Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-07-21 / 57. szám

Békéscsaba, 1907. julius 21. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 tem meg a nép javára dolgozni. Köz- i ségemben ujabban fogyasztási és érté- ; kesitő szövetkezet alapját vetettem meg s ezáltal a nép anyagi boldogulását is hathatósan előmozdítani igyekeztem. Itt megjegyzem, hogy 450 korona alaptő­kével indult meg a szövetkezet, akként azonban, hogy 1600 korona kölcsönt vettünk föl, mely összeg azonban ötven­ezer koronát forgalmazván, a szövet­kezet teljesen kiegyenlittetett ugy, hogy a szövetkezet a legszebb és legbámu­latosabb virágzásnak indult. Gáspár István mindezek dacára azon sajátságos gondolatának adott kifejezést, hogy én nem lehetek más, mint izgató, buj­togató, aki társadalmi tevékenysé­gemmel félrevezetem a népet s ezért még nagyobb hévvel kezd itt üldözni. Sőt prédikációjában felhívta a híveket arra, hogy ne hall gassanak rám, tanácsaimat pedig ne kövessék. Ilyen előzmények után W e b e r István is aktióba lépett a lelkész ellen s bepanaszolta őt különböző cselekmé­nyekért a püspöki hivatalnak, amely az esperest bizta meg a vádak tisztázásá­val Az egyházmegyei főhatóság ugy Gáspár, mint Wébir ellen fegyelmi vizsgálatot indított s Wébert áthelyezésre Ítélték. Ezt az ítéletet azonban meg­semmisítette a miniszter, de a szent­szék újból elmarasztalta Wíbert. Végül még a következőket irja nyilatkozatá­ban — igazolás céljából — Wéber Kál­mán : Gíspar István igy tanítja köteles ség- és illemtudásra a gyermekeket: „Ha a tanitó akármit mond vagy akármit parancsol, vagy akárho rá kül­dözget benneteket, ne fogadjatok szót és ne teljesítsétek, amit parancsol, mert ti nem vagytok a tanitó cselédjei. Aki a tanítóra hallgat, és ha a tanitó vala­hová küldi és elmegy, ha megtudom: összetöröm!" Ilyenek a bucsatelepi állapotok s már ezekből a sorokból is kivehető, hogy itt a cselekvés sürgős szüksége forog fenn, mert a viszálykodás nem­csak a tanügy, de az egyház emberei­nek tekintélyét is megtépázhatja. Képviselőtestületi közgyűlés Gyulán. — Polgármesteri zárjelentés. —Gon­doskodás a benedeki-föld kifizetésé­ről. — Vádak egy iskola ellen. — Alispáni iratok. — Kis arányú érdeklődés mellett tar­tották meg tegnap Gyulán a juliusi rendes közgyűlést. A közgyűlés elnöke dr. L o v i c h Ödön polgármester volt. A tárgysorozat első pontjául Gyula város polgármesterének zárjelentése szerepelt az 1906. évről. Ezt a jelentést közelebbi számainknak egyikében bő kivonatban ismertettük inár olvasóinkkal. A tegnapi közgyűlés — okosabb cselekedett, hiá­nyában — tudomásul vette a polgár­mesteri jelentést, de csak S i n g e r Mihály felszólalása után, aki kijelentette, jönnek ki a polgároknak s fizetik is váltogatva. Mikor aztán a bor elfogyot, Csoma Pál felállt és azt mondta : — Keresztül süt a nap a házon, komám, menjünk, ha muzsikaszó nincs. Vas Gergely azonban csak ült to­vább s megint megfogta a haragos üve­get. A legelsőt, amit félretett volt. — Hát ami ebbe volt, nem lopjuk el tán ? — Az igaz, — mondja Csoma Pál. — Hát kifizetem. — Nem lehet, azt én fizetem. Hát nem kend mondta, hogy én ? — Én, én, jó; az akkor volt. De ki vett? Nekem kell tán fizetni, vagy mi ? — Sohasem ! Azt szeretném látni. Ha én mondom 1 Csúffá akar tenni, mi ? — Hát engem akar? Mit akar ? Vas Gergely is felkelt, még pedig hirtelen és zajjal. A szék erre dült, a kalap arra hullott, az üveg pedig nyug­talankodott az asztalon. A bornak egyszerre két gazdája is volt. Már-már nagy csetepaté volt ké­szülőben. De előkerült a korcsmáros. Hát csak megszólal: — A féllitert nem kell fizetni. Bele­számítottam a literekbe ugy apránként, hogy baj ne legyen. A polgárok egymásra bámultak, meg a vendéglősre. — Na ez nem járja, — mondta Csoma Pál. — Ezt nem hittem volna, — tette hozzá Csoma Pál méltatlankodva . . . hogy a jelentésnek számadatai nem