Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-11-07 / 88. szám

8 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. okt. 20 nem fog változni, bármiképpen óhajtanák is ezt Justh és Návay urék. Az uj főispánt különben november hó 20-ika előtt kinevezik s igy még e hónap folyamán installáló közgyűlést tartunk. Négy vármegye bortermése. A kereskedelmi kamara jelentése. Békésmegyében fejlődött a szőlőtermelés. Szőlőskerteinkben az utolsó őszi munka járja már. Bortermelőink megelégedett érzéssel készitgetik a termés idei statisztikáját, melynek anyagi oldala is jobb volt a tavalyinál. Kereskedelmi és iparkamaránkhoz most érkeznek be a jelentések Békés-, Arad-, Csanád- és Hunyadmegyék bortermelési viszonyairól s máris konstatálnunk lehet, hogy ezek az adatok általában véve azt az állítást engedik megkockáztatni, hogy az idei szüret a legjobbak közé tartozott. Ez évben a kamarához tartozó vármegyék kerületén 16.500 katasztrális holdnyi terület — tehát 200 holddal több mint tavaly — volt szőlővel beültetve. E tekintélyes területre való figyelemmel nyilvánvaló, hogy kerületünkben nagyjelentőséggel bir a szőlészet és a bortermelés, annyival is inkább, mert a szőlőtelepítések még mindig folyamatban vannak. A termelési viszonyok azonban nem minden vármegyében voltak egyformán kedvezők. Helyütt-helyütt a szárazság akadályozta meg a bő termést s ehhez járult helyenként a nagy meleg, ugy, hogy ennek következtében a szőlő fejlődésé akadályozva volt. Hunyadmegyének egyes részeiben a szőlőtermelés nemcsak nem fejlődhetett kellőképpen, de még a tőke is kiszáradt. E kedvezőtlen időjárás — tekintettel arra, hogy mindehhez a peronoszpora és a darazsak pusztítása is járult, az arad-hegyaljai szőlőkben is mintegy 30—40 százaléknyi kárt okozott. Minőségileg azonban a szőlő kitűnő volt. Áll ez különösen Békésvármegyére. Mindezeknek az adatoknak összevetésével az aradi hegyaljának mustkészletét 74869 hektoliterre, Békésme- ! gyének must mennyiségét 16.328 hektoliterre, Csanádmegyéjét 5960 hektoliterre és Hunyadmegyéjét 7000 hektoliterre lehet becsülni. A borüzlet, mely nálunk szüretkor igen élénk szokott lenni, ezidén kimaradt. A vevők tekintettel arra, hogy az utolsó olaszországi borszállitmányok még nyomták a kereskedelmet s Tirol- } ban és Ausztriában minőségileg és meny- ] nyiségileg jó volt a termés, nem jöttek el szüretkor s igy a termés jelentékeny része eladatlan maradt. Az aradi Hegyalján csak felét lehetett eladni a termésnek (37 467 hektoltert), holott az előző években gyorsan kapkodták el az egész ' mustkészletet. Tavaly előtt az aradi hegyalján csak 3.590 hl., Békés megyében 458 hl., Csanádmegyében pedig 216 hektoliter vörösbor készült. Legsajnosabb tünet kerületünk borkereskedelmében, hogy a jó ó-borokat teljesen elhanyagolják i azokat a jelentékeny készleteket, ír. /ek korábbi jótermésü évek kitűnő tiinőségü terméséből u ry fehér, mint vörös borokban a pincékben elhelyezve vannak, úgyszólván teljes lehetetlenség eladni. Nagy része van ebben annak, hogy a síkföldi szőlők leve erős versenyt támasztott a hegyi boroknak, de annak is, hogy a rekonstrukció drágasága folytán sókkal többe kerül a bor, semhogy az a magas fogyasztási adót elbírhatná, az általános nyomott viszonyok pedig a fogyasztók zömét az olcsóbb italok élvezésére szorítják. Borkivitelünk állandóan gyenge s a külföldön nélkülözzük azt a hatékony támogatást, mely a magyar hegyi borok nak tért nyitni segítene. Háziipari ülés. A békéscsabai akció. Nagy keretek között indult meg a biztos fejlődés felé az a mozgalom, amely Békéstnegye háziiparának fejlesztését tűzte ki céljául. Ezt az akciót a földmivelésügyi minisztérium kezdeményezte ugyan, de ha vármegyénknek nem volnának olyan lelkes szakférfiai, akik a háziipar föllenditése körül