Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-18 / 56. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Egy előkelő élet bűneiből Megidézték a kasszirnőket is. Titkok a piacon. Lapunk olvasói visszaemlékeznek még arra a szenzációs válópörre, ame­lyet Kövér Gusztáv békésmegyei nagybirtokos indított felesége, született Odeschalchi Alinka hercegnő ellen. Ebben a pörben a férj vádjait — me­lyeknek gerince a libériás inastól és a kocsistól kezdve minden férfi alkalma­zott, aki Kövér Gusztáv udvarához tar­tozott — most olyképp igyekszik sem­missé tenni Odeschalchi Alinka, hogy Kövér Gusztáv magánéletének badács­petytyeiről rántja le a lepelt. Az el­válóban levő házasfelek tehát lázasan gyűjtik egymás ellen a „bizonyítékokat" s ennek a lázas törekvésnek rugója nem az erkölcsi szempontok világában, ha­nem az anyagi érdekek mezején keresendő. Amint ezt mi is megírtuk, mikor Kövér Gusztáv földbirtokos nőül vette a hercegnőt, a ravasz asszony kiköttette a házassági szerződésben azt is, hogy az esetre, ha a házasságot a férj hibá­jából bontanák föl, akkor Kövér Gusz­táv 300 000 korona kötbért fizet Odes­chalchi Alinkának. A házastársak na­gyon rövid ideig éltek együtt s a válást a férj indította meg, többek között azzal az indokolással is, hogy neje még leány­korában egy katonatiszthez vonzódott s hozzá csak azért ment nőül, hogy a kötbért megszerezze. Odeschalchi Alinka természetesen tiltakozik erényességének kétségbevo­nása ellen s tiltakozását nyomósabb argu­mentumokkal is kívánván támogatni, meghízott detektiveivel kifürkésztetette, hogy Kövér Gusztáv Makón mulat­gatott házas korában. Emez állításának igazolására tanukat is jelentett be. A makói járásbíróság most hallgatta ki ezeket a tanukat. Odeschalchi Alinka hercegnő bizo­nyítékai különösen abból az időből szár­maznak, amikor Zilahy Gyula szín­társulata a makói „Hollósi Kornélia" színházban játszott a nyári hónapokban. Kövér Gusztáv többször meglátogatta e társulatnál működő rokonát és jó barátját, Mariházy Miklóst s később is el-eljárt Makóra. A beidézett tanuk a következők: Szopós Zsuzsanna gazdasszony, Gábriel Ida s S k e r i k Irén kasszir­nők, mindhárman K u s k a Róbert éjjeli mulatójából; továbbá : Farkas Mór főszolgabíró, Tarnay Jenő megyei al­jegyző, B ő h m Andor bankhivatalnok, Vajda Jenő megyei aljegyző, Lélek István vendéglős, G 1 a t z Béla dr. szolga­bíró ós Pártos Alfréd kávés, vala­mennyien makói lakosok. A felek kívánságára a bíróság „zárt ülésben" tartotta meg a tanuk kihall­gatását s így a történtekbSl mi sem szivárgott ki A tanuk társadalmi állá­sának mérlegelése azonban éppen eleget sejtet ahhoz, hogy a zárt tárgyalást indo­koltnak tekintsük. Reisz Miksa dr. ünnepeltetése. Az érdemes munka ünnepnapja. Vasárnap délelőtt 10 órakor tartotta meg Békéscsaba község képviselőtestü­lete azon rendkívüli közgyűlését, ame­lyen Csaba község főorvosának, Reisz Miksa dr.-nak vármegyénk főispánja át­adta a közegészségügy terén szerzett kiváló érdemeknek külső jelét, a koro­nás aranykeresztet. Ez alkalommal szí­nültig megtelt a közgyűlési terem kö­zönséggel, amelynek soraiban társadal­munk osztályai mind képviselve voltak, hogy tanúi legyenek annak a szép „pil­lanatnak, amikor Reisz Miksa drt Őfel­sége a király elismerésének külső jelé­vel is földíszítik. A közgyűlést Áchim Tamás bíró nyitotta meg s az egybegyűltek üdvöz­lése után fölkérte Fábry Sándor fő­ispánt, hogy a mai közgyűlés tárgyát méltassa, egyben pedig a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére B e 1 i c z e y Gézát és S z a 1 a y Józsefet kérte föl. Fábry Sándor főispán a tőle már megszokott ékesszólással adta át Őfel- i ségének