Békésmegyei közlöny, 1908 (35. évfolyam) január-június • 10-52. szám

1908-04-12 / 30. szám

Békéscsaba, 1908. XXXV-ik évfolyam. 30-ik szám. Vasárnap, április 12. OZLONY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ELiOFIZBTÉSI DI.1: Egész évre 12 kor. Félévre ő kor. Negyedévre 3 kor. EI3ttzetnl bármikor lehet éunegyedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAXLER VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKEL? BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdjtési dij készpénzzel |helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér Darányi tiz éves minisztersége. Pénteken szokatlan és széleskörű ünneplésben volt rész € Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternek abból az alkalomból, hogy két és fél esztendei megszakítással tiz esztendőt töltött a hivatalában. Kivüle csak Tisza Kálmánnak és Lukács Lászlónak jutott az efféle évforduló szerencséje. A Darányi jubileuma azonban abban különbözött a hasonló miniszteri ünnepeltetésektől, hogy úgyszólván, az egész ország részt vett benne. Amint hogy Darányi a maga gazdasági politikáját éppen azzal tette emlékezetessé, kogy kiküszöbölte belőle a pártpolitikát és kormányzó tevékenységével lenyúlt a legalsóbb és legszegényebb néprétegek közzé is. Tiz esztendő nem nagy a nemzetek életében. Darányi pályafutása mégis arról tanúskodik, hogy ez alatt a rövid idő alatt is erős és következetes munkával nagy változásokat lehet előidézni egy ország egész közéletében. Ha végigtekintünk gazdasági életünk egyes vonalain, mindenütt nagy változásokat, nagy haladást látunk. Hogy csak a legnagyobb dolgokra terjeszkedjünk ki, mindenek előíí arra utalunk, hogy e tiz esztendő alatt alakult át mezőgazdaságunk moderné, amennyiben a súlypontját a szemtermelésről az állattenyésztésre helyezte át és az ország sok pontján a gyümölcs termelés, tejgazdaság, konyhakertészet elébb nem ismert nagy jövedelemet hoz a gazdáknak Békésmegyében is. Ebben az átalakulásban mindenütt ott volt az ő keze, hiszen például csak az állattenyésztés fejlődését több mint ötven millió értékű jó tenyészálattal támogatta. Ismét bort teremnek hires szőlőhegyeink, amelyek az ő hivahloskodása elején kopárak voltak. A szőlőtermelő közönséget egy általa életre hivott pénzintézet olcsó kölcsönökkel, a földmivelésügyi minisztérium pedig vesszőkkel, oltványokkal, munkavezetőkkel, tanácsadó és tanitó szakemberekkel támogatta a szőlők ujjá telepítésének nehéz munkájában. Az ő gondozó keze alatt elterjedt hitelszövetkezeti hálózat nemcsak az olcsó hitelt vitte be a kisemberek közzé, de módot adott arra is, hogy szegény emberek százmilliókat takarítsanak meg. A tejszövetkezetek most már évenkint csak készpénzben tiz milliónyi jövedelmet hoznak a tagjaiknak. A baromfiból és termékeiből a legszegényebb néposztályok négyszer annyit vesznek be, mint elébb, csak a kivitel utján és Isten tudja, mennyiszer többet gyarapodott belfogyasztás révén. Darányi parasztpolitikája merész és nagyszabású ujitás volt a mezőgazdaságban és tapintattal terelte vissza zavargó munkásainkat a békés gyarapodás útjára és mindenféle támogatással, útbaigazítással, vezetéssel ő nyitotta meg mezőgazdasági munkásaink előtt a boldogulás útját. Az általa szervezett népszerű tanfolyamok és előadások több mint két millió falusi parasztembert láttak „el élnivaló tudással és ügyességgel. Ő fejlesztette ki a gazdasági háziipart tisztes jövedelmet adó foglalkozássá, amely ma sok ezer földmives családnak télen át jó keresetet ad. Ö hozta ki a silány rabszolga sorsban tengődő ruténeket a magyar kultura és gazdasági haladás mezejére és ő nyújtotta ki segitő kezét székely testvéreinknek, mikor a gazdasági és kulturális hanyatlás kezdte őket fenyegetni. Lelkes támogatásával uj, munkáséletre ébredtek gazdasági egyesületeink és eddig sohasem ismert erőre kapott a társadalmi munka. Kevés politikusnak adja