már eddig is nagy eredménynyel működtek, akkor aligha vett volna olyan irányt e mozgalom, amely irány megnyugtató érzéssel tölti be a háziipar propagandájától sokat váró tényezőket. Ismeretes, hogy vármegyénk törvényhatósági bizottsága egy megyei háziipari-bizottságot küldött ki. Ez a háziipari-bizottság aztán megalakította a helyi szervezeteket, amelyek most községenként fejtenek ki eleven működést. Békéscsaba község háziipari-bizottsága kedden délután is ülésezett s ez alkalommal fontos határozatokkal járult a megyei háziipar föllenditésének ügyéhez. Az ülésen — amelynek elnöke Áchim F. Tamás biró volt — a következő bizottsági tagok vettek részt: K o r o s y László, Szulimán Ákos, P f e i f f e r István, K á 11 a y Ödön, Németh Lajos, M a k a y István és W i 1 i m I ,tván. Wilim István községi gazdasági intéző bejelentette mindazokat a lépéseket, melyet a község a háziipar fellendítése érdekében tett. Békéscsabán legkivált a kosár- és gyékényfonást kultiválják s hogy ez fenakadást ne szenvedjen, a község a kosárfűz és gyékénykáka kellő mennyiségben való termeléséről gondoskodott is. Ujabban azonban szükségesnek mutatkozik, hogy a seprőkötést is intenzivebben felkaroltassák a néppel. A seprőkötés, mint szintén kizárólag mezőgazdasági háziiparág, jó jövedelmet biztositana a munkásoknak. De kellő mennyiségű nyersanyag nem áll rendelkezésre s igy cirokszár beszerzéséről kell gondoskodnia a községnek. Elhatározta a bizottság azt is, hogy a háziiparral foglalkozó csabai lakosokat összeírja, valamint hogy tanfolyamokat fog rendezni, amely tanfolyamokon a háziiparral foglalkozni óhajtók elsajátítsák a szükséges tudnivalókat. E tárgyban megkeresik az alispánt, mint a megyei bizottság elnökét is. Gondoskodott egyúttal a bizottság a tanfolyamhelyiségekről, a raktárakról s a kész termékek elhelyezéséről. Végül a bizottság ügyvivőt választott s miután Wilim István gazdasági intéző, hivatkozva elfoglaltságára, el nem vállalhatta az ügyvivői tisztet, M a k a y István gazdasági ismétlő iskolai szaktanító választatott meg. Az általános felügyelet azonban az elöljáróság nevében a gazdasági intéző ügykörébe utaltatott. Egy feloszlott egylet. A kereskedők nj egyletet alakítanak Yolt már alkalmunk megemlékezni a csabai kereskedők és kereskedő-ifjak egyesületének válságáról. Ez az egylet, mely az életképesség minden biztató jelével kezdett működéshez, a részvétlenség és közöny pusztító határkövéhez jutott s több évi élénk tevékenykedés után most tartotta meg utolsó közgyü-. lését, mely a feloszlást is kimondotta. Hogy a tevékeny élet és működés megakadt ebben az egyesületben, ezt jórészt azoknak a harcoknak kell betudni, melyet a megváltozott életviszonyok és romboló társadalmi törekvések eredményeztek az önálló kereskedők és alkalmazottak között Mi, akik elfő gulatlanul figyeljük a társadalmi élet jelenségeit, már jó eleve megjósoltuk, hogy ez az áldatlan egyenetlenkedés előbb-utóbb a pusztuláshoz fog vezetni. Próféciánk igazolásaképpen mindenek előtt a közönyösség kezdte veszélyeztetni az egyesület jövőjét, majd pedig olyan törekvések kerültek éppen az ifjak részéről felszínre, melyek a hatalmi kérdés alapjaira helyezkedtek s igy megadták az utolsó lökést is a pusztulás munkájának. A kereskedők és kereskedő-ifjak egyesülete vasárnap délután tartott közgyűlésén kimondotta aztán az egyesület feloszlását. A közgyűlés elnöke Klein Gusztáv volt, aki a megjelentek üdvözlése után felkérte T a r d o s Dezső dr. egyesületi titkárt jelentésének előterjesztésére. Tardos Dezső dr. mindenek előtt azzal számolt be, hogy ezt j a közgyűlést megelőzően csak két közgyűlést tartott az egyesület. De ez a két közgyűlés is két szomorú fordulópontot jelentett az egyesületi életben. E két közgyűlésen hatalmi kérdések kerültek