Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-11-21 / 92. szám

2 Gyula város közgyűlése — Bérbe adott ökörlegelő. — Nincs házi vízvezeték. — Elutasított kérelem. — Egy poros szerződés. — Apróbb ügyek. — Népes közgyűlést tartott, L o v i c h Ödön polgármester elnöklése mellett Gyula város képviselőtestülete Amint ez már rendszerré vált Gyulán, ez a közgyűlés sem múlhatott el meglepetés nélkül s tárgysorozatának pontjai kö­zött egy olyan szerződésről is szó esett, amelyet rég elintézettnek vélt a város, pedig sem a vármegye jóváhagyó zá­radékán, sem az érdemi tárgyalás ros­táján nem esett az még keresztül. A közgyűlésnek legérdekesebb tárgyát ez a pont adta meg, mig a többi ügyek csak alig-alig emelkedtek ki a sablon­szerüség keretéből. Szaláczy István gyulai lakos be­folyamodott, hogy a benedeki ökörle­gelőt, amelyet télen nem használnak a város polgárai, adják neki bérbe január elsejéig. Kötelezte magát Szaláczy, hogy a legelőn csak birkákat legeltet. A köz­gyűlés minden vita nélkül 50 korona bór ellenében átadta a legelőt. Farkas Lajos ós V. Szakmáry Arisztid azt kérték a várostól, engedje meg, hogy az Árpád-utcai vízvezeték­hez a házi-vízvezetéknek csöveit csatol­hassák. A tanács a kérelem teljesítését javasolta oly kikötéssel azonban, hogy a vízvezetéket csak éjjel használhatják s hogy a (.város bármikor visszavonhatja engedélyét. A város és a róm. kath. püspökség között fennálló s a főgimnázium alapí­tására Vonatkozó szerződést annak ide­jén érdemi tárgyalás nélkül levéltárba helyeztette a közgyűlés s a szerződés nem is láttatott el törvényhatósági jó­váhagyással. Ez a körülmény csak most derült ki és pedig a következő módon: Gyula város e szerződés szerint 8000 koronát köteles a gimnáziumnak adni. Ezt a pontot ugy értelmezte a gimná­ziumi bizottság, hogy az összeget iskolai óv szerint kell fizetnie a városnak. Az 1901. évben ez az összeg nem volt be­állítva a költségvetésbe, amiből vissza­tolódás állott elő s ma a gimnázium 4000 koronát követel. Most elővette a város a szerződést s mert látták, hogy nincs törvényhatóságilag jóváhagyva — érdemi tárgyalás alá vették azt. De ugyanekkor egy másik kérdés megvita­tása is aktualissá lett. A város ugyanis a vallásoktatásért évi összeget fizet a gimnáziumnak, jóllehet, hogy az 1883. évi XXX-ik t.-c. szerint a felekezetek kötele­sek ellátni a hitoktatást, 1000 koronát visszakérni jogosult a tanács a gimná­ziumtól, de a közgyűlés, nehogy meg­bontsa a felekezeti békét, elvetette a tanács javaslatát. Molnár Albert városi mérnök már több izben kérte a közgyűlést, hogy mentse föl a gyulavidéki-vasut igazgató­ságában viselt tagságától. A közgyűlés most teljesíthetőnek találta a kérelmet s Molnár helyett dr. L a d i c s Lászlót küldte ki a vasút igazgatóságába. Az adóösszeirás körül felszaporo­dott teendőket nem képesek a rendes időre elvégezni a városi adóhivatal tiszt­viselői s ezért azt kérték a közgyűlés­től, hogy kisegítő munkaerőt alkalmaz­zon az adóösszeirások idejére. A köz­gyűlés aképpen határozott, hogy kise­gítő munkaerő helyett 25 napra 2—2 K. pótdijat ad az adóhival tisztviselőinek, kik a rendes időn tul folytatott munká­val is ellátják majd a felszaporodott teendőket. A Tótkomlós—tiszaparti vasút. Késik az engedélyezési eljárás. Meglehetősen na^y idő telt el már azóta, hogy a Tótkomlós—Vásárhely— tiszaparti keskenyvágányu vasút ügyé­ben megtörtént a vonal közigazgatási bejárása s az építési tervek és költség­vetés elkészíttetvén, az ügyre vonat­kozó összes iratok felterjesztettek a ke­reskedelmi miniszterhez. Ugyanekkor arra kérte a bizottság a minisztert, hogy a tervezett vasútra tűzze