Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-02-06 / 11. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 11-ik szám. Csütörtök; február 6. BEKESMEGYE KOZLOÍY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EltOFIZBTÉSI DH : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor Icbet éoneavedcnbclül |

s. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILT1 ÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Megöltek egy királyt. Békéscsaba, február 5. Portugáliában hajtóvadászatot rendeztek egy koronás vadra. Amikor legnagyobb volt az üdvrivalgás, amikor legimpozánsabban zajongott a tullojális nép, amely mindig készségesen éljenez az olympusi nagyságban és titokzatosságban székelő szent és sérthetetlen monarcháknak, heves sortüzben futott össze tizenöt karabély-golyó s a koronás vad összerogyott. Részese volt sorsának a trónörökös is, akit olyan szellemben neveltek és készítettek elő az uralkodásra, mint amilyen szellemben a ledurrantott Károly király kormányozta az ő népét. A királytragédiák lélektanában mindig akad oktató tanulság. Milliók óhaját és vágyakozását elnémítja a ledérség. Mert a jogart sem mindig szeplőtlen kéz szorongatja. Ezt azonban nem szabad észrevenni. És ha észreveszik — egy-két névvel több kerül a száműzöttek listájára és a bebörtönözött emberek törzskönyvébe. Az uralkodó szuverént magasan kiemelik a mindennapi emberek soraiból a törvények. Cselekedeteiért „nem ő, hanem miniszterei felelősök. Őt nem szabad kérdőre vonni. S ha akad egy-két ember, aki a felelősséget tág lelkiismerettel magyarázza és a törvényellenes cselekedetek egész seregével a népnek szenvedélyes indulatait korbácsolja föl a királyi hatalom gyakorlója ellen, akkor is bebizonyul, hogy nem lehet felelősségre vonni senkit. Mert olyan jogot biztositottak a népek a fejedelmeknek, amely mentesít a földi büntetéstől. Ez a jog: a pertörlési-jog. Ha a rend helyreállta után megtorló eljárást indítványoznak egyesek, akkor előáll a királyi akarat s most már alkotmányos formában szól a dolgok folyásába. Nincs népe a földnek, amely ne érezné, hogy túltengett a királyi hatalom. Még Angliában is, ahol pedig a király csak primus inter pares, sokszor kifejezést adnak azon meggyőződésnek, hogy a fejedelem semmi más, mint egy pont az „i" betűn, melyet ha Ietörlüuk az „i« felől, akkor is csak betűnek marad az. Portugáliára nagyon is ráfeküdt ez a pont. Károly király a szó szoros értelmében kitartatta magát hűséges népével. Magánszámláival az egyes minisztériumok alapjait terhelte meg Felséges kiadásaiban pedig nem volt mértéket tartó. És ha a miniszterei nem fizettek, egyszerűen utat mutatott nekik. Joga volt hozzá. Szuverén volt. Uralkodó, aki ha már megteszi azt a kegyességet, hogy egy ország sorsát Isten kegyelméből, vagy a sors szeszélyéből intézi, föltétlen hódolatra és engedelmességre számit. A milliók pedig érzik azt, hogy ez nincs jól berendezve igy. A földet túró, pörölyt forgató millióknak lelkében megindul a békétlenkedés lavinája. És ha ez megindult egyszer — pusztítás kél a nyomán. Szomorú példája ennek a portugáliai vérengzés. Ott a nép már egyenesen a monarchát vonta felelősségre. Bolond módon, együgyű és nevetséges módon. Éljenezett és gyilkolt egyidőben. Olyan naiv megoldás ez, mint aminő csak egy tullojális néptől telik. És ha visszaforgatjuk a történelem lapjait, a folyton megismétlődő királygyilkosságok mellett hiába keressük az uralkodók okulását. Pedig a kiomló vér eleven mementó. A királyi vér drága vér. Szuronyok és ágyuk védik. Es ha egy Iőcsatornán, vagy az orgyilkos tőrének helyén kibugygyan, megérdemli, hogy még a szuvérenek is megálljanak mellette. Mert a monarchák hatalma is csak akkor hatalom, ha nem leselkedik arra a karabély s ha a nép szeretete valóban szívből fakadó. Enélkül erősebb a népbosszu minden hatalomnál, ágyúnál és szuronynál. =_ _ (->_ A békési új patika ügye. A főorvos ellene van. Megsemmisítik a határozatai . Ujabban Bákés község kezd a megyei események vezetőhelyóre kerülni. S helyütt-helyütt alappal, helyütt pedig semmi alappal sem biró nemzetiségi törekvések gyupontjaiból