előtérbe, amelyek aláásták az erkölcsi súlyt. Ezért a szomorú tünetért azokra hárítja Tardos és a vezetőség a felelősséget, akik mint hivatatlan vezérek, szélsőségekbe csapó törekvésekkel mételyezték meg a tagok egyrészének lelkületét. Ezeknek a vezéreknek tulajdonítja Tardos azt, hogy a tagok létszáma ijesztően leapadt. Az év elejétől máig 104 tag jelentette be kilépését s az egyesületet a tagok mai létszámának keretében fenntartani nem lehet. A mai közgyűlésnek — mondotta Tardos — határoznia kell a feloszlás dolgában Jelentés ben nem mutathat rá olyan eredményekre, melyek az egylet működését jellemezhetnék. Tadija'kból máig 1423 korona folyt be csupán. Játékpénzekből pedig 115 korona. A kiadás 2186 korona. Az egylet tartozása 2315 koronára rug a bank folyószámláján. E szomorú tünetekről beszámoló jelentéshez senkinek sem volt megjegyzése. Ennek következtében újból dr. Tardos Dezső értesítette a közgyűlést, hogy a választmányt nem lehetett összehívni, s igy a feloszlás kérdésében nem terjeszthetnek javaslatot a közgyűlés elé. Az ő indítványa azonban az, hogy a közgyűlés mondja ki a feloszlást s mondja ki egyben azt is, hogy az esetleg fentmaradó tiszta vagyont egy helyisen felállítandó kereskedőegyesületre hagyja. Az indítvány indokolása az, hogy a mai taglétszámmal és a mai bevétellel adminisztrálni nem lehet A feloszlás természetesen nem gátolná meg azt a törekvést, hogy uj egyesületet ne alapítsanak a kereskedők. K o h n Sámuel elfogadja a feloszlás kimondására vonatkozó indítványt, de a hozandó közgyűlési határozatot olyképpen kívánná precizirozni, hogy abban ne jelöljék meg csak a kereskedők egyesületét az esetleges vagyon örököséül. Az alkalmazottak körében ugyanis mozgalom indr't meg i.g\ egyesület létesítése érdé. ':-en Szeretné, ha azt mondaná ki a közgyűlés, b

r-gy az az egylet kapja a fennmaradt vagyont, amely előbb megalakul. Ezután a közgyűlés egyhangúlag magáévá íette az indítványt Kohn Sámuel módosításával együtt s Klein Guszláv elnök, Tardos Dezső dr. titkár, R o s e n t h a 1 Ignác, Reisz Hermán és Csillag Ignác tagokból álló bizottságot küldött ki a feloszlást követő s az azzal kapcsolatos teendők ellátására. Értesülésünk szerint az önálló kereskedők most uj egyletet alakítanak a magántisztviselők bevonásával. A kereskedő-ifjak pedig szintén egy külön egyesületben fognak tömörülni. esett. A testvéri szeretet tiszta érzése diadalmaskodott a földi kapzsi vágyódásokon ez egyszerű emberek szivében. Dédelgető, gyöngéd szavakkal kérdezősködtek a betegtől: Nem esnék-e valami jól neki ? Juli asszony befőttes üveget vett elő a kosárból. De a beteg többé nem felelt. Mindjobban öregbült az este, lázam egyre nőtt A menyezetet rengeteg erdőnek, majd háborgó óceánnak láttam, melyben mindenféle szörnyeteg vadállatok hemzsegtek, nyargaltak őrült vágtatással, repültek, úsztak s kajánul rám vigyorogtak, mintha mondták volna: no hires, most kergess, ha tudsz, most lőjj!. . Odakünn szél sivított, a csenevész fák ágait egymáshoz verte s az égen álmos felhőket hajtott. Egy percre előtűnt a hold. És sápadt fényénél megpillantám a szörnyű kaszást... Ott járt fehér leplében fel s alá az udvaron. Egy-egy ajtón eltűnt, megcsak visszajött. Most egyszerre a mi szobánk felé tartott. Belibbent az ablakon, odaál'ott a szomszédom ágya elé s könyörtelenül feléje suhintott.. . Azután a másikhoz fordult: holnap érted jövök! Fél szemével rám is kacsintott. Brrr! Az orvos jött sietve be' az ajtón, szeme közé kacagva eltűnt a halál .. . Lázas álom nyomott el és reggel arra ébredtem, hogy szomszédomat mogorva, közömbös arcú emberek fehér lepedőbe göngyölve hurcolják kifelé, András és felesége zokogva kisérték. Másik társam is a végit járta már. Őhozzá is csakhamar benyitott a részvét, valami cilinderes, hk ~óklis, orfeumbajuszu ficsúr képében. (Angéla nővér azt mondja, hogy unokaöcscse a tisztelendő atyának.) Az nem sokat teketóriázott.. Míg a szegény páter iszonyú kínokban és önkívületben vonaglott: mintha a jeges tenger vize csörgedezne ereiben, hidegvérrel vánkosa alá nyúlt s tárcáját kiürítve, szó nélkül távozott. Mindjárt utána jött a Halál, őt követték a lepedős emberek. Csak a sirató nem jelentkezett. . Én mindezek után is a magam lábán jöttem ki — igaz, hogy öt hét múlva - - s Nimródra mondom, még az idén elejtem a jubiláris ötvenedik mackót! A főnök úr becsülete. Irta: Bxlfka Manó. Nap sütött a körút baloldalára és Ditrich főnök ur kiállt a boltja elé. Tenyerét a szeme fölé tette és ugy nézte az embereket és a kocsikat, a másik kezével pz óraláncát fogta, hogy valaki ki ne lc . az órát a zsebéből. Drága lehetett", leleségótől kapta az első gyerekük születése után. A túlsó oldalról integetett valaki. Széles vállú, szakállas ember. Ditrich főnök ur összeszorította a szemeit, ugy látta,,hogy neki integet. Átmenjen-e ? Ha ez az ember akar tőle valamit, hát csak jöjjön be az üzletébe. Kényelmes külön helyisége van és puha bársonyszékek vannak benne. Ugy látásik, azaz ember nem akar átjönni A naptól félti a szakállát vagy mi ? Ditrich ur a zsebébe mélyeszti a kezét és kényelmesen lépked át a kocsik között. — Parancsol valamit ? Megemelte a sipkáját, ahogy az üzletben szokta, ha szép asszonyok jönnek látogatóba. — Fölvilágosítást kérek, Ditrich ur. Ditrich ur csodálkozva nézte az embert és megzörgette zsebében a huszfilléreseket. — Nem pénst kérek, kedves Ditrich ur, én a volt pénztárnoknőjének a vőlegénye vagyok, — Nos és ? — Nos ós kedves Ditrich ur, a menyasszonyom szép leány . . . hm, nagyon szép leány . . . — Kinek mi az izlése. Nekem nem tetszett. Nos és ? — Ugyan, ugyan, kedves Ditrich ur . . . azelőtt . . . hm, tetszett önnek. Ditrich főnök ur a vállát vonta. — Nos és, hát jól van, tetszett — Kedves Ditiich ur. A világ könynyelmü. Azaz, hogy a világ azt mondja, hogy más könnyelmű. Különben nem magyarázom önnek. A mennyasszonyomról, hm, hogy is mondjam csak . . . Ditrich főnök ur fontoskodó arcot vágott. — Tudom . . . értem . . . kedves barátom. Nyugodt lehet. Én mondom. — Hiszen a/A tudom, kedves Ditrich ur, hát holmi virágok, meg karperecek... — Az már más. Talán máshova fordulna. A szakállas ember idegesen rángatta szakállát. — Tévedni tetszik Ditrich ur. Tudom, hogy jó helyen járok. A világnak éber a szeme. Hiába van a zárt helyiség és sok minden. Ditrich főnök ur szúrós szemekkel nézte a szakállas embert, aki három fejjel magasabb volt mint ő és vastag sétapálcát forgatott az ujjai között, — Hallja, mit akar? Rágalmazni akar ? Egész életemben becsületes voltam. Még a feleségemnek se vettem karperecet. Látja ezt az órát ? Ezt is ajándékba kaptam. A magam pénzét nem szántam volna rá. Ne rágalmazzon, mert bepörölöm. Törvény elé állítom az egész világot. Érti? A szakállas ember Ditrich főnök ur vállára tette a kezél. — Jól van, kedves Ditrich ur. Én nem bánom. De ha nem akar vallani, majd vall a bíróság előtt. A felesége, tudom, nem fog megörülni. Ditrich főnök ur hátra ugrott és lóbálta a kezeit. — Hallja maga, a feleségemet ne bántsa. Két gyermeknek az anyja. Rágalmazó ! Becsülettipró ! Érti! ? És átfutott az üzletébe. A pénztárnál fiatal leány ic. Oda állott melléje. — Hallja kisasszony ! vőlegénye ? Nincs ? ' Hát ii - ivuyen. Éri mondom. Vagy férjhez ínenni ? ! Akkor lépjen azonn aben is átalakítom aüzlet-ív Csal ró;líaknak valót tartok ezentúl, lcíe aszony be nem teszi a lábát. Még a felesegem se. Nem tűröm a rágalmakat Hallá ! Érti! ? Csinos, szőke asszonj lépett az üzletbe. Ditrich főnök ur megemelte a sapkáját és bókolt, ugy, ihegy szokott: — Mit parancsol, nagyságos asszony?!