kitüntetését. „Örömmel jöttem ide, — mondotta — hogy mint a kormány bizalmának letéteményese, átadjam a legfelsőbb ki­tüntetést annak a férfiúnak, aki arra érdemes munkálkodásával valóban rá­szolgált. Örömmel jött ide annyival is inkább, mert Reisz Miksa drt már gyer­mekkora óta ismeri s már gyermekkora óta tiszteli és becsüli benne az öntuda­tos munkaképességet és a lankadatlan szorgalmat. De örömmel jött azért is, mert a Reisz Miksa dr. iránt való sze­retet és tisztelet általános. A család, ahol Reisz Miksa beteget kezelt, biza­lommal viseltetett irányában mindig, mert működését mindenha a szorgalom és a lelkiismeretes őszinteség jellemezte. Akik emlékeznek még arra a parányi kórházra, amely Békéscsabán fennállott, büszkén és örömmel látják most annak helyén azt a modern egészségügyi in­tézményt, amelynek Reisz Miksa vetette meg az alapjait. Ezt a kórházat 1880-tól Reisz Miksa fejlesztette. Itt van az ő igazi érdeme. Buzgólkodott s nem ha­gyott békét a képviselőtestületnek, amig meg nem teremtette azt. Munkálkodá­sát megsegítette az Isten. „Örömmel nyújtja át Reisz Miksának Őfelsége a király kitüntetését, amely méltó férfiút jutalmaz." Hosszantartó taps és éljenzés köz­ben tűzte föl a főispán Reisz Miksa mellére a koronás arany érdemkeresz­tet. Az éljenzés lecsillapultával Reisz Miksa,,dr. köszönte meg a kitüntetést: „Őfelségének kitüntetését alattvalói köszönettel fogadja. Köszöni ezt azok­nak is, akik őt kitünteésre ajánlották, köszönetet mond ezért Békésvármegye főorvosának, aki őt mindig támogatta nehéz munkájában és köszönetet mond a felettes hatóságnak, a képviselőtestü­letnek és munkatársainak, amelyek és akik mindig oldala mellett voltak, ha reformról és ujitásról volt szó. Ha visszatekint 28 éves orvosi működésére, sok szomorú és sok kellemes emléke­ket talál. Az 1873-iki kolera készületlenül találta Békéscsabát, ahol akkor sok oku­lást szereztek és ahol a közegészség­ügyi intézményeknek egész csapata lé­tesült ezután. Ezek iránt Csaba közsé­gének és társadalmának mindig kitűnő érzéke volt s ezt tapasztalta kórház­igazgatói működésében is. Hogy a kór­háztól megvált, nem aggódik ezért, mert a kórház igazgatása olyan kezekbe tétetett, amelyek biztosítani tudják a haladást. Amikor orvosi tanulmányait befejezte, azt hallotta egyik kiváló ta­nárától: Jó„orvos csak az lehet, aki jó ember is. Ő ezen az úton haladt min­dig s ezt az utat fogja követni a jö­vőben." Az éljenzés ós taps újból felhang­zott. Ezután K o r o s y László főjegyző intézte az ünnepelthez a következő be­szédet : „Másodízben tanuja, hogy a királyi kegy kitüntetésre érdemesiti a polgári erényt. Ebben a teremben mindig el­ismerésre talált az érdemes munkálko­dás. Most is azért jöttünk össze, hogy a polgári erényt ünnepeljük. Reisz Miksát a társadalom is kitüntető tiszte­lettel veszi körül. Adja a Mindenható, hogy ezt a kétszeres kitüntetést sokáig viselhesse." Ezután Fábry Sándornak mondott búcsút Korosy László s ezzel a szép ünnepély befejezést nyert. Közgyűlést követőleg Reisz Miksa a lakásán fogadta a gratulálókat. A be­tegsególyző-pónztár nevében Wagner József elnök, a megyei orvos-szövetség részéről pedig dr. Z ö 1 d y János üdvö­zölte Reisz Miksa dr.