Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-24 / 42. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. május 2, vel-lélekkel álljanak a magyar nemzet, a magyar állam és nyelv szolgálatába. Többféle kedvezményben kell őket ré­szesíteni. Óhajtaná, hogy Apponyi esz­közölje ki a kereskedelmi miniszternél, hogy ezek a fennebb felsorolt, nem ál­lami tanügyi kategóriák is bizonyos állami kedvezményekben részesüljenek az államvasutak vonalain. Kívánatos egy olyan értelmű törvénynek az előterjesz­tése, hogy a lelkészek is az adóhivatal­ból, tehát közvetlenül a magyar állam­tól vegyék fel a lelkészi fizetés kiegészí­tési segélyt, mert a mostani eljárás mel­lett az állami segély nem arra használ­tatik fel, hogy a nemzetiségi lelkészek a magyar állameszmének megnyeresse­nek. A költségvetést elfogadja.' Pető Sándor felszólalásából kö­zöljük az alábbi részleteket: Pető Sándor elsőbben is adminisz­tratív kérdése ;ről szól. Budapesten évek óta hangzik a kívánság egy, központi járásbíróság létesítése iránt. Áttér a ke­reskedelmi törvényszék birálatára. Ez a fórum mintaképe volt az ideális bíró­ságnak s az utóbbi időben igen lassan dolgozik. Egy itéletkézbesités hat hó­napig is eltart. A baj oka a segédsze­mélyzet hiánya. Ezen sürgősen kell. se­gíteni. A joggyakornokok aránytalanul vannak elosztva. Előfordul, hogy csak öt-hat év után lépjiek elő. Felhívja a kormány figyelmét a segédhivatalnokok sanyarú helyzetére. A szolgáknál az ré­szesül előnyben, aki kiszolgált altiszt. A hadügyi kormány indokolatlanul varrja a polgári hatóságok nyakába káplárjait. Ez ferde állapot. A költség­vetést nem fogadja el. Választások a megyénél. Ütközet előtt. A kánikulai izü forró májusban holnap még forróbb napra virrad Békés­megye törvényhatósága. Választásokra, amelyekre mindenkor meleg napot szo­kott hozni a tekintetes Karok és Rendek utódainak. Az ütközet, mely holnap véglegesen eldől, az árvaszéki elnök­választásnál ígérkezik legizgalmasabb ­nak. Noha konstatálhatjuk, ma már nyu­godtabbak a kedélyek, mint rendesén, a harc tizenkettedik órájában. Az eshe­tőségek, pártok állása ugyanis jóformán teljesen kialakult s ha bizonytalanságról lehet szó, az egyedül az elnökválasztás­nál jöhet szóba, ahol két egyforma ere­jűnek látszó tábor méri össze voksai­nak számaival fegyverét. A törvényhatósági bizottság tagjai előtt nem lehet egy pillanatra is közön­bös, hogy akkor, amikor alkotmányos jogaikat gyakorolják, kiket tisztelnek meg bizalmukkal. Nem akarunk prófé­ciákat mondani, még kevésbé egyeseket portálni. Részünkről fődolognak tartjuk, hogy a törvényhatóság tagjai minél tel­jesebb számmal vegyenek részt azon a gyűlésen, amelynek kötelessége lesz a megyei közigazgatás több fontos szervé­nek állását betölteni. És fődolognak tartjuk, hogy a megyebizottság tagjai legjobb meggyőződésük szerint gyako­rolják jogaikat, se sógorság, se komaság ne vezéreljen senkit a választásnál, de egyedül a köz érdeke. Mert a választás nem azért választás, hogy ott akár arra érdemetlenek szekere is előretolhassák, de igenis arra való, hogy az arra ké­pességeiknél, szorgalmuknál, szolgálati idejüknél fogva érdemesek közbizalom­mal kitüntettessenek, e bizalom gyakor­lásával pedig az