Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-01-20 / 6. szám

Békéscsaba. 1907. január 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 a Pálffy-társaság szépirodalmi folyóira­tának első száma napvilágot látott s hogy matinék rendezésére vonatko­zóan is megállapodások történtek. Ámde ekkor különös körülmények igyekeztek megbénítani a nemes törek­vés munkáját. A matinék programjának összeállítása körül ugyanis bizonyos avatatlan kezek minden áron írókká és írónőkké szerették volna avatni soha nem hallott nevek viselőit. Az elnökség, amelynek tagjai jórészt a szak- és szép­irodalom terén sok érdemet szerzett ki­válóságok voltak, hiába tiltakozott emez Ízléstelenségek ellen. Interventiójuk nem használt s igy hol az egyik, hol a má­sik tag adott mind hangosabb kifejezé­sét azon meggyőződésének, hogy egy irodalmi társaság nem lehet előkészítő iskolája a volontör, ambitiózu3 fiatalok­nak s éppen ezért minden közreműkö­déstől idegenkedtek ezután. Ez a föltétlerül jogos és helyes ál­láspont maga után vonta azt is, hogy dr. Z ö 1 d y János leköszönt az elnöki tisztségről. A lemondást elfoglaltságára való hivatkozással indokolta ugyan, de a voltaképpeni ok az volt, hogy ekkor már senki sem ismerte el a téves utakra kalandozott Pálffy-társaságnak létjogo­sultságát. Zöldy János lemondása után nem akadt senki, aki az elnöki tisztsé­get elvállalta volna. Sőt nemcsak nem akadt elnök, de a tagok sem fizették be mind tagsági dijaikat, mert a társaság működését ekkor már mindenki ideig­óráig tartónak látta. E héten aztán bekövetkezett az, ami ilyen körülmények között elkerül­hetetlen volt. A társaság fiatal titkára bejelentette dr. S a i 1 e r Elek főszolga­bírónak, hogy a Pálffy társaság beszün tette működését s hogy a „Kalászok" című szépirodalmi lap sem fog többé megjelenni. Ez a bejelentés tehát utolsó záradékkal látja el ezt a jól indult, de rosszul szövődött fejezetet, amely Bé­késvámegye irodalmi életének történe­tében nem a legutolsó lett volna. Ez a szomorú epilógus azonban nem ejt kétségbe minket, akik optimiz­musunk jövendőmondásaiban vakon tu­dunk bizni. Mi hisszük és hinni akar­juk, hogy ennek a társaságnak meg­szűnése a Békésmegyei Közművelődési Egyesület irodalmi szakosztályát tevéke­nyebb működésre serkenti s a maga er­kölcsi kvalitásait gyümölcsözően kama­toztatja majd a jövőben ott, ahol egy téves utakon járó irányzat «3Pálffy-tér­saságot kénytelen-kelletlen megfojtotta A befizetett tagsági dijakat egyéb­ként — azt hisszük — visszafizetik. Az elszámolást azonban feltétlenül elvárja a közönség. Pör, amelynek sohsincs vége. Deutsch Salamon a biróság előtt. Elutasították a keresetet A csabai körgát épitője, egy elsze­gényedett budapesti vállalkozó,D e u t s ch Salamon, csütörtökön délután megint törvény elé citáltatta Békéscsaba köz­ség elöljáróságát. A sok év óta húzódó pörnek előzményei közismertek már. Deutsch Salamon a körgátra kiirt pályá­zati hirdetményre olyan olcsó ajánlatot adott annak idején, hogy veszteségét mindenki előre megjósolta. De a vál­lalkozót nem bántották a következmé­nyek s csakhogy konkurensei elől el­halássza a munkát, saját anyagi romlá­sának árán is belement a vállalatba. Ezalatt történt, hogy az eredeti szer­ződésbe pótlólag még egy uj pontot vet­tek föl, mely szerint a vállalkozónak tiz centimeterrel magasabbra kell fölépí­tenie a gát-testet, mert a földülepedés­nél ennyi esésre föltétlenül számítani lehet, Deutsch Salamon ezt a feltételt is elfogadta s csak mikor már teljesen ké­szen volt a munkával, akkor jutott eszébe, hogy a szerződésben pótlólag kikötött munkáért külön díjazást követeljen. A község természetesen nem akceptálta ezt a kívánságot s Deutsch Salamon birói fórum elé terelte az ügyet. A pör meg­járta a kúriát is, de a birói döntés nem Deutschra