Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-24 / 42. szám

4 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. május 2, vel-lélekkel álljanak a magyar nemzet, a magyar állam és nyelv szolgálatába. Többféle kedvezményben kell őket részesíteni. Óhajtaná, hogy Apponyi eszközölje ki a kereskedelmi miniszternél, hogy ezek a fennebb felsorolt, nem állami tanügyi kategóriák is bizonyos állami kedvezményekben részesüljenek az államvasutak vonalain. Kívánatos egy olyan értelmű törvénynek az előterjesztése, hogy a lelkészek is az adóhivatalból, tehát közvetlenül a magyar államtól vegyék fel a lelkészi fizetés kiegészítési segélyt, mert a mostani eljárás mellett az állami segély nem arra használtatik fel, hogy a nemzetiségi lelkészek a magyar állameszmének megnyeressenek. A költségvetést elfogadja.' Pető Sándor felszólalásából közöljük az alábbi részleteket: Pető Sándor elsőbben is adminisztratív kérdése ;ről szól. Budapesten évek óta hangzik a kívánság egy, központi járásbíróság létesítése iránt. Áttér a kereskedelmi törvényszék birálatára. Ez a fórum mintaképe volt az ideális bíróságnak s az utóbbi időben igen lassan dolgozik. Egy itéletkézbesités hat hónapig is eltart. A baj oka a segédszemélyzet hiánya. Ezen sürgősen kell. segíteni. A joggyakornokok aránytalanul vannak elosztva. Előfordul, hogy csak öt-hat év után lépjiek elő. Felhívja a kormány figyelmét a segédhivatalnokok sanyarú helyzetére. A szolgáknál az részesül előnyben, aki kiszolgált altiszt. A hadügyi kormány indokolatlanul varrja a polgári hatóságok nyakába káplárjait. Ez ferde állapot. A költségvetést nem fogadja el. Választások a megyénél. Ütközet előtt. A kánikulai izü forró májusban holnap még forróbb napra virrad Békésmegye törvényhatósága. Választásokra, amelyekre mindenkor meleg napot szokott hozni a tekintetes Karok és Rendek utódainak. Az ütközet, mely holnap véglegesen eldől, az árvaszéki elnökválasztásnál ígérkezik legizgalmasabb nak. Noha konstatálhatjuk, ma már nyugodtabbak a kedélyek, mint rendesén, a harc tizenkettedik órájában. Az eshetőségek, pártok állása ugyanis jóformán teljesen kialakult s ha bizonytalanságról lehet szó, az egyedül az elnökválasztásnál jöhet szóba, ahol két egyforma erejűnek látszó tábor méri össze voksainak számaival fegyverét. A törvényhatósági bizottság tagjai előtt nem lehet egy pillanatra is közönbös, hogy akkor, amikor alkotmányos jogaikat gyakorolják, kiket tisztelnek meg bizalmukkal. Nem akarunk próféciákat mondani, még kevésbé egyeseket portálni. Részünkről fődolognak tartjuk, hogy a törvényhatóság tagjai minél teljesebb számmal vegyenek részt azon a gyűlésen, amelynek kötelessége lesz a megyei közigazgatás több fontos szervének állását betölteni. És fődolognak tartjuk, hogy a megyebizottság tagjai legjobb meggyőződésük szerint gyakorolják jogaikat, se sógorság, se komaság ne vezéreljen senkit a választásnál, de egyedül a köz érdeke. Mert a választás nem azért választás, hogy ott akár arra érdemetlenek szekere is előretolhassák, de igenis arra való, hogy az arra képességeiknél, szorgalmuknál, szolgálati idejüknél fogva érdemesek közbizalommal kitüntettessenek, e bizalom gyakorlásával pedig az alsóbb állásban lévő tisztviselők ösztönösztessenek. Hinni akarjuk, hogy ez a szellem tölti be holnap Békésmegye közgyűléseinek székházát. Ezek után pedig ismertethetjük a legvalószínűbbnek látszó eshetőségeket. Az első választást az árvaszéki elnöki állásra ejtik meg. Itt két jelölt áll egymással szemben: S á r o s y Gyula és S z a b ó Emil. Vannak, akik előbbi s vannak, akik utóbbi győzelmét veszik biztosra. Az igazság pedig ma az, hogy semmit se lehessen tudni, mert mindkét jelölt olyan tekintélyes táborral rendelkezik, hogy a szavazatok között nagyon csekély differencia fog dönteni. A megüresedő árvauzéki ülnöki állásra, most már kétségtelen, hogy Schmidt Iván tiszteletbeli ülnököt fogják megválasztani, aki már öt év óta látja el teljes megelégedésre, mint jegyző, az árvaszéki ülnöki teendőket. Mint legképzettebb jogásztagja az árvaszéknek, méltó a megpályázott állás betöltésére. A második ülnöki állásra pályázik dr. Kiss László, akinek tekintélyes pártjával szemben dr. S ztojanovits Szilárd központi járási szolgabíró veszi fel a harcot, ugyancsak tekintélyes párttal. A bizonyosat itt is a holnap hozza meg. A második ülnöki állásra pályáznak még dr. D é r c z y József szarvasi ügyvédjelölt, D u b á n y i Imre belügyminiszteri számvizsgáló és dr. S z i r b i k Bálint gazdálkodó, akinek ezideig még nincs joggyakorlata. Utóbbiak kisebbségben maradása most már kétségtelen. A Schmidt Iván valószínű megválásztása esetén megüresedő árvaszéki jegyzői állásra Körös Lajos központi és dr. B o d o k y Géza csabai közigazgatási gyakornok, kivülök pedig az ülnöki állásra is pályázók közül D é r c z y és S z i r b i k pályáznak. A négy pályázó közül Körös Lajosnak van legtöbb kilátása a győzelemre. Amennyiben S ztojanovits Szilárd megválasztatnék árvaszéki ülnöknek, az igy megüresedő központi járási szolgabírói állásra M e 11 i s István szarvasi és Körös Lajos központi ós kivülök az összes közigazgatási gyakornokok pályáznak: Tekintve, hogy közülök Mellisnek van leghosszabb gyakorlata, a szolgabírói állás megüresedése esetén az ő megválasztása legvalószínűbb. Ezekben adtuk a holnapi választások eredményeinek képét, amelyet, lehet, hogy megváltoztat a törvényhatóság voks-masinája. lágositásnak nem volt helye. Dájbukát ment a gvárdiánhoz, Pál pedig a vőlegényért. Aznap, mikor Pál váratlanul beállított B. B.-hez, az irigyelt Don Jüan hajnaltájt vetődött haza. Bizonyosan valami gáláns kaland után, minek egy kis pezsgős múlatás volt a fináléja. Mámoros fejjel fogadta Pál urat, aki a konvecionális köszönés és kérdezősködés helyett egy félelmetes mordályt húzott elő zsebéből és annak csövét minden teketória nélkül B. B. homlokának szegezte. — A nővérem becsületéért jöttem ! — harsogta Pál, magából kikelve. — Vagy visszaadod ezt a becsületet, vagy a pokolra küldelek. Legyen követelésem ungavalléria, vagy bármi, de végrehajtom. Vedd a kalapod, édes barátom, kint vár a kocsi Nincs vesztegetni való idő! — Megőrültél? — hebegte zavarodottan B. B. — Nem kérdéseket várok tőled, hanem elhatározást. Jösz, vagy maradsz? — rikácsolt Pál és egy lépéssel előbbre állott ugy, hogy a mordály csöve halántékát érinté" B. B.-nek. — De hát mit akarsz tulajdonképpen? — kérdezte még jobban megzavarodva B. B. — Meg fogsz esküddi a gyermekednek az anyjával! — szólt Pál s a hangja szinte hörgött. — Csak ennyit? — kérdé torzmosolylyal a sarokbaszoritott gavallér. — Csak ennyit! — volt a végső válasz s a következő pillanatban emelkedni kezdett a mordály ravasza. Mielőtt azonban odáig emelkedett volna, ahonnan visszacsapódik a gyutacsra, B. hirtelen elhatározással megszólalt: — Menjünk! És vette a halapját, szó nélkül lépett Pál előtt a kocsiba. Az esküvő megtörtént, amint azt Pál elrendezte. Igaz, hogy furcsa nászmenet volt. Három kocsi: az elsőben a vőlegény, aki mégsem vőlegény, a menyasszony, aki mégsem menyasszony, velük szemben a kegyetlen fiskális. És mindannyian a némaságig szótlanok. A násznagyok is a következő kocsikban. Meg az örömszülők is. És mégis nászmenet. A somlyói templomban pedig annak rendje-módja szerint elhangzott a „holtomiglan-holtodiglan". Amint azután kiléptek az Ur hajlékából és a kocsik megindultak a Nagyék portája felé, a somlyói országúton B. B. szó nélkül lelépett a kocsiról, hagyván magára az ifjú menyecskét. A kocsik pedig tovább robogtak. Vissza se néztek, meg se kérdezték B. B.