Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-02-06 / 11. szám

2 BftKÉSIEGYEl KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. febr. 20, hóly földbirtokost jelölték, szemben azzal'a kisebb töredékkel, amely mások érdekeiért harcolt. A hétfői istentisztelet után kellett volna megejteni a választást, amely már kezdetét is vette volna a templomban. Szeberényi Zs. Lajos elnöklő lelkész alighogy elfoglalta helyét, az Iskola-utca felől Áchim L. András mintegy hatvanadmagával a szavazás helyéül kijelölt templom felé jött s mikor beléptek, zajongani kezdtek, azt kiáltván, hogy „a nép nem akar a kijelölt férfiakra szavazni". Zajongásuk mind jobban elfajult, amivel végre elérték azt, hogy a hely iránt való tiszteletből ós a választás komolyságának a megóvása szempontjából Szeberényi Zs. Lajos berekesztette az eljárást. A turculens elem persze egy da rabig tovább zajongott, mire Szeberényi Zs. Lajos a főkijárat felé haladva, közéjük ment, csendre intette és figyelmeztette őket, hogy hiába való minden lármájuk, az nem választható meg, akit ők akarnak, mert az egyházi alkotmány alapján nem is jelölhető az illető. Erre a felvilágosításra a turbulens elem elhallgatott, Szeberényi pedig a főkapun távozott a templomból; így valótlan tehát az a terjesztett hir, mintha Szeberényit a tömeg bántalmazta volna ós hogy kénytelen volt egy mellékajtón távozni a templomból. A presbitérium ma újból gyűlést tart. Ez alkalommal bejelenti az elnökség, hogy a hétfőre kitűzött választást , megtartani nem lehetett és ugyanekkor kérdést intéz a presbitériumhoz, hogy óhajtja-e a választást az előbbi jelölés alapján megejtetni, vagy nem-e kiván változtatni a jelölésre vonatkozó határozatán olyképp, hogy S e i 1 e r Gyula és Kocziszky Mihály mellé ujabb egyéneket is jelöljön? Szerintünk a presbitérium tekintélye csorbulna, ha a határozat megmá-'ittatnók. A presbitérium tagjainak kell érezniök azt az erkölcsi jelentőséget, amely régebben hozott határozatuknak alapját képezte. Nem szabad engedni a terrorizmusnak s főleg nem szabad engedni azt, hogy a könnyen tévútra vezethető tömeg irányitója iegyen a komolyságot, körültekintést feltételező erkölcsi testületeknek is. Az egyház tekint lye megköveteli, hogy a presbitérium önálló ós befolyásolhatatlan legyen. A békéscsabai Nép agyiét ügye. Befejezik a vizsgálatot. I nak és Pikó Galó Mihálynak följelentésére az alispán ideiglenesen felfüggesz! tette a Népegylet működését. Pollákók, I mint volt népegyleti tagok olyan szaí bálytalanságokkal vádolták meg a vezej tőséget, amelyek alapot nyújtottak a legerélyesebb eljárásra is. Szabálytalan pénzkiutalások, elszámolatlan tótelek, pénzgyüjtések nem egyleti célra stb. Ezek képezték alapját a panasznak. E följelentés következtében Ambrus Sándor alispán megbizta dr. Konkoly Tihamér vármegyei aljegyzőt, hogy kiszálljon Békéscsabára s hogy a miniszteri rendelkezést előkészítő-vizsgálatot ejtse meg. Konkoly Tihamér meg is tartotta a vizsgálatot, amely majdnem minden pontját igazolta a panasznak. Kiderült, hogy a népegylet tagjai között gyűjtést rendeztek abban az időben, amikor A c h i m L. András mandátumát petícióval támadták meg s hogy bizonyos összegek alapszabályellenesen lettek kiutalva. Ambrus Sándor alispán felterjesztette az ügyiratokat Andrássy Gyula belügyminiszterhez. Ámde a belügyminisztériumnak derék tisztviselői hónapokon keresztül heverni hagyták a Népegylet ügyét. Sok felszólalás kellet ahhoz, hogy végre-valahára megjöjjön a miniszteri intézkedés, amely felfüggesztette a Népegylet működését s most már elrendelte a hivatalos vizsgálatot Ennek a vizsgálatnak foganatositával S e i 1 e r Elek főszolgabirót bizta meg az alispán. Seiler Elek február,végéig kapott határidőt a vizsgálat adatainak beterjesztésére. A főszolgabíró jó részét be is