Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-12-12 / 98. szám

Békéscsaba, 1907. dec. 12. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY évek folyamán szinte bámulatos haladással tett tanúbizonyságot arról, hogy ahol kiváló erők állanak a községi adminisztrációnak élén, ott a haladás, a fejlődés jutalmazza a tisztviselők és a képviselőtestület működését. Békés község főjegyzője, Szathmáry Gábor munkálkodásának ós buzgólkodásának éveire nyugodt tudattal tekinthet vissza, mert amit elvégzett már eddig is tisztviselőtársaival egyetemben, az a legnagyobb elismerésre tarthat számot. Békés községben most mérték föl a már elkészült beton-gyalogjáróknak területét. Ez a terület 24.0C3 négyzetm. S a beton járókkal burkolt úttest 23 kilóméter hosszú. Különösen jellemző Békés község intézőinek reális gondolkozásra az a körülmény, hogy nemcsak a belváros fejlesztése van állandóan napirenden, hanem a külvárosi utcákra is figyelemmel vannak. Igy elhatároztatott most, hogy a külvárosi utcákban mintegy 60 kilóméternyi hosszúságban téglajárót építenek. Mindezeknél sokkal mélyebb és szociális tekintetben fontosabb kérdés az, amelynek szerencsés megoldásával a község szegény néposztályának több mint 1000 hold földet juttatnak, hogy ezen a területen meghonosíthassák a kerti gazdálkodást. Ezt a területet a békési erdő kiirtásával nyári » község. Ismeretes már a vármegye kő? önsége előtt, hogy ennek az erdőnek a ' iirtása ügyében milyen harcok folytak. A lakosság egy része élénken tiltakozott ez erdő kiirtása ellen, sőt a miniszter sem adta ahhoz beleegyezését. A község azonban több izben küldöttségileg kérte a minisztert az erdőirtás mc;. 'ij; i-sére s a miniszter végül olyan fel-ét' teljesítette a kérelmet, hogy akiirtoi i'dő helyett egy uj erdőterületet vásároljon a község. S ;•. a t h m a ry Gábor főjegyző most összeköttetésbe lépett három biharmegyei erdőtulajdonossal s reméli, hogy t kiirtandó védőterület fa-árából megtolhatja a község az uj erdőt is. Az erdő kiirtásával nyert ezer holdnyi területet apró parcellákra osztja a > ' 'g s 1—2 holdanként adja el a sze. nyebb családoknak. Ilyenformán mintj \ 00- -000 . salád jut földhöz s folyitii ja a jói jövedelmező kertgazdálkodást. Msgyegyülós előtt, 5s.* íl a árgy sorozat. Yá:megyénk ez évi utolsó közgyüké:; n; ; .. 11;r* sem lehet bizojsan tu [Ő pán-kinevezés késemességí u > mindenütt eltolódás •t be .t -6 ez" évi közgyűlés ának .- él is tekintettel kell a az <?.••.• " ? ^történő főispán-ki.'ezésre Mindí éppen ugy áll e do. g'y. i vitás ez évi krónikás .. vvébe; .. t .ieb munkásabb és i'áradak so la decemberinél, mi ó, rendes és tisztújító köz Jrtania inegyebizottságunkoak. A ;só közgyűlés tárgy sor< & külön' ,ér félig-meddig elkészült 3 pontj: al a következőkéi Jí U" ' £2U«u' - mágnás lankadatlan szo,' mánál „o ügyszeretetének köszönhetjük azt, hogy a szabadságharc kimagasló c 'lagának, Kossuth Lajosnak és kor. k emléktárgyai már jór i , ... : „ 1. t.-., r. ... .. *, évi javadalmazása 2400 koronát el nem éri betegségük idejére biztositandók. A biztosítás dijai az illető községeket terhelik s ezen kötelezettségük alól csak j ugy mentetnek föl, ha a tisztviselők eli látását betegségük idejére 20 hétig biztosítják. Gyoma és Vésztő községek ezt az utóbbi módozatot fogadták el s határozataikat a decemberi közgyűlés hagyja jóvá. A körösladányi főjegyző-választás ügyében beadott felebbezések is most kerülnek elbírálás alá. A választás ellen Ötvös Károly bihari jegyző, továbbá Rózsa János és társai adtak be felebbezést. Szeghalom községben ezideig még nincs ellenőri állás. A képviselőtestület nem is akar ilyent szervezni. Ambrus alispán most hivatalból intézkedik az ellenőri állás szervezése tárgyában s a decemberi közgyűlés hoz ez (.ügyben határozatot. A tárgysorozat első pontjai között szerepel az alispán jelentése is, amely vármegyénk közállapotait ismerteti okt. hótól decemberig terjedő időre. részt mind ÖL,begyűjtettek. Ez a magyar mágnás gróf K r e i t h Béla, aki megteremtette az első Kossuth-muzeumot. Ennek a muzeumnak fentartása és elhelyezése nemzeti kötelesség. K r e i t h Béla gróf azonban minden vagyonát az anyagbeszerzés nagy munkájára fordította s most a törvényhatóságokat keresi meg, hogy anyagi támogatással segítsenek a muzeum ügyén. Vármegyénkhöz is érkezett ilyen megkeresés, amelyet fölvettek a közgyűlési tárgysorozatba. Az uj betegsegélyzö-törvény szerint mindazon községi tisztviselők, akiknek Gazdáink ügyeibőlÜlés a gazdasági egyletben. Anyagi támogatást kérnek. Látogatott ülést tartott vasárnap délelőtt a békésmegyei gazdasági egyesület igazgató-választmánya. Az ülés tárgysorozatának első tételénél az elnöki előterjesztések kötötték le a jelenvoltak figyelmét. B e 1 i c e y Géza elnök bejelentette, hogy az egyesület elnöksége már eddig is több irányban biztosítani igyekezett a jövő évben Békéscsabán rendezendő mezőgazdasági és állattkiállitásnak sikerét. Az elnökség megkereste az aradi kereskedelmi és ip-irkamarát s megkeresést intéz az Omgehez is, hogy a kiállítás költségeihez anyagi erőforrásokkal járuljon. Az egylet részéről egy küldöttség keresi föl a földmivelésügyi minisztert, hogy a kormány 60.000 koronával támogassa a kiállítást. Jelentést tett továbbá az elnök arról, hogy a földmivelésügyi miniszter az alapszabálymódositásokat bizonyos stiláris pótlások miatt visszaküldte. A megkívánt pótlásoknak ülésen kivül | eleget tett már a vezetőség. Nemsokkal ezelőtt az egyesület azt kérte a kereskedelmi minisztertől, hogy a takarmányfélék részére szállítási kedvezményt adjon, A miniszter akkor nem találta teljesíthetőnek ezt a kérelmet, de most a kedvezményt megadta s erről értesítette az egyesületet is. Tudomásul vette a választmány, hogy a pénzügyminiszter a csabai dohánybeváltó-hivatalhoz P f e i f f e r Istvánt küldte ki szakértőül s Pfeiffer helyettesítésével M á z o r Pál egyesületi segeayt.kárt,íbízta m

eg. Az utouv,; időkben sokszor megtörtént, hogy egye* kertészek hasznavehetetlen facsemetéket £»*>iqitottak a I hetipiacokon. A kertészeknek ez a* eljárása a gazdák megkárosításával járt s az egyesület megkereste az alispánt, hogy a csemeték elárusitását behatóan ellenőriztesse Ambrus alispán a* kérés \ figyelembe vételéről és teljesítéséről értesítette az egyesülotet. A földmivelésügyi miniszter távira- J tilag kérte az egyesületet, hogy az Amerikából visszavándorlók keresetének biztosítása érdekében munkaalkalomról gondoskodjék. Beliczey elnök fölvetette azt a kérdést, vájjon nem lehetne-e a visszavándorlökat aratási munkákra leszerződtetni? Ezt a prepozíciót kivihetetlennek tartotta az ülés s igy csak erkölcsi közbelépésüket ós támogatásukat helyezték kilátásba az egybegyűltek. Ambrus Sándor alispán megkereste a községeket, hogy a legeltetési szabályrendelet megalkotására vonatkozó intézkedéseket haladéktalanul foganatosítsák. Több község el is készítette már szabályrendeletét s beküldte az alispánhoz, aki véleményezés végett áttette azokat a gazdasági egyesülethez. Az egyesület csupán a békési szabályrendeletre tette azt az észrevételt, hogy abban a fiatal bikaborjuk