min­denben megbízhatók. A benedeki hátralékos földvételár fedezendő kölcsön felvételéről mi is megírtuk már, hogy a pénzintézek el­fogadhatlan feltételei miatt ezt a kölcsönt a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál elzálogosított kötvényére fogja fölvenni a város. Ez a kötvény, amelynök értéke 461.000 koronát ér s eddig csak 355.000 korona kölcsönnel van megterhelve. A benedeki ügyek elintézése céljából ki­küldött bizottság jelentése szerint a városnak még 35.000 koronát kell fizet- j nie a volt földtulajdonosnak. Egyelőre f tehát csak erre a 35 000 koronára volna múlhatatlan szükség, de mert számítani kell ara is, hogy a parcellák tulajdonosai esetleg nem fizetik be pontosan részle­teiket, tanácsosnak látszott, hogy a város egy nagyobb kölcsönt vegyen föl, amely szükség esetén rendelkezésére álljon. Lovich Ödön polgármester érdeklődé­sére kijelentette a kereskedelmi bank, hogy a már elzálogosított kötvényre készségesen folyósít még 105.000 kor. kölcsönt, amelynek fölvételét a tegnap délutáni közgyűlés szintén elhatározta. Gulyás János városi képviselő a mult évi december hóban súlyos vádak­kal lépett föl a gyulai tanonciskola oktató­közegei ellen. Gulyás azt állította, hogy a tanítással megbízott férfiak üzérkednek. Kiadják az órákat „albérletbe" 1 koro­náért s a busás haszont, amit ők a várostól kapnak — zsebrevágják. É vádak kiderítése érdekében egy bizott­ságot küldött ki a közgyűlés, amely most fejezte be küldetését eljárásáról s tegnap tett jelentést a közgyűlésnek. Ez a jelentós pedig teljes rehabilitálta a bevádoltakat. A 1 m á s s y Dénes gróf öntöző-müvet létesít parkjában. A müvek kiépítésére az alispán engedélyt adott s értesítette erről a várost is, amely tegnapi köz­gyűlésében tudomásul vette az alispáni intézkedést. Több tárgya nem lévén a közgyűlésnek, az elnöklő polgármester a tanácskozást berekesztette. Szervezkednek a békésmegyei gazdák. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület akciója. Érdekes körlevelek. Annak idején kellőképpen méltattuk vármegyénk agilis gazdasági egyesületé­nek azon elhatározását, hogy a Békés­megye területén működő gazdaköröket és egyesületeket a Békésmegyei Gazda­sági Egyesület kebelébe igyekszik vonni, anélkül azonban, hogy jogaikat korlá­tozni akarná. Ez az életrevaló eszme nagy tetszéssel ós helyesléssel találkozott már akkor is, midőn az egyesület szék­házában először foglalkoztak azzal. Most pedig, hogy több idő nyílott megfontolni ennek az eszmének nagyjelentőségét, még lelkesebben halljuk kommentálni azt. A Békésvármegyei Gazdasági Egye­sület . nevében gróf Wenckheim Dénes elnök és B e 1 i c z e y Géza igazgató-elnök kibocsájtották már kör­levelüket, melyet az egyes gazdakörök­höz intéznek most és amely szószerint igy hangzik : „Az ország összes lakossága foglal­kozása szerint külön-külön szervezkedik. A maguk jól felfogott érdek >ben szövet­ségre lépnek a gyárosok, a kereskedők, az iparosok, a biztosító intézetek, a mun­kások a maguk szervezeteiben. Ilyen vi­szonyok közöttnemlehetnekünk, gazdák­nak, tétlenül néznünk azt, hogy erőink mindegyre jobban szétforgácsolódjanak, hanem nekünk is szövetkeznünk kell egymással a magunk érdekeinek meg­védelmezésére. Régóta hangoztatja már ezt egyesü létünk, felismerve a szervezkedés szüksé­gességét. Már régóta az képezi műkö­désünk egyik célját, hogy érdekeink kö­zös védelmére gazdatársainkat — legye­nek azok nagy- vagy kisbirtokosok — egy szervezetbe hozzuk össze. Sajnos, munkálkodásunkat ez irányban még si­ker nem koronázta, pedig cMunk eléré­sének biztosítására alig kellene más, mint a vármegyénk községeiben külön-külön működő, eddig csak politikával foglal­kozó egyletek és olvasóköröknek a Bé­kés megyei Gazdasági Egyesületbe való beolvadása. Nagy az az erő, melyet egy ilyen szer­vezett gazdatársadalom kifejteni képes volna és legyőzhetetlen lenne az