ki az engedélyezési tárgyalást s ennek alap­ján adja meg a kiépítés engedélyét, hogy a vasút építését lehetőleg már a tavasz folyamán megkezdhessék. A kereskedelmi minisztériumban azonban késedelmeskednek az iratok elintézésével, jóllehet, hogy Veres József ós E n d r e y Gyula országgyű­lési képviselők már több izben meg­sürgették az ügy elintézését. Ha csak egyszerűen arról volna szó, hogy az építkezési engedélyt nyerje el az érdekelt községekből álló társaság, akkor az iratok elintézése nem képezne olyan sürgős szükséget. Ámde az épít­kezési engedélynek lehetőleg gyors megadását főleg az sürgeti, hogy tava­szig necsak az építtető részvénytársa­ságot lehessen megalakítani, hanem gondoskodni tudjanak az érdekelt köz­ségek a megszavazott hozzájárulás ösz­szegeinek beszerzéséről is s hogy az üzemkezelés és igazgatás tekintetében az Alföldi Első Gazdasági Vasút igaz­gatóságával megállapodhassanak. Ezeknek a dolgoknak helyes és megfelelő elintézésére jelentékeny idő igényeltetik s mi attól tartunk, hogy az esetben, ha rövidesen ki is adná a miniszter az építési engedélyt, a téli hónapok nem lesznek elegendők e fon­tos kérdések eldöntésére s igy a ta­vaszi munkának megkezdésétől is el kellene állanunk. Mert ha a vasút üzem­kezelése tárgyában sikerülne is meg­állapodásokra jutni az Első Alföldi Gazdasági Vasúttal, még mindig meg­oldatlan kérdés maradna a pénzkér­dés, melynek megoldása a mai rossz és drága pénzviszonyok között szintén nem kis nehézséget okoz. Azokkal a vérmes reményekkel tehát, melyekkel a vasútépítés elé néz­tünk s a kezdet biztató jelenségeinek alapján csaknem bizonyosra vettük, j hogy tavaszszal a vasút ki fog épülni, — valószínűleg felhagynunk szükséges, mert a jelek arra vallanak, hogy egy­hamar semmi sem lesz az építkezésből. Mindezek a körülmények azonban nem a csendes és nyugodt várakozásra, hanem arra kell, hogy sarkallják a köz­ségeket, hogy megsürgessék a keres­1 kedelmi minisztériumban az engedélye­j zési tárgyalást, illetőleg az építkezési | engedély kiadását. Békésmegyére nézve ez a kis vasút nagy jelentőséggel bir. A kérdés megérdemli tehát a fáradt­ságot. A esabai öntözött rét hét éve. Az állami támogatással ezelőtt hét évvel létesített öntözött rét jótékony s közgazdaságunkra kedvező hatása nem­csak a mi, hanem messze vidéken lakó gazdáink érdeklődését is méltán felköl­tötte már. Sőt földmivelési kormányunk­nak is állandó érdeklődése kiséri az igy létesített öntözött rétünket, mert nemcsak erkölcsileg támogatja és a ke­zelése tárgyában jó tanácsokat ad, de tetemes anyagi támogatást is nyújt. Ennek a rétnek jótékony hatása nemcsak abban nyilvánul, hogy gazdá­ink takarmányszükségleteiket olcsón fe­dezhetik s viszont a községnek is igy az azelőtt alig használható területből jövedelme van, hanem a mi példánkat a megyében többen is követték. Igy grófWenckheim Dénes dobozi ura­dalma egy 600 holdas öntözhető rétet létesített s most ujabban a gróf S z é­c h e n y i-féle pósteleki uradalom is létesít több száz holdon öntözhető rétet. A békéscsabai öntözött rét területe 173 kat. hold. A 173 kat. holdból 14 hold út és csatorna. Van ezen kivül 36 kat. holdon legelő-öntözés is berendezve, mely azonban bérletileg kezeltetik és termése nem lesz kaszálva. A rét ugy van beosztva, hogy abból 9, átlag 4 kat. hold térmértékű tábla dáménak a számlájával és a bank betéti könyvével. Én mondom neked. Másfél frank volt a zsebében, ami­kor aznap este tiz órakor lassan elsétált a klubba, s leült a tüz mellé egy székre. De a frakkja kifogástalan volt, a fellé­pése pedig olyan biztos, mint egy her­cegé. Eleinte várt kissé, hallgatódzott, aztán