fejezte már megbízatásának s a határnapon pontosan be is terjeszti iratait, melyeket az alispán véleményező jelentéssel küld a miniszterhez. Egyebekiránt most már Andrássy belügyminiszter is nagyobb érdeklődéssel kisóri a Népegylet ügyét. Tegnapelőtt a képviselőházban megszólított egy békésmegyei országgyűlési képviselőt, kitől a Népegylet ügyében elrendelt vizsgálat iránt érdeklődött s megjegyezte, hogy amint az iratok felérkeznek, nyomban dönteni fog ez ügyben. nyerésére pályázatot kell meghirdetni a közigazgatási bizottság dönt abban, 3gy kinek adja a patikát a miniszter. negyedik gyógyszertárra Békésen smmi szükség nincs s ezt a képviselőstület is elismerte két évvel ezelőtt, nikor egy pályázó ellen állást foglalt. A megyei tiszti főorvos véleménye iindenben megegyezik Török állásont jávai s a törvényhatósági közgyü>s elé valószínűleg ilyen értelemben .vaslatot terjeszt az állandó választlány is, ami a képviselőtestületi hatájzat megsemmisítését vonja maga után. Sommásan elintézett kérelmek Bajok a drágasági pótlék körül. Ahol nincs minden rendjén. Önkénytelenül is szemünkbe ötlik i a különbözet, amely Békés vármegye özségeinek egyes képviselőtestületeit s zek működését jellemzi. Erény és móltnyosság szempontjából bírálhatjuk el zeknek a képviselőtestületeknek ethikai íüködését és Iegellentétesebb határoltok egymásmellé állításából kibontaozik előttünk az a helyes resultátum, íely a közvélemény előtt elitélésre, agy dicséretre érdemesiti a figyelemíel kisért erkölcsi testületnek müköósót. Bókésvármegyében a legutóbbi idők ta aktuálissá lett a tisztviselők drágaígi pótlékáról beszélni. Nem akadt még özség, amely ne látta volna be azt, ogy e?; a kérelem méltánylást érdemel, ármegyónk községeinek tisztviselői, ez nap-nap után terhessen robotoló táradalmi réteg, jól tudta, hogy mire válilkozik, amikor részt kivánt és vállalt íagának a közügyek intézéséből. De 3tte ezt azzal a tudattal, hogy a közég is ismeri kötelességeit a tisztviselőkkel szemben, akiket eltartani, becsüJtesen fizetni, a munkájukkal arányban lló díjazással ellátni s ezzel az anyagi ondoktói függetleníteni elmulaszthatlan íltétel olyan községben, amely biztosimi kívánja tisztviselőinek munka edvét. Gyulán másképp gondolkozik a képiselőtestület, amely csak azt tudja, hogy tudalékosság és a csudabölcsesség 20 percentes városi pótadót teremt. Itt nem akarják tudni azt, hogy az letfentartást közel ugyanolyan százalékul, mint amilyen pótadót fizetnek a eálisan gondolkozó városatyák, meglehezitették a megdrágult életviszonyok csak itt nem tudják, hogy az a fizetés, mely eleddig'kielégitőnek mutatkozott, negvan ez a három hónap. De bánat, táj, szógyen ós megsemmisülés jár ele. Egy élet nehezen szerzett tisztesége vész el. Kint a harmadik faluban nég élt a Sereges édesapja, kékmándls, értelmes öreg paraszt és ágynak isett. A barátok fogyatkoztak ós az égyeies megvetés tán még jobb lett volna, ninthogy szánakozó pillantások adták srtésére: — Mi tudjuk, hogy nem vagy gazimber. Keserűen bujt el házába Sereges. iz asszony csendesen sírdogált. Egyszer megmondta : életének ez egyetlen dejében megnyugszik, hogy egyedül naradtak, gyerek nélkül. — Lám, — gondolta megrettenve Sereges — tán maga sem tudja, maga se hiszi, de bizonyos, hogy elhágy ő is. V. Keserves hónapok multak el. Haalmas befolyású, drága ügyvédek jár;ák a bíróságokat eredmény nélkül. Mindenütt megmondták: még nem emlékeznek rá, hogy valaha törvény elé került volna valaki ilyen kis kegyes csalás miatt, baráti szívesség miatt. De a törvény, törvény. Az Ítélet megmaradt. Sereges készült rá, hogy alávesse magát. Fél óv előtt nyugdíjba ment. Vagyona volt elég. Az elmaradt fizetés nem bántotta, de a korai letörés fájt. A világtól egészen visszavonult, aztán lassan megnyugodott; kissé össze is szedte