azellent­állás, amit összetartással a bármely irány­ból jövő jogosulatlan támadás ellen ki­fejteni tudnánk. Mellőzendőnek látjuk e helyen a tömörülés előnyeit bővebben fejtegetni, hisz tudja azt ugy is minden gondolkodó gazda ; legyen szabad azért röviden a tekintetes Elnökséget felkérni arra, hogy egyesületével egyletünkbe évi 10 kor. díjjal tagképpen belép és köz­gyűlésileg kimondani szíveskedjék, hogy a jövőben Gazdakör címén fogják t. egyesületük működését kifejteni s alap­szabalyáit oda fogja módosítani, hogy a „Békésmegyei Gazdasági Egyesület"-tel fog vármegyénk és hazánk közgazda­sága szolgálatában egvütt munkálkodni, miből kifolyólag joga leend a Gazdasági Egyesületben e®y igazgató-választmányi taggal magát képviseltetni s községe óhajait, gazdatagjainak szükségleteit elő­adni s azoknak kielégítését előmozdítani. Tekintetes Elnökség! Szervezked­jünk, mig nem késő, míg remény van arra, hogy tisztességes érdekeinket a ma­gunk erejével megvéde'mezni tudjuk. Ha a tekintetes Elnökség bölcs ve­zetése alatt álló egyesület a „Békésme­gyei Gazdasági Egyesület"-be való be­lépési szándékát kimondja s Gazdakörré alakulva, alapszabályait megváltoztatni óhajtja, szíveskedjék arról minket érte siteni. Szíves hívásukra a legközelebbi alkalmat „megragadva, készséggel szál­lunk ki Önökhöz, hogy a szervezés kö­rül segítségükre lenni igyekezzünk." Képviselőtestületi közgyűlés Csabán. — Miniszteri leirat. — Iskola-ügy. ­Egy gyógyszerész kérelme. — A község fa-iskolája. — Békéscsaba község képviselőtestü­lete július hó 25-én közgyűlést fog tartani. Kevés, de annál sürgősebb el­intézést igénylő ügyek miatt kell össze­hívni ezt a közgyűlést, amelyet bizo­nyára kellő érkeklődéssel fog kisérni a közfigyelem. A közgyűlés főbb pontjait ezekben ismertetjük: A „gerendási holdak" nevezetű vas­úti megállóhelynek kibővítését a meg­növekedett forgalomra való tekintettel, elrendelte a kereskedelemügyi minisz­ter. A kibővítés tárgyában már régeb­ben helyszíni tárgyalást tartottak s ez alapon a miniszter elrendelte a munká­latok megkezdését. Az uj állomásépület elismerésének tárgyában később fog ha­tározni a miniszter s eddigi elhatározá sairól értesítette Békéscsabát is, amely­nek képviselőtestülete most veszi tudo­másul a miniszter rendelkezéseit. Régi óhaja az a békéscsabaiaknak, hogy modernül berendezett közkórhá­zukba egy segédorvost kapjanak. Mikor az uj szabályrendelet alapján meghirdet­ték a segédorvosi állást is, egyetlen pá­lyázó sem akadt, aki Békéscsabára akart volna jönni. R e m e n á r Eleknek, az uj igazgató-főorvosnak köszönhető, hogy végre kaptunk erre az állásra is alkal­mas egyént. Remenár utánjárására K o 1­tai Ármin szigorló-orvos benyújtotta pályázatát s Koltait ki is nevezte az alispán. A most tartandó képviselőtestü­leti közgyűlés az alispán kinevező hatá­rozatát is tudomásul veszi. Következő pontja a tárgysorozat­nak Tóth László községi számvevőnek lemondó irata lesz. Tóth László ugyanis, amint ezt már régebben megírtuk, le­mondott állásáról s elhatározását Írás­ban is tudatta Korosy László főjegyző­vel. Korosy a képviselőtestület elé ter­jeszti Tóth László lemondását. Az erzsébethelyi iskolának egy tanteremmel való kibővítése vált szük­ségessé. Tájékozás végett a most tar­tandó közgyűlés elé terjesztik a kibő­vítés költségvetését. Ebben a kérdés­ben egyébként csak akkor fog végleg intézkedni a közgyűlés, ha a miniszter­től már határozott választ kapott a község, hogy a kibővített iskolának uj tanszékét az állam terhére be fogja tölteni. Lőrinczi László szarvasi uti gyógy­szerész patikájának üzleti forgalmával nincs megelégedve s azt kéri a község­től, járuljon hozzá, hogy gyógyszer­tárát a főúton helyezhesse el. Ebben a kérdésben is ez a közgyűlés fog hatá­rozni. Jelentős pontja lesz még e tárgy­sorozatnak a községi faiskola létesíté­sének kérdése. A miniszter elkészíttette már a