ritkábban hallunk hirt. Kétegyháza községben — igaz — felütni szeretné fejét a nemzetiségi mozgalom, de kinek jutna eszéba, hogy a szúnyogot az oroszlán-rend lovagjává avassa s a komoly veszedelem esélyeit vonná le azokból a fószkelődósekből, amelyek „hecceknek" — jók, de veszedelmes hecceknek éppen nem jósolhatók. A madárpatkoló bizottságok városában is csend honol. A szellemi nagyságok boszorkánykonyhájában elhangzottak már egytől-egyig azok a beszédek, amelyek mig ismeretlenek valának a m. t. publikum előtt, érthető ingerlékenységgel mételyezték meg a most nyugodtan emésztő szónoki közönyt. Rendben volnánk tehát mindenütt. (Csaba persze külön fejezetre tarthat igényt! . . .) Csak Békés közvéleménye békétlenkedik bizonyos dolgok miatt, amelyek hol a képviselőtestület, hol az egyes bizottságok határozataiban gyökereznek. Nemrég a Wenckheim-uradalomnak a költségvetés ellen beadott felebbezése s az ezt követő közigazgatási bírósági döntés keltett élénk érdeklődést. Most meg a patikaügy került szőnyegre s foglalkoztatja a községi gondviselést és e gondviselés árnyékában szendergő polgárokat Pák János okleveles gyógyszerész ugyanis patikajogot kért egy újonnan megnyitandó gyógyszertárra. Pák azzal indokolta kérelmét, hogy a legújabb gyógyszertár engedélyezése óta is husz esztendő mult el s hogy ezen idő alatt több tanintézet létesült Békésen, amelyek nagyban emelték a gyógyszertárak forgalmát. Fölemiitette Pák János azt is kérelmének támogatására, hogy Bél. megyeren egy 2700 holdas település is történt azóta s igy mindezen körülmény azt igazolja, hogy egy negyedik gyógyszertárra szükség van. A békési közegészségügyi bizottság kedvező véleméuyezése alapján Bíkés község képviselőtestülete is kimondotta, hogy a negyedik gyógyszertárat a község lakosságának érdekében „engedélyezni kell", csupán azt felf-jtett- el a község, hogy a képviselőtesti -iet voliaképpen semmi más, mint véle • < w »ző fórum, amely legkevésbé határozhat abban, hogy ki kapja meg a patikajogot s amely „házilag" ilyen ügyet el nem intézhet. Török Gábor dr. meg is támadta ezt a határozatot. Felebbezéséb ?n — amely nemrég érkezett meg a vármegyéhez s most közgyűlési elintézést vár — azt fejti ki, hogy a közegészségügyi ' bizottság tagjai közül sokan nem lettek meghiva s hogy Szethmáry Gábor főjegyző megfosztotta a gyógyszerészeket azon jogaiktól, hogy a bizottsági ülésen szavazhassanak. Egyébiránt is — mondja Török — szabálytalan a képviselőtestületi határozat, mert az uj gyógytár Békésmegyei Közlöny tárcája. Epedés. Valami gyötör, kínoz, éget, S úgy szerelném elsírni néked! Eledbe mégis némán állok. Mert szavakat rá nem találok. Ha szived együtt érez vélem, Megérted szótalan beszédem. Hogy én elmondjam, nem is várod, Szemembe nézel, s — kitalálod! Balla Miklós. A börtön. — A „Békésmegyei Közlöny" eredeti tárcája. Irta: Lengyel Géza. I. A Fő-utca szélén állott a ház. Nagy, egymástól messzire kivágott ablakokkal. Az ablakpárkány jó magasan, a házfalak felett ódon mauzárd-tető. Ódon és erős formáival ez a ház az erős gyökerű, irigylésre méltó jólét takarójának látszott. Kétszáz esztendeje laknak már benne a Gyorokiak maguk, mig eljárt az idő felettük is és a Gyoroki házat kétfelé osztották. A kaputól balra ott lakott még Gyoroki Géza, a jobboldali felét kiadták Sereges Mártonnak, aki valaha iskolába is együtt járt Gézával. Nagyon jó barátok voltak még most is. Az asszonyok is. Gyorokinak még mindig formás, barna felesége és négy szép gyermeke; Seregesék pedig család néikül, ketten éltek a tágas, nehéz?jtós hat szobában. A Gyoroki gyerekek lármásak, vidámak, mint régen Gyoroki Géza is. Tiz óra tájban sétált be mosolygó arcI cal az irodájába. Nagy vállalatai voltak, szívesen foglalkozott velük két-három órát. De a sok munkát nem szerette, inkább ráhagyott mindent az öreg irodavezetőre. Délben átment a takarékpénztárba. Régente csak kaszinózni, néhány ülésen résztvenni szokott, mulatságból. Most már magának egyre több dolga, elintézni valója akadt a nagy pénzszekrények közt. A vállalat sok pénzt evett. Megszaporodtak a j határidők nagyon. Jött