Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) július-december • 52-101. szám

1907-11-07 / 88. szám

Békéscsaba, 1907. okt. 20. ÍÍÉKÉSMEGTEI KÖZLÖNY 3 Sztrájkolnak az orvosok. A betegsegélyzö egyletek bajai. Beszüntettek minden érintkezést. A kerületi betegsególyző-pénztárak orvosai Békésmegyóben is sztrájkba léptek. A tagok száma ugyanis inegkét szereződött s ilyenformán hatványozott mértékben szaporodott az orvosok mun­kája is. Azt kívánják most az orvosok, hogy minden tag után 6—6 koronát fi­zessenek a pénztárak. Vármegyénkben Gyulán vette kezdetét a mozgalom, ahol az eddig fizetett 5000 korona helyett mintegy 50.000 koronát tenne ki az or­vosi költség az uj díjszabás alapján Az igazgatóság az orvosok követelésére felajánlotta az összes bevételnek 25%-át, ami 20.000 koronát jelent, de az orvosok nem fogadták el ezt a megoldást. Erre azt határozta el az igazgatósás, hogy Gyulán, Csabán Szarvason és Orosházán rendes fizetéssel idegen or­vosokat alkalmaz betegeinek gyógyke­zeltetésére. Kisebb községekben pedig a törvényes díjszabást veszi alapul. Magunk részéről teljesen jogosult­nak tartjuk az orvosok mozgalmát, amely országos jellegűnek tekinthető. Ha Bokányi urék értéke szerint kíván­ják megbecsültetni a nyers kéz erejét, illő dolog, hogy a szellemi, az értelmi, a kvalifikált munkás tudását is tisztessé­• gesen honorálják azok, akik szükségét látják ennek a tudásnak. A békésmegyei orvosok imponáló összetartással és egyetértéssel küzdenek érdekeikért. Megyei szövetségük ötös bizottságának nevében dr. Z ö 1 d y János vármegyei tiszti főorvos a következő köriratot küldte e napokban vármegyei kartársaihoz a sztrájk ügyében : „Szövetségünk közgyűlése határoz i­tából kiküldött 5-ös bizottságunk tár­gyalásai a kerületi munkás-biztositási pénztárral eredményre nem vezettek. Méltányos követeléseinkot el nem fogad­ták ós igy a vármegyei orvosi karra nézve beköszöntött az az időpont, ami­dőn a kerületi pénztárral szemben a már adott nyilatkozatok alapján a hiva­-;Í!OS érintkezést megszüntetjük. Ennél­fogva ielk'V" ;;k, hogy semminemű más oldalról érkezett iratra, felhívásra mit jém adv.!, tisztán és kizárólag csak azo­kat a felvilágosító értesítéseket vedd figyelembe s azokhoz alkalmizkodj, me­lyeket 5-ös bizottságunktól fogsz kézhez venni. Ezúttal irányításul a jövőben való eljárásra nézve a következőket ajánljuk szíves figye medbe addig, amig esetleg ujabb fordulatról n9in értesítünk. A folyó évi november hó 1-ével a kerületi munkás biztosítási pénztárról mindennemű hivatalos ériatkezést ba­szüntettünk. Azonban betegül jelentkező p mzhri tagtól gyógykezelési meg nem tagadunk. A magánorvosok a b ílügym nisueri díj­szabás minimuma, a hivata os orvosok az egyes községi szabályrendeletekben megáílapitott dijak szerint gyógykezel­hetnek. Szükséges, hogy minden gyógy­kezelő-orvos az igy jelentkezett tagok­ról pontos napi jegyzéket vezessen, megjelölvén abban, hogy az illető mint ambulans, avagy mint fekvő kezeltetett-e. Szükséges és fontos ez azért, hogy a dijak behajtása ezen az alapon történ­hessék a kezelés befejezte után, mert nincs minden tag abban a helyzetben, hogy pl minden rendelésnél nyomban fizethessen. A gyógykezelés befejeztével veze­tett jegyzék alanján a tag nevére és számára számla állítandó ki, melynek végösszegét ő, — esetleg munkaadójá­tól előlegezve — lesz köteles fizetni, mit ha az első felszólítás után nem tel­jesítene, a perlés terére lépünk A pénz­tárral szemben pedig