Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-12-12 / 98. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. dec. 12. a tisztviselői állásokra kiirt pályázatnak határideje nemsokára lejár s a megyének főispánja még sincs. A főispánhiányt más körülmények között nem nagyon érezzük. De vannak bizonyos jogok, amelyeket csak a főispán gyakorolhat és amelyek nem ruházhatók át a főispáni teendők ellátásával megbizot

4 alispánra. Az alispán felhatalmazási nyert, hogy a tisztújításra vonatkozó pályázatot meghirdesse. Meg ke

1 most hirdetni a tisztújító közgyűlést is. Az elnöklés jogainak letéteményese ?v ' , hiányzik a vármegyében Néze ' rint indokolt volna, ha a köziga bizottság a mai ülésből távira; utón arra kérné a belügyminisztet > főispáni állás betöltése irár? .. >sen intézkedjék, vagy pedig bízzon t va lakit az elnökléssel. Ambrus Sándor a', oón szólalt föl ezután. Ó is régen év/i a hiányt. Hat héttel ezelőtt be is jKem 3, hogy a tisztújítás me< ; Ttrt •..•• \ elnoklő-főispánra szükség lesz. Ugyanekkor fölterjesztést intézeti - 'terhez a pályázatok meghirdethetne érdekében. Erre felhatalmazást is kapott. Eredeti terve szerint a deperober havi rendes közgyűlési 21 • . a tisztújítást pedig 23-ára akarta ö .. ,..:-;iivni. Az elmúlt héten táviratilaí üjékoztatást kért a belügymi' í • -tértől. Táviratára azt az értesítést JíaptH a belügyminisztérium elnöki osztályától, hogy még e héten kinevezik az uj főispánt s a tisztújító közgyűlés december végén megtartható lesz. Hozzájárul Haviár indítványához annyival is inkább, mert a tisztviselőkre nézve kéuyes helyzet állana elő december utolsó napjával. A maga részéről szintén sürgősen megoldandó kérdésnek tartja a főispán kinevezését s ezért helyesnek vélné, hogy a bizottság is magáévá tegye Haviár indítványát, L a d i c s László dr.: Nem ellenzi a fölterjesztést, de mégis megnyugtatónak találja az alispánnak ez irányban tett intézkedéseit. Szerinte a dolgok rendes medrükben haladnak. Ha a tisztújítás december 31-éig nem tartatnék meg, akkor sem osztja az alispán nézetét. Ebből semmi kényes helyzet, elő nem állhatna, mert a tisztikar mindaddig törvényesnek tekintendő, amig állásától a közgyűlés föl nem menti. Haviár Dániel: Ragaszkodik indítványához annyival is inkább, mert az alispán már három izben is hiába sürgette meg e kérdés elintézését. A bizottság fölterjesztésében nem zaklatást, hanem kötelességteljesitést kell látni. A dolgok menetét normálisnak nem tartja. A bizottság magáévá tette ezután Haviár indítványát s a táviratot még a délelőtt folyamán elküldötték. Összebeszélés vagy megállapodás ? Haviár Dániel: Másik észrevételem az alispáni jelentéssel kapcsolatosan a következő: Némely járásban a megyebizottsági tagok és a lakosság megfelelőbb egyéneket akarnak főszolgabirákul választani. E célból tanácskozik és bizonyos álláspontra jut a közönség. E körülményre való figyelemmel azt kell tapasztalnia a polgárságnak, hogy az aktív működést kifejtő és kisebb állásban levő tisztviselők nem akarnak pályázni régebbi tisztviselőtársaik ellen. Azt a véleményt kelti föl ez az állásfoglalás, mintha a tisztviselők között véd s dac-szövetség állana fenn. Ismerek tisztviselőket, akiknek legfőbb ambíciójuk elnyerni egy főszolgabirói állást. Rendelkezem olyan adattal is. hogy viselő, de cSak ugy, ha nálánál fitalabb egyén megpályázzá a főszolgabirói állásokat. Ez kartellnek látszik. Köztekintetek ós közérdekek szempontjából helytelennek tartom ezt a szövetkezést, amely teljesen jogosulatlan. A polgárság érdeke az, hogy megfelelő egyének állíttassa nak az egyes járások élére ós választassanak az állásokra. Ha ez a törekvés mesterkélt akadályokba ütközik, akkor nincs kizárva a lehetősége annak, hogy a tisztviselői karon kivül állók választatnak meg. Egy pályázóból választani nem lehet. Választ kérek az alispántól, vájjon fennáll-e bizonyos véd- és dacszövetség^ tisztviselők között? Felvetem azt a kérdést is, vájjon nem lenne-e indokolt felkérni az alispánt, hogy a pályázati határidőt 5—7 nappal meghosszabbítsa ? Ambrus Sándor szerint e tekintetben a tisztviselők között semmi öszszebeszélós nincs. Ha ennek dacára egyöntetű a felfogás a tisztviselői karban, ez nem összebeszélésből, hanem az illetők szabad elhatározásából folyik. Összebeszélés, befolyásolás nincs. Es hogy ezt külsőleg is dokumentálja, készséggel hozzájárul Haviár indítványához és ezzel a határidő meghosszab bításához. A választás törvényességé szempontjából azonban szükséges, hogy ehhez a miniszter is hozzájáruljon. L a d i c s László dr. nem járul hozzá a hosszabbításhoz. Azok, akik pályázni óhajtanak, már egy éve tudják, hogy ebben a hónapban tisztújítás lesz. Tehát kellő idő állott rendelkezésükre, houy megfontolják a dolgot. H a v i á r Dániel: Röviden igyekezett indokolni álláspontját. Ladics érvel-'se nem állhat meg, mert igy azt is lőhet állítani, hogy hat éve tudják már a tisztviselők a tisztújítás periodikus hl táridejét. Fentartja indítványát. Ambrus Sándor alispán már csak . zért is kéri a bizottságot Haviár Dániel indítványa szerint határozni, hogy a gyanú alól megmeneküljön a tisztviselői kar. Ezután kimondotta a bizottság, hogy a pályázati határidőnek december 24-ig való ' meghosszabbítása érdekében fölterjesztést intéz a belügyminiszterhez. bokrait; másodszor azért nem, mert megfelejtkeztek a megyebizottság sok olyan érdemes tagjáról, akiknek helyük volna a közigazgatási bizottságban és egyes bizottságokban is. Ez azonban nem irreparabilis baj. A velem egyetértőknek megvan az a jogunk, hogy külön listát állítsunk öszsze a pártpolitikának teljes figyelmen kivül hagyásával. Yarságh Bélának és mindazoknak, akik gazdag tapasztalatok ós szellemi kiválóságok tulajdonosai, be kell jutniok a közigazgatási bizottságba. Ez az én felfogásom, amely kétségtelenül visszhangra talál megyebizottsági tagtársaimnak körében. Egy régi bizottsági tag. Sorok egy tagjelöléshez. A közönség véleménye. Tisztelt szerkesztő ur! Azt hiszem, hogy a rendes vármegyei közgyűlésre való előkészülődósek nyomán támadt közhangulat a közgyűlés megtartásának napjáig még sokat foglalkoztatja majd megyénk polgárságát. S hogy e közhangulat megnyilatkozása jogos ós a mai viszonyok között különösképpen helyénvaló, ki merné ezt kótségbevonni ? Jobbra-balra üléseznek, értekeznek a polgárok. Jelöltek itt is, ott is ; erre is, arra is. A megyebizottsági tagok impozáns karából kisebbnagyobb csoportok válnak ki, szembehelyezkedvén ha nem is a kétségtelen többség, de mindenesetre egy tekintélyes és számottevő frakcióval s a maguk jól meggondolt és jól felfogott érdekeikhez simultan elvégzik a kandidálás körüli teendőket. Hogy ez az akció szintén jogos, ez ellen még én se protestálok. Mindenki, aki részt vesz a közharcokban, szabad elhatározásának rendelkező tulajdonosa s jogait aképpen érvényesiti, amint e^t a belső meggyőződés mondja helyesnek. Csupán csak az ellen emelhető kifogás, hogy a mostanihoz hasonló célokat szolgáló törekvéseket ellapositja, közkeletű irányok nívójára sülyeszti a szenvedetem, amely nem tud mindig felszabadulni a politikai tekintetek nyűge alól s igy legtöbbször olyan helyzeteket teremt, amely helyzetekben az érdemnek, tudásnak, arravalóságnak nem jut cselekvő szerep. Apró Niebelungok akadályversenyterévé devalválódik a küzdőtér s a szellemi tulajdonok értékelése és megbecsülése az egyének között kellőképpen érvényesülni nem tud, mert mesterséges módon megakadályozni látszanak a versenyzők ós az első -sorban szereplők azt, hogy az érvényesüljön, aki erre a legilletékesebb tapasztalatai ós szellemi kvalitásai révén. Az elmúlt hót folyamán megelevenedett az évvégi közgyűlés előkészületeinek harci lármája. Főszolgabirák csapattak el sommás uton és bizottsági tagok jelöltettek — ugyancsak sommás uton. A járási tisztviselők ellen megindított akcióhoz sem pro, sem contra nem fűzök megjegyzést. Hanem a bizottsági tag jelölésekre nekem is lenne egy-két olyan szerény megjegyzésem, mint amilyen szerény ez az egész írásom is a nagy rib-robbal s klasszikus komolyságai, mo«íx*a»u akcióhoz képese Megyénkben egy csabai megyebizottsági tagtársamról tudják például a polgárok azt, hogy évek hosszú során keresztül igaz lelkesedéssel és fáradozással tett eleget azon kötelességeknek, melyek a közigazgatási bizottság tagjainak feladatkörét árkolják körül. Ez a tagtársam V a r s á g h Béla, aki a nagy nemzeti felbuzdulás idején nyugtázhatta el az érdemeit kiválóan honoráló mellőzést. Varságh egyedül 67-es politikai hitvallásának köszönhette azt, hogy mert első volt az alkormányért aggódok és a nagy nemzeti harcban résztvevő honfiak küzdősorában, nem választatott be a közigazgatási bizottságba. Pedig Yarságh Béla nemcsak a jólétialap biztosításában, hanem a nemzeti ellentállás társadalmi szervezésében is kiváló buzgólkodást fejtett ki. Helyét azonban olyan utódoknak kellett átengednie, akik kétségtelenül nagy buzgalommal, de a Varságh Béláénál alighanem szegényesebb szellemi tulajdonokkal intézik most a közigazgatási bizottság tárgyait. Véleményem az, hogy azok, akik , bizonyos irányban megállapodtak már a tagjelölések dolgában, nem végeztek kész munkát. Először azért nem, mert pártpolitikai szinezette^ hajtogatták egymásra a politikai szeuvedély tövisKözigazgatási bizottsági ölés. Munkásügy. — A szanatórium szennyvize. — Gyomai ügyek. — Közegészségügyünk. — Felemelt ápolási dijak. — Uj iskolák. — A szeghalmi iskolapénzek. — Ahogy a tanítónőt kezelik. Békésvármegye törvényhatóságának közigazgatási bizottsága ülést tartott hétfőn délelőtt. Ez az ülés utolsó olyan ülése volt a közigazgatási bizottságnak, melyen az ezidőszerinti tagok tárgyalták le az egyes ügyeket. A jövő ülés már uj tagok részvételével lesz megtartva, de hisszük, hogy a munkakedv s a közügyek iránt tanúsított buzgólkodásban az uj és a régi közigazgatási bizottság tagjai között eltérést, vagy külömbséget találni nem fogunk. Ezen az utolsó ülésen egyébként a következő választott tagok jelentek meg : Haviár Dániel, Morvái Mihály, Szalay József, dr. Pándy István, Domby Lajos, dr. Márky János ós dr. Ladics László. Kártérítési bíráskodás. A közigazgatási bizottság még október havában felirt a miniszterhez, hogv az uj munkástörvóny alapján megindítandó kártérítési pörökben 20 koronáig Ítélkezési jogót biztosítson a községi elöljáróságnak is. A miniszter azonban aggályosnak látta azt, hogy a törvény első hónapjában már ilyen fontos kérdés elbirálását az elöljáróságra bizza s mert biztosítékot sem kapott a tekintetben, hogy az elöljáróság bir-e az itélőkópes helyességet biztosító értelmi kvalifikációval, a közigazgatási bizottság kórósét ezidőszerint teljesíthetőnek nem találta. A bizottság tudomásul vette ezt a döntést. A szanatórium szennyvizei. Sok bajt ós munkát okozott már a gyulai tüdőszanatórium szennyvizeinek kérdése. Eleintén a békésiek zugolód; tak amiatt, hogy a szanatórium szennyvizeit a Körösbe vezessék. Most pedig, hogy a bakteorológiai vizsgálat eloszlatott minden aggodalmat, Gyula városának gyűlt meg a teendője A közigazgatási bizottság ugyanis felhívta a polgármestert, hogy a szennyvizek tisztítását ellenőriztesse. Igen ám, de az ellenőrzés pénzbe kerül. Gyula város éppen nincs abban a helyzetben, hogy erre is fordíthasson valamit soványan csörgedező bevételeiből. — Lovich Ödön dr. polgármester most arra kérte a közigazgatási bizottságot, hogy az ellenőrzés költségeit a szanatórium terhére irja. Ez a hétfői ülé»oxi meg is történt. Utadó-törlés. ctyoma községet hibás összegezés miatt kétszeresen terheltek meg egy utadótótelben. A község e helytelen kivetés megsemmisítését és az útadó törlését kérte. A közigazgatási bizottság figyelembe vette a kérelmet. Ugyancsak a gyomai pályaudvaron nemrég az ártézi kutak megépítéséhez kezdtek. Az ide vonatkozó alispáni rendelkezést most csak ideiglenes engedélynek minősítette a miniszter s csak addigi érvényűnek jelentette ki, mig a gyomai pályaudvar szivattyu-telepe föl nem épül. Sok a megbetegedés. Zöldy János dr.megyei tiszti főorvos terjesztette be ezután előadmányait. A főorvosi jelentés szerint november hó közegészségügyi helyzete kedvezőtlenebb volt, mint az október hónapó. A hevenyfertőző ragályokban történt megbe.egedósek száma 217-tel volt több, mint október hónapban. Legtöbb megbetegedést a kanyaró okozta A leginkább fertőzött községek Békéscsaba, Kétegyháza, Doboz, Szarvas és Szeghalom yoltak. Ezatá t a megyei közkórház pótköltségvetését mulatta be a főorvos. Az 1908 évről szóló költségvetést jóváhagyta már a miniszter és e költségvetés szerint a napi ápolási dijak 1 kor. 76 fillérben állapíttattak meg. A liszt drágulása következtében azonban szükségessé vált, hogy a kórházi bizottság pótköltségvetést készítsen s hogy a sütemények ós a kenyér tételénél 17816 koronával emelje az előirányozott öszszeget. Igy a napi ápolási dij is 1 kor. 84 fillérre fog emelkedni. A közigazgatási bizottság hozzájárult ehhez. Iskolaügyek. Ezt követőleg Mikler Sándor dr., kir. tanfelügyelő referálta el ügyeit. Örvendetes tényként konstatálta azt, hogy 1908. év szeptember havától kezdődőleg Kétegyházán egy három tanerős ós Vésztőn egy négy tanerős iskolának szervezését rendelte el a közoktatásügyi kormány. Szeghalom község iparostanonciskola igazgatója, Arató Lajos ellen Csánky Jenő főszolgabíró följelentést tett, hogy illetéktelen dijakat szedett föl az iskolájába járó tanoncok mestereitől. A közigazgatási bizottság elrendelte annak idején, hogy a szükséges lépések megtétele előtt Csánky főszolgabíró kihallgassa Arató Lajos és megállapítsa, hogy melyik iparostól mennyi összeget szedett be. Ez most megtörtónt. Arató Lajos azt válaszolta a hozzáintézett kérdésekre, hogy a dijakat azért szolgáltatta be ké edelmesen, mert nagyarányú teendői miatt megfelejtkezett errői. Miután azonban ez a feledékenység öt évre visszamenőleg is kiterjed, a bizottság elrena ke \rató ellen a fegyelmi eljárást s ezt az igazgató érdeke is megkívánja, mert igy beigazolást nyerhet védekezés, is. Ez ügygyei kap\ solatosan ismertetés alá került D e u t s c h Miksának és társainak azon védekezése,hogy az Arató által már befizete m .iijafc az ipartest;.;, letnek adassanak. A közigazgatási bizottság'azonban ugy határozott, hogy azokat ki kell utalni az illető mestereknek, akik aztán oda fordítják azt, ahová akarják. Cseléd, vagy tanítónő ? Közismert tényt ismételnénk, ha azt bizonyítgatnánk, hogy a népoktatás rabszolgáinak és szolg; nii • ok helyzete ne i a legrózsásabb. S különösen nem rózsás az akkor, ha uradíM.n iskoláknál t-i sitik fele'.őség te jes hivatásukat, f yt u helyeken nemcsak az ispán < rnak, nem még a kondásnak is beleszólás van abba, hogy a lariió, vagy tan; mit reggelizzen, mit ebédeljen, miképp tanítson s Diána-, vagy Speik-szappr használjon-e mosakodásáho? V Hí. nincs is mindenütt igy s ha ného!-nó nem is kontárkodnak be a nópns vek ügy szegény robotosainak munkájáb; hívatlanok, azért mégis elég gyjkr

; kanapé-pöröket intcenál egy-egy . fonákság. H a u s e r Mária kisasszony, a kányi-uradalomnak egyik tinit igazolhatja ezt eleden példával Mária két napi s° .>adságot vett nak s az uradalomtól kocsit kér' a vasúti állomásra Jiajtas on. Aa ur azonban, akinx^ nyomós okai nek szembehelyezi-idni a tanitó. először is azt jele* ette ki, hogy nem ad, másods^ > pedig .kic a tanítónőt, hogy abadságra i ugy mehet, ha , ->\b engedélyt > a felugyi o túl t ~ ; s&örgikasá lépés- 'VtC'" yjtfoíta á ta* aki mégis c:"ik* !íV jogosáig demett szak ' Az uradr i \ . ízjpi I pedig ugy : * . m a tanitóm" r g l 5 február he " u az ges uradaln .. ód, « módjára bá) r-;'-"t jogokat" vindíts? • eke, vagy a . gatásávai senf meg nem Hauser M pa^-isz' talmat kórt a L ;gazg mely nagy derültség domást arról is, ho^-v ponti kezelősóg" mily szeretno elbánni a nt vei. A nagy derültség #s vidámöágki séretében lefolyt tanácskozás végered ménye az lett, 'hogy a bizottság állású ban meghagyandónak jelentette ki a ta nitónőt. HtV tgftT v lős'4o yei, hogy elmondott Kozönsó;*'mazot

1 olyar , i . !yet a: izv-a^a for , • met •asbun o - bizottságtól i/i'peíte vett tu * dóról'; ,köz nm?s utói fUaiád. tőzegei Ezer hold a szegény népnek. Egy minta-község Békésmegyében Kiirtják a vitás erdőt. Vármegyénk községei között aligh akad egy is olyan, mely a haladás é fejlődós utjain annyira előrehaladt volm mint Békés. Ez a község a legutóbb