-t, akinek elévül­hetetlen érdemeire mindig az öntuda­tos, lelkiismeretes munka adta meg a legszebb babért. Fábry Sándor és a megyei tisztviselők. Búcsúvacsora a távozó főispánnak. Tisztelgések a vármegyén. Lelkes és meleg ovátiok kíséretében búcsúztatta el tegnapelőtt dr. F á b r y Sándor főispánt a gyulai hivatalnoki kar. Ez az igazán megkapó búcsúztatás hű jellemzője volt annak a viszonynak, mely a már végleg eltávozott főispán ós a hivatalok emberei között fennállott. Gyula város hivatalainak tisztviselői majdnem teljes számban vettek részt ezen a búcsúztatáson, amely felejthetetlenül szép emlékeket vésett az ott megjelen­teknek szivébe. A búcsúzkodás szigorúan vett hiva­talos része délután folyt le Elsőnek ^ vármegye tisztviselői kara jelent meg Fábry Sándor dr. hivatalos termében s a tisztikar részéről Ambrus Sándor alispán intézett őszinte búcsúszavakat a főispánhoz, aki megköszönte a tiszt­viselők ragaszkodását és odaadó mun­kálkodását. Majd Gyula város tisztikara — ólén L o v i c h Ödön dr. polgármes­terrel — jelent meg a főispán előtt, azután a pénzügyigazgatóság tisztviselő­inek búcsúját fogadta Fábry Sándor dr. s végezetül a pénzügyigazgatóság mellé kirendelt számvevőség nevében mondott Isten hozzádot a távozónak Kiss István számvevőségi főnők. Este 8 órakor bankett volt a Kaszinó nagytermében. A bankettre csak a tiszt­viselői kar volt hivatalos, de félórával a gyülekezési idő után zsúfolásig meg­töltötték a nagytermet a vármegye minden részéből összesereglett notabili­tások. A járásbíróság részéről M i z s 1 e y Kálmán albiró, a pénzügyigazgatóság részéről Gryneusz György vezetése mellett a tisztikar, a számvevőség ré­széről Kiss István, az államépitészeti hivatal képviseletében Perszina Alfréd főnök és P ö p p e 1 Gyula főmérnök, a kórház vezetősége részéről Berkes Sándor dr. igazgató, továbbá D é c s y József és Kaczvinszky Ödön fő­orvosok, a város részéről B u c s k ó Koriolán dr., L o v i c h Ödön dr. és T a u c z i k Lajos vettek részt a búcsú­lakomán, melyen a megyei tisztikar teljes számban megjelent. A katonasá­got azért nem képviselte senki, mert még az este folyamán gyakorlatra vonult az ezred. Az első pohárköszöntőt Ambrus Sándor mondotta a távozó főispánra. Méltatta 24 éves közszolgálatának érde­meit s azon reményének adott kifeje­zést, hogy uj hivatalában sem felejtke­zik meg Békésmegyéről. Fábry Sándor dr. visszahárította a dicséretet Békésvármegye tisztvise­lőire és közönségére, amelyeknek tá­mogatása nélkül munkaszeretete sem lett volna olyan sikeres ós eredményes. D o m b y Lajos a főispán család­ját éltette. Kiss István lendületes szá­szakban a főispánt üdvözölte. Daimel Sándor dr. a vármegye „papáját", Ambrus Sándort, aki viszont a várme­gye „mamáját", Daimel Sándort és „nagykorú gyermekeit": a tisztviselő­ket köszöntötte föl. Sok pohárköszöntő hangzott még el a legkedélyesebb han­gulatban és a legszellemesebb formák­ban. A pohárköszöntők sorát Kiss László aljegyző és Perzsina Alfréd államépitészeti főnök zárták le egyfor­mán szellemes hasonlataikkal. Fábry Sándor éjfél után mondott búcsút az illusztris ünneplőknek. Gőzeke-szántás Békésmegyében. Gépek a tarlón. Gazdáink figyelmébe. Békésvármegye rónáin megfogyat­kozott már a munkaerő. A munkások romantikus dalait a modern gőzgépek­nek zakatolása cserélte föl. Ahol ezelőtt 100—200 ember vágta a kalászt, ott most 10—20 aratógépet von maga után az igás állat. Ember csak elvétve szorgos­kodik a hatalmas síkságokon. Akiket látunk, azok is jórészt csak kisgazdák­nál. Mert hiába ! Aratógépet sem vásá­rolhat mindenki s még mindig sokan vannak Békésmegyében is, akik tűrni kénytelenek a munkástulkapásokat. Vármegyénk területén ezidőszerint mintegy 160 aratógép dolgozik. Egy gép átlag 9—10 holdat arat le naponta, és akik még csak a kísérletezés stádiumá­ban tartanak e gépekkel, azt mondják, hogy élelmes agyvelők ezekben a gé­pekben találták föl a munkástulkapások­nak és az aratósztrájknak legbiztosabb orvosszerét is. Bebizonyult tehát, hogy azok a legnagyobb ellenségei a munká­soknak, akik folytonos izgatással, lázi­tással és az