magát és mielőtt a fogházba ment volna, délvidéken töltött két hónapot. Lesülve, megtelve jött vissza Néhány uj könyvet hozott és most már békében várta áz idejét. Két hete volt még. Szép, meleg őszi napok. Ott ült délben a napos, üveges verandán, könyvbe "íeiiiive. Benyitották az ajtót: Az üvegma már a legégetőbb kiadásokra S9in elég. Ezzel a fizetéssel adósságokat kell csinálniok a tisztviselőknek, anyagi gondjaiknak közepette pedig munkakedvük sem lehet többé a régi ós ha napszámos munka váltja föl az eleven, lelkiismeretes mukálkodás idejét, akkor még ksvesebb hasznuk a lesz a derék gyulaiaknak, mint a drágasági pótlók megtagadásával. íródnak pedig ezek a sorok abból az alkalomból, hogy a gyulai képviselőtestület elutasította a tisztviselők és az összes városi alkalmazottak drágasági pótlék tárgyában benyújtott kérvényét. Indokolása az volt ennek a határozatnak, hogy a polgárság nagyobb pótadót nem tudna elviselni. Tehát tisztviselői és alkalmazottjai szenvedjék meg ennek a városnak azt a fejetlenségét, amely 120 percentes pótadóba kergette a gyulai adófizetőket. Hisszük azonban, hogy a törvényhatósági bizottság, ahová ez az ügy felebbezés folytán még ebben a hónapban kerülni fog, nem hagyja jóvá ennek a kérdésnek sommás elintézését s módot talál majd a képviselőtestület is arra, hogy a város érdekeinek szempontjából is más katározatot hozzon. Felügyelő-választás a csabai ág. ev. egyháznál. Zajongás a templomban. Békéscsaba turbulens elemei nem elégednek meg azzal, hogy a társadalmi rendet megzavarták és felforgatták, hanem az egyházi élet komolyságát ós zavartalanságát is veszélyeztetik már. Minden fellépésük azt igazolja, hogy teljes anarchiát akarnak s még a templomok szentségét sem kimélik attól, hogy békétlenkedésük ós utcai szereplésük ne bolygassa meg az áhítat Ós hit h^'lékának békés csendjót. Ez a sajnálatos önfegyelmezetlenség szomorú jelenetet inszcenált hétfőn. A csabai ág. ev. hitvallású egyháznál hónapok óta betöltésre vár az egyházfelügyelői állás, melyet dr. Zsilinszky Endre foglalt el Zsilinszky Endre dr. köztudomás szerint az erzsóbeihelyi magyar nyelvű istentiszteletek kérgésével kapcsolatosan vált meg egyházi tisztségétől. A presbitérium egy részének e kérdéssel szemben tanúsított álláspontja késztette arra Zsilinszky Endre dr.-t, hogy állásáról lemondjon s azóta a körül folyik a harc, hogy reprezentálni képes, köztiszteletben álló egyének legyenek-e Zsilinszky utódai, vagy sem. Hosszas huzavona után hetekkel ezelőtt a presbitérium jelölő-gyülést tartott. E jelölés örvendetes eredménye az lett, hogy felügyelőkül Seiler Gyula bankigazgatót és id. Kocziszky Miajtó mögött először a felesége sápadt arca tünt fel. Vastag, szürkeruhás, fekete szakállas férfit bocsátott előre. Gyoroki volt. Kicsit megfogyva, kicsit idegenül a í bő ruhában, kissé megöregitve a fehér, deres szakálltól, szó nélkül, szinte reszketve állott meg. Sereges felkelt és elfogulatlanul nyújtott kezet: — Isten hozott, Gézám. A másik a síráshoz volt közel Most már határozottan reszketett. Ez a nyugalom, melyről azt hitte, hogy tettetés, teljesen megzavarta. Sereges intett az asszonynak, hogy menjen 'ki. Egyedül maradtak. Gyorokit erőszakkal ültette le egy karosszékbe. A jelenet, amit Gyoroki várt, elmaradt és hamar kiderült, hogy Sereges nyugalma a megbékült ember kicsit szomorú, de természetes, erőltetés nélkül való lelkiállapota. Nagynehezen gyoroki is össze tudta szedni a gondolatait. A katasztrófát, mondQtta, két hónappal ezelőtt olvasta valami magyar újságban. Nem akarta hinni. Irt a régi ügyvédjének, a válasz megjött és ő hajóra ült. A dolgai jól mennek, családja el van látva, jövedelme van elég, vagyona is, — Most itt vagyok, — mondotta — most mond, mit csináljak? A vagyonom, a becsületem, életem itt van, hogy segítsen