Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-05-07 / 37. szám

186 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1908. április 12. május elsején értekeztek ebben az ügyben. Vármegyénket ez alkalommal is Ambrus Sándor alispán és Daimel Sándor főjegyző képviselték. Most aztán végleges megállapodás történt az átvétel módozataira vonatkozólag s hihető, hogy az átvétel junius hó közepéig meg is történik. Ez a fordulat minden esetre a legkedvezőbb, amire a Gyulavidéki Vasút számithatott. Ámde még ez sem akadályozhatta meg azt, hogy a bizalmatlanság ne nőjjön napról-napra e vállalat iránt. A részvényesek tömegesen adnak tul részvényeiken 80—100 koronáért, de még olcsóbban is. Mindazonáltal hisszük és reméljük, hogy az állami kezelés segiteni fog a keskenyvágányu vasúton, amelynek fentartására és üzemére a csabai osztálymérnökség fog feiügyelni. Batthyány Tivadar gróf levele. A kormány és az iparosok. Egy csabai szabómester buzgo'lkodása. Ritkán tapasztalhat a közéleti események szemlélője olyan SZÍVÓS buzgóságot, melylyel egy békésmegyei szabómester munkálja a köznek és az iparososztálynak érdekeit. Ez a buzgólkodás eleddig abban nyilvánult, hogy az a derék iparos, akiről szót ejtünk, nagy érdeklődéssel és lelkesedéssel csatlakozott mindazon törekvések harcosai közé, amely törekvéseknek intenciója az volt, hogy az iparososztály érdekeit előmozdítsák. Ez az iparospolgártársunk H i 11 ó Mátyás, aki ujabban az iparos-nyugdijegyesület megteremtésének eszméjét vetette föl s e tárgyban érintkezésbe is lépett gróf Batthyány Tivadarral. Az iparos-nyugdij-egyesület országos jellegű volna s ügyeit az állam kezelné. A befizetés progresszív alapon történnék. Az adókulcs később határoztatnék meg és pedig mindazon követelményeknek figyelemben tartásával, amelyek biztosítanák a megkívánt alap nagyságát. Magyarországnak ez idő szerint több mint 467.000 önálló iparosa van. Olyan anyag ez, amelynek jövendőjéről és aggságának biztosításáról gondoskodni mindenképpen érdemes. Ezeknek az iparosoknak több mint kétharmad része vagyontalan, szegény emberek, akik rettegve félik az aggság napjait, amikor nem tudnak majd többé a kellő frissességgel dolgozni s igy megélhetésük sem lesz kellőképpen biztosítva. Senki mást, mint ezt a tisztes polgári osztályt becsülné meg a társadalom, ha a fölvetett eszmét állandó érdeklődéssel a napi aktualitások szőnyegén tartja és magát az ipart becsülné meg az állam, ha szükségét látná annak, hogy ezt*a nagy horderejű és fontos eszmét a megvalósítás révébe segítené. Hilló Mátyás mindent megtett, amit az ügy érdekében helyénvalónak látott. Privát levélben gróf Batthyány Tivadarral is ismertette eszméjét és arra kérte őt, hogy indítson ez ügyben országos akciót. Batthyány ezekben válaszolt a levélre: Igen tisztelt Hilló ur! Naponként oly tömegével kapom a leveleket, hogy a legjobb akarat mellett sem vagyok képes azokra rövidesen éa behatóan válaszolni, mert hisz a levelezésen felül még reggeltől estig ezer egyéb a teendőm. Ami már most nagybecsű levelének tartalmát illeti, ugy én mindenek előtt teljesen osztom abbeli fölfogását, hogy éppen magyar nemzeti szempontból rendkívül fontos, hogy a derék és mindenkor hazafias kisipari osztályt támogassuk. — E tekintetben, mondhatom, Kossuth Ferenc át van hatva a fenti tétel igazságától, sőt ő tényleg mindent megtesz arra, hogy a kisipart támogassa. Az egyik dolog tehát, hogy a kisipart támogassuk s azt nemcsak föntartani, hanem megerősíteni igyekszünk. Egészen bizonyos, hogy a kereskedelmi minisztérium van hivatva arra, hogy a kisipar erősítését előmozdítsa Én, mint egyszerű képviselő, a legjobb akarat mellett sein tehetek egyebet, minthogy ebben az irányban a miniszter urat és munkatársait a minisztériumban j folyton buzdítsam. Ami a kisiparosok nyugdíjellátását ; illeti, ugy megvallom, ebben is egyetértek önnel. Gondoskodni kell arról, hogy a kisiparos abban az időben, amidőn munkaképtelenné válott, nyugellátásban részesülhessen. Ez természetesen csak ugy kivihető, ha a kisiparosok maguk kívánják a nyugdíjintézmény létesítését. A kormány és törvényhozás csak akkor intézkedhetik, ha ezen kérelem a kisiparosok köréből kiinduló országos mozgalom által követeltetik. Ezért arra kellene törekedniök, hogy egy ilyen mozgalom meginduljon s e céíra az ipartestületeket kellene felhasználnia. Őszintén megvallom, hogy én máris annyira tul vagyok halmozva munkával, hogy egy ilyen agitáció megindítására vagy vezetésére idő hiányában képes nem vagyok. Ha azonban egy ilyen mozgalom országszerte megindult, akkor készséggel vagyok arra haj'andó, hogy ezen mozgalomnak a törvényhozás termében visszhangot adjak. Megjegyzem különben, hogy van itt Budapesten egy hazafias alapon szervezett munkás-nyugdijegyesület, a mely a tagoknak akkor, amidőn munkaképtelanné válnak, elég szép nyugdijat ad. Ha jól emlékszem, közel 60.0C0 tagja van ezen egyesületnek, amely máris vagy 3,000.000 korona vagyon felett rendelkezik. Kérdem, nem lehetne-a a kérdést ugy megoldani, hogy előzetes megállapodás alapján a kisiparosok maguk is ezen már létező és megerősödött intézménybe fizetnénak be. Végül értesítem, hogy ha egyszer Budapestra jönne, szívesen fogom fogadni és nagyon fogok örülni egy derék magyar iparossal értekezhetni. Csupán arra kérem, hogy mielőtt Budapestre jönne, értesítsen engem jól előre, mert miként már fennebb említettem, sokoldalulag vagyok elfoglalva s igy nem könnyű nekem még csak egy percet is váratlanul jövő vendégnek szakitanom. Szívélyes üdvözlettel készséges hive Batthyány Tivadar. Batthyány Tivadar grófnak soraiból azt a kötelességet kell tehát kiol. vasniok az ipartestületeknek, hogy ők, mint erkölcsi testületek, vegyék kezükbe Hilló Mátyás eszméjét. A csabai ipartestületnek módjában is állana ez, mert Hilló e tárgyban beadványt intézett a testülethez, de jóllehet, hogy ez a beadvány már hónapok óta az aktacsomók között hever, még nem jutott eszébe senkinek, hogy érdemben is foglalkozzék azzal. Pedig ez az ügy mindenesetre van olyan fontosságú, mint az üres átiratok előterjesztése és ismertetése. A békésmegyei jegyzők ügyeiből. — Mennyi a nyugdíjalap vagyona ? — Nyugdíj folyósítások. — Mennyit kell a jövő évben fizetni. — Szabályrendelet-módosítások. — A segédjegyzők felvétele. — Békésvármegye törvényhatóságának jegyzői nyugdijválasztmánya a közelmúlt napokban ülést tartott, amelyen Ambrus Sándor alispán elnökölt. A választmány tagjai közül megjelentek: A s z a 1 a y Gyula, P e t n e h á z i Ferenc, Korosy László, K o 1 o z s y Endre, P a p p Károly, Torkos Kálmán főjegyzők, továbbá dr. D a i m e 1 Sándor vármegyei főjegyző és Kiss László vármegyei tb. főjegyző, mint előadó. A választmány mindenekelőtt a jegyzői nyugdijalap mult évi számadásával foglalkozott. E zárszámadás szerint az elmúlt év végén 316,614 korona volt a tiszta vagyon. A maradvány pedig Möller üveg alá tett ilyen hangyákat s több napig nem adott nekik enni. Majd megkínálta őket falevéllel, melyet a boly mellől szedett, de a kiéhezett állatok hozzá sem nyúltak. Végre a hangyabolyból vett miceliumot adott nekik, amit mohón felfaltak. Világos tehát, hogy ez a szokásos és kedvelt táplálékuk. Énnek a tenyésztése azonban eléggé bonyolult. Leveleket apró golyókká sodornak, belegyurva a gombasejteket is, a melyeket raktáron tartanak. E golyókat.kirakják a hangyaboly közé s másnapra már kicsiráznak. Az ily módon tenyésztett gomba rohamosan fejlődik. A micelium egészen tiszta, nincs rajta penész sem ártalmas mikroba. Geologiai leletek Párisban. Évek óta folyik Párisban nagy buzgalommal a földalatti villamos kiépítése. E munkálatok közben érdekes leletekre bukkantak. Igy tavaly kiásták Páris bölcsőjének, Lutetia városának falait. Mostanában pedig találtak egy mamuth agyarat, a melynek átmérője 15 centiméter és egy cápafogat, még pedig mind a kettőt az Opera-negyedben, a