elkülönítéséről is intézkedés történjen. A sopronmegyei gazdasági egyesületnek azon megkeresését, melyben a hold-számitásról a hektár-számitásra való áttérés érdekében feliratot véleményez ós kór intézni a törvényhozáshoz, ad akta tette a választmány. A csabai gazdasági munkásközvetitő hivatal arra kérte az egyesületet, hogy a gazdasági cselédek kedvezményes vasúti jegye tárgyában irjon fel a kormányhoz. Az egyesület azonban nem találta teljesithetőuek a kérelmet. Vasutat Köröstarcsának. Kérelem a kormányhoz. Kapcsolják be a főirányba. Évek óta vajúdó kérdés már az, hogy Köröstarcsa vasúti állomásának ügyét rendezzék. Köröstarcsának van ugyan vasúti állomása — de nincs benne köszönet. Iróniája a sorsnak, hogy a község nevéről van elnevezve az az állomás — melyet azonban állomásul a községi lakos nem használhat — mert 7 kilométerre fekszik a község belterületéről. Ily körülmények között még sincsen vasútja a községnek. A sikertelenségnek főoka abban rejlik, hogy akár a Szarvastól, akár máshonnan kiinduló motoros avagy gőzüzemü vasútvonal a közbeeső kevés községektől és érdekeltektől az építési tőkének szükséges összszeget előteremteni nem lehet. Ezenfelül meg a létesítendő vasútnak a fenntartása is valóban kérdéses volna. Éppen ezen körülményeknél fogva más téren kell keresni megoldását az ügynek. Egyedüli célravezető és óriási fontosságú érdeke volna Köröstarcsának ugyanaz, mely Békés városát is ezen ügyben lelkesíti, tudnillik, hogy a Budapest—aradi vasúti fővonalba bevétessék a község. Mindkét községnek földrajzi fekvése egyenlő okokból okozta a fővonalból történt kimaradást. Ezen másként nem póto ható közgazdasági kár csakis az által lesz javítható, ha e két község a fővonalba fog helyeztetni. Hogy mily kihatással volna ezen változtatás a két községre nézve, azt felesleges volna hangsúlyoznom, csak hivatkozom azon tényekre, hogy a fővonalba eső községek gyorsan haladnak előre minden téren, — mig a vicinálisokkal birók is csak stagnálnak. Ezen két községnek a fővonalba helyezetése semmiféle műszaki akadályba nem ütközik. A köröstarcsai állomásnál a vonal a községig bevezettetnék, onnan Mezőberényig, annak túlsó szólén áthaladván a Békés felé vezető ut végénél állomás lóttesittetnók s haladna egyenes vonalban Békésig s folytattatnék Csabáig. Ezen változtatás által a m. kir. államvasutak circa 20-25 kilométer uj vonal építtetésére volna kényszerítve. Tekintettel a régi vonalon felszabadult totc-^a összeget visszaadó kisajátított területekre, a uiusza**— maximum 400.000 koronába kerülne. Ha tekintetbe vesszük a két községnek vitális érdekeit ezen óriási fontosságú kérdésben, alig hihető, hogy az összes e célra szükséges összeget a magyar állam meg ne kapná tőlük. Azonban e kérelem teljesítésénél a magas kormánynak lehetetlen volna elzárkóznia. Ha meggondolja kiki, hogy a XX-ik században vasút nélkül élni egy nagyközségnek valóságos abszurdum, s ma már a kocsi-fuvardijak elviselhetetlen drágák lettek: ugy minden akciót meg kell indítanunk ezen kérdés sikere érdekében. Bizom benne, hogy a vármegye szívesen támogatná ezen móltányos kérését e két magyar községnek', mérvadó urak s a két község vezetősége, összes nagybirtokossága, kik között többesszámban vannak nagy uradalmak, a legmesszebbmenő anyagi áldozatot fogják meghozni a keresztülvitelre. Amit az elődök elveszítettek könynyelmü gondolkodás által, azt szerezzék vissz;-. még nagy áldozatok árán is, az utódok. Fogjunk ehát munkához! Dr. G'oszmann Nándor, , Köröstarcsai községi orvos. Kirakat és muskásjog. Az elbocsájtott munkások bosszúja. Életveszélyesen fenyegetődznek. A magyar főváros utcáin nem egyszer bicskával keresik a gyomrokban a magukról megfelejtkezett' munkások a sztrájkjogot. Békéscsabán pedig az jött divatba, hogy a kirakatok betörésével terrorizálják az elbocsájtott szervezett munkások a munkaadókat. Kedden este hatalmas csörömpöléssel hullott szét a cipész-szövetkezetnek üvegkirata. Hogy ki volt a támadó, ma még nem tudják névleg, de sejtik s remélik, hogy kézrekerül, mert a járókelők közül többen fölismerték benne a szövetkezetnek egyik elbocsájtott munkását. A munkások és a szövetkezet igazgatósága közötti egyenetlenkedós régibb keletű már. Áz igazgatóság ugyanis alkalmazott egy Tóth Imre nevü, iparigazolványnyal biró részvényest is, aki nem volt szakszervezeti tag. A műhelynek 10 szervezett munkása többször fenyegetőzött, hogy az esetben, ha Tóth be nem iratkozik a szakszervezetbe, kilépnek s a szövetkezetet bojkott alá veszik Tóth Imre azonban nem akart beiratkozni a szakszervezetbe, melyről nem a legelismerőbh' hangon nyilatkozott. Ekkor azt kívánták a szervezettek, hogy az igazgatóság bocsássa el Tóth Imrét. Munkásra azonban szükség volt s az igazgatóság csak az esetben vette volna figyelembe e kívánságot, ha Tóth is beleegyezik a távozásba. Tóth azonban inkább maradt s hajlandónak nyilatkozott a szakszervezetbe is beirat kőzni. Ámde a hatalmi gőg erőt vett a munkásokon s most már semmilyen feltótelek mellett sem akartak Tóth Imrének megkegyelmezni. Az igazgatóság pedig nem tehetett mást, minthogy kiadta a dolgozni nem akarók munkakönyveit. Nagyon természetes, hogy ez a radikális ós egyedül helyes megoldás nem volt a segédek ínyére való. Mindanynyian tudomásul vették az igazgatóság határozatát. El is távoztak, de másnap négy munkás visszatért közölük. A szakszervezeti tagok erre nem voltak elkészülve s tehetetlen dühükben fenyegetőzni kezdtek. Azt is mondták, "hogy most már szakszervezeti munkásokat sem engednek a műhelyekben dolgozni Szóval terrorizáltak ós hatalmi gőgjükkel imponáltak. Egy-két napig minden különösebb incidens nélkül folydogált a „bojkott". Kedden este azonban valaki bezúzta közülük egy kővel az üvegkirakatot. Rendőr, mi szintén nagyon természetes, nem volt a közelben. De remélhető, hogy a derék bosszúállót már a legközelebbi napokban biróság elé állithatják. A kilépett munkások egyike ellen életveszélyes fenyegetés miatt eljárás van folyamatban. Gyilkossági kísérlet a mostoha ellen. Öreg férj, fiatal feleség. Vasárnap este szomorú szenzáció történt Szarvas községben. Egy 22 esztendős gazdalegény le akarta lőni mos1 —

hitték a családtagjai, hogy az öi elprédálja s a tekintélyes vagyonból semmi se mara d a család-tagoknak. Kolompár György 87 esztendős, deres fejű ember, de azért még a feleséges életre vágyott. Hitvesét régen eltemette már s az elmúlt esztendőkben másodszori nősülésre gondolt. Kolompárnak kilenc unokája van, akik nem nagy örömmel fogadták a másodszori nősülés hirét s különösen zúgolódtak, amidőn megtudták, hogy az öreg olyan asszonyt akar feleségül venni, aki sokat ad a puccra és a jó életre. Az ősz szerelmes azonban nem hallgatott gyermekeire s megesküdött szive választottjával. Ettől a perctől kezdődően állandó volt a viszálykodás a gyermekek és a nagyapa között. Ez idötájt történt, hogy ifjabb Kolompár György, az öreg férj egyik unokája a csabai 101. gyalogezrednél, mint szakaszvezető, katonáskodott Az unokára nem nagy gondot viselt az öreg Kolompár s nem küldözgetett neki semmit se. Ez feltűnt a katonáskodó fiu előtt, aki mikor kór-