alsóbb állásban lévő tisztviselők ösztönösztessenek. Hinni akarjuk, hogy ez a szellem tölti be holnap Békésmegye közgyűlé­seinek székházát. Ezek után pedig ismertethetjük a legvalószínűbbnek látszó eshetőségeket. Az első választást az árvaszéki el­nöki állásra ejtik meg. Itt két jelölt áll egymással szemben: S á r o s y Gyula és S z a b ó Emil. Vannak, akik előbbi s vannak, akik utóbbi győzelmét veszik biztosra. Az igazság pedig ma az, hogy semmit se lehessen tudni, mert mindkét jelölt olyan tekintélyes táborral rendel­kezik, hogy a szavazatok között nagyon csekély differencia fog dönteni. A megüresedő árvauzéki ülnöki ál­lásra, most már kétségtelen, hogy Schmidt Iván tiszteletbeli ülnököt fogják megválasztani, aki már öt év óta látja el teljes megelégedésre, mint jegyző, az árvaszéki ülnöki teendőket. Mint leg­képzettebb jogásztagja az árvaszéknek, méltó a megpályázott állás betöltésére. A második ülnöki állásra pályázik dr. Kiss László, akinek tekintélyes pártjával szemben dr. S ztojanovits Szilárd központi járási szolgabíró veszi fel a harcot, ugyancsak tekintélyes párt­tal. A bizonyosat itt is a holnap hozza meg. A második ülnöki állásra pályáz­nak még dr. D é r c z y József szarvasi ügyvédjelölt, D u b á n y i Imre belügy­miniszteri számvizsgáló és dr. S z i r b i k Bálint gazdálkodó, akinek ezideig még nincs joggyakorlata. Utóbbiak kisebb­ségben maradása most már kétségtelen. A Schmidt Iván valószínű megvá­lásztása esetén megüresedő árvaszéki jegyzői állásra Körös Lajos központi és dr. B o d o k y Géza csabai közigaz­gatási gyakornok, kivülök pedig az ül­nöki állásra is pályázók közül D é r c z y és S z i r b i k pályáznak. A négy pá­lyázó közül Körös Lajosnak van leg­több kilátása a győzelemre. Amennyiben S ztojanovits Szi­lárd megválasztatnék árvaszéki ülnök­nek, az igy megüresedő központi járási szolgabírói állásra M e 11 i s István szarvasi és Körös Lajos központi ós kivülök az összes közigazgatási gya­kornokok pályáznak: Tekintve, hogy közülök Mellisnek van leghosszabb gya­korlata, a szolgabírói állás megürese­dése esetén az ő megválasztása leg­valószínűbb. Ezekben adtuk a holnapi választá­sok eredményeinek képét, amelyet, le­het, hogy megváltoztat a törvényható­ság voks-masinája. lágositásnak nem volt helye. Dájbukát ment a gvárdiánhoz, Pál pedig a vőle­gényért. Aznap, mikor Pál váratlanul beállí­tott B. B.-hez, az irigyelt Don Jüan hajnaltájt vetődött haza. Bizonyosan valami gáláns kaland után, minek egy kis pezsgős múlatás volt a fináléja. Má­moros fejjel fogadta Pál urat, aki a konvecionális köszönés és kérdezőskö­dés helyett egy félelmetes mordályt húzott elő zsebéből és annak csövét minden teketória nélkül B. B. homlo­kának szegezte. — A nővérem becsületéért jöttem ! — harsogta Pál, magából kikelve. — Vagy visszaadod ezt a becsületet, vagy a pokolra küldelek. Legyen követelé­sem ungavalléria, vagy bármi, de végre­hajtom. Vedd a kalapod, édes barátom, kint vár a kocsi Nincs vesztegetni való idő! — Megőrültél? — hebegte zava­rodottan B. B. — Nem kérdéseket várok tőled, ha­nem elhatározást. Jösz, vagy maradsz? — rikácsolt Pál és egy lépéssel előbbre állott ugy, hogy a mordály csöve ha­lántékát érinté" B. B.