Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-01 / 18. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 18-ik szám. Vasárnap, március 1. BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap ós csütörtökön EkOFIZBTÉSI Dia : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. ElSfizetni bármikor lehet évnegyedcnbelül j

s. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELT BÉLA Laptulajdonos: SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér A városok értekezlete. Békéscsaba, február 29. A magyar városok küldöttei szerdán gyűltek össze közös értekezletre a magyar fővárosban, hogy tiltakozzanak a fejlődésüket, sőt jövendő boldogulásukat is veszélyeztető uj adóreform ellen. Az uj Magyarország ébredését köszöntjük, mikor végre városaink is fölismerje hivatásukat, egybegyülekeztek és politikai tényezőkként léptek ki a cselekvés terére. A régi Magyarországban a vármegyék küldöttei foglalták le a maguk számára a nemzeti akaratot és ugy tettek, mintha csak nekik volna joguk az ország sorsának intézésére. Az a néhány város, amelynek követe, később képviselője, helyet foglalt a törvényhozó-testületben, elenyésző csekélység volt a vármegyék követeinek többségéhez képest, akiknek utasításba adták teendőiket a vármegyei uralkodó családok. Ezek a teendők mindenről rendelkeztek, csak a magyar civilizációról, a magyar városok és községek haladásának feltételeiről hallgattak olyan mélyen, mint a sír. Csoda-e, ha nagynevű képviselőink évszázadokon át mindennel szivesebben foglalkoztak, mint elmaradt városaink, szegény községeink felvirágozásának kérdéseivel. A szegény, közterhek alatt nyögő városokat és községeket örökös szolgaságra kárhoztatták azok, akik folytonosan az elnyomott nemzetek szabadságáról, az egyenlőségről és testvériségről szónokoltak. Amikor aztán a versenyben messze almaradva, kerestük szegénységünk, gyengeségünk, szolgaságunk okait:" nagy-^sőn rájöttünk az igazságra, hogy elvész a nép, amely civilizáció és kultura nélkül van. Rájöttünk arra, hogy erősítenünk kell hát a magyar civilizáció mentsvárait, a városokat, községeket s fel kell hagynunk egy kicsit a vármegyék túlzott kultuszával. Tiltakozásuknak, reméljük, meglesz a kivánt sikere, ámde óhajtandó volna, hogy ne álljanak meg itt az első lépésnél, hanem tartsanak össze érdekeik védelmében továbbra is. Vannak a városoknak épp oly fontos, épp oly életbevágó érdekeik, mint az adóreform. Itt vannak: a közigazgatási reform kérdése, a közegészségügy állami ellátása, amelyek alkalmat adnának az ország 134 városának és ötezernél több nagyközségének arra, hogy végre szabaduljanak az alól a középkori bánásmód alól, amelylyel a vármegye a közérdek érvényesülését lehetetlenné teszi, ha az az uralkodó családok érdekeit sérti ezekben a legfontosabb kérdésekben. Hiábavaló lenne az oligarchia részéről minden törekvés mindenhatóságát továbbra is fentartani, ha a főváros állana élére a magyar civilizáció uralmát óhajtó összes városoknak és 5000 községnek. Ezelőtt a vármegyék diktáltak a törvényhozó-testületnek, tehát természetes volt, hogy utasításaik révén ők kormányozták Magyarországot évszázadokon át. De hogy ma már a súlypont áthelyezkedett a városokra, az bizonyos. És ha a városok, nagyközségek, mint egy akarat, mint egy szervezett politikai tényező fognak fellépni demokratikus kulturprogrammal — az is bizonyos, miszerint a törvényhozás összes képviselői, akiket a városok, községek választanak, ugy fognak cselekedni, ahogyan megbízóik — vagyis a városok, községek — akarata fogja tőlük követelni s mint azt a politikai tisztesség hozza magával. Hogy eddig senkisem törődött a városokkal és községekkel nálunk s messze elmaradtunk a kulturában gazdagabb szomszédaink mögött, az a magyar városok, községek hibája s nem a képviselőké. Amikor Budapest, a székesfőváros polgármesteréi a kongresszus egybehivása alkalmából üdvözöljük, rá kell mutatnunk arra, hogy ez a kezdeményezés egyúttal a demokratikus magyar politikának fejlődésére biztos alap, amelyen tovább kell építeni. Kérnünk kell a kongresszus egybehivóit, hogy ne álljanak meg a félúton, hanem gyűjtsék a székesfőváros köré az ország összes városait és nagyközségeit is. Szóval a magyar civilizáció érdekeinek szolgálatára műveljék tovább a talajt s a demokrácia politikai szolgálatára állítsák csatasorba az ország városait és nagyközségeit, tehát választókerületeit, illetve ezek főtisztviselőit. Igy aztán végre a polgárság is eléri nálunk, mint a müveit nyugati államokban, hogy a vezetőszerepet nemcsak a közterhek viselésében, nemcsak a tudomány, művészet, ipar, kereskedelem terén, hanem a hatalomban, a közéletben is elnyeri. A megyei közkórház kibővítése. Engedélyezett építési költségek. Megkezdik az építést. Békésmegye közkórházának építési ügye most már hamarosan dűlőre jut. Ez az óriási terjedelmű kórház-épület F á b r y Sándor dr volt főispán dr. Z ö 1 d y János vármegyei tiszti-főorvos és dr. Berkes Sándor kórházi igazgató-orvosnak együttes munkálkodása következtében a legutóbbi idők óta bővült és rohamosan fejlődik. Ezen fejlődést azzal láthatjuk megmagyarázotttnak, hogy a kórház jóhire hovatovább mindig ismertebb lesz s maholnap már a szomszédos vármegyék polgárai közül épp annyian keresik föl ezt az elsőrangú közegészségügyi intézményt, mint Békésvármegyéből. A vármegyei közkórház azonban épp e nagyarányú beteglátogatásra való finyelemmel szűknek bizonyul. A modern orvosi gyakorlat megkívánja azt is, hogy uj épületekkel bővítsék ki. Fábry főispánságának idején elkészültek a kibővítés nagyarányú tervei. Hosszas és költséges munka volt ez, amelyet J e nd r a s i k minisztériumi műszaki tanácsos teljesített. Az építési költségeket eleintén 625.000 koronában irányozták elő, de később egy tüdőbetegpavillon felépítése is szükségesnek mutatkozott s e pavillonnak a költségvetésbe való beillesztése folytán az előirányozott összeg is tetemesen emelkedett. Ugy ezt, mint a már előbb készített költségvetést már Ambrus Sándor alispán terjesztette a belügyminiszter elé, aki pénteken küldte meg rendelkezését a békésmegyeieknek. Leiratáhan kifejti a belügyminiszter, hogy teljesen méltányolja a fölterjesztésben elsorolt indokokat s nincs észrevétele az ellen, ha az összes építkezésekre kiszámított 625 000 korona helyett 666.650 kor. irányoznak elő az ápolási dijak terhére felveendő kölcsönre. Nincs kifogása a miniszternik az ellen sem, hogy a kórház telkével összefügBékésmegyei Közlöny tárcája. Villámssikrák. i Régen, midőn a villámgéppel Tettünk egyszer kísérletet, Emlékezem, a villámszikra Mily hirtelen keletkezett. . . Szerelmünk szikra akkor támadt, Midőn szivünk hőn összeforrt, S a sók ajkadon, mely elpattant ri szikra csattanása volt. II. Az egyenlőjelt ismerem én Legjobban a számok között, Mely két egyenlő mennyiséget Egymással mindig összeköt. A két egyenlő mennyiség itt : Szivem, szived, szép kedvesem, S a jel, mely e két mennyiséget Occ7pbnii ' n ntti III. Az ésszerű összefüggés az, Mit a logika előad, Mely minden írás és beszédben Keresi, hol a gondolat ? ! A logikát te nem tanultad, Mégis beszélsz értelmesen, Mert e kérdésre : hogy ,,szeretsz-e?" — „Igennel" felelsz — kedvesem! IV. Ábrándos ifjú, vidám leányka Találkoztak egy szép napon, Felgyúlt