Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-24 / 42. szám

Békéscsaba, 1908 május 24. 3 akár tudatos rosszakarat szülte e valót­lan híreket, kétségtelen, hogy szemer­nyit se szolgáltak vele a közérdekek. Ellenkezőleg, araikor pl. azt állították egyes lapok, hogy a gyulavidéki vasút az állami kezelésbe adásával kedvezmé­nyeket akart kipréselni az államtól, e valótlan állitással alaptalanul meg­gyanúsítottak olyan érdemes vezető­férfiakat, akiknek korrektségéhez a gya­núnak még csak az árnyéka sem férhet. Nem tisztségünk olyanokat védel­mezni, akik különben sem szorulnak védelemre, de az igazság érdekében alább tárgyilagos képét adjuk annak a tárgyalásnak, amely a gyulavidéki vas­útnak állami kezelésbe leendő adása tárgyában megindult és folyamatban van. A gyulavidéki vasút részvénytársa­sága a törvény alapján kérte a vasútnak állami kezelésbe leendő vételét Ez a „törvény alapján" pedig azt jelenti, hogy az ieevonatkozó törvény ugy rendelke­zik, hogy minden olyan helyiérdekű vasút, mely államvasuti állomásra befut, kérelmezheti az állami kezelésbe való vételt s e kérelmet teljesíteni köteles az állam. Már most ilyen esetben az eljárás az, hogy az államvasút felül­vizsgáltatja az illető vicinálist, az eset­leges hiányokat pótolja, kölcsönösen megállapítják azt az arányt, amelyben egyrészt az állam, másrészt az illető részvénytársaság részesedik a haszonból, esetleg ráfizet a pótlásokra s azután a megállapodások értelmében megkötik az úgynevezett üzemszerződést. Ilyen értelemben indultak meg és folynak a tárgyalások a gyulavidéki vasút igazgatósága és az államvasutak között. A kereskedelmi kormány illeté­kes felülvizsgáló bizottsága már be is járta a gyulavidéki vasutat, azt rendben találta, az aránylag csekély hiányokat pedig scontróba vette s megállapította, hogy az állami kezelésbe való vételnek nem forog fenn semmi akadálya. Ilye­ténképp az állami kezelésbe való vétel mihamarabb megvalósul, amely érdeke ugy vármegyénk, mint a részvényes közegeknek, akik a vármegyével túl­nyomó részét alkotják a részvényesek­nek. Már pedig ez a körülmény egyma­gában rácáfol azokra az állításokra, amelyek azt akarják elhitetni, hogy egyes érdekeit magánemberek kedvezményei óhajtanak kicsikarni a részvénytársa­ságnak. Ujabb munkásházak a megyében. Szeghalom, Szarvas, Vésztő is so­rompóba lépett. Békésvármegye vezetőköreinek he­lyes szociális érzékét dicséri az az is­meretes törekvés, mely a megyében ujabb 500 munkáslakóház felállítását célozza. Lapunkban már több izben fog­lalkoztunk e kérdéssel, mely most is­mét egy hatalmas lépéssel közeledett a megvalósulás stádiumába. Nevezete­sen : a munkásházakat épitő községek sorába legutóbb Szeghalom lépett be egy dicséretes határozattal; Szarvas, Mezőberény és Vésztő pedig ott tarta­nak, hogy őszre már át is adhatják rendelkezésüknek az uj munkásházakat, számszerint 54-et. Á munkásházak ügyéről az alábbi tudósításunk számol be: Szeghalom község egyik legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy állami támogatás mellett 50 munkáslakóházat épit 50 ezer korona költséggel. Ez 50 ezer koronát kölcsön utján fedezi, amely­nek törlesztésére az állam évente 2% törlesztéssel járul hozzá. Erre nézve a földmivelési kormány Ígéretet is tett, s igy most a vármegye Szeghalom ha­tározatát jóváhagyás végett felterjesz­tette a földmivelésügyi miniszterhez. Szarvason, mint tudvalevő, 22, Me­zöberényben 12 és Vésztőn 20 munkás­lahóház építését határozták el. Az erre szükséges telkek megszerzése tárgyá­ban a törvényhatóság holnapi közgyű­lésén fog határozni, még pedig olykép­pen. hogy e telkek 1909. január elsejé­vel kerüljenek a vármegye birtokába. A felépítés küszöbén állanak az