néhány óvás, perlés, foglalás; persze csak ugy formaképpen. Nagyobb baj nem volt. Gyoroki vidáman evezett be abba a megszokott, ismert útvesztőbe, ahol némelyik kereskedő, vállalkozó el evezget olykor esztendőkig. II. Katasztrófa egyelőre nem lett a , dologból, a hitel megcsappant, leapadt j nagyon, a házat, bútort, nevet furfang| gal kellett megmenteni. Ekkortájt jutott ! örökséghez Gyoroki Géza. Eladta a I jussát, nagy ha mar megszerezte a pénzt | és igyekezett elbújni ismeretlen takarékpénztárba. De a hitelezők kiásták s már csaknem meg is koparitották. Gyoroki káromkodott, az ügyvédje csillapította. — Nem kell megijedni, a pénz a feleségedé. Bebizonyítjuk. És bebizonyították. Gyoroki Seregest kérte meg, hogy bizonyítson mellette. Sereges vállalta. Az ügyéd elmondta neki, hogy mit diktáljon a jegyzőkönyvbe. Hogy még az elhunyt rokon igérte a pénzt az asszonynak, de i tán oda is adta neki. Sereges bedik1 tálta, meg is esküdött rá. És már el is felejtette az egész dolgot. : Esténként bejárt a feleségével Gyo' rokiékhoz ós ahogy elnézte, milyen vidámak, milyen ragyogóan élvezik az életet ők, akik alatt már össze-vissza fúrva a föld, szinte restelkedett, hogy magányos, hivatalának ól 3, parasztsorsból felkapaszkodott ember létére idekerült, ahol tán évszázados megszokás szerint nyájasan, melegen, derülten végigmosolyogják az életet. Igy mosolyogtak, mikor a csőd eljött és Gyoroki Amerikába készült. A gyerekek tapsoltak, az asszony jókedvűen vállat vont. Szegény hitelezők, bizony keveset kaptak. Az asszony pénze megmaradt. A bútort ugy adták el kéz alatt és búcsúvacsora után a maga módja szerint elintézve minden ügyét, néhány ezer forinttal a zsebében, Gyoroki Géza vitte családját a tengerre. III. Egy konok hitelező jelentkezett két hónap múlva, aki a takarékkönyveket pörölte, de nem is az, hanem a fia, szikár, szürke szemű felvidéki fakereskedő. Gyoroki után kérdezősködött, de a szemébe nevettek. — No, no, — mondotta a fiatalember és ügyvédhez ment. Ahhoz, amelyik a jó szivéről,a bőkezűségéről volt nevezetes. Vidéki parasztokat nyúzott mindig. Azok nem panaszkodtak. Néhány hét múlva a vizsgálóbíróhoz hivták Seregest. — Gyoroki Gézát keressük, — mondotta neki a vizsgálóbíró. Sereges megmondta, hogy a barátja Amerikában él. Megtagadti a citnét is. — Messze van, — mondotta a biró. — Messze, — felelte Sereges. Két hét múlva újra hivták. Kissé rideg volt a biró, ki az első találkozásnál állandó mentegetőző mosolyl.yal igyekezett jelezni, hogy azegész csak formalitás. Ez a mosoly most eltűnt. Pontos nationálé, furcsán hangzó kérdések, sajátságos kutatás, i Sereges megrettent, A jegyzőkönyvvezetés pauzái között tanakodott, mi 1 dolog lehet ez? Nem tudott kideríteni semmit, még Gyorokiról sem. Gyoroki I csődbe ment, tönkre ment, szép vagyo| nát elvették, maga is fizet érte valamit, de jellemtelenséget nem mondhat rá ! senki. Harmadik kihallgatáson derült ki, miről is van szó. Az esküről, amelylyel Gyoroki biztosította magának az örökséget. A feljelentés csak Gyoroki ellen szólt, de Sereges is esküdött A vizsgálat ment, a papiros akták szerint. Gyoroki messze, tul a tengeren. Barátja és előzékeny tanuja, itt. Támolyogva ment haza Sereges. Sápadtan ült le és szótlanul. Nem felelt az asszonynak, mig ágyat n^m csinált, le nem feküdt. Akkor mondotta, de inkább súgta: — Be fognak csukni. IV. A városban aztán a fiskálisok nagy tanácskozásba, vitatkozásba estek, mikor hire ment a vizsgálatnak. Ezer ember esküszik meg szívességből, barátságból, — igy mondották — de azért kriminálisba esni, ilyen még nem volt. Megtörtént mégis; másfél esztendeig huzták-halasztották ügyes fiskálisok. Temérdek pénz ráment! Mégis eljött a tárgyalás, ahol azzal vádolták G.yorokit ! is, Seregest is, hogy a takarék-könyvek | ügyében hamisan esküdtek. Gyoroki 1 azonban messze, tul a tengeren jár. ! Sereges egyedül ült a széken, megtörten, megöregedve. Három hónap nem nagy idő. Ennyire szólt az ítélet Sereges, a paraszti származású, j )gás„ koI rában már uri legény vo't ós párbajoI zott s ezért ült négy hetet Szegeden. Négy hét ós még kétszer négy hét éi