megcsípte azt a csoportot, amelyre éppen szüksége volt. — Én sohasem hordok virágot a gomblyukamban, — vegyült bele a tár­salgásba, amely éppen erről a témáról folyt. — Azok a virágok, amelyeket a természettől kapunk, szegényesek és ízléstelenek azokhoz képest, ame­lyeket az emberi kéz tud gyártani. S mivel ezeket nem szabad viselnem, a másikat nem akarom viselni. — Ez a Cecil mindig olyan mulat­ságos, — jegyezte meg az egyik ur a társaságból. — De ez tény, — felelte Hoope. — Komolyan beszélek. Azok a virágok, amelyeket a nők viselnek a kalapjukon, művésziek — válogatottan finom dol­gok. A természet melyik ajándékában van annyi szin és olyan formaság ? Leütötte cigarettjóről a hamut és mivel észrevette, hogy a dolog általá­nos beszélgetés tárgyává vált, ugy tett, mintha már unná ezt a témát. — Hol volt ma este, Chantemerle ? — kérdezte az egyik úrtól halk ási­tással. Chantemerle lépre ment. — A Renessainceben voltam — fe­lelte nevetve — és amint látja, az ön által megvetett virágok közül viselek egyet. — ízlés dolga — mondta Cecil. — illetve ízléstelenség dolga. Meglátják, hogy ötven óv múlva nem hordanak az emberek mást, csak művirágot. Önök el vannak maradva. Chantemerle, aki dandy volt a vég­letekig s erre nagyon büszke, boszusan ráncolta a homlokát. — Vezetőre volna szükségünk — mondta irónikusan — és talán már meg is született! — Talán igen, — mondta Hoope. — Mindenesetre tág tere volna a re­formokra. Tekintete egy kalapra esett, amelyet egy ur a szomszéd asztalra tett le és igy folytatta: — Első reformja közé fog tartozni, hogy az efféle fejfedőket megszépítse — Ó, abban igaza van, — kiáltott fel Chantemerle — a kalapjaink nagyon rútak, ez tény. De hogyan akarja meg­szépíteni őket? Cecil kivette szájából a cigarettet ós ünnepélyesen előrehajolt. — Édes barátom, — mondta. — Lá­tott-e már valaha életében női kalapot, amikor még nem volt feldíszítve ? Higyje el, ha az alakja más is, semmivel sem szebb, mint ez. És mikor fel van díszítve, milyen szép az a női kalap. — Hogyan? Ön díszíteni akarja a mi kalapjainkat is? Virággal, esetleg szalaggal ? Például egy cilinderkalapot? — Ugy van, — mondta Hoope nyo­matékkal. Feldisziteném például olyan cseresznyepiros és ibolyaszín virágok­kal, aminőket ma viselnek a nők. Az urak mind hangos kacagásra fa­kadtak és meg voltak győződve, hogy kitűnő „forceur"-rel volt dolguk. -v- Ezt csak nem mondja komolyan ? — Teljesen komolyan! Mi több, szándékom, hogy meg is csináljam. A legközelebbi napok egyikén olyan kalap­ban fogok sétát tenni, amely ugy lesz diszitve, ahogy mondottam. És akkor, — tette hozzá, kitűnő szinészkedéssel vonogatva a vállát — önök, ó birkák, követni fogják a példámat, de mind ! — Ezt sohasem merné megtenni! — kiáltott fel Chantemerle. — Egyetlen­egy órát se merne a boulevardon töl­teni ilyen képtelen öltözetben. — Nem mernék ? Miért kellene ehhez bátorság. Hiszen csupán csak csodálni fognak és később . . . utánozni. — Ezer Lajos-aranyba fogadok ön­nel, hogy ezt nem teszi meg holnap délután. Hogy nem fog egy óra hosszat olyan kalapban sétálni a boulevardon. Ezer aranyba! — Áll! — felelte Hoope nyugodtan. — Tartom a fogadást Holnap délután négy órakor legyenek az urak a Cafó de la Paix-ben, hogy lássák, megtartom a feltételeket. Aurevoir! — Meglehetősen rossz és hosszú volt az óra, Georgie, — mondta Hoope más­nap nevetve a feleségének, amint ott ültek az ebédlőasztal mellett Paillardnál, — de kirántott bennünket a sárból. És legalába most már van valami fogalmam az örökkévalóságról. És hozzá még az gazat senki sem sejti. Mindenki azt. mondja, hogy „spleenes angol" vagyok Holnap kikocsizunk, Georgie, együtt s megveszem neked a legszebb kalapot, amit csak látunk. lucernás, 3 tábla mezőgazdasági kezelés alatt van, mig a többi 38 tábla — gyep. Az első hét óv alatt katasztrális hol­danként a terméseredmény — méter­mázsánként — a következő : Év Fű Lucerna Összesen I. 12 25 12 II. 25 25 24 III. 28 60 35 IV. 22 45 24 V. 26 56 27 VI. 30 55 31 VII. 20 36 23 Tehát a legmagasabb termés-átlag a harmadik évben lett elérve. Azóta folytonosan csökken a termés, mig a folyó évi átlag-termés alig üti meg a 22—23 métermázsát Az ejtette gondolkodóba az illetékes köröket, hogy mi uton-módon akadá­lyozható meg a folytonos termés-csök­kenés. Termésaetesen mi sem használja ki a talaj termő erejét jobban, mint a foly­tonos egyoldalú termelés s a vizzel való hajtatás. Hogy ez megakadályozható le­gyen, ezelőtti években is ezer ós ezer métermázsa trágya lett a rétre kihordva, de nem sok eredménynyel. A földmive­lésügyi kormány legutóbb nyújtott nagy segélye arra szolgál, hogy koncentrált trágyával — műtrágyával — pótoltas­sák a földből kivett táperő, ami sike­rülni is fog, mert a már eddig végzett kísérletek ezt igazolják. Hogy pedig gazdáink nem drágán veszik a takarmányt, igazolja ezt annak ára, mert egy métermázsa széna 3 kor. 5 fillér s egy métermázsa lucerna-széna 3 kor. 25 fillér volt. Lucernamag-termesztóssel ez idén először tétetett kísérlet 16 katasztrális holdon. A kísérlet bevált, mert holdan­ként a szemtermés 2 métermázsa és 11 kilogramm volt. Végül megjegyezzük, hogy az igy berendezett terület s a befektetett tőke átlag 10%-ot jövedelmez Békéscsaba községnek. WiHim István. Népmészárszék Békéscsabán. Érdekes beadványok. A főjegyző', álláspontja. Emiitettük, hogy a békéscsabai pol­gárok körében mozgalomMnd meg egy népmészárszék és népsi fel­állítása tárgyában. Mi már hóm >k óta foglalkozunk az élelmiszerek arányfahtfr " drágaságával és az utóbbi időkben, mi­kor a mértéktelenül felszökött írak folytán felzudult a közvélemény, mi voltunk az elsők, akik radikális intéz­kadéseket kértünk a hatóságtól a tűr­hetetlen állapot megszüntetése, vagy legalább is enyhítése érdekében. Különösen a húsáraknak szokatlan emelkedése adott okot a védekezésre és már nagyon sokat kellett a lakosság­nak a drágaság miatt szenvednie, mig a középosztály szegényebb rétegei szük­ségét látták annak, hogy a hatósági mészárszék felállítása tekintetében be­adványt intézzenek a községhez. Ez a beadvány az elmúlt héten került az elöljáróság, elé. Hogy sorsa mi lesz, alig tudjuk. Ámde hihető, hogy a nép érdekeit a mi elöljáróink ós a mi képviselőink is "viselik annyira a szivükön, mint azok, akik őszinteség és meggyőződés nélkül prédikálják a népjólétet Mert beigazoltnak kell ven­nünk, hogy a hus és kenyérárak mi­kénti alakulása oly eminens közérdek, hogy azt a két év előtti rossz konjunk­túráknak kipótlásától függővé tenni nem szabad és a már előbb elfoglalt I álláspontunkhoz híven — a lakosság | érdekeit egyeseknek érdekeinél többre ) tartva — azt kell hirdetnünk és köve­I telnünk, hogy ha másképp nem lehet j megoldani a kérdést, akkor állítsuk föl j a hatósági mészárszéket ós a nép­j kenyérsütődét. El kell ismernünk azonban, hogy ! a csabai mészárosok máris tetemesen j leszállították a húsárakat. Ámde még igy j is tulmagasak azok. A kenyérsütők nem­hogy követnék a mészárosokat, hanem hónapról-hónapra emelik az árakat. A helyzet elviselhetetlensége pedig íem tanácsolhat mást, mint a községhez be­nyújtott kérelemnek teljesítését. Vármegyénk legtöbb községében egyáltalán nem tekintik példának a csabai mészároso eljárását. Ezeken a helyeken még mindig egyforma magas

Next

/
Oldalképek
Tartalom