volt kedvező, akit a perkölt­ségekben is elmarasztaltak. A teljesen elszegényedett Deutsch Salamon azonban nem nyugodott bele a dolog ilyetténi elintézésébe s uj ada­tokra és bizonyítékokra való hivatkozás­sal perújítással élt. Ez a pör megint vé­gigjárta az összes forumokat s az ered­mény ugyanaz volt, mint az első pörben. Deutsch Salamon erre egy rágal­mazó iratot adott ki a község főjegy­zője ellen, akit sápolással, eltussulással vádolt meg. K o r o s y László főjegyző nyomban pörrel felelt erre a fenyegető iratra. E pör a gyulai jkirályi járásbíró­ság előtt le is tárgyaltatott. Ezúttal kije­lentette a bukott vállalkozó, hogy a va­lótlan rágalmakat csak nagy elkeseredé­sében irta s a főjegyzőtől bocsánatot kért. Ámde ez az epizódszerü fordulat sem jelentett teljes befejezést. Deutsch ujabb bizonyítékokat vélt beszerezni tudni s megint perújítást kért. Csütör­tökön délután tartott ez ügyben tárgya­lást a békéscsabai járásbíróság s Deutsch Salamont elutasítván keresetével, elma­rasztaltatta a perköltségek viselésében is. Panszláv-propaganda Tót­komlóson. Cseh oivos a tótok között. Tótkomlós község lakói, akik Hrd­licska Lajos és Sztik Gyula buzgó nem­zetiségi tanait nagy buzgalommal hall­gatták, most újból örvendezhetnek. Al­kalom nyílott nekik megint, hogy egy olyan emberrel gazdagítsák oktatóiknak seregét, aki cseh-származása mellett az­zal is kérkedhetik már, hogy bizonyára összeköttetésben állott a tótkomlósi egy­háznak hivatalfosztott embereivel. Mind­ezt pedig a következő tudósításból me­rítjük : „Több hete, az a hír terjedt el Tót­komlóson, hogy a Békéscsabára meg­választott dr. T a r j á n i Rezső orvos helyett egy a nemzetiségi érzelműek kívánságának megfelelő orvos fog Tót­komlóson letelepedni. A szárnyra kelt hir valónak bizo­nyult. A napokban beállít ugyanis a községbe egy úriember, aki elmondta, hogyődr. Novacsek József„wieni" gyakorló orvos. Az egyetemet Prágában végezte, Csehországban született és most Tótkomlóson szándékozik letelepedni. A dolog eddig rendben volna. De mi­képpen magyarázható meg az, hogy Novacsek már idejövetele előtt érintke­zésben volt azokkal, akik mint nemzeti­ségi túlzók, közismertek? Mint vett ki lakást az egyik tuizó tót vezér testvé­rének házában? Miért kell nekik egy eddig ismeretlen nevű, Csehországban született bécsi orvos ? Ki adta nekik tudtul, hogy ez a Novacsek is a világon van? Miféle összeköttetésekkel birnak ezek az emberek, hogy dr. Novacseket sikerült felkutatniok. Mi, tótkomlósiak nem tévedünk ta­lán, ha azt állítjuk, hogy sem a tótkom­lósi tót túlzók, sem pedig dr. Noracsek egymásról mit sem tudtak s hogy össze­ismerkedésüket valaki közvetí­tette. Nem tévedünk talán, ha azt állítjuk, hogy az emberek az orvost hivatásánál fogva az ő eszméik terjesztésére alkalmas eszköznek tartják. Mert hi­szen az orvos bármikor bármely házba bemehet, nem kell neki attól ' tartani, hogy pánszláv agitációval meggyanú­sítják . . . Nem vádoljok előre Novacsek orvos urat. De működését mindenesetre figye­lemmel kisérjük s ha kell, hát a ható­ságot figyelmeztetni fogjuk esetleges működésére." Tárgyilagosak akarván maradni, egyelőre minden kommentár nélkül kö­zöljük tótkomlósi tudósítónknak híradá­sát. Novacsek urat sem gyanusitjuk meg bár tótkomlósi letelepedése egy kissé, előttünk is különös. De — figyelünk és figyelünk . . . lett müizlésü közönségünk". Az idegen, aki véletlenül fültanuja akart volna lenni ennek a fontoskodó |hazabeszélésnek, bizton azt hitte volna, hogy Békéscsabá­nak tényleg nagy intelligens közönsége van. Legalább is olyan intelligens, amelyik reggel, délben, este művészeti kérdésekkel táplálkozik. Színházjáró közönségre van szüksé­getek, kérdezte a körültekintő eszély? Jól van. Nehéz munka, de meglesz. Csak adjátok meg az eszközöket hozzá. Adja­tok