érvényesítse az illető tag követelését a számla, a gyógy­tárban általa kifizetett vény és a beteg­sége időtartamára vonatkozó, a gyógy­kezelő orvos által kiűtitott bizonylat alapján, mely bizonylatért 1 vagy 2 ko­ronát számithat s állit be a számába a gyógykezelő orvos. Beállhat, a pénztárral szemben kö­vetett állásfoglalásunk folytán, hivatalos orvosoknak hatósági kirendelése. De. a hatósági orvos sem köteles másképp <:'járni, mint ahogy fent vázoltuk. Nem kényszeríthető a hivatalos orvos sem arra', hogy a kerületi pénztárral bár­minő .'vo:- ikc 1 an h vatalosan nexus­ban legym. Végűi nem tagadhatom meg ma­gamtól ama reményem kifejezését, hogy vajúdó ügyünk csakis egyetértő össze­tartás ós kitartás mellett vihető diadalra. Bizton hiszem, hogy eddig követett harcmodorunk mellett az nem is fog soká elmaradni A Sz. V. O Sz. 5-ös bizottsága nevében : dr. Z ö l d y János'" Mi teljes meggyőződéssel hisszük, hogy az orvosok jogos mozgalma, me­lyet a müveit társadalom rokonsaenve kisór, rövid időn belül meghozza a kí­vánt eredményt. Katholikus papból ügyvéd. Küzdelem a létért. Visszatérés a talárhoz. Korunkat joggal nevezhetjük a ke­nyérért küzdő titánok korszakának. — Soha annyi kétségbeesett küzdés, aka­raterő és önmegtagadás nem feszitette ós gyöngítette a kenyérért harcolók iz­mait mint most, mikor legelkeseredet­tebben küzdők is csak nagy nehézsé­gek árán szerezhetik meg a lótfentartás kellékeit. Abban a visszataszítóan sivár tra­gédiában, mely a kenyér körül folyik, kaleidoszkopszerü élénkséggel váltakoz­nak a jelenetek és sok névtelen hős semmisül meg a végcélért folytatott küzdelemben. Az elpusztultak száma ez­rekre menő. Fejfájukra mit se vés a jelenkor. Időpazarlás volna ez ebben a közös sorsban s a taposómalom kereke nem nélkülözhet erőt. Ha csak egy láb is elvonná erejét attól a nehéz munká­tól, amelyben tnindanynyíunk ereje nap­ról napra ernyed, nagy s szinte helyre­hozhatatlan volna a visszaesés. Da hogy mi mégis megállunk ez­úttal egy mindennaposnak tetsző eset­nél, ennek abban kell keresni a ma­gyarázatát, hegy a megírandó históriá­nak epizódjai különleges árnyalatot köl­csönöz magának a történetnek is és a hétköznapi emberek átlagából messze kiemelik azt a férfiút, aki alanyát adja meg ennek az esetnek. Sárréti János, szeghalmi ügyvéd 35 esztendővel ezelőtt a római katholi­kus egyháznak volt nagytehetségű tagja. Több évi lelkészi működés után azon­ban levetette a papi talárt s szívós, aka­raterős, önfegyelmezetettsógre valló ki­tartással az ügyvédi pályára készült. Er­nyedetlen szorgalmának meg lett az az eredménye, hogy a volt lelkész kitün­tetéssel tehette le összes szigorlatait és ügyvédi vizsgáját is, mely után megnő­sült s a békésmegyei Szeghalom köz­ségben ügyvédi irodát nyitott. Irodája eleintén kiválóan ment s a legboldogabb családi életet élte, Ké­sőbb minden törekvését abban a célban összpontosította, hogy Kornél fiából szintén jeles embert neveljen. A fiatal Sárréti meg is felelt mindenben a jö­vőjéhez fűzött várakozásoknak. Eminens tanuló volt, de kiválóságát nem értéke­síthette a gyakorlati élet terén, mert alighogy tanulmányainak befejezéséhez közeledett, elhalálozott. Ez a nagy csa­pás teljesen megviselte a szülőket. Sár­réti Jánost anynyira lekötötte a fájda­lom, hogy irodája után nem nézet többé s igy a szomorúság hajlékától teljesen elpártoltak a kliensek. Most aztán arra határozta el magát Sárréti, hogy újból felölti a reverendát. A nagyváradi püspökhöz kérvényt nyúj­tott