Boulevard des Capucines tájékán. A tudósok megállapították, hogy e leletek a tertiaire-korszakból származnak s arra következtetnek, hogy Páris boulevardja alatt, — mint Franciaország több más vidékén is, — érdekes geologiai rétegek lehetnek. A divat. Gyakran halljuk felvetni a kérdést, vájjon ki csinálja a divatot ? Kinek az agyában születnek meg azok a formák, melyek a viselőjük Ízléstelensége folytán gyakran képtelenségekké fajulnak ? Természetesen a nőt vádolják egy-egy divatnak a megtermtésével és őt teszik felelőssé érte akár szép, akár csúnya. No hát engedjék meg kijelentenünk, hogy ez az állítás csak részben állhat meg. Mi tudjuk, hogy a divatot a szabók teremtik és a nők csak terjesztik. A kétkedők tegyék meg azt, amit mi megteszünk. Az idény beálltával járják végig az előkelő szabók műtermeit s meg fogják látni, milyen tengersok csodabogarat eszelnek ki a tervezők itthon és idegenben. Igaz, hogy ha kedvelőre nem talál egy-egy ilyen csodabogár, szépen megmarad raktáron eredetiségnek, tanulságnak. De ha ellenben akad kedvelője, még pedig az úgynevezett divathölgyek közül, akkor hamarosan akad utánrendelő is és mihamar divattá lesz, felvétve, hogy nem nagyon borsós az ára. A fővárosban lakó nőnek mindenesetre megvan az előnye, hogy van miben válogatnia és nincs egy-két jobb szabó kónyekedvének kiszolgáltatva, mint kisebb városban, ahol néha ugy járnak a hölgyek, mintha egyenruhájuk volna, mert formára majd mind egyforma. A vidéki szabó ritkán tervez; annak van egy-két modellruhája és a melyik jobban sikerül, az lesz divatossá ós A-né, B-né, C-né stb. ruhája legfeljebb ha színben különbözik egymástól, mert leggyakrabban még a disz is ugyanaz. A bajon csak ugy segíthetünk, ha divatlapot járatnak, maguk is tanulmányozzák a divatot ós maguk adják elő a szabójuknak, hogy mit, hogyan akarnak. Aztán még fontos megállapítani azt is, hogy kinek mi illik ós szükség szerint a kellő változtatások. Nézzük például a most divatos tunikaformát: feltótlenül csak karcsú, sugártermetre illik ós sehogy sem kedvez az alacsony termetüeknek, Még valamennyire tűrhető, ha olyan hosszú, hogy majdnem leér a szoknya aljáig. De az elől kikerekített, hátrafelé hosszabbodó tunika, a milyet a legújabb mintatormákon láthatunk, csak a nagyon magas termetüeknek ajánlható. A derék- ós bluztormának a divat még nagyobb szabadságot biztosított, mint a szoknyának. A nagyon sugár és nagyon telt formájúaknak el kellene kerülniök a sima derekat s az ingblúzt. Az előbbiek gazdagon diszittessók derekukat, az utóbbiak kevéssé, mert a teltebb formájúaknak nagyon téves az a felfogásuk, hogy nekik nem kell semmi disz, mert hiszen épp ez az, ami valamennyit elföd a fölöslegből. Nem kis nehézséget ad még a legjobb szabónak ós a bordürszövetnek helyes feldolgozása. Sok modell nagyon sok olyan anyagot kiván, melyet nem lehet egészen felhasználni. Különösen áll ez a keskenyebb mosószövetekre. Itt aztán mindenfélét ki kell az ügyes szabónak eszelnie, hogy megküzdjön a keskeny szövettel. Nagyon szép hatást lehet elérni, ha az egyszínű, áttetsző felsőszövetet kockás, illetve apró mintás lágy selyemmel béleljük, mely szerényen átlátszik a felsőszöveten. Egyik kölönös kinövése az idei divatnak, mely talán nem fog elterjedni, vagy legalábbis általánossá válni, a harangszoknyának variációja olytormán, hogy elől a középen gyengén fel van ráncolva, a keresztráncok leérnek a térdig, de sokszor a szoknya aljáig és itt aztán olyan redőzetet képeznek, mely a nagyobb léptekkel való járást lehetetlenné teszi. Igaz, hogy nőnél kecsesebb, ha nem lép nagyokat, de mégis kellemetlen az a tudat, hogy az ember valamennyire akadályozva legyen a ! 2710 koronát tett ki, ami örvendetes szolgált. Ezt követőleg több elhunyt tag özvegyének ós árváinak nyugdijat, illetve neveltetési járulékot folyositott a választmány. D a n k Ferenc elhunyt gerlai jegyző özvegye évi 600 koronát, özv. Kovács Albertné (Körösladány) gyermekneveltetési járulékkal együtt évi 1220 korona, Mucsi Mihályné (Mezőberény) gyermekneveltetési járulékkal együtt 1440 koronát kap. Mucsinénak hat kiskorú gyermeke van s ezért azt javasolja a választmány a törvényhatóságnak, hogy nyugdiját 224 koronával emelje föl. Hoffmann Ferencné kérte, hogy néhai férjének 216 koronányi nyugdíjhátralékát 24 hónap alatt engedjék befizetni. A választmány pártolólag terjeszti közgyűlés elé a kérést. Tárgyalta és elfogadta ezután a választmány a számvevőségnek azon kimutatását, amely arra vonatkozik, hogy mennyit kell befizetniök 1908. évben a tagoknak. E kimutatás végösszege 5996 korona. Ezt a kimutatást most közszemlére teszik ki, hogy az érdekeltek megtehessék arra észrevételeiket. A békésmegyei községjegyzők egyesületének elnöksége beterjesztette azon egyesületi közgyűlési határozatot, melyben a nyugdij-szabályrendelet egyes tételeinek'megváltoztatását látják szükségesnek a községjegyzők. E módosítások egyike az volna, hogy az özvegyi nyugdij minimuma 1600 koronának 50 százalékában, a gyermekneveltetési járulék pedig a mostani 160 korona helyett 200 koronában állapíttatnék meg. Azt is kívánta ez a határozat, hogy a választmánynak 6 községi-jegyző tagját ezután ne a vármegye, hanem az egyesület küldje ki s végül, hogy a teljes nyugdij már 35 évi szolgálat után folyósitassék. A választmány pártolólag terjeszti a törvényhatóság elé ezt a kérelmet s csupán a tagküldés kérdésében precizirozta álláspontját akkép, hogy a tagokat ezután is a törvényhatóság küldje ki, de az egyesület véleményének meghallgatásával. Végül igen fontos tárgya volt az ülésnek a segédjegyzők felvételének kérdése. Ezt az ügyet teljesen előkészítette már a választmány s a májusi törvényhatósági közgyűlés már érdemben is letárgyalhatja azt V e r s é n y i Elemér segédjegyző kérelme folytán ezúttal kimondotta a választmány azt is, hogy szabályrendelet-módosítással fikszirozni j fogja a felvétel módozatait s olyan tagot ' nem vesznek fel többé az egyesületbe, aki vagy valamely városi, vagy községi nyugdijeg.yletnek is tagja. Munkásházak Békésmegyében. Az uj, nagyon megszűkült selyemszoknyákat alól vagy 30 cm. magasságban posztóval bélelik, miáltal gyönyörű, lágy redőzetre tesznek szert. Egyszóval, mégis csak hálásak lehetünk a szabóinknak, mindig kieszelnek valamit, ami szép is, tetszetős is. És ha megesik, hogy túloznak, rajtunk áll, hogy ezen javítsunk, ezt megakadályozzuk, D. ü. Bizottsági ülés. Megkezdik az építkezéseket. Kedden délelőtt 10 órakor tartotta meg a törvényhatóság által kiküldött munkásház-bizottság azon ülését, amely a mult napokról elmaradt. Az ülés elnöke Ambrus Sándor alispán volt s rajta kivül jelen voltak még: Z ö 1 d y Géza dr., P e r s z i n a Alfréd, Áchim Gusztáv és Kiss László előadó. A munhásház-bizottság összehívását az a körülmény tette szükségessé, hogy a terveket megismerjék ós felülvizsgálják s hogy az államépitészeti hivatal főmérnöke, P e r s z i n a Alfréd, bemutassa a költségvetést is. Ismeretes, hogy Ambrus Sándor alispán kezdeményezésére vármegyénk törvényhatósági bizottsága 500 békósmegyei munkásház felépítését határozta el s erre a célra 500.000 koronás kölcsönnek felvétele mondatott ki. Az 500 munkásház közül azonban ez évben csak 100-nak felépítése mondatott ki, mert vármegyénk községei közül csak Gádoros, Nagyszénás, Orosháza ós Bókéssámson elöljáróságának sikerült eddig megállapodásra jutni a szükséges háztelkek tekintetóben. Azon módozatok, amelyeknek betartása és teljesítése a munkást abba a helyzetbe juttatják, hogy legrosszabb esetben 20 óv multán a háznak tulajdonosa lehessen, a leghumánusabbak és legkedvezőbbek. Az államépitészeti hivatal tervei szerint 976 koronába kerülne egy munkásház. De ha a kerítést és a kutakat a törvényhatóság csináltatja, ami különösen azért mutatkozik helyénvalónak, hogy a házaknak egyforma külsejük legyen, akkor az épület 1100—1200 koronába kerül. Ezt az ösz-