Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám
1908-03-19 / 23. szám
2 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. április 9. — Azelőtt nem látta Békéscsabán i — Egyszer sem. Tanút nem esketik meg. Érdekes önvallomások. A kővetkező tanú Boros Brindus Mihály volt, aki hírlapírónak mondotta magát. — Ön dolgozótársa volt a „Paraszt Ujság"-nak ? — Igen. — Ismeri a „Vissza, népcsalók!" cimü cikket s ha igen, ki irta azt ? Boros pózba vágja magát s kezét a mellére teszi: — Becsületemre jelenthetem ki, hogy azt a cikket Lás zló Arnold irta. László irta abban az időben minden cikkét a lapnak. — Tehát csak következteti, hogy ő a cikkíró!? — Ráismerek a stylusra. „Mi újságírók" azt is megmondjuk, hogy ki irta ezt, vagy azt a cikket akkor is, ha nincs aláírva a szerző. — Hát mégis miért állította a Kúria előtt ezt egy hiteles nyilatkozatban, hogy ön az írója a cikknek? — A dolog ugy történt, hogy ón, mint a paraszt-párt központi titkára, összehívtam az elnökséget s ekkor határoztuk el, hogy Áchim mandátumát meg kell menteni akármilyen módon. László a külföldön tartózkodott annak idején s nem akartunk olyan embert megnevezni, aki nem tartózkodik Magyarországon. Különben ez nem bün. Mi csak a Kúriát akartuk félrevezetni, — Vagyis nem igaz uton jártak, ugye ? — Igen. Hiszen ez tisztességes eljárás, — Ismeri ön azt a Sáblert, aki önnel együtt szerző akart lenni ? — (Hosszas hallgatás után): Nem. — Pedig ön azt vallotta a vizsgálat során, hogy ismeri. — Nem emlékszem. A cikk szerzője különben is László volt. V á r y Albert ügyész : Miért volt szükség a Kúriához beterjesztett nyilatkozatra ? — Igy határoztuk el ezt. — Tehátönökis izgatást láttak az inkriminált cikkben?... — Mi nem láttánk benne izgatást. — Ki az a László ? — Ő is hirlapiró. De tanitó volt. — Melyik lapba ir László ? — Nem tudom . . . Azonban Budapesten lakik. Ezután Várady védő intézett kérdéseket a tanúhoz. Igaz-e, hogy a Bakos-párt terrorizált, vesztegetett, sértegetett stb. Boros ur pedig mindannyi kérdésre ugy felelt, mint a karikacsapás. Persze, hogy igaz volt ez is, az is. Nagy lendülettel elmondotta aztán, hogy őt lopásért elitélték s a Bakos-párt emberei fegyháztölteléknek nevezték emiatt. V á r y ügyész: Mondja kérem, tudatával birt-e ön annak, hogy Áchim L. András a szokásos munkadijaknál jobban, vagyis kéazeresen díjazta volna a saját munkásait ? — Erről nem tudok. — Hát arról tud-e, hogy a Wenckheim-birtokon több mint. 6000 hold a szikes terület? — Nem. — No látja, pedig illenék ezt is tudni, ha már valaki az adózás számaival dobálódzik . . . Ezzel befejezték Boros kihallgatását. Pető Sándor dr. a szerzőség bizonyítása dolgában tett indítványt. Kérte a bizonyítás elrendelését és e célból tanukat nevezett meg László Arnold, Piroska Mihály ós Hankó János személyében. Egyben röpiratokat ós kortesverseket olvas fel. Ezek a nyomtatványok a Bakos-táborból kerültek ki s a legcsufondárosabb szidalmakkal halmozták el Achimot. Bakost tartja a gúnyversek szerzőjének. Erre is tanukat kér beidézni. Dr. Pető Sándor terjedelmes érvelésével kapcsolatosan dr. T a r d o s 1 Dezső védőtárs viszonvádat emel Bakos Mátyás és a védője, dr. Pándy István ellen, nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás címén s dr. Pándy István ellen amiatt is, hogy a választók izgatott hangulatát a lehető legfeszültebb mértékig fokozta s közreműködött az Achimot ért inzultusokban. A védelem valódiság bizonyítását kérő érvelései után dr. Váry Albert alügyósz replikázott a védő szavaira. Nem talál idevonatkozó §-t, mely törvényes okát adná a bizonyítás elrendelésének. A bizonyítás kérése — szerinte — tulajdonképen egy, a viszonvádemelésbe csempészett védelem. Ellenzi a bizonyítást. Dr. Pándy István tiltakozik a Bakosnak ós neki imputált gúnyiratok ós pamfletek szerzősége ós bárminemű közreműködés ráfogása ellen. Kéri a védelem indítványának elutasítását. A bíróság, tekintettel az idő előrehaladott voltára, keddre halasztotta a határozathozatalt. A keddi tárgyalás. A tárgyalás iránt még nagyobb az érdeklődés. A második nap a tanuk kihallgatásával telt el. A tanuk jórósze azokat az állapotokat festette le, melyek j Békéscsaba közéletében évekkel ezelőtt ! uralkodtak. A tárgyalás végén az ügyész körülbelül ötven ujabb tanú beidézését kérte a védők állításainak megdöntésére. A kórelem felett a bíróság szerdán határozott. Kilenc órakor már ellepte a közönség a tárgyaló-termet. A csabaiak közül azok, akik Nagyváradon maradtak és az újonnan jöttek ezúttal is a karzatot foglalták el s onnan figyelték kitartással a tárgyalást. A biróság a bizonyítás folytatásához pontban kilenc órakor fogott hozzá. A bizonyítást nem engedik meg. A tárgyalás második napján az esküdtek soraiban változás állott be. Balázsovits Jenő rendes esküdt beteget jelentett s igy helyébe dr. Sarkady Lajos pótesküdt lépett. A nyilvános ülés megnyitása után Csulyok Béla dr. elnök kihirdeti a törvényszék határozatát a valódiság bizonyítása kórdósében. A törvényszék azoknak az állításoknak a valódiságát, melyeket az inkriminált közlemények Bakos Mátyásról tartalmaznak, bizonyítani nem engedi. Elutasítja azt a kérelmet is, hogy a Bakos Mátyás ellen emelt viszonvádat most tárgyalják. A törvényszók végzése ellen a védők semmiségi panaszt jelentettek be. Ezután folytatták a tanuk kihallgatását Előbb azonban 'Boros Mihályt az előző napon tett vallomására megesketik. A tanú — mint felekezet nélküli — fogadalmat tesz. Dr. Pándy szereplése. Zelenyánszky András vallomása szerint a „Vissza, népcsalók!" cimü cikket László Arnold irta. Ő jelen volt, amikor Áchim L. András a cikket lemásolta. Lefesti a csabai közviszonyokat, leírja a választás lefolyását. A Bakos-párt terrorizmussal dolgozott. Dr. Várady Zsigmond: Ki terrorizált? A tanú: Különösen Pándy Pista! (Derültség.) Megesketik. Dr. Váry Albert kir. alügyész félbeszakítván a tanúkihallgatásokat, ujabb indítványt tesz. Tiltakozik az ellen, hogy a védelem a bizonyítás során olyan kérdéseket adjon fel, amelyre nézve a bizonyítási eljárást a törvényszék megtagadta. Indítványozza tehát, hogy e kérdések feltevését ne engedjék meg. Dr. Várady Zsigmond hevesen ellenzi, hogy a tárgyalást a védelem jogainak megszorításával folytassák le. Igy csak ezer év előtt kezelhették az igazságszolgáltatást, akkor sem magyar biróság előtt. A kir törvényszék az ügyész indítványát elveti, mert a kérdések feltevésének megengedése csak.s az elnöki hatáskörbe tartozik. U h r i n Pál Boros Mihályt tartja a szerzőnek. Tud a csabai közviszonyok romlottságáról. Az ellenpárt a terrorizmusban odáig ment, hogy gyilkolásokkal szerepelt (!).A főkortes Pándy István volt. Dr. Pándy István tiltakozik az ellen, hogy az ő nevét belevigyék a bizonyítás anyagába. Már többször említették a nevét becsületsértő ós meggyalázó kitételekkel, ezek ellen tiltakozik. Nem tartja a védelem részéről helyes eljárásnak, hogy már két tanút birtak olyan vallomásokra, melyekbon ő meggyanúsítva szerepel. Az elnök konstatálja, hogy emiatt a védelmet szemrehányás nem érheti. A tanuk önként említették fel dr. Pándy István nevét. — Egyébként őriz • kedni fog, hogy olyan kérdések, melyek kívül esnek a megengedett bizozonyitás anyagán, fel ne merüljenek. Dr. Várady Zsigmond : Mondja meg a tanu: t etetett-itatott-e a Bakos-párt? A tanú: Hogyne! Utalványt osztogattak egy gulyásról, egy kenyérről, egy sörről. Alá volt írva a blankettán dr. Pándy István neve. Áchim L. András a csabai viszonyok felől intéz kérdéseket Uhrin Pálhoz. A tanú igazolja erre a züllött csabai viszonyokat. A tanút nem esketik meg. Kraszkó Mihály azt hallotta, hogy a „Vissza népcsalók" cimü cikket László Arnold irta. Dr. Várady Zsigmond: Hogy bántak a tisztviselők a néppel ? A tana: Nem ugy, ahogy kell! Dr. Várady Zsigmond : Igaz-e, hogy a volt népbanksikkasztások miatt csődbe ment, hogy a kórházban még a halottakat is kifosztották, hogy a hatóságok kivándorlásra csábították ? A tanú : Egy szóig igaz ! Dr. Várady Zsigmond: Áchim az oka annak, hogy a parasztság zúgolódott ? A tanú: Ennek csak a nagy nyomor az oka. Dr. Várady Zsigmond : Az, Áchimellenes plakátokon gyalázták Áchiinot? Elnök: Erre a választ nem engedhetem meg! Áchim L. András: Lázítottam én valaha az urak ellen ? A tanú : Soha ! Berger Sámuel kávéháztulajdonos azt vallja, hogj' Áchim mindig összetartásra, csendre intette a népet. Tud arról, hogy az ellenpárt felfogadott emberei azt szónokolták, hogy száradjon el az emlő, mely Achimot szoptatta. A nép erre zúgolódni kezdett s ha Áchim a meggyalázások dacára csendre nem inti a népet, véres események következtek volna be. A Bakos-párt azokat, akik Áchimra szavaztak, bojkottálták. Kereskedők, iparosok vesztették el e miatt a vevőjüKet. Az elnök a tanuk megeskettetóse után a tárgyalást délutánra halasztotta. A délutáni tárgyaláson dr. Várady Zsigmond statisztikai adatokat bocsájt az esküdtek rendelkezésére arra vonatkozólag, hogy Békésmegyében milyen a földbirtok eloszlása A tanuk közül Pollák Arnold kihallgatására kerül a sor. A kérdéses cikkekre azt vallja, hogy László Arnold irta s Áchim lemásolta. Áz elnök : Miért vallott a vizsgálóbíró előtt máskép ? A tanú : Nem emlékszik arra, hogy ott mit mondott. Dr. Pándy István : Igaz-e, hogy ön az irodámban önként jelentkezett arra, hogy tanuképen beidóztessem ? A tanú : Nem. Engemet a doktor ur hivatott. Dr. Pándy: Igaz-e, hogy ön Domokos István, járásbiró előtt kijelentette, hogy fél Áchimtól s ezért vallott nála máskép ? — Nem tudok erről. Dr. Pető Sándor: Hogy viselkedik a nép Áchimmal szemben ? A tanú: Szeretik. Mindig imádták, ölelték, csókolták! Dr. Pető Sándor: Milyenek voltak a választások ideje körül a csabai viszonyok ? A tanú : Loptak, sikkasztottak, halottat fosztogattak. Dr. Pető Sándor : Tudja-e, mi történt Áchim megválasztása után ? A tanú : Tudom. A választási elnök e szavakkal adta át Áchimnak a mandátumot : „Nem tudom, átok vagy áldás lesz-e ezen a választáson !" Emiatt a nép felzudult s csak Áchim csillapította. Áchim : Tud-e arról, hogy Bakos Mátyás embereket öltöztetett fe', akik engem a pódiumon gyaláztak ? — A tanú : Ez igaz. Megesketik. Lipták Mihály nem tudja, ki a Vissza népcsalók! c. cikk szerzője. Majer Jenő — aki tegnap jött ki az ! államfogházból — hallomás után azt vallja,,hogy a cikket László Arnold diktálta Áchimnak. Hosszasan tárgyalja a választás lefolyását. Dr. Sarkady Lajos : Milyen volt a hangulat a nadrágos ós a paraszt-osztály közt? A tanú: A legfeszültebb. Permanens gyűlölet azonban nem uralkodott. Majer Jenő — bár felekezetnélkülinek vallja magát — leteszi az esküt. Ötven ujabb tanu. A per anyagának letárgyalása után dr. Váry Albert ügyészt hivta föl az elnök indítványának előterjesztésére. Váry ügyész mély csend közepette terjesztette elő nagyszabású indítványát a bizonyítás kiegészítésére. „itt a közvádlói szókben vagyok kénytelen meggyőződni annak a közmondásnak valóságáról: aki másnak ; vermet "ás, maga esik bele. Mert íme : i kihallgattattak a vádlott legfanatikusabb j katonái. Ezek a tanuk mindent igazol- j j tak, csak azt nem, amire^a vád hivatta j őket. Ugy jártam, mint aki maga alatt vágta ki a fát. Ezek a tanuk ugyanis egyoldalúan vallottak ; ugy, ahogy a vezérük „iránt érzett szeretet ösztökélte őket. Önök, Esküdt uraim, hallották azokat a cikkeket, ismerik azok tartalmát stílusát. Azt is tudják, hogy a'tanuk mindent bizonyítottak, csak azt nem, : hogy objektíve :, igazak-e azok, amiket ! a vádlott irt. Állítottam, hogy Csabán , éppúgy forog a föld, mint másutt, éppen ! olyanok az indulatok, mint másutt; ezt ! aj helyet specializálni, elkülöníteni a | többitől nem lehet. védelem bizonyi- [ tani kivánt mindent: a csabai föld- és parasztviszonyok vérlázító sanyaruságát. I A vád ezeknek az állításoknak az ellen! kezőjét akarja bizonyítani. Dr. Váry ügyész ezzel az indoko i láusal terjesztette elő indítványát, mel szerint körülbelül 60 különböző rend és rangú tanút, Csaba hatóságát, elöljáróságát, a választások alkalmával szerepet vitt férfiakat kéri beidézni, továbbá 21 rendbeli ügy iratcsomóit kéri beszerezni. Ezek az ügyiratok ós tanuk döntik össze — a vád szavai szerint — azt, amit a védelem eddig épített. Várady védő ellenzi a vád képviselőjének a bizonyítás iránti előterjesztését. Az ügyész csak 60 tanu kihallgatását kéri, hogy döntsék meg a tanuk igaz vallomását. A védelem Csaba még harmincezer polgárának kihallgatását kérhetné s ezek mind igazolnák a védelem álláspontját. Az idő késő volta miatt felfüggesztette az elnök az ülést. A biróság határozatára az ügyészi indítvány fölött szerdán reggel 9 órakor került' a sor. A szerdai nap. Ez a nap volt a nagy pör tárgyalása alatt a legegyhangubb. A védelem, mely biztosra veszi Áchim L. András felmentését, már csak azért is, mert sikerült a ..népvezér" rendes törzskarából kikerült tanuk vallomásaival a vád alapját elhomályosítani s Achimot, mint a békésmegyei „gálád" állapotok megtisztítására hivatott Messiást odaállítani. A védelem a tárgyalás alatt csak egy pontot tartott magára nézve súlyosan hátrányosnak: a Kurta Ítéletét, mely lázítás és osztályelleni gyűlölet szitása miatt megfosztotta Achimot mandátumától. Ezt a sebezhető részt is betakarta Brindus, Uhrin, Kraszkó, j Berger, Pollák, Májer Jenő, a „nép szeretetétől telt, nemes szívből jött igaz" vallomása. Reggel 9 órakor a tárgyalást vezető elnök tudatta az esküdtszékkel, hogy a vád képviselője; azon előterjesztésének, hogy ujabb 60 tanu hallgattassák ki 29 kérdő pontra, nem adott helyet. A védelem kedden este még attól tartott, hogy a biróság esetleg „felsőbb nyomásra" helyet fog adni az ügyész bizonyítási eljárásának s akkor elnapolás következik. A biróság azon határozata, hogy nem engedi meg a bizonyítást, az utolsó ütköző kő is el lett távolitva s a felmentést még biztosabbra veszik. A délelőtt az esküdteknek felteendő kérdések megfogalmazásával telt el. Délután került sor Váry ügyészre, ki hatalmas vádbeszédet mondott. Csütörtökön délelőtt dr. Várady Zsigmond és dr. Tardos Dezső mond védőbeszédet, mire majd az ügyész válaszol s erre esetleg Pető replikázik. Az esküdtek verdiktje és a biróság Ítélete csak estére várható. A nőkérdés. Irta: Máuyiné Prigl Olga. Mert a vér joga el nem tagadható. Amit a természet a legkisebb virág' sejtbe mint egyedüli életcélt plántált, I a fajszaporitás inditó ösztöne gyanánt, | azt épp ugy beplántálta az emberi szervezet finomabb s komplikáltabb sejtjeibe is. A megnyilatkozás önkónytelen, olykor szinte természetellenes s beteges symthomát mutat. Példa rá a sokszor csúfolt aggszüzek hystériái, mely nevetséges tüneteken már nem nevetnek azok, akik az élettan rejtelmeit ismerik. Á felvilágosult feminista-hölgyekre épp azért szokták ráfogni, hogy ők s férfiakkal való egyenjogúság kivívása mellett egyúttal a szabad szerelem apostolai. A „szabad szerelem" fogalom azonban az anyaság alól való felszabadulást is jelentheti. Példátlan arcátlansággal, úgyszólván publice tárgyalják ezt manapság a férjes asszonyok is, akiknek pedig egyéb dolguk és hivatásuk sem volna, hogy nem kérnek egynél, kettőnél többet a családi áldásból. Teszik ezt kényelemszeretetből, teszik, mert a szépségüket, az alakjukat féltik, a szabadságukat, mely ugv könnyebben ad időt nekik a flirtelésre. Hát kérem alásan, ez is szabad szerelem. A vallás ós erkölcs törvényeivel épp ugy ellen-