szivüknek édes lángja — Hisz meg volt rá az alkalom! De jött a gólya s a dolognak Nagyon banális vége lőn, Az ifjú más karjába fekszik, S a hervadt leány a szemfedőtt. Halmy Gyula. Nar eiss. Irtai Sydney Carton. Napról-napra érdekesebb lesz Lord Alfréd Douglas. Nevét először a szerencsétlen Wilde-affaire tette hírhedté. És neve épp a Wilde-szonettek és levelek révén bevonult az irodalomtörténetbe. Ujabban sokat emlegetik Douglas lordot csak épp baráti köre számára kiadott verskötete révén is. Két parányi könyv dekumentálja a Wilde Oszkár barátjának költői talentumát. A költő megküldte nekem is : pompás pergainentkötések ; díszei könyvespolcom

nak. (Kosztolányi Dezső fordított le belőlük néhányat nagyon szépen) Kevés poétának erdekesebb az egyénisége, mint lord Alfrédé. Byront mérhetnők össze vele. Történelmi név, koronás királyok atyafisága, mérhetetlen vagyon, elsőrangú szellemi élet — s amit a férfi-embernél olyan fölösleges valaminek tartanak — csodálatos, mármár legendás szépség. Ennek a szépségnek minden ércnél maradandóbb emléket emelt martyr-barátja: Oscar Wilde. Egy köny vet, sokak szerint egy bibliát, melyet minden nyelven ezren ós ezren olvasnak és amelyet olvasva, annyian kételkednek abban, hogy élt légyen egy olyan ifjú dalia, mint a regény hőse, sok álmok királyfia. Pedig élt. Él most is. Éli Dorian Gray életét. Valami huszadrangu amerikai piktor gondolt egy nagyot s egy portraitjére — valami jóképű angol-szász fiúra, akiről azt mondja, hogy az öc3cse — ráfogta és világgá kürtölte : bum ! bum ! Ez Dorian Gray. Pillanatnyi szenzáció volt, felültek neki sokan, közöttük a tudós Lázár Béla is, aki nagy igyekezettel bemutatta „írásban és képben".. . Mi kevesen, akik ösmertük Wildeot, hódolattal képeztük udvarát királyi volta és bukása idején egyaránt; mi ösmerjük Dorian Grayt. A világon sehol nem élvezik ugy a szépet, nincs olyan hatalmas kultusza a szépnek sehol, mint Ruskin, Morris hazájában, az előkelő, angol világban. Erős intenzív belső életet élve, az ízlésük csodálatosan fejlődik. Házaik berendezése egyéni és művészi, butoruk, edényük, ezüstjük, könyveik egytől-egyig hozzáértő kezek komoly és ízléses alkotásai. Szeretik a virágot, mert gyönyörű s tömve van vele a szobájuk. Csodálatosan szép maga a faj is. Asszonyaik, férfiaik egyaránt. És még ebben a világban is formális álom-alak tűnt fel a kilencvenes évek közepén. Oxfordból jött. Neve, kincsei, genije pár nap alatt híressé tették. Szépsége mint egy varázslatos mese szállt szájról-szájra. Természetes, hogy Wilde is tüstént hallott róla és kereste vele a találkozást. Aztán nemsokára szemtől-szembe állott egymással a költő, a Szellem csodás erejével, ós az ifjú lord, a Szépség bűvös megtestesülése. A zajos, zavaros Piccadilly mentén van egy nyugodalmas zöld folt: a Greenpark Százados tölgyei, platánjai közé lenyúlik a devonshirei herceg pázsitos, rózsás Paradicsom-kertje. A piros téglaépület, zöld tetejével, fehér ablakaival a legvonzóbb, legbarátságosabb hajlék a föld kerekségén. Az pedig, aki egyszer is megfordult benne, el nem felejti soha. A legbájosabb fejedelmi háziaszszony, a muzeumokba való termek végtelen sora, a lukullusi asztal ós a szellemi élet mindmegannyi varázsa a kastélynak. S annak a szerencsésnek, aki Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellent) szám la laoKtanár és orvos által naponta ajánlva. Jj* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche* eredeti csomagolást. Soffraann La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roche" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban: Ára üvegenként 4 — korona, i