Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-02-06 / 11. szám

Békéscsaba, 1908. febr. 6. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY j 1 el nap, hogy a havazás okozta forgalmi zavarokról ujabb hireket ne hallanánk. Magyarország egyetlen vasutvonalán sem bonyolíthatják most le zavartala­nul a forgalmat. A vágányokat maga alá temette a hó s csak nagy nehézsé­gek árán biztosithatják az egyes vonat­járatok közlekedését. Békésmegyében is szakadatlanul tartott a havazás vasárnap délután óta hétfő éjszakáig. A mezőket és szántó­földeket másfélméteres hóréteg borítja egyes helyeken. Legnagyobb volt a ha­vazás Köröstarcsa és Csorvás vidékén, ahol reggelre kelve több apró tanya­háznak ablaka is hóban állott. Akik üres óráiknak meghitt csönd­jét arra szokták felhasználni, hogy a vonatkésésekről elmélkedjenek, ezúttal már fokozottabb tevékenységgel és elő­szeretettel kifogásolhatják a rendszer­telen késéseket és pontatlanságot, mert a nagy havazás miatt, nemcsak a sze­mély- és teherforgalom szenved fenn­akadást, de nem talál kielégítést a mo­dern embernek azon életszükségletet képező igénye sem, hogy napilapjait idejekorán kézhez kapja és elolvashassa. A kávéházakban tűnik ez föl leginkábbb, ahol kisebb-nagyobb csoportok élik ke­resztül Prokrustes kinjait, mert napról­napra mind többet késnek a lapok s már az az eset is megtörtént, hogy a reggeli és déli újságok egyidőben — csak késő délután lettek kézbesítve. Legtöbb és legnagyobb vonatkésé­seknek a vasárnap éjjeli hóvihar volt az okozója. Békéscsaba pályaudvarán volt ez is elsősorban megfigyelhető. Az a személyszállító vonat, amelynek Bé­késcsabára hajnali 4 óra előtt kellett volna bejutni, csak délelőtt 9 órakor jött meg. Budapestről rendes időben indítot­ták ki a vonatot, amelyet már Szolno­kon beért a hóvihar. A vonat rendes menetsebességét nagyban befolyásolta a hatalmas ellenszél. Mezőberénybe már jelentékeny késéssel érkezett meg. Me­zőberény és köröstarcsa állomások kö­zött a vihar ereje oly nagy volt, hogy a távirósodronyok oszlopait is kitörte. A súlyos oszlopok a vonatra estek s nyolc kocsit erősen megrongáltak. Több kocsinak betört az ablaka s a fedőlapjuk is megrongálódott. A sodronyok elsza­kadtak s így jelezni sem lehetett az ál­lomásokra, hogy a nyilt pályán veszteglő vonatot kiszabadítsák a hótömegből és az útjában álló akadályokból. A vonat személyzete és az utasok megfeszített munka után végre szabaddá tették a pályát s öt órai késéssel tovább mehe­tett a személyvonat. Kedden reggel a Szeged-nagyváradi 5001. számú személyvonatnak is 2 órai késése volt. Útközben nagy ellenszelet kellett leküzdenie a vonatnak, amely Csorváson innen megrekedt egy másfél­méteres hótorlaszban s csak nagykésőre folytathatta útját. Békéscsabáról a 8 óra 19 perces motorjárat el is maradt. Gyula és Sarkad között is nagy ká­rokat okozott a hóvihar. Ezen a pálya­testen több mint 30 sürgönypóznát dön­tött ki. A közlekedés azonban itt nem szenvedett fenakadást, mert a kidüit póz­nákat hamarosan eltakarították s az utat szabaddá tették. Tiszáék és az alkotmánypárt. A volt szabadelvüpárt és az alkot­mánypárt közeledésének hire nagy szen­zációt kelt a politikai világban. Csak természetes, hogy minden oldalról cá­folják. Az alkotmánypárt félhivatalos lapja megjegyzi, hogy a végrehajtó bizottság tegnapelőtti ülésén nem fog­lalkozott a fúzió kérdésével, mert tegnapelőtt nem is tartott ülést. Konce­dálják, hogy az ülés nem tegnapelőtt volt, hanem az utolsó napokban. Az alkotmánypártban Nagy Ferenc a hatvanhetes elemek egyesítésének leg­tüzesebb szószólója. A portugáliai királygyi'kosság. Az ország még mindig a rettenetes vérengzés hatása alatt áll. Kettőnek a Lisszabonban agyonlőtt királygyilkosok közül a személyazonos­ságát egészen biztosan megállapították. Az egyik az ismételten emlegetett Baica Manuel, a másik Alfredo Lui-Dacosta pénztáros. Az előbbi lőtte agyon állító­lag a királyt, az utóbbi a trónörököst. Lisszaboni utólagos jelentésekből csak most derül ki, hogy a szombati események után a katonák több posta­hivatalnokot megsebesítettek. A lisz­szaboni anarchisták azt állítják, hogy a merénylet a köztársasági párt müve volt. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A delegációk. Minden kuruckodás, mellverdesés és fogadkozás dacára a katonatisztek fizetésemelésének kérdése a magyar delegáció plenáris tanácskozása elé is odakerül. A hadügyi bizottság tegnapi esti ülésén arról folyt a vita — hivata­los tudósítás gondosan nem ad róla hírt, vájjon az Okolicsányi—Sághy-féle határozati javaslatot egész terjedelmében bevegyék-e a jelentésbe, vagy csak emlí­tést tegyenek róla. W e k e r 1 e minisz­terelnök izgatott kapacitálása aztán ki­vitte, hogy az indítvány egész szöve­gében odakerül a teljes ülés elé, amely­nek tehát nyilt állást kell foglalnia a kérdésben. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző ál-, lomás mára hűvös időt jelez, elvétve csapadékkal. — Döry főispán Budapesten. Dőry Pál főispán e hét első napjain Budapesten tartózkodott. A főispán a kormány egyes tagjaival érintkezett s folytatott beszélgetést a békésmegyei állapotok­ról. Dőry Pál kedden délután érkezett vissza Gyulára. — A csabai reformátusok lelkószvá­lasztása. Csaba község református val­lású polgárai vasárnap délután a pap­választás kérdésében értekezletet tar­tottak. Az értekezletet 0 f f r a Gergely egyházi ellenőr nyitotta meg s kijelen­tette, hogy a pályázó lelkészek közül miért kell a csabai egyháznak a legal­kalmasabbat megválasztani. A csabai egyháznak jó szónokra van szüksége s ezért Koppányit ajánlja lelkészül. Megyeri Imre egyházi gondnok G e c s e Albert esperesi titkár fáradozá­sait és érdemeit emelte ki az egyház­alakulással kapcsolatosan. Időközben megérkezett L ő r i n c z y László gyógy­szerész, az értekezlet egybehivója s azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kisebbségben maradó párt meg fog hajolni a többség előtt. Könyves T. Kálmán csatlakozott Lőrinczy felszóla­lásához. Az értekezleten kialakult hely­zet szerint ugy a Gecse, mint a Kop­pányi-hiveknek erős táboruk van. A többi pályázók aligha kapnak szavazatot. — A közigazgatási bizottság ülése, Békésvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn délelőtt 9 órakor ülést tart. Az ülés tárgysorozata szokatlanul gazdag lesz, amit annak kell tulajdonítani, hogy a tanfelügyelőség és a pénzügy­igazgatóság a mult évről lemaradt dara­bokat is mind előkészítette már. Az ülés elnöke Döry Pál főispán lesz. — A selyemtenyésztós érdekében. Alig van még vármegye, ahol a selyem­tenyésztés olyan lendületet vett volna, mint nálunk. Erre való figyelemmel s ezért is, hogy az érdeklődés ne lan­kadjon Kincses Antal selyemtenyósz­tési felügyelő Bókósmegye egyes köz­ségeiben előadásokat fog tartani a se­lyemtenyésztésről. Előadásainak sorát ma kezdi meg Orosházán. Kincses vetí­tett képekkel te3zi szemlélhetővé a se­lyemtenyésztóst. — A békési uj iskolaszék. Békés köz­ség iskolaszéke az elmúlt napokban alakuló ülést tartott. Az iskolaszék el­nöke dr. Török Gábor, alelnöke 11 y é s István és jegyzője Farkas Gyula lett. A választások megejtése után tudomásul vette az iskolaszék azon miniszteri döntést, melyben Békés köz­séget az ismétlő iskola gazdálkodásához tartozó dologi kiadásainak fedezésére utasítja és amely kiadásokat a község el is vállalta már egy ízben. — Lelkész-beiktatás. Djc o p p a Gyula erzsébethelyi postamester vejét Klinckó Pált vasárnap iktatták be a csanád­alberti ág. ev lelkészi állásba. A beik­tatást P e t r ö v i c s Soma főespores végezte. — Eljegyzés. Balázs János csabai villamos-szerelő eljegyezte Lepény Pál posta-altiszt leányát, Erzsikét. — Egyházközségi közgyűlés. Az oros­házai ágostai hitvallású evang. egy­házközség közgyűlést tartott Kovács Andor igazgató-lelkész ós Bulla Sán­dor felügyelő elnöklésével. A zárszám­adás