-nek. — De hát mit akarsz tulajdonkép­pen? — kérdezte még jobban megza­varodva B. B. — Meg fogsz esküddi a gyermeked­nek az anyjával! — szólt Pál s a hangja szinte hörgött. — Csak ennyit? — kérdé torzmo­solylyal a sarokbaszoritott gavallér. — Csak ennyit! — volt a végső válasz s a következő pillanatban emel­kedni kezdett a mordály ravasza. Mi­előtt azonban odáig emelkedett volna, ahonnan visszacsapódik a gyutacsra, B. hirtelen elhatározással megszólalt: — Menjünk! És vette a halapját, szó nélkül lé­pett Pál előtt a kocsiba. Az esküvő meg­történt, amint azt Pál elrendezte. Igaz, hogy furcsa nászmenet volt. Három kocsi: az elsőben a vőlegény, aki még­sem vőlegény, a menyasszony, aki még­sem menyasszony, velük szemben a ke­gyetlen fiskális. És mindannyian a néma­ságig szótlanok. A násznagyok is a kö­vetkező kocsikban. Meg az örömszülők is. És mégis nászmenet. A somlyói templomban pedig annak rendje-módja szerint elhangzott a „holtomiglan-holto­diglan". Amint azután kiléptek az Ur hajlékából és a kocsik megindultak a Nagyék portája felé, a somlyói ország­úton B. B. szó nélkül lelépett a kocsi­ról, hagyván magára az ifjú menyecs­két. A kocsik pedig tovább robogtak. Vissza se néztek, meg se kérdezték B. B.-t, mit akar, merre veszi útját? A becsületnek eleget tett, mehet, amerre tetszik. B. B. pedig mintha mi sem tör­tént volna, egykedvűen hazaballagott, kialudta a mámort és másnap folytatta ott, ahol tegnapelőtt elhagyta. A dolgok rendje szerint most kö­vetkeznék a befejezés. Már tudniillik, ha mesét, vagy elbeszélést írtam volna. De bizony olyan történet ez, amelyért egy pillanatig sem vállalom magamra a szerzőséget, mert ha erre vetemedném, az életet plagizálnám. Az élet csinálta ezt a furcsa komédiát, hát csak fejezze is be. Lehet, hogy még összehozza azt a két embert, aki férj és mégsem férj, aki feleség és mégsem feleség, s húsz év óta élnek egy vármegyében, de az esküvő óta nem látták egymást. Kivégzett tengeri kígyók. Csaba képviselő-testülete csütör­tökön megtartott rendkívüli köz­gyűlésén véglegesen elhatározta a Fiume szálloda átalakítását 80 ezer korona költséggel; ugyan­annyi összeget, meg telket sza­vazott meg az uj polgári fiúis­kola felépítésére. Csaba képviselőtestülete csütörtö­kön rendkívüli közgyűlést tartott. E közgyűlés a csabai közigazgatásnak olyan tengeri kígyóját végezte ki, amely évek hosszú során át napirenden szere­pelt, próbára tévén a legbékésebb tü­relmű polgárokat is. Az egyik félel­metes szörny volt a Fiume-szálló átala­kításának, a másik pedig az újonnan építendő polgári fiúiskolának az ügye. A képviselőtestület mindkét kérdést névszerinti szavazással — közmegelége­désre intézte el. Amikor teljes jogossággal használ­juk a kritikának ezt a jelzőjét, nem tagadhatjuk, hogy a hozott határozatok nem minden skrupulus nélkül születtek meg. Akadtak olyan képviselőtestületi tagok, akik lelkiismereti kérdést csinál­tak a Fiume átalakításának üygéből, holott e kérdést a helyes és észszerű gazdasági politika szempontjából te­kintve, ellenezniök sem nekik, sem senki­nek, akinek lelkén fekszik a városnak fejlesztése, okuk nem volt. Nagyon böl­csen helyezkedett a többség ez állás­pontra, amely a mi felfogásunk is volt évek óta. A hozott