rajtad, csak mond, mit tegyek ? — Semmit, — felelte nyugodtan Sereges. — Nem vagyok szentimentális s elmondhatom neked, hogy ezt a nyugalmat rengeteg szenvedés, ki nem mondható keserűség árán szereztem meg. A gyötrelem ós a kín most már elmúlt. Mégis én elfogadnám a vagyonod, vagy a te becsületed cserébe az j enyémért h.; lehetne cserélni. Ha le- ! hetne segíteni. Da nem lehet. Előbb se Érdeklődik a miniszter. Közel egy éve folyik már a békéscsabai Általános Nópegylet ellen a vizsgálat. Az a hivatalos gyorsaság, amely legkivált a minisztériumokban dicséri a lateiner-emberek ügyszeretetét, befullasztotta ezt az ügyet s egy-két hónappal későbbre tolta ki a teljes befejezést. Ismeretes, hogy P o 11 á k Arnoldsegithettél volna, ne tégy magadnak | szemrehányást. Most meg szó se lehet | segítségről. Ha előbb tudom, hogy hazakészülsz, megírtam volna, hogy maradj | ott. Kimégy az utcára, meglátnak, utolér ugyanaz a sors, ami engem. Talán még rosszabb, nekem nem használsz, magadat veszedelembe döntöd. Hosszú, nehéz hallgatás következett. Gyoroki veritékes arccal szólalt meg végre: -- Itt nincs más hátra, én főbelövöm magam. Pénzt nem ajánlhatok neked, az életem nem ér semmit, nincs elégtétel ós nincs megnyugvás. Romlást és becstelenséget hoztam rád, nem lehet ezt elviselni. — Bolondság, — felelte Sereges. Szomorúan mosolygott hozzá. — Te Géza, most is nagy optimista vagy, azt hiszed, mindennek rendbe kell jönnie és azt hiszed, a halállal kiegyenlíted, amit az életed egy rossz órája hozott reánk. Pedig tudhatnád, hogy nem minden számlát fizetnek ki. Azt is tudod, hogy idővel a legmakacsabb hitelező is megnyugszik. Én már megnyugodtam. Megölelték egymást. Gyoroki sirt, estig ottmaradt. Kilenc óra tájban kilopódzott a házból, szökött vissza a tengerre. VI. Négy hónap múlva levelet kapott a szülővárosából. — Leróttam az adósságot, amivel nemtartoztam, —irtaSereges. — Nehezebben ment, mint gondoltam, az emberek nem felejtenek, ón tele vagyok keserűséggel. ÉrŐ3 vagyok még ós dolgozni szeretnék ós kellene is. Anyagi csapások értek, a vagyonom megcsappant és b-t ; most még nincsenok is gondjaim, nem ! Nagy hóvihar Békésmegyében. Megakadt a közlekedés. Másfél méteres hótorlaszok. A langyos tavaszi időjárással váltakozó hideget egyszerre óriási hóvihaharok váltották föl. Országszéltében nagy havazásokról ad hirt a táviró s alig múlik | tudom két három év múlva mi lesz. Oda szeretnék menni ahol nem ismer senki, ahol nem sujt a balvégzet, ahol emelt fővel járhatok. Ki akarok vándorolni ón is . . . Adj tanácsot. Az üzletből hazavitte a levelet Gyoroki és felolvasta a feleségének. Némán hallgatta az asszony és hallgatta az egyik gyerek, szép, tizenhat éves, erős fiu. — Sereges bácsi idejön ? — kérdezte. — Igen fiam, — felelte az apja. — Biztosan azért, mert becsukták... Gyokori hangosan kiálltott reá. — Bolond beszéd! Ki mondott neked ilyet ? A fiu megrettenve felelt: — Te mondtad, papa. A mamával beszéltél róla. — Az egészen más, - magyarázta Gyokori, — Sereges bácsi nem követett el semmi rosszat. Szerencsétlenség érte. A gyerek kiment. — Mit válaszolsz, — kérdezte csendesen az asszony ? A férfi hallgatott, felesége folytatta: -- A gyerek ... az asszony . . . félek, hogy baj lesz,-mégis csak börtönviselt ember . . . — Majd meggondolom, — mondotta az ura. Másnap este irt: — Tudod, hogy én tárt karokkal várlak, bár le tudnám vezekelni valaha, amit ellened vétettem. De éppen mert szeretlek, mert az életemet odaadnám érted, őszintének kell lennem. Sokan vagyunk itt kivándorlók, százezrek nyomorognak, néhányan ugy ahogy boldogulnak. Boldogulnak azt hiszem. Mi, azok, akik tiszta nevet hoztunk odaátról s kikkel semmiképpen nem történhetik meg az a borzasztó igazságtalanság, hogy biporozzák a törvény keze elől menekülők lenézett lömegéoe . .