szerint az egyháznak 61.226 korona bevétele és 57.282 korona kiadása volt 1907 évben. Adókivetés a hátralékkal együtt 67 833 korona volt és ebből csak 25.630 korona folyt be A közgyűlés megváltoztatta azon mult évi határoza­tát, melylyel a lelkészi özvegy- ós árva­segélyegyletnek 100 koronát szavazott meg s kimondta, hogy az egyletnek semmit sem ad. 3 Nyugalomba vonult iskolaigazgató. A szarvasi főgimnáziumnak érdemekben gazdag igazgatója, B e n k a Gyula, február hó 1-ével nyugalomba vonult. Benka úgyis, mint tanférfiu, úgyis, mint a vármegyei közéletnek egyik fáradhatatlan harcosa, kiváló érdemeket szerzett s minden jóért ós nemesért tanúsított készségének tüze csak akkor kezdett lankadni, amikor régi szembaja újból erőt vett akaratszabadságán. Benka már hónapokkal ezelőtt hosszabb idejű szabadságot kért s később nyug­díjaztatása iránt tett lépéseket. Molnár Viktor államtitkár táviratban értesítette a főgimnázium felügyelő-bizottságát, hogy Benka február hó 1-től nyuga­lomba vonult. — A gyulai Kossuth-tér. Sok viszon­tagságon keresztülesett tárgya a gyulai­aknak a Kossuth-tér, amelyet kőburko­lattal kellene ellátni. A vármegye nem végeztetheti ezeket a munkálatokat, mert az útalap rendkívül meg van terhelve s azt ajánlotta Gyulának, hogy a vámos­utakat vegye át, amelyeknek jövedel­méből kiépíttetheti a burkolatot is. Gyula azonban most már harmadízben is megtagadta a kérdésnek ily módon való megoldását s a sokat vitatott ügy újból a megyebizottság elé kerül. — A szarvasi árvák. Minden község­nek meg vannak a maga árvái és sze­gényei, akiknek sorsáról több-kevesebb gondoskodás történik télvíz idején. Szarvas község elöljárósága az idén is öt­ven szegény gyermeket látott el meleg ruhával. Ez a humánus cselekedett 400 koronával csökkentette a községi pénz­tár készletét. Ugyanerre a célra Pap p Ernő szarvasi gyógyszerész is 100 ko­ronát bodsájtott az elöljáróság rendel­kezésére. — Veres József interpellációja. Az oros­házaiak népszerű képviselője, Veres József, a képviselőházban interpellációt jegyzett be a belügy- és a pénzügy­miniszterekhez a regále-kötvényeknek községi takarékpénztár alapjául leendő felhasználása ügyében. Verest ugyan­akkor az összeférhetetlenségi bizott­ságba is kisorsolták s így az interpel­lációja elmaradt. Azóta betegsége miatt nem vehetett részt a Ház ülésein, de legközelebb újból megjelenik már a Házban és akkor interpellálni fog. — Uj óvoda Bakésen. Vármegyénk törvényhatóságának közigazgatási bizott­sága egyik ülésének határozata folytán utasította Békés községet, hogy a nagy­számú óvóköteles gyermekek oktatása és elhelyezése érdekében egy uj óvódát építtessen föl. A község arról értesíti most a vármegyét, hogy a képviselő­testület elhatározta az óvóda felépítését s helyéül a bánhidai részt jelölte ki­Az óvónő fizetését 800 koronában álla­pította meg ós ezt az összeget állam­segély címén a kormánytól fogja kérni. — A csabai ipartestület közgyűlése. Békéscsaba község ipartestülete vasár­nap délután tartotta meg ezévi köz. gyűlését a községház nagytermébenf A közgyűlés elnöke Wagner Józse­ipartestületi elnök volt. A zárszámadá­sokhoz Staszenka János szólott s ki­fogásolta a rendkívüli kiadások tételei­nek nagyságát. A vagyonkimutatásról szóló jelentós ismertetése után, Sta­szenka ós Matusek András fel­szólalását követöleg, a jelentós elfogad­tatott. A költségvetés ismertetése kap- 1 csán több felszólaló azon óhajnak adott ' kifejezést, hogy a hátralékos tagdíjakat nagyobb erélylyel hajtsák be. A Békés­csabán rendezendő gazdasági kiállításon az ipartestület tagjai is résztvesznek, v agy egy kamarai, vagy pedig egy helyi jellegű kiállítás keretében. A tiszt­újítási; e.ii én meg ezután s a régi tisztviselőket, újból megválasztották. — Egy békesmegyei szobrász tanulmány­útja. Megyénk törvényhatósági bizottsága Mogyorosy Sándor gyulai szüle­tósü és illetőségű akadémiai szobrász­növendéknek a vármegye közművelő­dési