határozatok értelmében különben ugy a Fiume átalakítása, mint a polgári iskola uj otthonának felépítése rövidesen megkezdődik. A népes közgyűlés lefolyásáról az alábbi részletes tudósításunk számol be : A polgári iskola uj otthona. Mint tudvalevő, Csaba képviselő­testülete a mult évi április 4-én meg­tartott közgyűlésében telken kivül 50.000 koronát szavazott meg a polgári fiú­iskola újonnan építendő intézetére, me­lyet a tervek szerint a Petőfi-liget mel­lett építenek fel. A kultuszminiszter e határozatra azzal felelt most, hogy a maga részéről 160 ezer korona hozzá­járulást ad a célra, viseli a felszerelési költségeket, amelyek szintén tetemes összegre rúgnak, de ezzel szemben szoros kivételt tesz, amikor fen­tartja korábbani döntését, amelyben tudniillik a telken kivül 80.000 korona hozzájárulást kér, kivételesen beleegyez­vén abba, hogy a község ez összeget a folyó és jövő évre két egyenlő rész­letben bocsássa a kultuszminiszter ren­delkezésére. Korosy László főjegyző ismer­tetvén a miniszteri leiratot, a tanács nevében javasolta annak elfogadását, kéri a közgyűlést, intézkedjék, hogy a szükséges 80 ezer korona előteremtése ügyében 80 nap múlva tartandó tárgya­láson határozzon, egyben pedig kérje meg a minisztert, mielőbb kezdjék meg az építkezést, ami által a régi iskolaépü­let hamarabb felszabadul, s ezáltal meg­takarításokat érhet a község. F á y Samu dr. örömmel fogadja el a tanácsi javaslatot egész terjedelmében, csupán aziránt kór felvilágosítást, hogy a 80 ezer korona honnan nyer fedeze­tet. Korosy László : Kölcsön utján, majdan a pénzintézetektől beérkező aján­latok alapján. V a r s á g h Béla is örömmel fogadja el az egész javaslatot, már csak azért is, mivel a miniszter szoros kivételt tesz, holott köztudomásu, hogy az egész ter­het a község tartoznék viselni. A közgyűlés ezután névszerinti sza­vazással egyhangúlag elfogadta a ta­nácsi javaslatot. A „Fiume" átalakitása. Ez a kérdés már egész kis kánikulái vihart támasztott Két aggodalmaskodó városatya, F á y Samu dr. ós Sailer Gyula nagyon a szivükre vették a köz­ség közterheit, az utóbbi városatya pe­dig egy csomó adósságot a. szemére ! hányván a községnek, nagy Ielkiisme­i reti furdalás közepett egyre valami ! nép-nyomort emlegettek. Amit hallván | a karzat népe, csöndes tetszés nyilvá­nítással honorált. A Fiume átalakitása felett megin­dult vita első szónoka az előadó fő­jegyző volt. Ismertette a május 4-iki közgyűlés határozatát, amely szerint a képviselőtestület 80 ezer koronát sza­vazott meg az újjáalakításra, ha a jelen­legi bérlő az építkezés megkezdésétől aránjdagosan 5000 koronával több bért fizet évenkint. A főjegyző bemutatta B a r t o s János bérlő nyilatkozatát, amelyben kötelezi magát a bértöbb­let fizetésére, ha a képviselőtestület 1911-től további három évre meghosz­szabbittatja bérleti szerződését és jogot nyer arra, hogy a kávéháznak egy, eset­legesen felesleges főtéri helyiségét ha­szonbérletre kiadhassa. A tanács a mó­dosított tervek és költségvetés alapján javasolta a 80 ezer korona megszava­zását és Bartos ajánlatának elfogadását. Sailer Vilmos dr. albérleti jogot nem javasolja megadni Bartosnak, a ta­nácsi javaslatot egyébként elfogadja. K r a s z k ó Mihály a javaslat mel­lett szól, de kötelezzék Bartost a bérbe­adandó helyiség jókarban tartására. Sailer Vilmos közbeeső indít­ványt tesz. A bérbeadandó helyiség fö­lötti rendelkezési jogát tartsa fönn a képviselőtestület esetről-esetre. A következetesek. F á y Samu dr. a tanácsi javaslat ellen dörgött. Megmarad régi állás­pontja mellett: iskolára megszavaz 80 ezer koronát, de korcsmára semmi esetre. Az aggodalmaskodó városatyára ráduplázott a még aggodalmasabb Sailer Gyula: Hogy néhány vonás­ban illusztráljam Csaba kedvezőtlen pénzügyi viszonyait — úgymond — s hogy elvegyem a mosolygó főjegyző jókedvét (derültség), felsorolom hama­rosan, az ujabb kölcsönök összegét. A polgári fiúiskolának telek vételére szükséges legalább 100 ezer korona, az iskolaépületre hozzájárulás 80 ezer, a selyemfonódára 190 ezer ós még né­hány intézményre közel 50 ezer korona kölcsön felvétele szükséges. Összegezve ez meghaladja a félmillió koronát, amely terhet jiem birja el a község. Különben én — úgymond — nem látom, hogy akik eddig mindig hivatkoztak a nép­nyomorra, most is szivükön viselnék a nép érdekeit. A Fiume átalakitása nem életszükséglet, ő tehát, lelkiismeretének szavát követve, nem szavazza meg a ta­nácsi javaslatot. Korosy László : Kritizálni köny­nyü, de a képviselő ur a tanácsi javas­lattal szemben nem hozott fel semmi meggyőző érvet, sőt a mult közgyűlésen az átalakítást meg is szavazta. A javaslat mellett. Beliczey Géza: Rosszabb gaz­dálkodás az, ha elhanyagolják a köz­ségnek egy jövedelmező üzletét, mintha a kor haladásával áldoznak annak fej­lesztésére, „miáltal fokozzák jövedelme­zőségét. Ő ugyan jobban szeretné, ha egészen ujjá építenék a Fiumét, de mi­vel erre elegendő pénz nincs, örömmel fogadja el a tanácsi javaslatot. Hasonló értelemben szólalt föl V a r s á g h Béla, kijelentvén, hogy felesleges lelkiismereti dolgokra hivat­kozni, mert hiszen nem is lehet más­ként, hogy fontos ügyekben minden képviselő lelkiismerete szerint szavaz. A Fiume átalakítását helyes üzleti poli­tikának tartja s a tanács javaslatát elfogadásra ajánlja. A közgyűlés ezután a Sailer Vilmos indítványával módosított taná­csi javaslatot névszerint való szavazás­sal 31 szóval 8 ellenében (öt képviselő nem élt szavazati jogával) elfogadta. Kisebb ügyek. Megcsappant érdeklődés mellett né­hány apróbb ügyet intézett el ezután a közgyűlés. A dévaványai R a b a t i n testvéreknek, akik vas- és rézöntődét állítanak fel, 25 évre ingyenes telket szavazott meg a selyemgubó-beváltó mellett. — Tudomásul vették a Nőegy­let köszönetét azon 500 koronáért, me­lyet a község a téli konyha céljaira szavazott meg — T e v a n Adolf ki­rakatának átalakítását kérte. Kérelmét előbb a tanács, most pedig a képviselő­testület elutasította. — Hasonló sorsra jutott a kereskedők továbbképző tan folyamának segély iránti kérése. — Névszerinti szavazással néhány telek­vételi ügyet, a Holt Körös meder egy részét használatra átengedték az ág. ev. egyháznak s a közgyűlés fél 11 órakor véget ért. A gyulavidéki vasút jövője. Egy idő óta ugy a fővárosi, mint a vidéki sajtóban tendenciózusan elfer­ditett híresztelések jelentek meg a gyula­vidéki vasútról. Akár tájékozatlanság,

Next

/
Oldalképek
Tartalom