meg a sors azt a kedvező alkalmat, hogy ilyen eredményeken tekinthessen végig. Kevés politikusról Írhatják még ellenségei is, hogy a tettei és sikerei mindennél jobban dicsérik. Még sok ilyen politikust és lelkiismeretes munkást kívánunk hazánknak. # Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert, jubileuma alkalmából, a Békósvármegyei Gazdasági Egyesület a következő távirattal üdvözölte: A Bókésvármegyei Gazdasági Egyesület és vármegyénk gazdatársadalma nevében fogadja Nagymóltóságod tizéves jubileuma alkalmából hálánk, ragaszkodasunk és mély tiszteletünk, egyben azon óhajunk kifejezését, hogy a Mindenható tartsa meg Nagyméltóságodat, mint országunk legelső gazdáját, még sokáig országunk gazdasági érdekei szolgálatában, gazdatársadalmunk erkölcsi és anyagi tekintélyét emelő fáradozásaiba

n- Beliczey Géza, igazgató-elnök. Csabai iskola-ügyek Uj polgári iskola épül. — A felsőbb lyányiskola kibővítése. A békéscsabai polgári fiúiskolának sorsát véglegesen eldöntötte a csütörtökön megtartott képviselőtestületi közgyűlés, amely készségesen hozzájárult a kormánynak azon óhajához, hogy az államkincstár terhére felépítendő uj hajlék költségeinek bizonyos hányadát, a dologi hozzájárulás helyett, vállalja magára a község. Ugyanekkor érdemleges határozat hozatott a felsőbb leányiskola kibővítésének kérdésében, s e határozat gerince az, hogy a kibővítés munkálatainak még e tanévben elvégezhető részét már most megkezdeni rendelték el. Ezeket a határozatokat örömteljesen veszik tudomásul mindazok, akik szivükön viselték Békéscsaba község tanügyi érdekeit és akik aggódva figyelték azt a határozatlanságot, amelylyel ezelőtt a képviselőtestület részéről különösen a felsőbb leányiskolának ügye kezeltetett. A tanügyi érdekek iránt érzékkel biró elöljárók és képviselőtestületi tagok azonban ma már kivétel nélkül mind belátják azt, hogy egy már meglevő tanintézetnek beszüntetését sürgetni a makacs ellenállással, — önmagunk érdekeinek csorbítását jelenti s igy szerencsésen dűlőre jutott a felsőbb leányiskola ügye is. A két tanintézet örvendetes módon megoldott ügyéről ez a tudósításunk szól: A polgári fiúiskola ügyében a község nemrég másodizben is fölirt a kormányhoz, hogy támogassa Csabát az iskolaépület fejlesztésének munkájában 100.000 koronával. A község ugyanis magára vállalta a dologi kiadások fedezését. Az iskolát azonban többször át kellett alakítani s ez sok előre nem látott kiadást okozott a községnek. A vállalt feladatokhoz képest most még hozzá kellene építeni az iskolához s a szükséges telket a tulajdonos csak 50000 koronáért volna hajlandó átengedni. A telek megvétele és az uj rész fölépítése azonban nagy feladat volna. Erre való tekintettel kormánytámogatást kért a község. Első izben elutasító választ adott a miniszter. Mikor aztán másodszor is anyagi segélyt kért á község, ugy határozott a miniszter, hogy az uj épületet felemelteti a kincstár terhére, de a községtől ingyen telket és 80.C3D korona hozzájárulást kiván. Nyomban erre leküldötte a miniszter egyik szakközegét is, hogy a község által felajánlott telkeBékésmegyei Közlöny tárcája. Vársz-e reám majdP Ha az élet nagy harcából Megsebezve — hazatérek. Ha elszállnak, ködbe halnak Tarka álmok, szép remények ; Hogyha elhagy nótás kedvem 5 elfelednek csendben, sorban : Vársz-e rám majd szép leányka Rozmaringos ablakodban ? Vársz-e rám, mint rég" időben, Holdas estén, május éjjen; Égő szívvel, csókos ajkkal, Bohó vágygyal, hófehéren; Mint a hazatérő gerlét Féltő, édes, ifjú párja . . . Rozmaringos ablakodban Vársz-e rám majd szép leányka : Vársz-e rám, vagy rég elhagytad Puha fészked" kicsiny házad'' ; Kiűzött a nagy világba Valami mély gyötrő bánat. S elakarva panaszolni, Hogy szívem mily beteg, árva : Rozmaringos ablakodban Mást találok — szép leányka. B. Bagossy Kálmán, Stiglincz Gábor története. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Irta; Szász József. Vége az ütközetnek. A tiszt urak a tisztáson az ezredes ur köré gyülekeznek megbeszélésre. Ők ugyan egy szót se szólnak soha, de annál többet beszól az ezredes ur. A legények piramidákba állítják fegyvereiket. Pipára, szivarra gyújt, akinek van, akinek nincs, leheveredik a zöld fűbe, nagyot fohászkodik, hogy a mai gyakorlat is elmúlott és hogy megint közelebb van egy nappal a szabadulás órájához. Délelőtt kilenc óra van még csak, de a nap többi része nem számit. Valamint nem számítanak a vasárnap, az ünnepnapok és az éjszakák se. Ilyen módon kiszámítja az öreg katona, hogy júniustól októberig, a szabadulásig, már csak ötvenkét napja, három órája, negyven perce és husz másodperce van hátra. Jól tudja, hogy nem igaz a számítása, de azért mégis csak ugy számítja. Megteheti, jogában van, mert erről csodák csodájára, nem intézkedik a reglama. Az ezredes ur, mint rendesen, most sincs megelégedve a tiszt urakkal és ezek, mint rendesen, most is keveset törődnek a beszédével. Egyiknek itt, a másiknak ott jár az esze. Főhadnagy ur Kaszovics példának okáért azon töprenkedik, miért ad a kincstár olyan rengeteg fizetést az öreg generálisoknak, mikor azok már pénz nélkül is megélhetnének, a fiatal tiszteket meg majdnem éhen hagyja veszni. Megfordítva kellene ennek lenni. Fiatal embernek a legnagyobb fizetést, legkevesebbet az öregnek Annak kell kávéházra, mulatságra, virágbokrétákra, de mire kell az öreg embernek? Nem mulat, korcsmába nem jár, virágbokrétákat nem küldöz szép lányoknak. Dohányra, szivarra, fekete kávéra meg elég az a fizetés is, amit egy újdonsült hadnagyocska kap. Mikor a tiszt urakkal végzett, rákeritette a sort az önkéntesekre az ezredes ur. És mindennek nagy csodálkozására megdicsérte valamennyit. Különösen felmagasztalta Stiglincz Gábor katonai erényeit. Tisztek, önkéntesek bámulatból ámulatba estek s megdöbbenve tekintettek az ezredes úrra. S nem ok nélkül. Stiglincz Gábor volt ugyanis az ezred legügyetlenebb önkéntese. Derék, jó fiu, de nem katonának való. Se külső, se belső tulajdonai nem voltak meg benne a katonának. Hosszú, nyurga, beteges legény. Kis madár fejjel és rengeteg nagy lábfejekkel. A magazinban már csak hatalmas nagy bakkancsok terem| nek, de vetélkedett velük az önkéntes i lába. Két tucatot végig kellett próbálnia, j mig megfelelőt talált számára őrmester i ur, Sólyom. Aki ránézett erre a legényre, annak okvetlen eszébe jutott a példaszó, hogy csak hálni járt belé a lélek. Kilen hónapja katona, de jól execirozni nem tanult meg eddigelé se. Nem is tanul meg soha. Hiába gyakoroltatja naponta Komorovesák kapitány. Mozdulatai lomhák, fegyverfogása lassú és puha. Hiába magyarázza neki naponkint őrmester ur Sólyom : — Keményen fogja a fegyvert, önkéntes és ugy csapja le válláról, mint ahogy lecsap a zivatar a nyári éjszakába ! Pedig ő maga vágyakozott az uniformis után. Doktorok a sorozáskor sehogyse akarták bevenni katonának, de Stiglincz Gábor annyira erőszakoskodott, hogy hagyták: ám hadd teljék kedve és gyönyörűsége benne. Bizony hamar elment a kedve tőle. Mikor berukkolt a századhoz, a kapitány ur Komorvcsák elé állott, az öreg katonák szánakozva mosolyogtak. Valamelyik pedig minyjárt megjegyezte : — No ez a koma is megbánja, hogy a világra született! Igaza volt az öreg katonának. Kapitány ur Komorovcsák hamarjában ugy lehordta, hogy örökre elment a kedve a katona-élettől. És leszidta azokat a Sirolin tffleli az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti a —— köhögést, váladékot, éjjeli izadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. JJ» Mintbagy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roohe* eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Roche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roehe fé Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertá/akbttC Ára üvegenként 4 — korona, i