be s kilátásai annyira biztatók, hogy rövid időn belül megint a klérus tagja lész. A közös konyha kudarca. Kanapé-ügy Gyulán. Megszűnik — nem szűnik meg. Nagybecskerek volt az első városa i Magyarországnak, amely kiadta a jel­szót, hogy a mai drága világban nem való főzőkanál a gazdasszonyok kezébe, mert a mindinkább tűrhetetlen drága­sággal szemben csak a kollektív ház­tartás .fegyvereivel tudunk védekezni. Aztán bizottságok alakultak Nagybecs­kerek városában s hosszas tanácskozás­nak eredményeként megteremtettek egy modern intézményt, amelyet közös­konyhának neveztek el. Ez a közös-konyha működéshez is fogott. A főzéssel megbízott 100 koro­nás szakácsnő pedig a konyhaművészet igaz remekeivel lepte meg a konyha tagjait. Azokat tudniillik, akik 70 korona havi dij ellenében a közös-konyha tá­mogatóiul szegődtek. Ámde mintegy két hónapi működés után egyszer csak fogyni kezdett a zsír, a vaj, a liszt, a vetemény s ekkor arra a fölfedezésre | lyukadlak a közös-konyha igen tisztelt ' fen tartói, hogy 70 korona ellenében a ; kollektív háztartás jövőjét biztosítani I nem lehet. Mindennek pedig az lett a következménye, hogy a háziasszonyok­nak több idejük volt vizitelni s hogy a családfőtől a következő hónapokban már 80 koronát kivánt a közös-konyha intézménye. Szakasztott ilyen sors elé néz a gyulai közös-konyha is. Ez az intéz­mény csak péntek óta működik, de máris a csalódások adatait kezdik fon­tolóra venni a fentartók s latolgatják azt az előre remélt megtakarítást, amely asszonyainknak számítása szerint a csa­ládi bugyelláris üres rekeszeit lenne hi­vatva kitölteni. Persze, ez a megtakarí­tás ma még nem mutatkozik s egyha­mar aligha fog mutatkozni, mert Gyu­lán is belátják immár, hogy közös­konyha nélkül is lehet olcsón étkezni. Ám hogy ezt megcselekedhessük, nem kell az arisztokratákat majmolni, hanem elégedjen meg minden jónevelésü pol­gár-család három tál étellel s ha az asszony takarékos is hozzá — előnyeink sokkal kamatothozóbbak, mint a közös­konyha intézmények fentartásával. Gyulán ugy áll a helyzet, hogy a közös-konyha szakácsnője nem tud be­osztással főzni. Azok, akik megalakítot­ták ezt az intézményt és akik e propa­ganda törhetetlen harcosai valának, az­zal biztatgatják egymást, hogy minden jóra fordul, ha megfelelő szakácsnőt kapnak. A számítók és körültekintők azonban hétfőn este értekezletet tartot­tak, amely értekezleten kedvtelenül kel­let konstatálniok azt, hogy reményke­désük hajójának tépett vitorlája vérmes reményekre bizony-bizony senkit nem jogosít. Az értekezlet különben 8 napot adott a jelenlegi szakácsnőnek az elköl­tözésre. Ezalatt a konyhaművészetnek uj Szibillája után szalad majd az igaz­gatóság s még egy szerencsét próbál a boldogulás elérésére. Ez a próba azon­ban az utolsó próba lesz, melyet — ha kedvezőbbé nem vállnak a viszonyok — a közös-konyha feloszlása fog követni s feleségeink újból visszakerülnek ahhoz a tűzhelyhez, melyet a számító ész csa­logatására hagytak el. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. A képviselőház mai ülését 10 óra­kor nyitotta meg Rakovszky István alelnök. Hoitsy Pál indítványára el­határozta az ülés, hogy az interpellá­ciókra csak délután 2 órakor tér át Ezután az indemnitás tárgyalását foly­tatták. Puskás Gergely, Cserovák Ist- j ván és Podrusán Gusztáv horvát kép- ; viselők beszéltek a kormány ellen. A felszólalók egy részétől az elnök meg­vonta a szót.. Bizalom a kormánynak. A besztercebányai függetlenségi és 48-as választók népgyűlést tartottak, amelyen Petrogalli Oszkár, a kerület képviselője foglalkozott a politikai helyzettel. Petrogalli kijelentette, hogy bár a kiegyezés nem jó, jobbat nem lehet az adott helyzetben Ausztriával kötni. Keller Imre a választók nevé­ben bizalmat szavazott a képviselőnek s indítványára az egybegyűltek bizal­mat szavaztak a kormánynak is. Hang a karzatról. A képviselőház mai ülésén, Cse­rovák István felszólalása közben, a karzatról egy stentori hang kiáltott a terembe: — A horvát nép nevében kijelen­tem, hogy ezek a kamarilla bérencei! Az ülésteremben nagy volt a kon­sternáció. Rakovszky István elnök nyomban intézkedett, hogy a csend­zavarót előállítsák. Kis vártatva be is vezették a közbeszólót, aki nem volt senki más, mint Mészáros Károly bu­dapesti hentes. Mészáros, amikor meg­látta Szappanos István képviselőt, le­borult előtte s összecsókolta a kezét. Az öreg Szappanost könnyekig meg­hatotta ez a jelenet s kijelentette, hogy kár volna, ha Mészárosnak baja esnék. Mészáros különben az elmúlt évben is leszólott már a karzatról. A mentelmi-bizottság ülése. A képviselőház mentelmi bizottsá­gának mai ülésén került szőnyegre Vajda és Potocsnyák képviselők ügye. Vajda ügyében megállapították a men­telmi jog megsértését.. Potocsnyáknak ügyében pedig akként döntött a bi­zottság, hogy ezt a derék embert 30 napig ki kell zárni a parlamentből. A belényesi mandátum. Belényes választókerületnek polgá­rai köztudomásszerint megpeticionálták Lukácsiu László mandátumát. Ezzel a megpeticionált mandátummal tegnap foglalkozott a IV. számú bíráló-bizott­ság s az uj tárgyalását 14-ére tűzte ki. Fűtetlen iskolák. Az óbecsei iskolákban napok óta nem tanita.iak, mert a város nem ad fűtő-anyagot. A tanitók jelentést tettek erről a főispánnak, aki még nem in­tézkedett. Egy későbbi távirat szerint ma megkezdődött már a tanítás, mert a gyermekek az utcákról összegyűjtött galyakkal tüzelnek. ÚJDONSÁGOK. - Idöjárí.'!. Az országos központi időjelző ál­lomás mára száraz, tartós hideg időt jelez, — A békéscsabai katholikusok ünnepe. Vasárnap délelőtt tették le a csabai uj róm. kath. templom alapkövét. Ez alka­lomra Csabára érkezett Fetser Antal püspök is, akit az állomáson a lapunk­ban már közölt program szerint fogad­tak. Vasárnap reggel az uj templom helyén mintegy 3000 főnyi róm. kath. vallású polgár várta az ünnepies aktus megkezdését. A leendő főoltár helyén egy oltár állott, ahol az egyházi szer­tartást végezte Fetser püspök M ü n c h Szilárd, H a z a y Gyula, Hermán Károly, Rákosi Theodor és M a k a y József segédletével. Az alapkövet az evangeliomi oldalra helyezték. Maga a kő 70 centiméter hosszú, 40—45 centi­méter széles és mintegy 30 centiméter vastagságú gránit kő. Felső lapjának közepére egy mélyedést vágtak s ebbe helyezték a hosszúkás, gömbölyű bádog­dobozba tett okmányt, amelyben az van elmondva, hogy a régi templom lebon­tatott s ezen ós ezen a napon kezdték meg az uj templom ópitósót. Megem­lékezik az okmány az fejedelmé­ről, a kultuszminiszterről, a megyés­püspökről, az építőről és az ország jelenlegi fejéről is. A lelkészek ós a katonaság, valamint a hatóságok kép­viselői egy-egy kalapácsütést tettek a kőre. Ezt követőleg a püspök a mind­szentek litániájit mondta el s később megszentelte az uj templom három sarkát. Ezután Nemeskey Andor plébá­nos szentbeszédet mondott. Délben bankett volt a plébánián, amelyen sok pohárköszöntő hangzott el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom