni tárgyaláson dr. Várady Zsigmond statisztikai adatokat bocsájt az esküdtek rendelkezésére arra vonat­kozólag, hogy Békésmegyében milyen a földbirtok eloszlása A tanuk közül Pollák Arnold ki­hallgatására kerül a sor. A kérdéses cikkekre azt vallja, hogy László Arnold irta s Áchim lemásolta. Áz elnök : Miért vallott a vizsgáló­bíró előtt máskép ? A tanú : Nem emlékszik arra, hogy ott mit mondott. Dr. Pándy István : Igaz-e, hogy ön az irodámban önként jelentkezett arra, hogy tanuképen beidóztessem ? A tanú : Nem. Engemet a doktor ur hivatott. Dr. Pándy: Igaz-e, hogy ön Domo­kos István, járásbiró előtt kijelentette, hogy fél Áchimtól s ezért vallott nála máskép ? — Nem tudok erről. Dr. Pető Sándor: Hogy viselkedik a nép Áchimmal szemben ? A tanú: Szeretik. Mindig imádták, ölelték, csókolták! Dr. Pető Sándor: Milyenek voltak a választások ideje körül a csabai vi­szonyok ? A tanú : Loptak, sikkasztottak, ha­lottat fosztogattak. Dr. Pető Sándor : Tudja-e, mi tör­tént Áchim megválasztása után ? A tanú : Tudom. A választási elnök e szavakkal adta át Áchimnak a man­dátumot : „Nem tudom, átok vagy áldás lesz-e ezen a választáson !" Emiatt a nép felzudult s csak Áchim csillapította. Áchim : Tud-e arról, hogy Bakos Mátyás embereket öltöztetett fe', akik engem a pódiumon gyaláztak ? — A tanú : Ez igaz. Megesketik. Lipták Mihály nem tudja, ki a Vissza népcsalók! c. cikk szerzője. Majer Jenő — aki tegnap jött ki az ! államfogházból — hallomás után azt vallja,,hogy a cikket László Arnold dik­tálta Áchimnak. Hosszasan tárgyalja a választás lefolyását. Dr. Sarkady Lajos : Milyen volt a hangulat a nadrágos ós a paraszt-osz­tály közt? A tanú: A legfeszültebb. Perma­nens gyűlölet azonban nem uralkodott. Majer Jenő — bár felekezetnélkü­linek vallja magát — leteszi az esküt. Ötven ujabb tanu. A per anyagának letárgyalása után dr. Váry Albert ügyészt hivta föl az elnök indítványának előterjesztésére. Váry ügyész mély csend közepette ter­jesztette elő nagyszabású indítványát a bizonyítás kiegészítésére. „itt a közvádlói szókben vagyok kénytelen meggyőződni annak a köz­mondásnak valóságáról: aki másnak ; vermet "ás, maga esik bele. Mert íme : i kihallgattattak a vádlott legfanatikusabb j katonái. Ezek a tanuk mindent igazol- j j tak, csak azt nem, amire^a vád hivatta j őket. Ugy jártam, mint aki maga alatt vágta ki a fát. Ezek a tanuk ugyanis egyoldalúan vallottak ; ugy, ahogy a ve­zérük „iránt érzett szeretet ösztökélte őket. Önök, Esküdt uraim, hallották azokat a cikkeket, ismerik azok tartal­mát stílusát. Azt is tudják, hogy a'tanuk mindent bizonyítottak, csak azt nem, : hogy objektíve :, igazak-e azok, amiket ! a vádlott irt. Állítottam, hogy Csabán , éppúgy forog a föld, mint másutt, éppen ! olyanok az indulatok, mint másutt; ezt ! aj helyet specializálni, elkülöníteni a | többitől nem lehet. védelem bizonyi- [ tani kivánt mindent: a csabai föld- és parasztviszonyok vérlázító sanyaruságát. I A vád ezeknek az állításoknak az ellen­! kezőjét akarja bizonyítani. Dr. Váry ügyész ezzel az indoko i láusal terjesztette elő indítványát, mel szerint körülbelül 60 különböző rend és rangú tanút, Csaba hatóságát, elöl­járóságát, a választások alkalmával sze­repet vitt férfiakat kéri beidézni, to­vábbá 21 rendbeli ügy iratcsomóit kéri beszerezni. Ezek az ügyiratok ós tanuk döntik össze — a vád szavai szerint — azt, amit a védelem eddig épített. Várady védő ellenzi a vád képvise­lőjének a bizonyítás iránti előterjeszté­sét. Az ügyész csak 60 tanu kihallgatá­sát kéri, hogy döntsék meg a tanuk igaz vallomását. A védelem Csaba még harmincezer polgárának kihallgatását kérhetné s ezek mind igazolnák a véde­lem álláspontját. Az idő késő volta miatt felfüggesz­tette az elnök az ülést. A biróság hatá­rozatára az ügyészi indítvány fölött szerdán reggel 9 órakor került' a sor. A szerdai nap. Ez a nap volt a nagy pör tárgya­lása alatt a legegyhangubb. A védelem, mely biztosra veszi Áchim L. András felmentését, már csak azért is, mert sikerült a ..népvezér" rendes törzska­rából kikerült tanuk vallomásaival a vád alapját elhomályosítani s Achimot, mint a békésmegyei „gálád" állapotok megtisztítására hivatott Messiást oda­állítani. A védelem a tárgyalás alatt csak egy pontot tartott magára nézve súlyo­san hátrányosnak: a Kurta Ítéletét, mely lázítás és osztályelleni gyűlölet szitása miatt megfosztotta Achimot mandátumától. Ezt a sebezhető részt is betakarta Brindus, Uhrin, Kraszkó, j Berger, Pollák, Májer Jenő, a „nép szeretetétől telt, nemes szívből jött igaz" vallomása. Reggel 9 órakor a tárgyalást vezető elnök tudatta az esküdtszékkel, hogy a vád képviselője; azon előterjesz­tésének, hogy ujabb 60 tanu hallgat­tassák ki 29 kérdő pontra, nem adott helyet. A védelem kedden este még attól tartott, hogy a biróság esetleg „felsőbb nyomásra" helyet fog adni az ügyész bizonyítási eljárásának s akkor elna­polás következik. A biróság azon ha­tározata, hogy nem engedi meg a bi­zonyítást, az utolsó ütköző kő is el lett távolitva s a felmentést még bizto­sabbra veszik. A délelőtt az esküdteknek felteendő kérdések megfogalmazásával telt el. Délután került sor Váry ügyészre, ki hatalmas vádbeszédet mondott. Csütörtökön délelőtt dr. Várady Zsigmond és dr. Tardos Dezső mond védőbeszédet, mire majd az ügyész válaszol s erre esetleg Pető repli­kázik. Az esküdtek verdiktje és a biróság Ítélete csak estére várható. A nőkérdés. Irta: Máuyiné Prigl Olga. Mert a vér joga el nem tagadható. Amit a természet a legkisebb virág­' sejtbe mint egyedüli életcélt plántált, I a fajszaporitás inditó ösztöne gyanánt, | azt épp ugy beplántálta az emberi szer­vezet finomabb s komplikáltabb sejtjeibe is. A megnyilatkozás önkónytelen, oly­kor szinte természetellenes s beteges symthomát mutat. Példa rá a sokszor csúfolt aggszüzek hystériái, mely nevet­séges tüneteken már nem nevetnek azok, akik az élettan rejtelmeit ismerik. Á felvilágosult feminista-hölgyekre épp azért szokták ráfogni, hogy ők s férfiakkal való egyenjogúság kivívása mellett egyúttal a szabad szerelem apostolai. A „szabad szerelem" fogalom azonban az anyaság alól való felszaba­dulást is jelentheti. Példátlan arcátlan­sággal, úgyszólván publice tárgyalják ezt manapság a férjes asszonyok is, akik­nek pedig egyéb dolguk és hivatásuk sem volna, hogy nem kérnek egynél, kettőnél többet a családi áldásból. Te­szik ezt kényelemszeretetből, teszik, mert a szépségüket, az alakjukat féltik, a szabadságukat, mely ugv könnyebben ad időt nekik a flirtelésre. Hát kérem alásan, ez is szabad szerelem. A vallás ós erkölcs törvényeivel épp ugy ellen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom