Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-12 / 30. szám

Békéscsaba, 1008 április 19. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 125 Ujabb teher a Gyulavidéki Vasút büdzséjében. Százezer, vagy 12.000 korona Tanácskozás a minisztériumban. Újból súlyos pénzügyi kérdés előtt áll a Gyulavidéki Helyiérdekű Yasut. Ennek a jobb sorsra érdemesült vasutvállalatnak évkönyvéből alig olvashatunk ki mást, mint eredménytelen kísérletezéseket, amelyek bár a biztató siker reményében tétettek meg — mégse elégítették ki a várakozásokat. Olyan ez vállalat, mintha egyszerre sok balkezes ember intézné az ügyeit. Kiépülnek az eléggé forgalmas vonalak anélkül, hogy forgalmuk hasznot biztositana. Rendelnek egy csomó waggont anélkül, hogy azok hoznának s ne szállítanának el pénzt a vállalattól. Minden kisérlet, minden fáradozás hiábavalónak bizonyul, amit e kis vasút érdekében helyénvalónak látnak kifejteni. A kudarc és deficit egyenes arányban nőnek minden lépésnél, bár elvitathatlan, hogy ez a vasút külömb jövendő elé is néz. Most újból egy „előre nem látott kiadás" okoz horribilis veszteséget ennél a vállalatnál. Ez a kiadás pedig a tüztársaság megállapításával függ össze. A törvény előirja ugyanis, hogy a vasutvágányoktól milyen távolságokra kell feküdniök az épületeknek. Ez a rendelkezés tűzbiztonsági szempontból szükséges és betartása felett kiválóan őrködnek A vasutvonalak építésénél különös figyelemmel kell lenni e rendelkezésre s vagy ugy épitik a síneket, hogy a kellő távolság mindenütt betartassék, vagy pedig köteles a vasutvállalat a saját költségén befödetni azokat a zsindely és nádfedelü épületeket, melyek e tűztávolságon be.ül esnek. Bizonyos esetekben le is szállíthatják illetékes forumok ezt a távolságot, de ez sok bajjal s terepszemlével jár. A gyulavidéki vasút mentén most tarlották meg a tárgyalást és a szemlét. Ez alkalommal rendkívül sok kérelem és kívánság lett előterjesztve. A vasutat nem lehetett ugy építeni, hogy a tűztávolság mindenütt betartott legyen s ezért sok épületet kellene cseréptetővel befedetni a vasútnak. Igen ám, de a vállalat ma is fedezetlen hiánynyal küzd. Ez a kérdés pedig nem jelent kevesebb, mint 100 000 korona kiadást. Honnan vegye ezt a vállalat? A részvényesek máris elégeA kegyelmes uron indulat vett erőt ekkora szemtelenség láttára és utána kiáltott: — Hátra arc ! Vissza! Erre a kommandóra visszafordult Stiglincz Gábor és szemével kíváncsian kereste, hol van az, aki utána kiáltott. Ugy tekintgetett jobbra, balra, mint ahogyan a rövidlátók szoktak. Nagysokára mégis észrevette a hadtestparancsnokot Odaállott elébe és katonásan tisztelgett: — Kegyelmes ur, jelentem alásan, rövidlátó vagyok és ezért bocsánatot kérek, hogy nem vettem észre. A hadtestparancsnok erre kifakadt: — Ennyire rövidlátó ? Hallatlan, mit mívelnek ezek a doktorok, hogy még ilyen vakot bevesznek katonának. Reggel jelentkezzék nálam rapportra! — Igenis, kegyelmes ur. Kapitány ur Komorovcsák magánkívül volt, mikor meghallotta, mi történt megint az önkéntessel. Megátkozta még azt is, aki az önkéntességet kieszelte, másrészt azonban reménykedett, hogy valahára megszabadul tőle, mert olyan bizonyos, mini a kétszer kettő, hogy garnizon-áristomba kerül. Nem került oda. A kegyelmes ur másnap reggel rapporton lehordotta a főtörzsorvost, amiért vak embert is bevesznek katonának, hogy önkéntes Stiglinczet azonnal kergessék haza, hiszen egészen vak az istenadta! A főtörzsorvos erre megállapította a diagnózist. Kimondotta, hogy önkéntes Stiglinc annyira rövidlátó, hogy katonai szolgálattételre alkalmat'an. Igy szabadult meg a katonaságtól Stiglincz Gábor. Mikor elbúcsúzott kapitány ur Komorovcsák imára kulcsolta kezét és ugy mondotta : — Hála az Istennek, hogy ettől az j embertől valahára megszabadultam 1 detlenkednek az üzleti „eredmény" kecsegtető adatai miatt. Ha még ez a 100.000 korona is szaporítja