Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-05 / 19. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 kir. pénzügyigazgatóság és számvevőség béketisztelő, tisztességes, munkátkedvelő személyzete ezt az időt. Yége a „stréberség" nek. Vége a szakdolgokban csak nagy dologokban ismerős vakmerő fellépésnek. Következik a nyugodt, higgadt munkálkodás kora, előnyére a munka jó eredményének s a pénzügyi közigazgatásban igazát kereső nagy közönségnek. Nem nyilik immár tér elhinteni a viszály magvát közöttünk. Egyedüli célja a távozónak a hangulatkeltés a maga irányában a közönségnél, de megtévesztésével a közönségnek. Mártír glóriával övezni azt a főt, amely főről a nem érdemelt babér koszorút letépték a „tudatlanok, az okvetlenkedők, az intrikusok". Pedig a nagyméltóságú pénzügyi kormányhatóság a távozást elrendelő magas elhatározásában a „tudatlanok" álláspontját tette magáévá. Amellett, hogy a „pénzügyigazgatás rákfenéjét" kimetszette a testből, meghagyta a kir. pénzügyigazgatóság főnökének, miszerint — mielőtt a vándorbotot kezébe nyomná a távozónak — adja a kormányhatóság nevében a kir. pénzügyigazgatóság fogalmazási személyzetének durva megsértése és egyébb hivatalos visszaélések miatt a közigazgatási uton való megdorgálást oly figyelmeztetéssel, hogy — ha a távozó a jövőben a hivatalos működés rovására eső legcsekélyebb cselekményt is elköveti, vele szemben a fegyelmi szabályzat a legszigorúbban alkalmazásba vétetik. Ez a tényállás. A közönség ebből azt, hogy melyik fél állott igaz alapon, megfogja itélni. Vigasztalódjunk hát! Nincs pótolhatatlan ember a világon, de ez esetben legkevésbbé. Ne fázzon tehát a vármegye sorsa felett aggódó szegény „Tamás" sem a bucsu szelétő

1. Kibéleljük bundáját a megbocsátás melegével s útra valóul szolgálunk egy jó tanácscsal: „Térjen az uj világban az igaz útra, jutalma lesz a megnyugvás ós a tiszta lelkiismeret." Ez hozzá az utolsó és egyértelmüleg kijelentett szavunk. Ennek megtételére minket a kényszerűség, a közönség megtévesztésének elkerülése és saját ruputációnk érdeke késztetett. Nyilatkozatunk minden kitétele aktaszerüleg igazolható. Ha netán további sértegetésnek lennénk is kitéve, arra mi már i 11 e h e 1 y e n reflektálni nem fogunk. A gyulai kir. pénzügyigazgatóság fogalmazási tisztikara. Állandó színtársulatot Békésmegyének. Áldory László terve. Vármegyénk községeiben esetrőlesetre felmerül az a panasz, hogy a színészet ügyének mai rendszertelenül gyakorolt szolgálata mellett a közönség azt tapasztalta, hogy a színháztermeket látogató társulatok mindent, csak kifogástalan előadást nem tudnak produkálni. Ennek a jelenségnek pedig az a magyarázata, hogy azok a színigazgatók, akik Csabának kivételével a vármegye községeit látogatják, nagyon is számolnak azon körülménynye!, hogy egy-egy községbe mindössze egyszer vagy kétszer látogatnak el s igy fölösleges eleget tenniök annak a követelménynek, hogy társulatuk névsorát legalább is megfelelő erőkből állítsák össze. Aki végignéz a Szeghalom, Békés, Mezőberóny stb. községekben megforduló társulatokon, az kétségtelenül érzi és látja a békésmegyei szinészet általános és állandó jellegű reformálását, amelyet csak olyképp lehetne keresztülvinni, hogy az egész vármegye egy külön szini-kerületet képezzen, amelynek községeit csak egy színtársulat látogatná. Ennek a feltétlenül helyénvaló tervnek eszméjével foglalkozik most Mezey Kálmár. színtársulatának agilis titkára: Áldory László, aki mint szinészember és mint a társulati ügyek vezetője egyaránt elémert szaktekintély a vidéken Mezey Kálmán a jövőre alighanem visszavorul s társulatát Áldory László venné át. Áldorynak törekvése az, hogy Békésmegye összes községeit megkapja s ezzel az anyagi