-t, mit akar, merre veszi útját? A becsületnek eleget tett, mehet, amerre tetszik. B. B. pedig mintha mi sem történt volna, egykedvűen hazaballagott, kialudta a mámort és másnap folytatta ott, ahol tegnapelőtt elhagyta. A dolgok rendje szerint most következnék a befejezés. Már tudniillik, ha mesét, vagy elbeszélést írtam volna. De bizony olyan történet ez, amelyért egy pillanatig sem vállalom magamra a szerzőséget, mert ha erre vetemedném, az életet plagizálnám. Az élet csinálta ezt a furcsa komédiát, hát csak fejezze is be. Lehet, hogy még összehozza azt a két embert, aki férj és mégsem férj, aki feleség és mégsem feleség, s húsz év óta élnek egy vármegyében, de az esküvő óta nem látták egymást. Kivégzett tengeri kígyók. Csaba képviselő-testülete csütörtökön megtartott rendkívüli közgyűlésén véglegesen elhatározta a Fiume szálloda átalakítását 80 ezer korona költséggel; ugyanannyi összeget, meg telket szavazott meg az uj polgári fiúiskola felépítésére. Csaba képviselőtestülete csütörtökön rendkívüli közgyűlést tartott. E közgyűlés a csabai közigazgatásnak olyan tengeri kígyóját végezte ki, amely évek hosszú során át napirenden szerepelt, próbára tévén a legbékésebb türelmű polgárokat is. Az egyik félelmetes szörny volt a Fiume-szálló átalakításának, a másik pedig az újonnan építendő polgári fiúiskolának az ügye. A képviselőtestület mindkét kérdést névszerinti szavazással — közmegelégedésre intézte el. Amikor teljes jogossággal használjuk a kritikának ezt a jelzőjét, nem tagadhatjuk, hogy a hozott határozatok nem minden skrupulus nélkül születtek meg. Akadtak olyan képviselőtestületi tagok, akik lelkiismereti kérdést csináltak a Fiume átalakításának üygéből, holott e kérdést a helyes és észszerű gazdasági politika szempontjából tekintve, ellenezniök sem nekik, sem senkinek, akinek lelkén fekszik a városnak fejlesztése, okuk nem volt. Nagyon bölcsen helyezkedett a többség ez álláspontra, amely a mi felfogásunk is volt évek óta. A hozott határozatok értelmében különben ugy a Fiume átalakítása, mint a polgári iskola uj otthonának felépítése rövidesen megkezdődik. A népes közgyűlés lefolyásáról az alábbi részletes tudósításunk számol be : A polgári iskola uj otthona. Mint tudvalevő, Csaba képviselőtestülete a mult évi április 4-én megtartott közgyűlésében telken kivül 50.000 koronát szavazott meg a polgári fiúiskola újonnan építendő intézetére, melyet a tervek szerint a Petőfi-liget mellett építenek fel. A kultuszminiszter e határozatra azzal felelt most, hogy a maga részéről 160 ezer korona hozzájárulást ad a célra, viseli a felszerelési költségeket, amelyek szintén tetemes összegre rúgnak, de ezzel szemben szoros kivételt tesz, amikor fentartja korábbani döntését, amelyben tudniillik a telken kivül 80.000 korona hozzájárulást kér, kivételesen beleegyezvén abba, hogy a község ez összeget a folyó és jövő évre két egyenlő részletben bocsássa a kultuszminiszter rendelkezésére. Korosy László főjegyző ismertetvén a miniszteri leiratot, a tanács nevében javasolta annak elfogadását, kéri a közgyűlést, intézkedjék, hogy a szükséges 80 ezer korona előteremtése ügyében 80 nap múlva tartandó tárgyaláson határozzon, egyben pedig kérje meg a minisztert, mielőbb kezdjék meg az építkezést, ami által a régi iskolaépület hamarabb felszabadul, s ezáltal megtakarításokat érhet a község. F á y Samu dr. örömmel fogadja el a tanácsi javaslatot egész terjedelmében, csupán aziránt kór felvilágosítást, hogy a 80 ezer korona honnan nyer fedezetet. Korosy László : Kölcsön utján, majdan a pénzintézetektől beérkező ajánlatok alapján. V a r s á g h Béla is örömmel fogadja el az egész javaslatot, már csak azért is, mivel a miniszter szoros kivételt tesz, holott köztudomásu, hogy az egész terhet a község tartoznék viselni. A közgyűlés ezután névszerinti szavazással egyhangúlag elfogadta a tanácsi javaslatot. A „Fiume" átalakitása. Ez a kérdés már egész kis kánikulái vihart támasztott Két aggodalmaskodó városatya, F á y Samu dr. ós Sailer Gyula nagyon a szivükre vették a község közterheit, az utóbbi városatya pedig egy csomó adósságot a. szemére ! hányván a községnek, nagy Ielkiismei reti furdalás közepett egyre valami ! nép-nyomort emlegettek. Amit hallván | a karzat népe, csöndes tetszés nyilvánítással honorált. A Fiume átalakitása felett megindult vita első szónoka az előadó főjegyző volt. Ismertette a május 4-iki közgyűlés határozatát, amely szerint a képviselőtestület 80 ezer koronát szavazott meg az újjáalakításra, ha a jelenlegi bérlő az építkezés megkezdésétől aránjdagosan 5000 koronával több bért fizet évenkint. A főjegyző bemutatta B a r t o s János bérlő nyilatkozatát, amelyben kötelezi magát a bértöbblet fizetésére, ha a képviselőtestület 1911-től további három évre meghoszszabbittatja bérleti szerződését és jogot nyer arra, hogy a kávéháznak egy, esetlegesen felesleges főtéri helyiségét haszonbérletre kiadhassa. A tanács a módosított tervek és költségvetés alapján javasolta a 80 ezer korona megszavazását és Bartos ajánlatának elfogadását. Sailer Vilmos dr. albérleti jogot nem javasolja megadni Bartosnak, a tanácsi javaslatot egyébként elfogadja. K r a s z k ó Mihály a javaslat mellett szól, de kötelezzék Bartost a bérbeadandó helyiség jókarban tartására. Sailer Vilmos közbeeső indítványt tesz. A bérbeadandó helyiség fölötti rendelkezési jogát tartsa fönn a képviselőtestület esetről-esetre. A következetesek. F á y Samu dr. a tanácsi javaslat ellen dörgött. Megmarad régi álláspontja mellett: iskolára megszavaz 80 ezer koronát, de korcsmára semmi esetre. Az aggodalmaskodó városatyára ráduplázott a még aggodalmasabb Sailer Gyula: Hogy néhány vonásban illusztráljam Csaba kedvezőtlen pénzügyi viszonyait — úgymond — s hogy elvegyem a mosolygó főjegyző jókedvét (derültség), felsorolom hamarosan, az ujabb kölcsönök összegét. A polgári fiúiskolának telek vételére szükséges legalább 100 ezer korona, az iskolaépületre hozzájárulás 80 ezer, a selyemfonódára 190 ezer ós még néhány intézményre közel 50 ezer korona kölcsön felvétele szükséges. Összegezve ez meghaladja a félmillió koronát, amely terhet jiem birja el a község. Különben én — úgymond — nem látom, hogy akik eddig mindig hivatkoztak a népnyomorra, most is szivükön viselnék a nép érdekeit. A Fiume átalakitása nem életszükséglet, ő tehát, lelkiismeretének szavát követve, nem szavazza meg a tanácsi javaslatot. Korosy László : Kritizálni könynyü, de a képviselő ur a tanácsi javaslattal szemben nem hozott fel semmi meggyőző érvet, sőt a mult közgyűlésen az átalakítást meg is szavazta. A javaslat mellett. Beliczey Géza: Rosszabb gazdálkodás az, ha elhanyagolják a községnek egy jövedelmező üzletét, mintha a kor haladásával áldoznak annak fejlesztésére, „miáltal fokozzák jövedelmezőségét. Ő ugyan jobban szeretné, ha egészen ujjá építenék a Fiumét, de mivel erre elegendő pénz nincs, örömmel fogadja el a tanácsi javaslatot. Hasonló értelemben szólalt föl V a r s á g h Béla, kijelentvén, hogy felesleges lelkiismereti dolgokra hivatkozni, mert hiszen nem is lehet másként, hogy fontos ügyekben minden képviselő lelkiismerete szerint szavaz. A Fiume átalakítását helyes üzleti politikának tartja s a tanács javaslatát elfogadásra ajánlja. A közgyűlés ezután a Sailer Vilmos indítványával módosított tanácsi javaslatot névszerint való szavazással 31 szóval 8 ellenében (öt képviselő nem élt szavazati jogával) elfogadta. Kisebb ügyek. Megcsappant érdeklődés mellett néhány apróbb ügyet intézett el ezután a közgyűlés. A dévaványai R a b a t i n testvéreknek, akik vas- és rézöntődét állítanak fel, 25 évre ingyenes telket szavazott meg a selyemgubó-beváltó mellett. — Tudomásul vették a Nőegylet köszönetét azon 500 koronáért, melyet a község a téli konyha céljaira szavazott meg — T e v a n Adolf kirakatának átalakítását kérte. Kérelmét előbb a tanács, most pedig a képviselőtestület elutasította. — Hasonló sorsra jutott a kereskedők továbbképző tan folyamának segély iránti kérése. — Névszerinti szavazással néhány telekvételi ügyet, a Holt Körös meder egy részét használatra átengedték az ág. ev. egyháznak s a közgyűlés fél 11 órakor véget ért. A gyulavidéki vasút jövője. Egy idő óta ugy a fővárosi, mint a vidéki sajtóban tendenciózusan elferditett híresztelések jelentek meg a gyulavidéki vasútról. Akár tájékozatlanság,