orosházi, gádorosi, nagyszénási és bé­késsámsoni munkásházak, amelyekre vo­natkozó határozatok mielőbb jóváha­gyást nyernek a földmivelésügyi mi­nisztériumban. Amint ez a jóváhagyás megérkezik, ugy azonnal hozzáfognak az építkezés­hez, hogy a munkásházak még az ősz folyamán átadhatók legyenek rendelte­tésüknek El Boszniába! Az élők az elhunyt hősöknek. A „Békésmegyei Közlöny" még a mult év nyarán felhívást intézett azok­hoz, kik az 1878-iki boszniai okkupáció­ban részt vettek, hogy az idei 30-ik évforduló alkalmával szervezkedjenek kiránduló-társasággá s a felhívás értel­mében szeptember 19-én, a brcskai véres csata évfordulóján, találkozzanak Brcská­nál és koszorúzzák meg az ott nyugvó bajtársak síremlékét. Az eszmét Demcsák János kondo­rosi birtokos, a 68. sz. Rodich-ezred volt káplárja pendítette meg s ő közölte lapunkban is a felhívást, melynek meg volt a kívánt eredménye is, mert a vármegye minden községéből örömmel ajánlkoztak a kegyeletes kirándulásra az egykori bajtársak. Ám azóta ez ügyben semmi sem történt, miglen most a Békésen lakó régi harcosok karolták fel az eszmét s felhívták jelentkezésre a bajtársakat. Demcsák János kondorosi lakos és a nála jelentkezett bajtársak azonban a tervezett boszniai kirándulás sikerét oly módon kívánják biztosítani, hogy a cs. és kir. hadügyminisztériumhoz kér­vényt óhajtanak felterjeszteni az iránt, hogy az ügyet pártfogásába vegye s a kirándulók számára ingyenes, vagy leg­alább mérsékelt áru vasúti jegyet esz­közöljön ki, hogy a szegényebb sorsban levők is részt vehessenek a kirándulás­ban és leróhassák kegyeletüket ott, ahol 30 évvel ezelőtt életveszély közt jártak nehéz kötelességet teljesíteni. Remélhető, hogy az illetékes körök az ily mozgalomnak üdvös voltát el­ismerik, mint a hadi erények istápolá­sának egyik hatalmas eszközét és lehe­tővé teendik, hogy ez a kirándulás impozáns, fényes katonai ünnepélylyé váljék. A kérvény készen van ; a szükséges aláírások beszerzése iránt a napokban történik intézkedés. Most újólag hangoztatják a felhí­vást: Bajtársak! Emlékezzetek a boszniai küzdelmes, véres napokra! Menjünk tömegesen a helyszínére! Áldozzunk kegyelettel idegen földben porladó baj­társaink emlékének! És szemléljük meg a béke áldásait, melynek létesítésében komoly részünk van! A mozgalom pártolói jelentkezzenek akár a Békésen alakult bizottság elnö­kénél : H e n t z Antal urnái, akár pedig Kondoroson, az eszmét megpendített Demcsák Jánosnál. Nagystílű szélhámosok. A békésszentandrási takarékpénztár kalandja. Az igazságszolgáltatás keze a na­pokban nagystílű szélhámosok manipu­lációját leplezte le. Egy mezőtúri házas­pár nem kevesebb, mint 13.330 korona erejéig akarta befonni a Békésszent­andrási Takarékpénztár Részvénytársa­ságot, illetve annak L u d v i g nevü igazgatóját. A szédelgők hamis tanukat is szereztek, akik két izben is hamis tanúvallomást tettek a biróság előtt. Amikor azonban harmadszor is le kel­lett volna tenniök az esküt, az egyik magába szállt és leleplezte a csalókat, akik előzetes megállapodás szerint meg­akartak osztozni a bűnös uton szerzett pénzen. A turpiság kisülvén, a jeles társaság tagjai csalás és hamis eskü miatt hűvösre kerültek. A páratlanul álló szédelgésről, mely óriási konsternációt idézett elő Békés­szentandráson és vidékén, tudósítónk a következő részleteket jelenti: A békésszentandrási takarékpénztár nemrégiben 3 drb összesen 13 ezer ko­ronáról kiállított váltót peresített a gyulai váltótörvényszók előtt Kara János és neje Valló Zsuzsanna mező­túri lakosok ellen. Ezenkívül ugyancsak ellenük 330 korona követelés erejéig sommás keresetet adott be. A sommás kereset tárgyalásánál ugy Kara, mint neje azzal a szenzációs kijelentéssel ál­lottak elő, hogy