a kiadást, akkor veszedelmesen közeledni fog e vállalat a csőd örvényéhez. Éppez ezért kötelezte magát a vasút, hogy mozdonj'eit nyersolaj-motorokká fogja átalakíttatni, ami aránylag sokkal olcsóbb s csak 12.000 koronába kerülne, S z é c h y Károly miniszteri kiküldött tudomásul vette ezt a bejelentést, de meghagyta, a mozdonyoknak átalakításáig is csak kokszszal szabad füteniök. Amíg itt ujabb pénzügyi nehézségek veszélyeztetik a Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút fennállását, addig a minisztériumban a vasút állami kezelésbe való vételének kérdésén tanácskoznak. E tanácskozások pénteken 'kezdődtek meg s tegnap is tartottak. Vármegyénket Ambrus Sándor alispán, József főherceg érdekeit pedig K o k a s jószágfelügyelő képviselte a tanácskozásokon, amelyeken nem nyert még teljes befejezést a kérdés, de az már is bizonyosra vehető, hogy az állam átveszi a kis helyiérdeküt, mert József főherceg is — érdekelve van ez ügyben . . . A csabai képviselőtestületből. Esküdtválasztás. — A nép elégedett. — A villamos-telep bevétele. — Nem alakítják j át a »Fiumét*. — A tűzrendészet reformálása. — Apróbb ügyek. Amit régen nem irhattunk, azt most örömmel rögzítjük ide. A békéscsabai képviselőteslülnek legutóbbi közgyűlésén a személyeskedésnek és durvaságnak legkisebb megnyilvánulását sem figyeltük meg. Minden felszólalás szorosan az ügy lényegére vonatkozott s meggyőződhettek ezúttal a szélsőségek kedvelői is, hogy sokkal simábban, gyorsabban, mélyrehatóbban és üdvösebben intézhetik a közügyeket, mint a személyeskedő oktalankodással, amely csak ellenszenvet és visszatetszést szül s a köz rovására megy. Jól esett hallanunk a tárgyilagos felszólalásokat s jól esett konstatálnunk, hogy íme párt és személyre tekintet nélkül a városatyák egyet érthetnek mindig oly kérdésekben, melyek a polgárság összeségének érdekeit érintik. Utóbb vajmi ritka jelenség volt ez eleddig a csabai képviselőtestületben. A közgyűlés békés hangulatára következtetni lehetett az előjelekből. Áchim L. Andrásék kedélyesen elbeszélgettek a folyosón az ellenpárt híveivel anélkül, hogy a régi gyűlölködésre emlékeztetett volna ez a párbeszéd. Aztán mikor megválasztotta a „nép" a két uj esküdtet s a közgyűlést az elnöklő főszolgabíró berekesztette, a legszélsőbb elvek hirdetőinek széksoraiból fölhangzott a kiáltás : — Éljen az elnök ! Nagyobb s hevesebb vita csak a „Fiume" átalakításának kérdésénél tette zajossá a közgyűlési termet. Ennél az ügynél Fáy Samu dr. csinálta a hangulatot és pedig oly sikerülten, hogy megnyerte a többséget saját álláspontjának támogatására. Hamar áthaladtak ezen az ügyön is minden baj nélkül s az apróbb kérdéseket gőzerővel tárgyalták le. A közgyűlés lefolyásának tükrét ebben a tudósításban találja meg az olvasó: Békéscsaba község képviselőtestü lete csütörtökön délelőtt választó- s ezt követőleg rendkívüli közgyűlést tartott. A választás elrendelését két, lemondás folytán megüresedett esküdti állás betöltése te'.te szükségessé. A két lemondott esküdt: Botyánszky Mihály és L a c z ó János még január 9-én beadta lomondását s S e i 1 e r főszolgabíró megtette nyomban a szükséges intézkedéseket. A két esküdti állás betöltésére mintegy 200, jobbára Achim-párti választópolgár gyűlt a községháza udvarára, akiket Seiler főbíró üdvözölt s felhívta őket, hogy a jelöltek közül válasszanak. Az I. kerület II. tizedében jelölve voltak ; Cser vénák György, GriecsF Pál és V a n d 1 i k K. Mátyás. Esküdtté Vandlik választatott meg. A II. tized I. kerületében jelölve voltak : M a c z á k János, C s i c s e 1 y Pál és A n d ó Mihály, kik közül Andót választotta esküdtté a polgárság. Andó a folytatólagos közgyűlésen letette az esküdt. Vandlik nem volt jelen. Ezután a Aálasztási eljárást bezárta a főbíró s átadta az elnöki széket Kovács Sz. Ádám bírónak, aki megnyitotta a rendkívüli közgyűlést. A tárgysorozat első pontjai lényegtelenek