előnyöket is biztosító olyan expediensre találna, amely lehetővé tenné, hogy kiváló társulatot szervezzen s hogy e társulatnak előadásai a legkényesebb kritikai igényeket is kielégítsék. Áldory László terve azért is könynyen keresztülvihetőnek látszik, mert vármegyénk községeiben általános a panasz a színtársulatok értéktelensége miatt s mert Gyula város is most gondoskodik arról, hogy a nyári színielőadások biztosítására uj társulatnak adja a Göndöcs-népkerti arénát. Mi azt tartanók helyesnek, ha Áldory és a gyulai szinügyi bizottság közvetlen öszszeköttetésbe lépnének s nem tartjuk kizártnak Gyula és Csaba hozzájárulásával a terv megvalósulását. Egy grófnő alapitványai. Az alapitó-levél. Megérkeztek az összegek. Alkalmunk volt nemrégen hírül adni, hogy vármegyénknek egyik kegyességéről és áldozatkészségéről ismert mágnásasszonya: gróf Wenckheim Frigyesné közel 80.000 koronás alapítványt tett a vármegye hat községében. Nagy összegű alapítványt tett a grófné az aradmegyei Borossebes, Székudvar községekben, továbbá Lebényszentmiklós község szegényei részére is. Ez a nemes cselekedet épp a legjobb és a legalkalmasabb időben nyújt bizonyító példát főuraink áldozatkészségéről, mert az arisztokrata családok nemeslelküségét sohasem tagadták szen. vedélyesebb hangon a társadalmat megmételyező szociálista-igék, mint most. Gróf Wenckheim Frigyesnének fejedelmi nemesszivüségre és bőkezűségre valló adományából Békés 40.000, Tótkomlós 5000, Kígyós 20.000, Sámson 5000, Földvár 5000 és P ó stelek 4000 koronát kap. A közel 80 ezer koronát kitevő összegnek Ambrus alispánhoz való megküldése azonban egy kis késedelmet szenvedett, mert maga a grófné kivánta megkoncipiálni az alapító okiratokat s ezen élhatározásában mindezideig akadályozva volt. A grófi család jogtanácsosa: dr. S p e 11 Ferenc most arról értesítette a megye alispánját, hogy az alapító-levelek elkészültek már s hogy a pénz is megérkezik e héten Ambrus alispán kezeihez. Az alapítványokat ezeknek a feltételeknek betartásához fűzi a grófné: Minden egyes alapítvány az ő nevét viselje s tőkéjéit csorbítani nem szabad. A kamatjövedelem egyharmad része mindig a tőkéhez csatolandó, mig a fenmaradó 2/s része az illető községek szegényei között kell szétosztani valláskülömbség nélkül. A tőkéhez csatolt részből, ha majd tekintélyes összeggé gyarapodik földhitelintézeti záloglevelek vásárlandók. A segélykiosztás minden év január havában történjék s hogy kik részesüljenek segélyben, azt egy három tagu bizottság döntse el, de ha érdem telen egyént kívánnának segélyezni, az alapító fenntartja magának a jogot, hogy a segélyezést betiltsa. Az alapítványi összeg és kamatai, valamint tőkeszaporulatai Békésmegye mindenkori pénztárában kezelendők. A vármegye számvevősége a vármegye tulajdonát képező vagy kezelése alatt álló egyébb alapok és alapítványokéval azonos módon évenként számadást tenni tartozik. E számadás a törvényhatósági közgyűlés vizsgálata és jóváhagyása alá tartozik és az alapítvány fölötti felügyeleti jog gyakorolhatása végett a jóváhagyott számadás kivonata annak idején a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Az alapítványi tőke elhelyezése és gyümölcsöztetése körül ugyanazon eljárás követendő, ezen alapító levél keretén belül, amely a vármegye egyébb tőkepénzeinek kezelése tekintetében a törvényben és szabályrendeletekben megállapítva van. Alapító az alapítványnak peres és perenkivüli ügyekben való képviseletére a megyei tiszti főügyész urat kéri fel. Az alapitólevél három példányban állíttatott ki. Az egyik a m. kir. belügyminisztériumnál, a másik a megyei levéltárban, a harmadik az illető község irattárában lesz őrizve. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző álállomás mára enyhe időt jelez, elvétve csapadékkal. — Képviselőtestületi közgyűlés. Békéscsaba község képviselőtestülete kedden, március hó 10-én rendkívüli közgyűlést tart a vármegyei törvényhatósági bizottság azon határozatának tárgyában, melyet a módosított szervezési szabályrendeletre vonatkozólag hozott. A képviselőtestületnek most kell eldönteni, hogy megfelebbezi-e a határozatot, vagy pedig alkalmazkodni fog az abban kifejezett észrevételekhez. — A csabai ev. ref. papválasztás. Jövő hét első napján telik le az a felebbezési határ, amelyen belül meg lehetett volna támadni a csabai ev. ref. papválasztást. Aként értesülünk, hogy a kisebbségben maradt hivek nem fognak felebbezni. A Gecse-pártnak különben szándékában volt ez, de Gecse Albert kívánságára hívei elállottak ettől a szándéktól. Ilyenformán most már Koppányi Gyula megválasztott lelkész hamarosan elfoglalja állását, amelybe Dombi Lajos esperes fogja beiktatni. — Eljegyzés. Kulpin Jakab csabai kereskedő leányát, Ilonkát vasárnap eljegyezte Ádám Pál szegedi kereskedő. — Vasúti szabadjegy az alispánoknak. Andrássy Gyula belügyminiszter közbenjárására a vármegyék alispánjainak vasúti szabadjegyet engedélyezett a kereskedelmi miniszter. A szabadjegy azonban csak Budapestre és a vármegye területére bír érvénynyel s más vonalakon nem használható. Ambrus Sándor alispánhoz tegnapelőtt érkezett le ez a miniszteri rendelkezés, amelynek az a célja, hogy az alispánok utiátalánya körül megtakaríthassanak valamit a vármegyék. — Az öcsödi vashid Vármegyénk törvényhatosága tudvalevőleg átvette az öcsödi vashidat. Ugyanekkor kimondotta azonban, hogy miután a hid fentartása rendkívül költséges, a vámszedés megengedését fogja kérni a minisztertől E határozat ellen az öcsödiek most felebbezést nyújtottak be s azt kérik a minisztertől, hogy csak az idegenektől szedendő vámot engedje meg a tőrvényhatóságnak. — Kaszinói közgyűlés Gyulán. A békésmegyei kaszinó vasárnap tartotta ez évi rendes közgyűlését L a d i c s László dr. elnöklésével Ludics értesítette a közgyűlést, hogy F á b r y Sándor dr. a kaszinó elnöke lemondott tisztségéről, amit a tagok sajnálkozással vettek tudomásul s jegyzőkönyvileg megörökíteni határozták el Fábry Sándornak, mint kaszinói elnöknek érdemeit. Jelentést tett ezután az építkezés teljes befejezéséről. Az elmúlt évben 106 rendes és 95 vidéki tagja volt a kaszinónak. A számvizsgáló-bizottság jelentésének kapcsán tudomásul vette a közgyűlés, hogy az elmúlt esztendő 900 korona megtakarítással zárult le. Ezután elnöknek választották L a d i c s Lászlót, alelnöknek Ambrus Sándort, igazgatónak D a im e 1 Lajost, ügyésznek dr. K o h n Mórt és jegyzőnek Hoffmann Károlyt. — Az Öcsöd—kunszentmártoni vasút. Annyi vasutengedélyezés történt már Békésvármegyére, hogy hamarosan^számát sem tudnók megmondani az épités előtt álló uj vasutaknak. Ezekkel az engedélyezésekkel szemben azonban meg kell állapitanunk azt a tényt, hogy uj vonal alig-alig épül. Az Öcsöd—Kunszentmárton között tervezett vasútra Lukács Andor gyógyszerész kapott már régebben előmunkálati engedélyt. A munkálatok bizonyára még jó későre veszik kezdetüket, mert most meghosszabbítani kérte Lukács az engedélyt. A miniszter helyet is adott kérelmének. — Halalozás. S c h i f f Jenő dr. orosházai ügyvéd édesanyja : S c h i f f Adolfné Mezőtúron meghalt. A megboldogultnak férje több évtizeden át tanitó volt Szarvason és családja iránt általános a részvét. Temetése mult hó 27-én Mezőtúron nagy részvét mellett ment végbe. A végtisztességen Szarvasról is többen megjelentek. — Rácz Laci Szarvason. A budapesti előkelő világnak országos hirü cigánybandája, amelyet Rácz Laci dirigál, farsang utolsó napjának estéjén Szarvason