ők a peresitet összeget L u d v i g bankigazgató kezeihez fizet ték le. Ez állításukat tanukkal is igazol­ták és meg is esküdtek vallomásukra. Ez a körülmény érthető konster­nációt idézett elő az érdekelt pénzinté­zetnél, ahol, mint különben egyebütt is, szokatlan az, hogy igazgatók venné­nek fel követeléseket. Ludvig igazgató természetesen a legerélyesebben tilta­kozott az ellene emelt vád ellen, de al­peresek az időközben tárgyalásra ki­tűzött első váltópernél újból fentartot­ták további vallomásukat, s arra ismét esküt tettek. A második váltóper tárgyalása azon­ban szenzációs meglepetést hozott. Az ' egyik tanú, amikor meg akarták hitel­etni, sirva fakadt s kijelentette, hogy hamisan vallott, mert alperesek nem fizettek tartozásukra semmit, hanem összebeszéltek, hogy ha a pert meg­nyerik, a 13.000 koronán a tanukkal megosztoznak. Mikor a biróság behívta a második tanút s figyelmeztette az eskü szentségére, az is töredelmesen bevallotta a szélhámosságot. A váltóbiróság ezután felfüggesz­tette a tárgyalást s a szenzációs ügy aktáit áttette az ügyészséghez, amely­nek intézkedésére letartóztatták a szél­hámos-szövetkezet tagjait. Esküdtszéki bünügyek. A juniusl cyklus sorrendje. A gyulai királyi törvényszék, mint esküdtbíróság előtt junius l én kezdő­dik meg a nyári szünet előtti utolsó ciklus. A polgárbirák hat érdekes bűn­ügyben fognak ítélkezni. A tárgyalások sorrendjét és a bűnügyeket alább a következőkben ismertetjük: Junius 1-én Nigrinyi János csabai gépész sajtópörét tárgyalja az esküdtszék. Nigrinyi a jobblétre szen­derült „Földmivelők Lapja" mult évi juniusi egyik számában a földmivelő munkásokát sztrajkra, illetve arra buz­dította, hogy csak az általa preciziro­zott feltételek mellett álljanak munkába, különben pedig tagadják meg a szolgá­latot. Az ügyész emiatt nyomtatvány utján elkövetett kihágás cimén fogta pörbe Nigrinyit, Junins 2-ikán Takács János gyu­lai napszámos bűnügyét tárgyalják. Ta­kácsot szándékos emberölés vétségével vádolja az ügyészség, amely bűnt el­követte azáltal, hogy a mult év folya­mán kapatos fővel fiával találkozván, összeszólalkozott, majd szivenszurta. Junius 3-án békési ügy kerül tár­gyalásra. A tényállás itt a következő : Ifj. Szabó Ferenc békési lakos mult év április 23-án családi viszályból eredő veszedés hevében id. S z a b ó Ferencre rátámadt egy fejszével és rajta több súlyos sérülést okozott. Az ügyészség ifj. Szabót felmenő ágbeli rokonon el­követett szándékos emberölés bűntetté­nek kísérletével vádolja. Junius 4-én egy szerelmes szarvasi legény bűnügyében tesz igazságot az esküdtszék Opauszky Pál az, aki veszedelmesen beleszerelmeskedett egy B o b v o s Erzsébet nevü szarvasi le­ányzóba, de mert ez nem viszonozta a gyengéd érzelmeket, a romantikus hajlamú legény ugy vélte legradikáli- I sabban megoldani a gordiusi csomót, j hogy a mult óv november 17-én alapo­san összeszurkálta a prózai leányzót. Ellene is szándékos emberölés bűntet­tének kísérlete miatt emelt vádat az ügyészség. Ugyancsak szerelemféltés az inditó oka annak a bűnténynek, melyet junius 5-én tárgyal az esküdtszók. Itt Mezei András a vádlott, aki Békés és Békés­földvár közötti országúton ez év március 8-án forgópisztolylyal közelről kétszer rálőtt kedvesére, K o r c s o k Mária, aki ennek folytán hosszabb ideig nyomta az ágyat. Az utolsó napon, junius 6-án K o­1 o m p á r György bűnügye kerül tár­gyalásra. Kolompárt is szándékos em­berölés büntettóvel vádolják, de az ügyet csak most készítik elő tárgya­lásra. hivása és a tiszti fizetésemelések ügyé­ben nem fogadtathatták el álláspont­jukat. Mint fővárosi ^tudósítónk távira­tozza, a király a közös miniszterek lemondását nem fogadta el, kijelent­vén, hogy