faiskola terveit s jóvá is hagyta azokat. Ezt az uj faiskolát a felsővégen j akarják létesíteni és pedig azon a terü­leten, melyet a munkásházak céljaira ! jelöltek ki. E területnek egy része sok­j kai mélyeben fekszik, semhogy ház­j építésre alkalmas volna. Most aztán ezt a 8—9 holdnyi részt szemlélték ki a fa­iskola céljaira. Darányi miniszter már értesítette a községet, hogy a faiskola részére anyagot ad. A jövő héten tar­tandó közgyűlés elvi határozatot mond majd a faiskola létesítésének tekinte­tében. A tőzsde, a totalizatőr és az osztálysorsjáték ellen. Nagyvárad átirata Békósmegyéhez. Nagyvárad város törvényhatósági bizottsága érdekes átiratot intézett teg­nap Békésmegyéhez. Az átirat egy életre­való aktiónak támogatását kéri. Altmann J. és társai nagyváradi törvényhatósági lagok ugyanis indítványt terjesztettek annakidején a törvényhatóság elé, hogy a tőzsde, a totalizatőr és az osztálysors­játék ellen állást foglaljon E<c alapon kimondotta Nagyvárad város törvény­hatósági bizottsága, hogy feliratot intéz a képviselőházhoz. A feliratnak — amely­nek pártolását kérik most Békésmegyé­től — ez a szövege: „A jelen társadalmi életünket, a ri­degen üzleti, a hirtelen meggazdagodni akerás vágyától ösztökélt egyéni szen­vedélyek által, éppen az ősrégi erköl­csös alapról látjuk naponkint letérni. Ehhez a különben is veszedelmes irány­zathoz pedig hűséges segítő társként sze­gődik az állami háztartás bevételi forrá­sainak emelése érdekében maga az állam az osztálysorsjáték intézményeivel, a ló­tenyésztés álcája alatt az előkelő főurak időtöltő kellemes és hasznot hajtó ló­versenyekkel, a kereskedelmi élet fejlesz­tése céljából a kereskedők a tőzsdei üzérkedéssel s a legveszedelmesebb ha­zárd kártyajátékokkal mulatság örve alatt mindazok, akik a mai társadalmi felfogás szerint kulturéletet élnek Titkolt célok érdekében, hazug jel­szavakkal harcol a mai társadalom nagy része a becsületes, kitartó nagy munka s a szabad józan gondolkodás ellen s az államhatalom tétlenül nézi a gyarló egyéni szenvedélyek tombolását, sőt hatósági felügyelet és ellenőrzés mellett maga fokozza az osztálysorsjáték intézményé­vel a játékszenvedélyt s késziti elő csá­bító, hiu reményekkel a gyenge emberi véges akaratot a pusztító szenvedélyek befogadására. Itt is a társadalmi osztályok minden rétegében a féktelen játékszenvedély lesz úrrá ós igen gyakran a vagyonától és becsületétől fosztja meg a munkás polgárokat. A kereskedő, józan adásvételi ügyletek kötése helyett tőzsdei szeren­csejátékokkal a reális hasznot messze felülmúló nyereség reményében játék­szenvedélyének hódol. Kockáztatja a reális hasznot, sokszor elveszti becsüle­tes munkája gyümölcsét, magával rántja a romlás igen gyakran a his ékeny föld­mívest, ki szintén elveszti vagyonát, tönkre jutnak egyes családok s nemze­tünk e fentartó oszlopai lassan, de biz­tosan porladnak a sokféle egyéni szen­vedély-játékkedv, gazdagsági vágy rom­boló folyamatában. A játékszenvedély lazává teszi az egyén erkölcsi életét és béke, egyetértés, szabadság, szeretet he­lyett az 'irigység, gyűlölet és szolgalel­kűség rabja lesz a független polgár. Ezen állami, politikai és az egész társadalmi életre kiható bajok a lóver­senyfogadások szigorú büntetés meiletti betiltása, az osztálysorsjáték eltörtése és a tőzsdei játékoknak a rendes tőzsdei látogatók kereskedelmi ügyletekre leendő korlátozása utján, törvényhozásilag vol­nának orvoslandók. Törvényhatóságunk ilyen irányban fölterjesztést intézett a törvényhozáshoz s egyben elhatározta, hogy a feliratot, hasonló állásfoglalás végett megküldi az összes társtörvényhatóságoknak is". Vármegyénk törvényhatósága kétség­telenül magáévá teszi a társtörvényható­ság feliratát, mert valóban itt a legfőbb ideje, hogy a közéletet ? megmételyező játékszenvedélynek immár gátat vessük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom