Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-11-21 / 92. szám

Békéscsaba, 1907. nov. 14. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 a húsnak ára, ami mégse indokolt. Hajlandók vagyunk ugyanis elhinni, hogy az elmúlt esztendő gazdasági viszonyai mészárosainkat is megviselték. Az akkor elmaradt profitot azonban most — utólag — behozni, ha nem is uzsorára, de legalább is rossz üzleti politikára vall, amelynek a közönséget nem szabad áldozatul odadobni és kiszolgáltatni. Az elmúlt esztendőkben is, melyekre a mészárosok előszeretettel hivatkoznak, az ország egy helyén sem mérték oly drágán a hust, mint Békésmegyében. Az akkor elmaradt haszon tehát mégsem lehet akkora, hogy most ilyen eljárással lenne indokolt azt behozni. Szerte az országban mindenütt akciót indítottak a húsárak leszorítására. Aradon hivatalosan felszólították a mészárosokat a hus árának leszállítására, azzal, hogy amennyiben e felszólításnak eleget nem tennének, a város kénytelen lesz egy mészárszéket felállítani. A tanács álláspontja az, hogy egyébként nem lehet segíteni ezen a kérdésen. Gyöngyös és Újvidék sem cselekedett másképp. E városokban már működnek a hatósági mészárszékek s az eredmény várakozáson fölüli, mert nemcsak olcsó húshoz jut a polgárság, de a mészárosok is siettek a húsnak árát leszállítani, Békéscsaba község főjegyzőjéhez, Korosy Lászlóhoz, kérdést intéztünk e tekintetben. Korosy László nem híve sem a mészárszéknek, sem a sütődének. Szerinte a község károsodását jelentené, ha akár ezt, akár amazt felállítanák. A kezelés ós az ellenőrzés sem lehetne kifogástalan. Mindazonáltal egy módozatot ő is keresztülvihetőnek találna s ez a módozat az, hogy a község egy a mészáros-szakmát értő emberrel társulna, aki az üzletet vezetné. A sütőmühely felállítását azonban szükségtelennek és célra nem vezetőnek látja a főjegyző. Mi hisszük, hogy a képviselőtestület megtalálja a kibontakozás útját a polgárok érdekeinek megvédése szempontjából. A békésmegyei orvosok és a munkásbiztositó pénztárak. Egy autentikus nyilatkozat. A bókésmegyei orvosok mozgalmához szól az a nyilatkozat, melyet a gyulai betegsególyző-pénziár egyik tisztviselőjének tollából alább köziünk Ebben a kérdésben nem értheti;tik egyet a pénztár álláspontjával s ál úspontunkat több izben volt mar aikuinrank kifejteni. A pénztár felfogását i°:4zoló nyilatkozatot különben váltó í.itás nélkül itt teszünk közzé: B-hs*\- lapja f. hó 24-iki száma foglalk< .>i-i ezzel a kérdéssel. Foglalkozott azzal más lap is, hol itt; hol ott orvos-sztrájkról beszélve, azc íban vagy orvos szempontból, vagy szocialista ízű kijelentésekkel kommentálva közölték azt. Sajnosan tapasztaltamazonban, hogy egyoldalú, vagy éppen sugalmazott ilyen közlemények a munkáspénztárak által, — a saját álláspontjuk megvilágításával — a közönség tájékozására nem ellensulyoztatták. Annyival is inkább szükség van erre, mert az igazságos helyes álláspontot, az érdekeltek és a nagy közönség egyaránt, akkor találja meg, s ahhoz ugy csatlakozhatnak, ha a küzdő felek mindenike állást foglal a nyilvánosság előtt is. Én magam részéről, bár híve vagyok a közérdekű dolgok nyilvánosságra hozatalának, mégis ezt a kérdést, amig az meg nem érett arra, nyilvánosságra hozni nem volt szándékom ;s most se tenném, ha arra b. 24-iki cikke nem provokál azzal, hogy a pénztár vezetőségét pláne állandó fejetlenséggel vádolja. Ez esetben nem tartom férfias dolognak a nyilvánosság elől álláspontunk megvi lágitását elvonni s igy kérem engedje meg t. szerkesztő ur, hogy b. lapja hasábjait ez alknlommal igénybe vegyem. Arra kívánok kiterjeszkedni, hogy mi miért nem oldjuk meg az orvoskérdést akként, amint azt az OrvosSzövetkezet kívánja, vagyis miért nem oldjuk meg az évenként és tagonként kivánt 6 koronát, s miért nem fogadjuk el a szabad orvos-választás elvét aszerint, amiképp azt az orvos-szövetkezet elfogadni kínálja? Erre felelni igen könnyű. A tagonkénti 6 korona olyan összeg, amit a pénzter fizetni nem képes. A szabad orvos-választás elve más, mint amint azt az orvos-szövetkezet contemplálja Mert: nem a tagok választhatják meg az orvosokat, hanem az orvosok szövetkezete, a kevés jövedelemmel biró kartársaikat szándékoznak orvosi szolgálatra kijelölni korlátott, azonban miután ilyen sok van, felesleges számban. Ez tehát ilyen formában el nem fogadható, de azért sem, mert keresett, jó nevü orvosok — más elfoglaltságuk miatt — a pénztár betegeinek kezelésével foglalkozni nem hajlandók. Ilyen szabad orvos-választást nem kérünk. Az első kérdést azért hagytam feleletben másodiknak, mert azzal egy kissé hosszasabban kell foglalkoznom Hogy miért nem fizethet a pénztár évenként ós tagonként 6 korona orvosi dijat, erre nézve utalok az uj törvény 25. §-ára, mely szerint a kisipar 2%-os járulék-kulcs szerint terhelhető meg az első 5 évben. A pénztár eddig 2% mellett tudva van, hogy a csőd szélén állott, 3% mellett állott lábra, ezen % mellett egy férfi-tag évenkint 18 kor. 72 fillér, egy női-tag 12 kor. 48 fillér, egy tanonc-tag után 6 korona 24 fillér járulékot vett be. Hangsúlyozni kívánom, hogy a 7300 körüli tagokból '/a rész 6 kor. 24 fillér járulékot fizet. Ha már most, más átlagos napibér osztályozattal is, de 2% ra lesz a járulék kulcs leszállítva, nyilvánvaló, hogy a bevételi viszonyok kedvezőbbek nem lesznek Nem pedig azért, mert Békésmegyében a kisipar van túlsúlyban. Statisztikánk azt bizonyítja,- hogy eddig 58—60%-ot segélyezésre fordítottunk. Adminisztratió kiadásunk a külső kereteit ós a dologiakat is bele értve, 15%-ot emésztett fel. Orvosi díjazásra maradt tehát 25—26%-ék. É-s az összeg 24—25 000 koronára rug s terv szerint 10 7-12 orvos között oszlik meg. Hol marad máris a tartalék gyűjtés a kedvezőtlenebb egészségi viszonyok idejére? A 6 koronás orvosi díjazás a bevétel 46—47%-át emésztené fel. Ha ezt elfogtdmánk vagy a betegek segélyezésé nek rovására esnék, vagy járulók kulcs emelést vonna maga után. De az elsőt nem kell indokolnom miért nem engedjük apasztani, a másodikat, vagyis a járulék kulcs emelést fentebb kifejtett okokból nem vehetjük elő ós nem javasolhatjuk, mert az eddigi megterheltetést sem szívesen viselik s méltán várhatnánk miatta a tagok ós munkaadók felháborodását. Ezzel csakugyan fejetlenséget árulnánk el, de tájékozatlanságot is hivatásunk teljesítésében. Vagy képzel valaki olyan közgyűlést, amelyen propozitiót el is fogadná ? Hogy más pénztárak mit tettek, hogy tettek, minket nem irányítanak, sőt arról is megvagyunk győződve, hogy azt az országos pénztár nem acceptálja, csak azért, mert vállalt fizetési kötelezettségüknek megfelelni képtelenek. Bár mennyire is sajnálom, hogy a békésmegyei, egyébbként tiszteletre érdemes orvos tagjaival, mint szövetkezettel harcolnunk kell, de mi nem tehetüok arról, ha érveinket megsem hallgatják és nem tárgyalnak komolyan az adott viszonyok között oly eset elérése érdekében, mely mindkét faktor érdeke. Ez a békés egyetértés és méltányos megalkuvás Minden orvos nem várhatja azt, hogy ez a 7300 ember biztosítson neki fényes egsistentiát abból a nehezen adott filléreiből, amelyet a saját egészségének helyreállítására kíván betegsége esetén felhasználni. Elismerjük, hogy ebben fontos factor az orvos s éppen azért micsak annyit szándékozunk alkalmani : ahány kell és a hánynak tisztességes fizetést adhatunk is. Ebbeli törekvésünkben támogatást várunk a munkaadók és tagok részéről, de azt várnánk magától az orvosi-kartól, mert végtére közegészségügy rovására esik a torzsalkodás s be kell azt látni, hogy sokkal több az orvos, mint amennyit a munkáspénztárak fizetni tudnak. Nem lehet mindenki megyei, városi, községi vagy kórházi orvos fix fizetésre alkalmazva, de betegsegélyző-pénztári orvos csak annyi lehet, amennyire szükség van. Hogy eljárásunkban mi a fejetlenség, igazán szeretném, ha erről valaki fel világositana. Gyula, 1907 nov. 24. D. B, „Békésmegyei Közlöny" táviratai. Az egyszakaszos a Ház előtt. Justh Gyula elnök nyitotta meg a képviselőház mai ülését, amelynek legkimagaslóbb eseménye K o s s u t h Ferenc beszéde volt. Ezt megelőzőleg Földes Béla, a gazdasági és pénzügyi bizottság előadója, előterjesztette az egyszakaszos javaslatot, H o i t s y Pál pedig az ülésszaknak egy órával való meghosszabbitását javasolta. Kossuth Ferenc szólásra emelj kedett ezután. Az ország érdeke meg| kivánja — mondta — hogy az Ausztriái val kötött kiegyezés december 31-ig ' törvónynyó váljon. Az egyszakaszos törvényt a horvátok obstrukcióján kivül ez a körülmény sürgeti leginkább. A horvátok jogait tiszteletben tarijuk, de a jogokat rőffel mérni nem lehet. A magyar kormánynak csak hosszú erőfeszítés utján sikerült megkötni Ausztriával a kiegyezést s ha áldoztunk is valamit, ezzel szemben tulnyomóak a nyereségek. Az ország nemzetközi garanciát kapott, — folytatta Kossuth — hogy 1917-oen felállíthatja az önálló vámterületet s biztosította a kormány a nemzeti bankot is. Aki ezt a kérdést rosszindulattal félremagyarázza, az nem akar mást, mint megbontani a miniszterek közötti egyetértést. De ezt megbontani senkinek nem sikerül, — jelentette ki erélyes hangon Kossuth. — A pártütés előbb semmisül meg s előbb tiporjuk le azt, mint ahogy az egyetértést megbontani sikerülne bárkinek is. Ha a kormány nem köti meg a kiegyezést, akkor a vámháboru veszedelme fenyegette volna az országot. A veszélyek között legelső helyen a hitelügyi háboruvai kellett volna megküzdenünk. Az annabergi csatlakozást is sokan tárgyalják, anélkül, hogy egyáltalán fogalmuk lenne erről a kérdésről. Ez a pont ugy áll, hogy a magyar állam tényleg 97 vonatot nyert az erre vonatkozó megállapodásokkal. A kvóta megszavazása elkerülhetetlen volt Különben óriási gazdaaági megrázkódtatás érte volna az országot. Végül a kilépettekhez fordult Kossutb s emelkedett hangon arra kérte őket, hogy ne a hamis bölcsekre, hanem lelkük szavaira hallgassanak. Kossuth Ferenc beszéde nagy hatást keltett. Ezután szünetet rendelt el az elnök s szünet után P o 1 ó n y i Géza polemizált Kossuth Ferenccel. Polónyi fenyeget. Csúf és visszatetsző az a szerep, amelylyal Polónyi Géza a kormányból való kibuktatását akarja megbőszülni. Ha Polónyit nem ugratták volna ki a kabinetből, ő védené most leghevesebben a kiegyezést. De igy — mióta újból több ideje akad a kökónyesi birtokán szórakozni — a kormány ellenségeihez szegődött. Ma a képviselőház folyosóján megállította Rakovszky Istvánt: — Annyit mondhatok, szólott, hogy az én álláspontomat követők és a kormány álláspontját vallók között élethalál harc fog megindulni! . . . Rakovszky gúnyos mosolylyal mérte végig Polónyi Gézát s maró szarkazmussal csak ennyit válaszolt: — Elhiszem, de hátha az egyik párt „nem akar" meghalni ? . . . A katonatisztek fizetése. Bécsből jelentik, hogy az udvari körökhöz közelálló „Fremdenblatt'- szerint nem valók azok a hírek, amelyek pesszimisztikusan itólik meg a katonatisztek fizetésének a késedelmességét. Mindazonáltal tény az, hogy ez a kérdés még nem kerül egyhamar tárgyalás alá. Véres ujj-nyomatok. Fordulat a gyulai gyilkosság ügyében. Több mint másfél hónapja már, hogy a gyulai gyilkosság áldozatát, özv. Hoffmann Mihálynét eltemették. A rendőrség annak idején teljesen hamis, de a gyilkosság helyszínén szerzett gyanuokok által igazolt nyomokon kereste a tettest, akit a meggyilkolt -idegenben élő fiának személyében vélt feltalálni. Az anyagyilkossággal gyanúsított fiút megfigyelés alá helyeztek, de hamarosan kiderült ártatlansága s ugyanekkor más nyomon igyekezett a rendőrség a gyilkost felkutatni. T a n c z i k Alajos,rendőrfőkapitány és Bessenyei Vendel alkapitány fáradhatatlanul buzgólkodtak a tettes kózrekeritése érdekében. Bessenyei uj tanukat idézett maga elé s kihallgatta a család összes tagjait, akiknek kusza és zavart vallomásaiból megállapították azt, hogy a véres tettnek elkövetője csak a családhoz tartozó egyén lehet. E kihallgatások során beigazolást nyert, hogy Hoffmannó rossz viszonyban élt vele lakó menyével, Csomós Terézzel, akinek férje legelőbb vette észre a gyilkosságot s legelőbb tett emlitést a rendőrségnek. A beszerzett gyanuokok azonban nem voltak elegendők ahhoz, hogy a rendőrség bárkivel szemben is eljárhatott volna. E teljes bizonytalanságban az az ötlete támadt Bessenyei Vendelnek, hogy a daktiloszkopia segélyével nyomozza a tettest. A gyilkosság körülményeiről referálván, inegirtuk annak idején, hogy a hulla mellett egy összetört lámpást talált a rendőrség. Ennek a lámpásnak egyik üvegfalán Bessenyei ujj-nyömatokat vett észre s ezt az üveglapot felküldte a budapesti rendőrség bűnügyi osztályához, ahol elrendelték, hogy a család összes tagjaitól ujj-lenyomatokat vegyenek. Ez meg is történt s az ujjlenyomatokat megküldték a budapesti rendőrségnek. Az itt megejtett vizsgálat szenzációs fordulatot adott a gyulai gyilkosság ügyének. Megállapítást nyert ugyanis, hogy a lámpaüvegen észlelt véres ujj-nyomok teljesen azonosak a Csomós Teréz ujj-lenyomataival. Ez alapon a gyulai rendőrség kedden letartóztatta az asszonyt s átkísérte az ügyészséghez. Most abban az irányban nyomoz a rendőrség, hogy miképpen kerültek a véres nyomok a lámpaüvegre s hogy Csomós Teréznek része van-e Hoffman Mihályné meggyilkolásában ? ÚJDONSÁGOK. A vármegye vámszedési joga. A vármegye közgyűlése még a mult év szeptemberi közgyűlésében kimondta, hogy a tótkomlósi, a vésztői és a békési vámos utakon gyakorolt vámszedési jognak az Alföldi" Első Gazdasági Vasút tótkomlósi, vésztői ós békési állomásaira való kiterjesztését kéri a kereskedelmi miniszternél, amely határozatot az érdekelt vas tt igazgatósága megfelebbezte. A kereskedelmi miniszter részéről meghallgatván a vármegye közigazgatási bizottsága s annak közgazdasági előadója, a kérelem felterjesztése mellett nyilatkoztak. A tárgyalások azonban a kereskedelmi miniszter által a vármegyéhez a napokban érkezett leirata szerint mindezideig nem voltak befejezhetők s előreláthatólag még hosszabb időt fognak igényelni. Minthogy azonban a vármegyének a tótkomlósi vámszedési jogra vonatkozó engedélye 1908. évi január 5-én, a vésztői vámszedési joga pedig 1908. évi julius hó 22-én lejár, a kereskedelmi miniszter felhívja a vármegyét, hogy ezen vámszedési jogok újbóli engedélyezése, valamint azoknak az Alföldi Első Gazdasági Vasút jelzett állomásaira való kiterjesztése iránt együttesen folyamodjék. Továbbá a békési vámszedési jog ideiglenes engedélye folyó évi december hó31-ével lejár, ez iránt a kereskedelmi miniszter a közigazgatási bizottsághoz irt le, felhíván, hogy a megújítás kérdésében a kiterjesztéssel kapcsolatba határozzon. Tehát csak ha ezen felhiv; soknak elég tétetik, fog újból tárgyaltat' az Alföldi Első Gazdasági Vasút állom saira kiterjesztendő vámszedési jog gedólyezóse. - Időjárás. Az országos központi íd loniás mára enyhébb időt jelez, elvétve r — József főherceg BékésvMagas vendége lesz ma késvármegyének. József ez alkalommal látogatást C mint dandárparancsnok sze. a gyulai 2-ik honvédgyalogez Ez alkalommal a honvédezred a„ c. megyei 0111 a k a község határában i cászati lövőgyakorlatot tart. Pónteke Gyulán lesz az ezred s itt tartja meg főherceg szemléjét is. József főherceget — egyenes óhajára — nem fogadják nivatalosan s érkezéséről a hatóságot sem értesítették. — Képviselőtestületi tagválasztások. Szarvason és Orosházán lefolytak már képviselőtestületi tagválasztások Orosházán I. ker. dr. Bikádi Antal, Pusztay János rendes és Ilovszky István póttag; II. ker. Freuder Mór ós Kvanka Mihály rendes és Iványi Antal póttag; III ker. Csmelo András, Csizmadia János rendes