legfelsőbb kézirattal iga­zolni fogja őket. Ebben a legfelsőbb kéziratban a király el fogja ismerni, hogy a lemondott miniszterek min­dent elkövetlek Ígéreteik beváltása ér­dekében. A legmesszebbmenő igyeke­zetet fejtették ki, hogy a tiszti fizetés­emelések egész esztendőre való vissza­hatással fogadtassanak el a magyar kormány által. A közös miniszterek tehát maradnak. Amig Ausztriában egy legfelsőbb kézirattal ilyeténkép elintéződött a vál­ság, Magyarország bizonytalan kime­netelű bonyodalmaknak néz eléje. A függetlenségi párt ugyanis a legna­gyobb megütközéssel fogadta a kor­mány megállapodását s nem lehetet­len, hogy e miatt a függetlenségi párt­ban,az elégedetlenség nem-e fog bom­lásra vezetni A kinos politikai affér ügyében a fiiggetlenséqi párt szombat este 6 órára rendkiviili e'rtekezletet hí­vott egybe, B amelyen az elégedetlenek vehemens támadást intéznek a kor­mány ellen. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Bonyodalmak a tiszti fizetés­emelés miatt. Mint a szombaton megjelent fő­városi lapok jelentették, Aehrenthal és Schönaich közös miniszterek bsadták j lemondásukat, mert a magyar kor- 1 mánynyal a delegációk tavaszi össze- • ÚJDONSÁGOK. Belencéresi Dezső emlékezete Sirkőavatás Mezőbarényben Virágfakasztó május utolsó napján lesz három éve, hogy a mezőberónyi akácokkal körülvett csöndes temetőben utolsó útjára kisérték egy örökre elné­mult kedves poéta-fiut: B e 1 e'n c s é r e s i Dezsőt, lapunk volt felelős szerkesztő­jét. Lapunk olvasó táborának Békés­megye egész közönségének igaz kegye­lete kisérte el végső útjára a kedve3 emlékű poéta-szerkesztőt, akinek virág­gal borított sírjához három évnek le­forgása után ismét elzarándokol ez a kegyelet. Tudvalévő ugyanis, hogy a lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala felhívá­sára lelkes mozgalom indult meg aziránt, hogy a korán elhunyt jeles po^ta sirja fölé emléket állítsanak. A kegyelet fil­lérei 350 koronára emelkedtek (itt kö­szönettel nyugtázzuk dr. Grünwald Dezső mezőberónyi ügyvéd legutóbb küldött 5 korona adományát), amelyhez nagyrószben az elhunyt költő szülőfalu­jának, Mezőberénynek polgársága járult adományaival. Ez összegen szürke grá­nitból díszes sírkövet emeltetett a szer­kesztőség a poéta sírja fölé, ezenkívül a sírt keramitburkolattal vette körül. Ebből az alkalomból május 31-én kegyeletes ünnepséggel áldoznak Be­lenczéresi Dezső emlékének mindazok, akik ismerték, tisztelték, megszerették a „Szívverések" kedves hangú dalosát. Az elhunyt poétának két legjobb barátja, P a t a k y József színművész és N é­István tartanak alkalmi szónoklatot ez­alkalommal, az előbbi el fogja szavalni Belenczéresinek néhány bájos költemé­nyét. Ezután lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala, majd Mezőberény polgár­sága megkoszorúzza a síremléket. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál­lomás mára hűvösebb időt jelez, zivatarokkal. —.Küldöttségek a megyéből. A szeg­halmi járásból a héten k t küldöttség is járt Budapesten a minisztériumokban. Mindkét küldöttséget szerdán Fábry Károly, a gyomai kerület képviselője vezette. A körösladányi küldöttség azért járt a földmivelésügyi minisztériumban, hogy az állam a körösladányi úgyneve­zett Kikikert 200 katasztrális határrészén, mely leginkább szőlőskertekből áll s a Körös árja igen gyakran elönti, gátat épitessen A küldöttség ígéretet nyert, hogy a most beterjesztett viziberuházá­sokról szóló törvényjavaslat megszava­zása után, — mert e jogos sérelem orvoslása abban fel van. véve, a gát építése munkába vétetni fog. — A má­sik küldöttség Füzesgyarmatról járt a miniszternél s azt kéríe tőle, hogy a harmadik transversalis úttal és Karcag

Next

/
Oldalképek
Tartalom