alapjából évi 500 korona ösztön­dijat folyósított. Mogyorosy a fiatal szobrászoknak egyik legtehetségesebbje, aki egykoron még sok dicsőséget sze­rez majd vármegyénknek. Andrássy bel­ügyminiszter most hagyta jóvá a megye­bizottsághatározatát. Mogyorosy Rómába megy s az ottani akadémián fogja egy­ideig értékesíteni kiváló tehetségét. — Vasutas gyűlés. Az országos vas­utas-szövetség csabai kerülete, melynek háromszázan felüli a taglétszáma, mult vasárnap tartotta Csabán évi közgyűlé­sét B á n f i Miklós elnöklete alatt. A közgyűlés örvendetes tudomásul vette az elnökség és a pénztárnok jelentését s az elnökség azon kiváló fáradozását, hogy az árva ós szegény vasutas gyer­mekek közül 24 gyermeket felruházott. A tisztújítás megejtése előtt az eddigi elnök ragaszkodott ahhoz, hogy más választassák elnökül, mit a közgyűlés sajnálattal vett tudomásul. Megválasz­tattak : S z e m e r e Kálmán elnök, M a­darász György alelnök, D o b i s z Béla titkár, Ágocs Érnő pénztárnok, Wag­ner András ellenőr. A segélyalap gya­rapítására a közgyűlés elhatározta az idei farsangon is a táncvigalom meg­tartását. A vigalom a Vigadó nagyter­mében március 1-én tartatik meg. — A „Derespárt" epilógusa. Közel egy éve, hogy a „Békésmegyei Hiradó" cimü krajcáros újság beszüntette megjelené­sét. Ebben a lapban Szentmiklósi József szerkesztő ,,Derespárt" cimen egy izgató hangú cikket irt, melyért a nagyváradi törvényszék 1 hónapi fog­házra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte el. A királyi ügyészség arról ér­tesítette tegnapelőtt az alispánt, hogy ez az ítélet jogerőre emelkedem - hogy igy a még mindig fennálló lapo vadék ból a 100 korona levonható. — Áthelyezés. M o c s k o n v i Zsig mond Máv. mérnököt, az orosházai osztály-mérnökség tagját Gyulafehér­várra halyeztók át szolgálati érdekből. Mocskonyit elő is léptették. — Öngyilkossági kisérlet. B 1 a y e r Antal tekintélyes csibai sertóskeres­kedő kedden délelőtt öngyilkossági szándékkal a szájába lőtt. Blayert érzé­keny anyagi veszteségek keseritettók el annyira, hogy el akarta dobni ma­gától az életet. Sebesülése nem élet­veszélyes s kezelőorvosai bíznak fel­épülésében. — Ülésezik az árlejtezö bizottság. Bé­késraeg.ye árlejtező-bizottsága szom­baton délután ülést tart. Ez alkalommal dönteni fognak a gyula-eleki, valamint a berény-vésztői törvényhatósági utakra beérkezett ajánlatok s az utmunkálatok vállalatba adása tárgyában. — Megrongált telefon-huzalok. A m. kir. posta telefonhálózatának több vo­nalát is megrongálta a vasárnapi és hétfői hóvihar. Békéscsabáról tegnapig csak Gyulával és Békéssel lehetett be­szélni. A huzalok helyrehozásán most dolgoznak a posta emberei s nem ár­tana, ha egy kissé nagyobb sietséggel teljesítenék munkájukat, mert az üzleti és gyakorlati életben nagy szükségét érzik a távbeszélőnek. — „Több tárgy nem lévén . . ." Szeg­halom községből vesszük a következő jóízű tudósítást: Egy közeli községben a képviselőtestület legutóbbi ülését pa­rázs ki botrány zavarta meg. Az egyik képviselőtestületi tag összeveszett a köz­ségi tanítóval és miután érveivel nem sikerült a nyakas tanférfiut kapacitálnia, dühbe gurult ós ami a kezébe akadt: tintatartó, levélnyomó, pohár, csengő, azt mind egymásután a tanitó fejéhez vagdosta. A gyűlés persze félbeszakadt, különben is már a vége felé járt. Ami­kor aztán újból megnyílt az ülés a kép­viselőtestületi tagok nagy többsége azt kívánta, hogy — örök időkre megbé­lyegezendő a magáról megfeledkezett embert — a botrányt a jegyzőkönyvben meg kell örökíteni. Ezt is elhatározták. Amire a jegyzőkönyvvezető irnok, aki valószínűleg olyan Mészáros Zoltán-féle ember lehetett, meg is irta a dolgot a jegyzőkönyvben, mégpedig a követke­képpen: „ . . , Ezután A. K. képviselő­testületi tag a nyilt ülésén összeveszet' R. L. képviselőtestületi taggal és mi den tárgyat a fejéhez vágott. Több tá' nem lóvén, az ülés véget ért."

Next

/
Oldalképek
Tartalom