voltak s ezekről referádánk végén teszünk említést. Ehelyütt a villamos-telep mérlegének főbb adatait közöljük csupán. E mérleg szerint az elmúlt évi összes bevétele 87.270 koronát tett ki, melyből a haszon 7900 koronára rug. Ezt az összeget átírták a következő évre, értékcsökkenéseket és pótlások költségeit fedezendő. Egy rég vajúdó kérdés tárgyalása j következett ezután. Ez a kérdés a „Fiume" I átalakításának ügye volt s az e tárgyj ban megindult vita olyannyira széttagolta a lényeget s szedett részeire minden szedhetőt, hogy 5 perces szünetet is el kellelt rendelni. A „Fiume" vendéglő átalakítását elvben már kimondotta egy korábbi közgyűlés s a tervek elkészítésével Wagner József építészt meg is bízta. A tervek elkészültek s azokat be is terjesztette Wagner. Ezek szerint az átalakítás 90 000 koronába kerülne, de ebből 30.000 korona átalakitas nélkül is múlhatatlanul Szükséges javításokra fordíttatnék s igy dz eddigi bérlő csupán 60.000 korona után fizetne 3000 koronával nagyobb bérösszeget, amelyre különben is hajlandónak nyilatkozott. Ez a bértöbblet megfelel az épitési tőke 5 százalékának. AZ átalakítás folytán teljesen megvál toznék a homlokzat is. Az udvaron pedig egy téli kert és egy uj istálló építtetnék. Maga a kávéház is bővülne két kártyaszobával. A téli kertbe egy, a mostani éttermet átszelő, folyosó vezetne. Mindezzel az átalakítással teljesen modern vendéglő-helyisége volna Békéscsabának s a tanács belátván ezt a szükséget, azt proponálta, hogy a közgyűlés a bemutatott tervek alapján rendelje el az építkezést s adja bérbe az uj vendéglőt mai bérlőjének 3 esztendei bérmeghosszabbitással. Igen sokan voltak a közgyűlés tagjai között, akik már csak azért sem tartották elfogadh ttónak a javaslatot, mert véleményük szerint még nagyobb bérösszeget is kapna a község azon esetben, ha az átalakítás terveinek ismertetésével nyilvános pályázatot hirdetnek a vendéglőre. De voltak, akik azt is hangoztatták, hogy az ez idő szerinti bérlő valamilyen ürügygyei átadná a vendéglőt egy más bérlőnek, akit nem ismer a község s talán a polgárság sem kedvelne. Mindez a sok észrevétel nem jelentett volna fordulatot az ügyben, ha fel nem szólal Fáy Samu dr., s kifejezést nem ad aggályainak. Fáy Samu dr. kijelentette, hogy nem lehet egy véleményen a tanácscsal. Maga a tanács indokolta aképpen álláspontját a járásbirósági épület kérdésénél, hogy pénzügyi helyzetünk nem engedi meg az ilyen építkezést. Ha tehát ez az ok alapos, akkor legkevésbé bocsájtkozzunk a „Fiume" átalakításához hasonló építkezésekbe. De más szempontból sem lehet helyeselni a tanács javaslatát. Meg akar szavaztatni egy 90.0C3 koronás építkezést, anélkül, hogy a képviselőtestület minden egyes tagja ismerné a terveket. Furcsa az is, hogy már most, a jelenlegi bérlővel akarják megköttetni a szerződést. Az ilyen szállodáknak minden városban emelkedik a bére. Miért lenne éppen Csaba kivétel e tekintetben ? A polgárság érdekeit ott is szem előtt kell tartani, ahol anyagi károsodásról, vagy anyagi előnyökről van szó. Ájánlja, hogy adassanak ki a tervek egy bizottságnak, vagy pedig vétessék le ez a kérdés ez idő szerint a napirendről. Áchim L. András : Amit ő filléreivel megfizet, azt látni is akarja. Véleménye szerint ez a vendéglő megmaradhat még mai állapotában. Ugy tudja, hogy a tervek elkészítéséért külön díjazást adnak. Hát akkor miért van a községnek mérnöke? Hozzájárul Fáy Samu dr. javaslatához. Áchim Gusztáv: Személyes tapasztalatai alapján állítja, hogy a „Fiume"szálló egyes helyiségeinek mai állapotán segíteni kell és pedig nemcsak reparálással, mert annyiszor szétomlanának, akányszor tataroznák őket. A bérlőnek joga van követelni, hogy a nyári kerthelyiséget fölépítsék, újjáalakítsák, mert a mostani életveszélyes. 1 Ma még nem drága az átalakítás, de később mindenesetre drágább lesz. R e i s z Hermán : Szó sem lehet arról, hogy a képviselőtestület bérmeghosszabbitást adjon. Az építkezést mindenesetre ajánlja, mert mérvadó előtte a községi főmérnök véleménye. Hanem ő 6%-ot kérne a bérlőtől a "befektetett tőke után, béremelés cimén. Az átalakított épület bérbeadására pedig uj pályázat hirdetendő meg. W a 11 f i s c h Ferenc dr. és *S z eb e r é n y i Zs. Lajos oly értelemben szólottak, hogy várjanak még ezzel a kérdéssel a mai bérlet lejártáig (3 évig) és akkor uj pályázatot hirdessenek az átalakítandó épületre. Szeberényi annyi percentnek megállapítását javasolta béremelés fejében, amennyi kamatot a község a felveendő összeg után fizet majd. Fáy Samu dr. indítványára K ov á c s Sz. Ádám öt percre felfüggesztette a közgyűlést a tervek megtekintése céljából A gyűlés újbóli megnyitása után Kovács Sz. Ádám biró szólalt fel s jelentette ki, hogy a napokban négy esküdttel meglátogatták a „Fiume" udvarát s azt tapasztalták ők is, hogy valóban szükség van az építésre. Ezután névszerinti szavazással döntöttek a kérdésben. A szavazásban leadta voksát a biró is, mert az arány egyenlő volt. Igy aztán 21 szóval 20 szavazat ellenében kimondotta a képviselőtestület, hogy a kérdést ezidőszerint leveszi a napirendről, de utasította a tanácsot, hogy 1910. évben megint közgyűlés elé terjessze azt. A tűzrendészet ügye foglalkoztatta ezt követőleg a közgyűlést W i 1 i m István tűzoltó-főparancsnok ugyanis javaslatot tett a közgyűlés elé a tűzrendészet reformálása kérdésében. Ez a javaslat egyelőre csak a tűzoltók létszámára vonatkozott s igy ezt a nagy és fontos kérdést teljesen meg nem oldotta, de el kell ismernünk, hogy egy lépéssel előbbre jutottunk most is. Wilim a külső tűzoltók megszüntetését s helyettük a belső tűzoltók létszámának 21 főre való szaporítását inditvá nyozta. Ezzel szemben R e i s z Hermann amellett érvelt, hogy az önkéntes tűzoltói intézményt kellene fejleszteni és anyagilag is támogatni. Többeknek hozzászólása után a közgyűlés W i 1 i m javaslatát tette magáévá. R a j k y István ós társai panasszal támadták meg a képviselőtestületnek és törvényhatóságnak azon határozatait, melyekkel nem teljesítették abbeli kérelmüket, hogy a vadászati jövedelemből részesítsék őket is. A panasznak részben helyet adott a közigazgatási bíróság, amit a közgyűlés tudomásul vett. — Medovarszky Mátyás segélyért folyamodott a községhez, de a közgyűlés elutasította kérelmével. — Kimondotta végül a közgyűlés, hogy a segéd- és kezelőszemélyzetnek lakbért fog adni. Hogyan hirdetnek Tótkomlóson ? A főszolgabíró előterjesztése. Előbb tót, aztán magyar. Tótkomlóson nincs pánszlávizmus. Nem is volt soha. Azok szerint, akik „szeretik" a tót népet, nem az a pánszlávizmus, ha az állam érdekeinél előbbre helyezzük egy nemzetiségnek érdekeit, vagy az állam nyelvét háttérbe szorítjuk egy nemzetiség nyelve miatt. Csak egyszerű és érthető szeretete a fajnak, a vérnek. De azért Tótkomlóson most mégis történt valami, amit figyelemre kell méltatnunk. És pedig másodsorban kell figyelemre méltatnia a sajtónak ezt a valamit, mert előbb igy cselekedett már az orosházai járás derék főszolgabírója, dr. B e r t h o t y István, akit szintén oly impressziók foglalkoztathatnak most, mint minő impressziók jómagunkat foglalkoztattak a bevezetésben. Az Alföld s igy Békésmegye községeiben is eleven világát éli még a „publikáció". Vasárnaponként kiáll valamelyik kisebbrangu községi alkalmazott a községháza elé s ott jól ápolt torokhangon kikiáltja mindazt, amit 20 krajcár ellenében beiktatnak a községi hirdető könyvbe. A tót községekben magyarul és tótul publikálnak ez időszerint. Volt idő, amikor csak tót nyelven hirdették a meghirdetni valókat Legtovább Békéscsabán tartotta magát ez a rossz szokás. De most két nyelven hirdetnek, ámbár egy is elegendő volna : a magyar. Ha vasárnaponként megfigyeli az ember a publikációt, észreveheti ezt. A sorrendben elől álló magyar kikiáltáshoz ezer számra