Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-03-01 / 18. szám

10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1908. márc. 8. gésben álló s az uj építkezéseknek célszerűbb keresztülvitelének biztosítására szükséges Balog h-féle telket megvásárolják. Arról értesiti a miniszter az alispánt, hogy a tuberkulotikus pavillon felépítésére szükségelt 50.000 koronát is hajlandó kiutalni, de csak az esetben, ha az építkezési ügy szabályszerűen letárgyaltatik és végleges jóváhagyást nyer. Törvényhatóságunk közgyöléRektifikál Simonka György. A tárgysorozat ügyeiből. Vármegyénk most tartott törvényhatósági közgyűlésének lefolyásáról hirt adtunk már csütörtöki számunkban. A délutáni tanácskozásról azonban megkésve kaptunk hirt s igy csak most közölhetjük a délután tárgyalt fontosabb jelentőségű ügyeket Mindenekelőtt helyet adnnk azon rektifikációnak, amelyet dr. Simonka György megyebizottsági tag felszólalására és tisztviselőkkel szemben tanúsított állásfoglalására vonatkozik és amely rektifikálással maga a felszólaló kívánja eloszlatni a szavaihoz fűzött félreértéseket. Simonka György dr. állítása szerint ő nem a tisztviselők egyéniséget akarta sérteni, mikor eljárásukat bírálat tárgyává tette. A félreértés onnan származott, hogy ő bár mindig elismeréssel van a tisztviselők lelkiismeretes munkálkodása iránt, nem helyesli és a kormánynak megszavazandó bizalmi felirat tárgyalásával kapcsolatosan nem helyeselte a tisztviselők politikai állásfoglalását. A drágasági pótlék ellen is csak azért beszólt, mert a tisztviselők azon kormánynyal szemben tanúsítottak rokonszenvet, amely kormány, Simonkáék szerint, ellene van a népnek. (A csabai nép pedig — igy mondják — 2000 koronát ajánlott föl Simonkának az esetre, ha „megcsinálja" (!) a ren dezett tanácsot . . .) Imigyen korrigálva híradásunkat, n9 3i csodálkozunk Simonka dr. népbarát-érzelmein. De mégis csak különösnek találjuk azt, hogy a drágasági pótlók megszavazását politikai szempontoktól teszik függővé azok, akik mindig a

zt hangoztatták és cselekedeteikkel is azt dokumentálták, hogy a közigazgatásba politikát vinni nem szabad. Ezt mi konstatálni kívánjuk már csak azért is, mert lesz idő, amikor visszatérünk még erre a határozatlanságra valló viselkedésre. Egyebekben Simonka György dr. kijelentette előttünk azt is, hogy a vármegye tisztviselőiről nem állította azt, hogy önérzetnélküliek és határozatlanok. Mindezeknek koncedálása után után rátérünk a délutáni tárgysorozat fontosabb ügyeinek ismertetésére: A békési járás főszolgabírói hivatalának ujjáalakitási költségeivel járó tulkiadásokat a házipénztár maradványából határozta el a közgyűlés fedezni. Békés község képviselőtestülete Nagy Gábor jegyzőt más működési körbe helyezte át. Ezzel a rendelkezéssel szemben Török Gábor dr. felebbezéssel élt s válaszolván a határozat indokaira, azt hozta fel, hogy Nagy Gábor bármilyen működési körben meg tud felelni kötelezettségeinek. Az állandó választmány az áthelyezett jegyző egészségi állapotának megvizsgálását jaVasolla, amit az a kérdés tett volna szükségessé, vájjon nem kellene-3 Nagyot nyugdíjba küldeni? A közgyűlés azonban jóváhagyta a képviselőtestületi határozatot. Öcsöd község képviselőtestülete nemrég fizetésemelést szavazott meg a közpénzfári ellenőrnek. Ez a fizetésemélés sokaknak szemet szúrt s a határozatot megfel.ebbezték. A felebbezők azt állítják panaszukban, hogy a biró, mikor a szavazást elrendelte, félbeszakította a közgyűlést s beküldött az elöljárókért — szavazni. A közgyűlés utasította az alispánt, hogy ez ügyben rendeljen el vizsgálatot Orosháza község képviselőtestülete tudvalevőleg elhatározta, hogy aregálekötvények felhasználásával községi takarékpénztárt létesít. E határozatot főleg a már régebben fennálló takarékpénztáraknak hivei és részvényesei fogadták kedvezőtlenül s ezért megfelebbezték azt. A közgyűlés nem látta annyira nyomósaknak a felebbezők indokait, hogy a képviselőtestület határozatát megváltoztassa. A békési képviselőtestület legújabban nemcsak pátikajogot „engedélyezett" a negyedik gyógyszertár felállítására, hanem kimondotta azt is, hogy e patikát Pák János okleveles gyógyszerész kapja meg. Az állandó választmány a fennálló törvényekre való tekintettel, különösen pedig azért, mei-t még öt ezztendeje nincs, hogy a képviselőtestőlet elutasított egy ilyen irányú kórelmet, a határozat megsemmisítését javasolta, de a közgyűlés több tagnak felszólalása után jóváhagyta azt. •i Hangos vasárnap. Gyulán plakátokat koboztak. Aligha volt még Békésvármegyónek olyan vasárnapja, mint a legutóbbi. Egyszerre két helyen is nópgyülóseztek a hazafias gondoktól roskadozó honfiak. Ide sorozandók a szociálisták is. Már mint a hazátlanok, akik szintén népgyűlést tartottak s végig menydörögték a vasárnap délutáni unalmas perceket. A nemzetközi szociálisták Gyulát boldogították „magas" színvonalon álló szavalataikkal, mig a függetlenségi diszszidensek Orosházán adtak egymásnak randevút. A szociálisták gyűlése nem volt zavartalan előzményü. Ezek a derék legények ugyanis ősi szokáshoz hiven röpiratok segélyével adták hirül a polgárságnak azt, hogy vasárnap népgyűlés lesz. Ebben a röpiratban azt irták, hogy a mai vezetők csak bitorolják a hatalmat. Volt egy-két szó az osztálygyűlöletnek is szentelve s erre való tekintettel Madarász vizsgálóbíró elrendelte a röpivek elkobzását. Bessenyei Vendel rendőralkapitány megjelent a megyeház-utcai Szedőféle nyomdában, ahol megtalálta a kéziratot. Szedő Emil nyomdatulajdonos nem árulta el a szerzőt. Ezzel egyidőben megsemmisítette a rendőrség az utcák falragaszait is. Ily előzmények után tarthatták meg a szociálisták vasárnapi népgyülésüket, amelyen egy budapesti kiküldött ós Grünfeld Jakab szónokoltak, részint a mai politikai helyzet ellen, részint a választói jog általánosítása mellett Orosházán szintén népgyűlés volt, amelyen éles hangon ítélték el a kormány politikáját. A magyar ellenzéki képviselők elhatározták, hogy a parlamenten kivül is megindítják a harcot a házszabályrevízió ellen. Lengyel Zoltán, Molnár Jenő, B o z ó k y Árpád és Nagy György képviselők, a 48-as disszidens tábor tagjai, vasárnap az orosházai függetlenségi kör meghívására leutaztak a magyar Alföld szivébe, hogy tiltakozzanak a revízió ellen. A népgyűlés a következő határozati javaslatot hozta: „Az Orosházán 1908 február 23-án megtartott népgyűlés bizalmatlansággal oda egy szombati dineire volt vala hivatalos, annak igazán passapartoutja volt a legexkluzivebb házakba. Az már akárhol megállja a sarat. Nagy, szülői büszkeséggel vitte oda a fiát, Lord Alfrédot, a szellemes Quensburg márkiné. Wilde is hivatalos volt. Lord Alfréd, a majdnem gyerek és a nagy társaságban még kissé félszeg fiatalember, szinte örült, mikor egyedül kijutott a csöndes, a holdfénytől ezüstben csillogó parkba. Poéta lelkével élvezte egy májusi est balzsamát, míg bent még mindig őt tárgyalták, az uj csillagot. Jött Wilde, a társaság akkor becézett kedvence, divathőse Első kérdése volt: hol van az ifjú lord ? Karonfogva a hercegnével keresésére indultak. A kert végén, a Napoleon-szobor mellett van egy kis görög templom. A pergola rózsaszín márványoszlopait befutja az aranyeső ós a bíboros clematis. A hold ezüstje ezer színben csillogtatta a pompás virágok színeit. Ott állt, sötét foltot rajzolva evening dresszével, a keresve keresett. Kezet fogtak. Talán mondtak is egymásnak néhány banális szót. De megszületett abban a percben egy világot megdöbbentő tragédia. Egyaránt elragadta egyiket a másik. Á dús asztal körül ült a társaság, szótlanabbul a rendesnél. Azt a pár művészt, aki ott volt, megragadta a modern Narciss tökéletes formaszépsége. Egyszerre csak John Sargent, — akinek az arcképei egy-egy vagyonba kerülnek s aki ennek ellenére, ha nem tetszik neki a modell arca, bizony meg nem festi — odafordul az ifjú lordhoz : — Mondja, lordship, megfestették már a képét az évszázados családi galleria számára ? — Nem. De nem is fogják. — Miért? — Mert tökéletes szépségemet tökéletesen visszaadni képtelenek. — Én megfesteném. Kérem ezt a kegyet. — Nem sikerülne. — Esküszöm, mesteri lesz! — Megfestene olyannak, amilyen ma vagyok ? — Teljes hűséggel. — Köszönöm, Mr. Sargent, de nem óhajtok magamnak állandó gyötrődéseket, hogy holnap lássam azt, hogy milyen is voltam tegnap . . . Ebben a percben született Wilde agyában aDorian Gray. A regény minden alakját rendre ösmerem. Összehozott velük a véletlen, a sors, a szeretet. Lord Henry maga volt a költő, ragyogó stilje, paradoxonjainak légiója nyíltan mutatja ezt. Basil, a piktor, évek óta porlik a kensalgreeni temetőben. A kifigurázott öreg lady jó szive könnyítette meg Wilde gondterhes, utolsó esztendejét. Dorian Gray él; meggyötörte a puritánt játszó világ s megutálta a képmutatókat. Egyik birtokán van egy őserdő, oda ment lakni a Laké Farmba ; töméntelen könyv, egy gyöngéd asszony, bálványozott kicsiny fia ós az örökös baráti gyász az egész világa. Dorian sorsa lett Lord Alfrédé. Hosszú évek felhőtlen barátságában élünk. Az esztendők nem szántottak barázdát klasszikus homlokára. Olyan ma is, mint tíz esztendeje. Szépségét, a nagy természeti megnyilatkozást, féltő gonddal ápolja. Állandó levelezésünk élete minden percének hü tükre. Évente egyszer, — Wilde születésnapján — bárhol is kószáljak, felkeres ós vendégem. Harmadéve Pestre jött. Külön vonat hozta. Perceket számolva, nagy izgalommal vártam. Megérkezett hatalmas bundába burkoltan, szemébe húzta skót sapkáját. Nem látszott több az egész emberből, mint a két mélységes szeme. Alig hogy beléptünk a laííásba, rövid, meleg üdvözlet után már visszavonult. Bántott a dolog. Hiszen ha kedveseimhez utazom, a viszontlátás örömein azon kormosán, porosan sem árt.. Másfél óráig csinált toilettet, Kissé hidegen tettem ezért szemrehányást. — De öreg barátom — védekezett ő — csak nem kívánod, hogy engem fáradtan, csúnyának láss? . . . Ez ő! Életében egyszer ült fotográfusnak. A felvételt azonnal és egy példányban kopirozták s a lemezt azonnal izzó-porrá zúzta. A kép a szajnaparti Bábelbe száműzött Witde-nak készült. Annak halála után, minden más egyebével, hozzám került. Felajánlottam Lord Alfrédnak. — Tarsd meg - irja - nálad van minden, ami kedves volt Oszkárnak. Ha visszavenném, nagyon hiányozna Egyet azonban kikötök. Soha és sehol ne legyen reprodukálva. Nem is fordult még meg olyan ember a házamnál, ahol a sok tarkabarka lom között, finom cszeresznyefa rámájában szinte elbújva szürkólik az a fotográfia, aki meg ne kérdezte volna, ki ő? Lenbach, aki ösmerte a képet, Münchenbe kért vele s megmutatta az egybegyűlt tarsaságnak, csupa hiresneves művésznek. Stuck, a szinte brutálisan férfi ember csodálkozva kiáltott fel: — Hát ezért ült börtönt, hajtott malomkereket a finomlelkü, finomkezü augol költő ?! Hát nem értették meg benne a művészt ? ! Aki csodálattal, teljes limádattal borul le a teremtés legremekebb alkotása előtt ? Wilde drágán fizetett. Megvetett, névtelen rab ... A readingi kőház