elégületlenség érzéseinek tervszerű szításával igyekeznek a nép­szerűség fényében füröszteni nagyon, de nagyon'svürke egyéniségüket. Amig gazdáinknak nem kellett megküzdeniök a munkásmozgalmak ezer és ezer ve­szedelmével, addig nem jutott eszükbe, hogy gépek beszerzése utján megfosszák derék, de |élrevezetett munkásaikat a kenyértől. Ámde a legutóbbi idők ese­ményei arra késztették a gazdákat, hogy érdekeiknek megvédésére gépeket sze­rezzenek be s ma már több mint 2000 arató maradt kenyér nélkül, vagy kere­set más munkát Békésmegyében. A gazdasági gépek sorában legutóbb igen előkelő helyet vivott ki magának a gőzeke. S hogy a gyakorlatban meny­nyire bevált ez az ujabb gép, misem bizonyítja ezt jobban annál a körül­ménynél, hogy az első magyar gőzeke társaságnak — amelynek tagjai békés­megyei emberek — máris hihe­tetlenül sok munkája akadt. Hogy gazdáink közvetlenül is tanúi lehessenek a gőzekeszántás előnyeinek, az Első Magyar Gazdasági Gépgyár Részvénytársaság a jövő hét folyamán gőzeke-szántást fog végeztetni Babó Zol­tánnak Kigyós község alatti pusztáján, Kaszaperen. Erre az alkalomra a gazda­sági egyesület tagjai is kiutaznak s az egyesület vezetősége lapunk utján hivja fel a gazdákat, hogy akik részt akar­nak venni ezen a,bemutatáson, jelentkez­zenek az egyesület hivatalos helyisé­gében. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A kiegyezési tárgyalások. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter kijelentette tegnap egy újság­író előtt, hogy a kiegyezés anyagát még nem dolgozták föl teljesen, de a sikeres eredményt bizton alvárhatja a nemzet. Kijelentette Kossuth azt is, hogy azok a kombinációk, melyek a valutának és a bankszabadalomnak 1917-en tulijunc­tiuminal való biztosítását kolportálják, teljesen önkényesek és valót­lanok. Kereskedelmi alkalmazottak beteg­segélyezése. Budapesti tudósítónk jelenti, hogy a hivatalos lap mai száma közli a ke­reskedelmi és ipari alkalmazottak bal­eset- és betegsegélyezési törvényének életbeléptetésére vonatkozó miniszteri rendeletét. Széli Ká mán bankkormányzó, A Magyar Jelzálog-Hitelbank teg­napi közgyűlésén Széli Kálmánt egy­hangúlag a bank kormányzójává válasz­tották meg. Széli Kálmán megválaszta­tásának hírét minden körben örömmel és megelégedéssel fogadják. Rakodczay hazautazott. Rakodczay horvát bán tegnap dél­előtt részt vett még a minisztertanácson s teljes hozzájárulást kapott a magyar kormánytól zágrábi terveinek végre­hajtására. Rakodczay délután vissza­utazott Zágrábba. Tolsztoj gróf él. Tegnap a világsajtót az a hír járta be, hogy a nagy orosz író, Tolsztoj Leó gróf meghalt. Egy Szentpétervárról tegnapi kelettel érkezett távirat szerint ez a hír hamis, mert Tolsztoj friss és jó egészségnek örvend. A külügyminiszter és az olasz király. Aerenthal osztrák-magyar külügy­minisztert tegnap 2 óra hosszáig tartó kihallgatáson fogadta Viktor Emánuel. Az olasz király arra kérte külügymi­niszterünket, hogy tolmácsolja uralko­dónk előtt változatlan baráti érzéseit és nagyrabecsülését. Torpedó-osztály Fiúméban Fiúméból jelentik, hogy a hajógyár egy külön torpedóhajó-osztály felállítá­sát határozta el, melyben viz alatt járó hajókat is fognak gyártani. Az osztrák­magyar tengerészet részére két viz alatt járó hajó elkészítésére kapott megren­delést a gyár. ÚJDONSÁGOK. Rejtélyes gyújtogatás. Letartóztatott piromanikus leány. Titokzatosnak látszó eset foglalkoz­tatja tegnapelőtt óta Gyula város rend­őrségét. Egy gyujtogatási bűnügyben indított nyomozatot ez a rendőrség, amely eleddig csak annyi sikert nyug­tázhat, hogy letartóztatott egy gyanúba fogott fiatál leányt, aki piromániákus-

Next

/
Oldalképek
Tartalom