Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-07 / 37. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 37-ik szám: Csütörtök, május 7. BEKESMEGYEI EOZLONT POLITIKÁT LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség : Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Három hónapi fogház. Békéscsaba, május 6. A Lengyel—Polónyi sajtóügyben kedden hajnalban hozott ítéletet a budapesti esküdtbíróság. Konstatáljuk, hogy az itélet, amely Lengyel Zoltánt három hónapi fogházzal sújtotta, csak részben kelt megnyugvást. Lengyelt ugyanis, bár állításainak csak egy részét tudta bebizonyítani, felmentették a budapesti polgárbirák a rágalmazás kérdése alól s csupán a becsületsértés vétségében mondotta ki bűnösnek. A lelkiismeretnek ezen tévedését oiyképp korrigálta ki a törvényt alkalmazó biróság, hogy Lengyelt 3 havi fogházzal és 1000 korona pénzbirsággal büntette meg. Ez a rész feltétlenül kielégíti a közhangulatot. De a rágalmazás alóli felmentés nem, bár az esküdtek felmentő verdiktje szerintünk nem azt bizonyította, hogy Lengyel Zoltán igazat irt, hanem azt, hogy azok a tények, amelyeket állított, nem megbecstelenítők Polónyi Gézára. Ez az egyedüli magyarázata ennek a felmentő verdiktnek, amely nem találkozott közmegelégedéssel. Maga az itélet valósággal reformál a bűnvádi eljárásnak sajtóügyi részében. De kívánatosabb volna, ha más téren is érezni lehetne hatását. Értjük ezalatt a járásbíróság előtt folyó becsületsértési pöröket. Visszaemlékezünk egy rendeletre, amelyet mintegy 2 — 3 évvel ezelőtt adott ki az osztrák igazságügyminiszter. Ez a rendelet nem egyéb, mint a járásbíróság előtt folyó becsületsértési pörökben a vasszigor proklamálása. Főbb pontjaiban foglalkozik a bizonyiMegjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElíOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet évnegvedcnbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELT BÉLA I Laptulajdonos: SZIHELSZKT JÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér tás kérdésével s kimond olyan mély kriminológiai elvet, amit eddig elhanyagoltak a törvényhozások. Ha valaki azt mondja valakire, hogy gazember, tolvaj vagy sikkasztó, azt nem szabad bizonyitani engedni. A mi büntetőtörvénykönyvünk szerint, aki más ellen meggyalázó kifejezést használ, vagy meggyalázó cselekményt követ el (ez a meghatározás már illusztrálja azt a rideg felfogást, amellyel kodifikátoraink ezt a kérdést tárgyalták!) ötszáz forintig terjedhető pénzbirsággal büntethető. Ausztriában ugyanezen cselekményért egy évi fogház és 1000 forint a maximum. A felsőbb bíróságok ritkán enyhítenek Ausztriában. De nálunk esetenként. Sőt éppen egy békésmegyei példára hivatkozhatunk. A csabai járásbíróság 400 koronára büntetett másfél esztendővel ezelőtt egy terheltet. A meggyalázó cselekmény tehát bizonyára nem volt hétköznapi. Ezt az Ítéletet 60 koronára szállitotta le a gyulai törvényszék. Magyarországon a bizonyítási eljárás is teljesen méltánytalan. A becsületsértő állítást jóformán a királyi ház tagjai és a női becsület ellen intézett támadás esetén nem szabad bizonyitani. Viszont, ha az állított tény jogerős ítéletben valódinak mondatott ki, akkor meg kell engedni a bizonyítást. Az önérzet ellen való hajszának szabadon eresztése ez a pont s jóformán büntetlenül kiabálhatok bárkire is: — Hová, vén tolvaj ? Ha járásbíróság elé viszi, itt menten előkerül a 263. §. és az ügyvédem be fogja mutatni az aktát, mely | szerint ellenfelemet diák korában szőlő| lopás miatt hat havi börtönre ítélték. | A mi ügyvédeink és jogászaink nem fogynak ki azoknak az anomáliáknak felsorolásából, amelyeket a járásbíróság elé tartozó becsületügyek enyhe bírósági kritikája teremtett. A mi bíróságaink disztingválnak a minősített és közönséges becsületsértés között. Pedig az egyik csak olyan drága és értékes lehet, mint a másik és ha a lengyelzoltánok megérdemlik a három hónapi fogházat, miért nem érdemelnének súlyosabb pénzbüntetést a | járásbíróságok vitézkéi? A budapesti esküdtszék törvénytalkalmazó biróság ítéletének arra kell intenie törvényhozóinkat, hogy a járásbíróságok elé tartozó becsületügyek büntető paragrafusait is szigorítsák, Mert se nem igazságos, sem méltányos, hogy enyhébben büntessék azt, aki ezer ember előtt gazemberez le engem, mint azt, aki egy 150 példányban megjelenő sajtóorgánumban fogja reám azt, hogy tolvaj vagyok. A gyulavidéki vasút ügye. Megtörténik az átvétel. Esnek a részvények. , Ujabb híreket hallunk a csőd előtt álló gyulavidéki helyiérdekű vasútról, amely hónapok óta nagy válsággal küzd. Ismeretes, hogy ez a keskenyvágányu már kezdettől fogva pénzzavarokkai küzd Azok, akik eleintén ügyeit intézték, meggondolatlanul sokkal több és nagyobb kiadásokba bocsájtkoztak, semmint ahogy ezt megengedte volna a rendelkezésre álló tőke. Ez a bölcs körültekintés végezetül oda vezetett, hogy háromszor akkora tőkét igényelt az üzem fentartása, mint amennyivel megteremthették az egész vasutat. Szakértők szerint mindjárt az építkezésnél sem ártott volna a takarékosság. Példát lehetett volna itt venni az Arad-csanádi vasutaktól. A gyulavidéki kivétel nélkül kőépületeket építtetett. Az Arad-csanádi ellenben megelégedett a kezdet kezdetén egyszerűen faépületekkel, amelyeket csak akkor cserélt föl, amidőn már kifizette adósságait s az üzleti nyereség nagy részét befektetésekre fordította, nem tévén ezzel lehetetlenné azt, hogy a részvényesek is tisztességes anyagi haszonhoz jussanak. Ugyanezek a szakértők, akik feltétlenül indifferens területről szemlélik a gyulavidéki keskenyvágányu vasút vergődését, lelkiismeretlennek mondják a műszaki vezetőknek felületességét is. Tájékozatlan emberek állottak a vasút élére. Mondva csinált nagyságok, akikről,, azt hirdették, hogy „nagy szaktekintélyek" s később k tült, hogy ők is szenvedve tűrik a róluk szárnyrakelt dicshimnuszokat, mert a tekintélyhez annyi közük van, mint a söprünek a szószékhez. Igy aztán nem csodálkozhatik senki azon, hogy a kis vasút helyzete napról-napra súlyosabbá lett s ma már odáig jutott, hogy 900.000 koronás adóssággal kell megküzdenie. Irtuk, hogy ebben a kétségbeejtő helyzetben a vásut az államhoz fordult s felajánlotta az átvételt. A kereskedelmi minisztériumban nem fogadták nagy rokonszenvvel ezt a közeledést, mert egy mindössze 50 kilóméteres vasútvonaltól nagy jövőt senki se várjon. A minisztériumnak véleménye azonban feltűnő módon megváltozott, amikor közbelépett József főherceg s tanácsosnak javasolta ő is az átvételt. József főherceg ugyanis nagy részvényese a vasútnak. Ez a körülmény pedig indokolttá teszi az ő közbelépését, nemcsak erkölcsi, hanem anyagi szempontokból is. Ebben az ügyben már több értekezlet tartatott. Mindannyit a kereskedelmi minisztérium hivta össze. Végleges megállapodás azonban egyik értekezleten sem történt, mert az állam, József főherceg közbenjárása ellenére is, félőn kezelte ezt az ügyet. Legutóbb Békésmegyei Közlöny tárcája. A b ű n. Kit vétke rabbilincsbe ver Örökké rab marad. Szörnyű megtorlást követel Egy gyenge pillanat. . . Eredjetek, betelt a vég, Utamra hagyjatok. Ereszszetek, lelkem sötét, A bűn vagyok. Hiába már a küzdelem, Eloszlott a remény. Örök ború a végzetem, Mely árnyként jő felém .. . Éltem egén egy napsugár Mosolya sem ragyog — Az óra hí, az óra vár, A bűn vagyok ! Szilágyi Ferenc. Tudományos apróságok. Egy történelem előtti város. A Kréta-szigeten végzett ásatások legújabban igen sok kincset hoztak napfényre a görög műveltség legősibb korszakából. Nemrégiben ásta ki Evansz Knoszosz városát, most pedig a sziget északnyugati partján fedeztek fel egy várost a történelem előtti korszakból. Káneától mintegy húsz mértföldnyire s a káneai öböltől három mértföldnyire, termékeny, egy négyzetmórtföld területű síkság fekszik, amelynek határa északon a tengerpart, nyugaton a kis Tavromitesz-patak, keleten Maleme falu. Talaja, mely csak néhány méternyire emelkedik ki a tenger színe fölött, dél felé lankásan emelkedik ós dombsorozatba megy át; egy-egy domb körülbelül hatvan méter magas. Ezen a síkságon, mint a vidék lakói jól tudják, többször ástak már ki ó-kori leleteket, sírköveket, falat, edényt, porcellánt. A síkság délkeleti részének ezért a Paleochora (régi város) nevet adták. Az archeologusok eleddig azonban még elhanyagolták ezt a tájat Most néhány hónapja két vincellér az egyik dombon egy nagy, négyszögű követ fedezett fel. A vizsgálat kiderítette, hogy ez a kő egy boltozatos helyiségnek volt a teteje, még pedig egy halottas kamrának, amilyent Spártában és az attikai Meniszben már sokat ástak ki. A négyszögű kripta lent volt egészen a földben; hossza ötödfél, szélessége négy, boltozata pedig öt méter magas. A kripta alsó falát lyukacsos kőből faragták ki, aminőt azon a vidéken nem lehet találni, tehát bizonyosan tengeren szállították oda. E kőkockák hat sorban álltak egymás mellett s a hézagokat nem cementtel, hanem apró, kerek kavicscsal töltötték ki. Pallója mészszel rögzített vaslemez. Boltozata tizenegy sor tömbből áll, melyek fokozatosan szűkülnek ós az a kőkocka zárta be, amelyet a vincellérek találtak meg. Két részből áll ez a helyiség: a toloszból, melynek bejárata az északi oldalon van és egy átriumból, amely még tele van földdel. Az ajtónyitás két méter magas ós egy ós fél méter széles ós jó mély is a fal vastagsága miatt. Az ajtó alsó szélét három durván csiszolt vaslemez alkotta, felső része pedig két gyönyörű márványtáblával van befödve. Találtak ebben a kriptában hat emberi csontvázat, fejjel mind északnak fordulva, azonkívül néhány vázát, egy. darab kék krétát, meg egy rakás fa szenet. Egyik csontváz a sírbolt közepén feküdt, kettő az egyik sarokban, a többi három a többi sarokban. E fölfedezésből azt sejtik a tudósok, hogy itt több épület is van a mikénei korszakból, azon a halmon pedig, ahol ezt a sírboltot találták, egy akropolisz (fellegvár) volt s ennek lábánál terült el a város. Már találgatták is a történelem előtti város nevét. Pliniusz és Vergiliusz némely adata szerint, ugy vélik, hogy Pergamosz feküdt ezen a síkságon, amely várost, a monda szerint, Agamennon alapította, mikor Trójából visszatért. A találmányok muzeuma. Van az Egyesült-Államokban, Washingtonban egy igen érdekes muzeum, amelyben ki vannak állítva az összes amerikai találmányok mintái, szabadalmi levelükkel együtt. Néhány év óta ugyanis kötelesek a feltalálók találmányaik mintáit benyújtani a szabadalom elnyerhetése végett. Ennek a gyűjteménynek nevezetes darabja az a hajó, amelyet Lincoln el nök talált fel. A hajó oldalán vízhatlan szövetből készült zsákok vannak, hogy a szerencsétlenség esetén, levegővel megtöltve, megóvják a hajót az elmerüléstől. Egy másik elnök : Jefferson találta fel a háromlábú székké átalakítható sótabotot, egy praktikus levélmásolót ós egy kitűnő ekét. Jellemző találmány a mérges gázzal impregnált ernyő és a mérgezett művirág, amelyet gyümölcsösben használtak — ós Kaliforniában ma is használnak — a káros rovarok irtására. Nők is vannak a föltalálók között. Például: női találmány az a hengeralaku fémháló, melynek célja a csecsemőt megvédeni a szúnyogoktól ; egy időjelző karperec (magyar nő találmánya, nóvszerint Zala Lili), mely bizonyos kivánt órában összeszorítja viselőjének csuklóját és esetleg eszébe is juttat valamit; egy tojásfőző-íábas, melynek elmés szerkezete kiemeli a tojást a forró vízből, ha már keményre főtt. Viszont férfi találta ki a magától ringó (automatikus) bölcsőt, mely óraszerkezettel is el van látva és nem kis munkaidőt takarít meg az anya számára. Van aztán ott egy olyan ágy, mely az alvót nemcsak felébreszti egy csengőkészülékkel, hanem földhöz is vágja; egy orvosok számára való villamoslámpa, melylyel a gyomor belsejét lehet megvizsgálni ós sok más hasznos ós ötletes, vagy különc találmány. Ezek közül legfurcsább az a kétéltű alkotás, melyet egy harcias ember eszelhetett ki. Ez ugyanis egy hadihajó, melyet ki lehet húzni a szárazra s akkor erőddé alakitható át. A gondolat talán nem rossz, de ugy látszik, ez a találmány a gyakorlatban nem vált be. Gombatenyésztő hangyák. Mig az ember minden tudománya és erőlködése mellett sem jutott odáig, hogy tetszés szerinti mennyiségben tenyészszen ehető gombát, van agy hangyafaj, mely megelőzte az embert e probléma megoldásában. Ez a hangyafaj nem nálunk, hanem Dél-Amerikában él. Beit zoologus már 1874-ben észrevette, hogy e hangyabolyok körül egész gombatelepek vannak; most pedig egy német természettudós, Möller, határozottan megállap totta, hogy ezeket a gombákat a hangyák tenyésztik a saját táplálkozásukra. A miceliumok rostjai előbb zöldek, vagy barnák, majd narancsszinüek s akkor eszi meg a hangya.