C. C. 3-ja . . . Majd bujdosó . . . Hazátlan . . . Szenvedő ... Csak azért, mert azt a görögöt tanította, amelyik nincs benne az iskoláskönyvekben. viseltetik a kormány iránt; mert ahelyett, hogy programjának főpontját, az általános választói jogot törvénybe iktatta volna, az átmeneti idő alatt sok olyan dolgot csinált, ami megakasztja, sőt lehetetlenné teszi a gazdasági politikai függetlenség felé "való haladást. Ilyenek a közös vámterületnek a lehető legrosszabb feltételek mellett 10 évre váló meghosszabbítása és az osztrák hűbéradónak (kvótának) tíz évre kiható felemelése."' Árvaszéki választások, Ki lesz az elnök? Ebben az évben kijut a választásokból Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának. A választások nehéz és felelősségteljes aktusa majdnem minden közgyűlés alkalmával megismétlést nyer s izgalomba hozza a kedélyeket. A május hónapban megtartandó tavaszi közgyűlés során is rendkívül fontos állásnak betöltéséről kell majd gondoskodni. Ez az állás Jancsovics Péter elhunyt árvaszéki elnöknek öröke. Az árvaszéki elnöki állásra Békésmegyéből csak két központi árvaszéki ülnök : S á r o s i Gyula és Szabó Emil pályáznak. Mindketten régi, érdemes munkásai az árvaszéknek s közvetve a megye közügyeinek. Sárosi Gyula már évek óta végzi az elnöki teendőket is, mert a beteges kedő Jancsovics huzamosabb időn keresztül távol volt hivatalától s legutóbb egyáltalán nem is járt föl az árvaszékhez. Sárosi 1893 január elsejétől 1896-ig, mikor is ülnökké választatott, mint árvaszéki jegyző szolgálta az árvaügyeket. Árvaszéki működését megelőzően a közigazgatásnál dolgozott felebbvalóinak s a vármegye közönségének teljes megelégedésére. Szabó Emil tisztviselői erényekben nem áll Sárosi mögött. Szabó Emil is a közigazgatásnál kezdte pályáját. A vármegyéhez 1895. évben került. 1896ban árvaszéki jegyzőül választatott meg. A rákövetkező esztendőben már ülnökké tette a megye közönsége, amely ilyen formában nyújtott elismerést kiváló tudásának és szorgalmának. Ha a megyebizottság akár Szabót, akár Sárosit választja meg árvaszéki elnökül, ugy megüresedik egy ülnöki állás, melyre a legkomolyabb pályázó Schmidt Iván árvaszéki jegyző Ic^r, Schmidt várnvagyei alszámvevő volt s mikor a számvevőségeket államosították, akkor helyettes levéltárnok lett ugyancsak a megyénél. 1903-ban árvaszéki jegyzőnek lett megválasztva s azóta ily minőségben teljesiti kötelességeit pontosan, lelkiismerettel. Schmidt megválasztatása esetén egy árvaszéki jegyzői állás is betöltésre kerül. Ezt az állást az áryaszókhez beosztott közigazgatási gyakornok, tb. aljegyző : dr. K i s s László fogja megpályázni. Kiss László két esztendeje dolgozik az árvaszéknól. A betegeskedő Somogyi Ákos ülnöknek ügykörét hónapok óta ő látja el. Mielőtt a vármegyéhez választották volna meg, ügyvédjelölt volt s ezidőszerint egyike ő is legkvalifikáltabb tisztviselőinknek. Az elnöki állásra az alispán fogja meghirdetni a pályázatot, amelynek határideje ós a rendes közgyűlés megtartása között legalább is 8 napnak kell elmúlnia. Egy piros zászló miatt. Elrendelték a vizsgálatot. Mult évi október hó tizedikén, a parlament megnyitásának napján, országszéltében nagyot pihentek a magyarországi szociálisták. Egy uj ünnepnapot csináltak ezúttal, mert a szorgalomnak köztudomás szerint nem elég, ha a vallási ünnepeket és a vasárnapokat keresztülheverheti, hanem még május elseje és október 10-ike is heverőnap számba megy. Hogy az október 10-iki pihenést ne minősítse valaki csavargásnak, kitalálták a szociálisták azt, hogy politikai tüntetést rendezzenek az általános, titkos választói jog érdekében. A magyar fővárosban mintegy 20000 ember vo-