játszott. A kitűnő zenekart W á gn e r Lajos vendéglős hozatta le abból az alkalomból, hogy vendéglőjében halvacsorára gyűlt össze a szarvasi intelligencia. A budapestiek hires zenekara j óriási közönséget vonzott a „Központi"vendéglőbe. — Albizottsági ülés. Békésvármegye közigazgatási bizottságának erdőügyi albizottsága folyó hó 6-ikán délután, a vármegyeház kistermében ülést tart. Az erdőügyi albizottságot az a kérdés foglalkoztatja majd ez alkalommal, hogy milyen módon lehetne az erdőket pusztító rovarokat kiirtani. Ezek a rovarok különösen a gyulai és pósteleki uradalmi erdőkben szaporodtak el s pusztításuk nagy károkat okoz. — Előadás Japánról. Az orosz-japán háborúnak egyik magyar hirlaptudósitója, Zombory Béla Csabán szabadelőadást tartott folyó hó 2-án Japánról. Zombory szines, élvezetes csoportosításban ismertette az ország népét, szokásait, erkölcseit és hibáit. Jövő hét első napján Zombory újból előadást tart Csabán. Ezúttal az uri kaszinóban. Az előadás anyaga etnográfiái jellegű lesz, keletázsiai vonatkozásban. Szerdán és csütörtökön a polgári körben, szombaton és vasárnap (a jövő hét folyamán) valamelyik nyilvános teremben tart előadást, a szines, csodás egü Keletről. — Segédjegyzö-változások a megyében. Egyszerre két helyen is gondoskodni kell most egy-egy segédjegyzői állásnak betöltéséről. Gádoros községben L e s z i c h László mondott le, akinek megüresedett állására március 9 ikére már is meghirdették a pályázatot. — Tótkomlóson is változás áll be a tisztviselői karban. Kun Zoltánt a biharmegyei Zsákára választották meg s igy az ő állása is betöltésre vár. — Aki a csandörök embere volt. A csabai országos vásárra látogatott el Tóth Pál, állítólag köröstarjáni illetőségű vándorcigány, akit hozzátartozóival együtt valami turpisságért gyanúba fogott a rendőrség. Tóth Pál erélyesen tiltakozott a gyanúsítás ellen, sőt hogy becsületességét élénkebben is demonstrálja, kihúzott a zsebéből egy meghatalmazást, melyet a 130. számú csendőrörs parancsnoka állított ki és amelyben arra jogosítják fel őt, hogy a dánosi rablógyilkosokat „kinyomozhatja és átadhatja a hatóságnak" Tóthra különben nem tudtak semmit bizonyítani s erre való tekintettel a csabai rendőrség is elbocsájtotta a csendőrök egykori emberét. — Egy kaszinó jubileuma. A szeghalmi kaszinó szombaton ünnepelte fennállásának ötven éves évfordulóját. Ez alkalommal délután 3 órakor népes diszgyülést tartott, melyen Szabó Sándor elnök tartalmas felolvasásban ismertette a kaszinó félszázados múltját. A feszült figyelemmel hallgatott felolvasás után a mai modern kor igényeinek megfelelően átdolgozott alapszabálytervezetet tárgyalta és fogadta el a diszgyülés. Este 66 teritékből álló társas-vacsora volt, melyen az elnök a hölgyeket, R e c k Géza pedig az elnököt 'éltető felköszöntőt mondtak. Vacsora után a fiatalság táncra perdült, mely általános jókedv mellett reggelig tartott. — Megfenyegetett korcsmáros. Kétegyházán rettegett hire van 011 á r György gazdalegénynek, akit félve elkerülnek a korcsmárosok is. Ollár a napokban beállított C z i e g 1 e r Mór ivójába, de a tulajdonos nem akart neki italt adni. A derék legény ekkor ráfogta töltött vadászfegyverét Cziglerre s talán szerencsétlenség is történik, ha Szelez s á n Mitru le nem fogja Ollárt. A legény ellen megindult az eljárás, — Az utbiztosok fizetése. Békésvármegye utbiztosainak fizetését köztudomásszerint nemrég rendezte a törvényhatóság s ez alkalommal olyan illetményeket állapított meg számukra, mint minőkben az állami utbiztosok részesülnek. A törvényhatóságnak ezen határozathoz most hozzájárult a miniszter is s Ambrus alispán ezen az alapon tegnap kiutalványozta az utbiztosok fizetési többletét január l-ig visszamenőleg.