jó társulatot s jó előadásokat. Mi egészséges közönnyel ráztuk a fejünket. És ime kételkedésünk most is alapos volt. A sok ripacs után egy igazi, ma­gas fokon álló színtársulatot kaptunk. Élőadásai vetekednek a legnagyobb tár­sulatok előadásaival. Tagjainak akárme­lyikére büszke lehetne bármelyik nagy­városi színtársulat. Repertoárját meg­irigyelhetnék a metropolisok. S az ered­mény ? Se nem csurog, se nem csöppen. Ami pedig igen sovány vigasztalás a jö­vőre. Igaz ; a békéscsabai közönséget tel­jesen és tökéletesen elrontották azok a jött-ment társulatok, amelyek lábikra­művészettel élénkítették a békéscsabai „müélvezők 1' vérkeringését. Elrontották azok a csapnivalóan slendrián társula­tok, amelyeket mindig, mint régi isme­rőst üdvözölt viszont a csabai patrícius. Ezek a társulatok ezek a|csinadratta bum­bum-bum féle truppok verték a békés­csabai közönség fejébe a „müérzéket", amely most szörnyűséges mivoltában nyilatkozik meg egykomoiy s hivatásának magaslatán álló színtársulattal szembe í. Mezey Kálmánnak derék művész­gárdája nagy közönséget gyűjtött össze „Gül-Babával". S mi ezt a körülményt egyenes csapásnak tartottuk a színtár­sulatra, mert tudtuk, hogy a jóravaló „müélvezők" elviszik a kifogástalan, preciz, gondos és a legmagasabb művészi nivon álló előadásnak jóhirét abba a társadalomba, amelyet eleddig Ripacs­urék neveltek bohócoskodásaikkal és slendriánságaikkal. Ez a közönség pedig hogy sietne a kifogástalan előrdások­ra ? Miképpen m ltányolná egy első­rendű társulat kiválóságait? Cirkusz kell annak s orfeum. De ha már nem neveltük még ki ami közönségünket arra, hogy a szó igaz értelmében műpártoló legyen, volna egy feladatunk mégis, amelyet sürgősen meg kell oldanunk. Es ez a feladat az, hogy kezdjük meg most a nevelés nagy munkáját. Olyan színtársulatunk van, mely a legerősebb támaszunk lehet eme törekvésünkben. Tegyük lehetővé, hogy ez a színtársulat huzamosabb ideig kö­zöttünk maradhasson. S ha a közönség nem segiti őt, vegye át a csodában „mű­értő" békéscsabai közönség kötelességei­nek egy részét a szinügyi bizottság. Ke­ressen és találjon módot ahhoz, hogy az itt tartózkodós nehézségeit elviselhe­tőbbé tegye. Mert enélkül, bizony, mon­dom, minden színtársulat kerülni fogja Csabát az átalakított színház dacára is. -ly. A békéscsabai színészetről. Cirkusz, vagy színház ? . . . A mi „fejlett műizlésüuk". Nem is olyan régen, mikor a békés­csabai színház kibővítését határozták el illetékeseink, volt alkalmunk fölemlíteni azt, hogy sem szűk, sem tág színház­épületre nincs szükségüuk ott, ahol a közönség csak kívülről csodálja meg a színházépületnek falait, de intel'ektuális nívója még arra sem képesiti őt, hogy megfelejtse, mi is az a jelentőség, melyet a színielőadások kulturális életünk terén magukban viselnek! ? Hallottunk akkor bölcs fejtegetéseket, okos eszmefuttatá­sokat, mérlegelendő észrevételeket, me­lyeknek központja és gerince az volt, hogy ripacsókat nem pártolja ami „fej­Gyopáros fürdő motoriáratai­Két párhuzamos motor a nyári hónapokban. Békésvármegyéröl sok mindent tud­nak az idegenek. Tudják, hogy a köz­igazgatás mintaszerű. Azt is tudják, hogy telidesteli a honfiúi érzésekkel pompás nagyságok teremnek itt, kik a lokál­pátriotizmus határaiból kinőve nem átal­ják pellengérre állítani a saját;törvény­hatóságukat sem. De azt már kevesen tudják, hogy egy csodás hatású gyógy­fürdője is van ennek a vármegyének s hogy ezt a gyógyfürdőt évről-évre több beteg keresi föl. Egynehány évtizeddel ennekelötte csak békésmegyei vendégek látogatták a Gyopárost. Ezek közül is csak azok, akik közel laktak Orosházához. A töb­biek ? Egyenrangú gyógytényezőnek te­kintették Gyopáros vizét a duzzasztott patakok vizével. Ma azonb?n más a hely­zet képe. Széles e vármegyében hire kelt már a gyopárosi fürdő gyógyító ere­jének. A gyógyulást keresők elözönlik ezt az újonnan beépített fürdőhelyet s szezon idején alig jut helyhez a vonaton utazó. Ilyen tapasztalatokat szerzett a fürdő­tulajdonos Orosháza község is az elmúlt nyár folyamán. Soha annyi vendége Gyo­páros fürdőnek nem volt még, mint az elmúlt esztendőben s e tömeges látoga­tásból az következtethető, hogy a jö­vendő évek szezonjai még hatványozot­tabb mértékben számítják majd Gyopá­rosra a fürdővendóket. Orosháza község, számítván az esé­lyekkel, azt kérte 1906. évi október ha­vában a kereskedelemügyi minisztertől, hogy a gyopárosi fürdőévad alatt Oros­háza és Gyopáros között minden órában mótorokat járattasson. Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter most válaszolt az orosháziak instanciájára. A miniszter kijelenti, hogy a fürdő látogatottsága nem oly nagy­mérvű, amint ezt a község állítja. Abból következtett erre a, miniszter, hogy a legerősebb hónapban, juliusban Gyópá­roson 2874 felszálló és 2360 leszálló utas volt. Tehát a most naponta négy­szer közlekedő vonatra átlag csupán 12 felszálló és 9 leszálló utas esik. Amaz állításra pedig, hogy Orosházáról na­ponta 100 és 100 utas keresi föl Gyo­párost, megjegyzi a miniszter, hogy múlt évi május hótól október hóig egyetlen egy esetben történt az, hogy százat megközelitó utas ment volna Orosházáról Gyopárosra. Ezekből kitűnik, — mondja a mi­niszter — hogy Gyopáros fürdő forgal­mának lebonyolítása céljából motorjárat­szaporitásra semmi szükség nincs. Azt azonban megteszi/ hogy a für­dőidényben a jelenlegi vonatokon kívül naponta egy a kora délelőtti s vasár­és ünnepnapokon egy a kora délutáni órákban közlekedő motorospárt állit a menetrendbe. Ezek a motorok Gádoros ós Gyopáros között közlekednének. Minthogy pedig ezek a vonatjáratok az Orosházán ren­delkezésre álló motorkocsikkal ellátha­tók, utasította már a miniszter az igaz­gatóságot, hogy ezeket a járatokat május—szeptember hónapokra vegye föl a menetrendbe." Végül móltánylandónak tartja a mi­niszter Orosházának azt a kórósét is, hogy Gyopároson új indóház építtessék. Leiratában értesiti a községet arról is, hogy e tárgyban is utasítást adott már ki az igazgatóságnak, de szükségesnek látja, hogy az erre vonatkozó tárgyalások céljából Crosháza község a szentes­csongrádi helyiérdekű vasút igazgató­ságával is érintkezésbe lépjen. A csabai és gyulai helyőrségek királygyakorlaton. A csabai és gyulai gyalogezredek legénységét pár nap óta ' a rendesnél „forsriftosabban übungolják". Fokozot­tabb a felügyelet a kaszárnyában, gya­koriabbak az execirozások a székesen. Király gyakorlatra készül a hadsereg, a kloppi eset óta most először. A csabai helyőrségnek is ugvancsak meleg napjai lesznek a nyáron Ennek a szokatlanul lázas készülődésnek tulajdonképpen az az'oka, hogy fejedelmi vendégek kísé­retében részt ivesz a manővereken a király is. Áz újjászervezett'vezérkar most ál­lapítja meg véglegesen az őszi hadgya­korlatok helyét és az eddigi tanácsko­zások során azt határozták, hogy a nagy királygyakorlatok Békés, Bihar,'Szilágy­vármegye területén fognak lefolyni ; központjuk valószínűleg Bánffy-Hunyad környékén lesz. A terepszemlét már régebben megtartották és ugy találták, hogy a terület viszonyai a manőver cél­jaira teljesen kedvezők. A japáni geográ­fiái viszonyokhoz hasonló terepet ke­restek, hogy a kelet-ázsiai háború ta­pasztalatai után tett szervezeti átalakí­tások hatását 'kipróbálják. A király, aki már néhány év óta nem jelenhetett meg a hadgyakorlato kon, ezúttal részt fog venni az idei há, ború próbákon s amint a már megin­dult diplomáciai tárgyalásokból sejthető­kíséretében lesznek ' a velünk barátsá­gos viszonyban álló államok hadsere­gének magasrangu kiküldöttei is, köz­tük ulalkodó családok tagjai. Német­ország részéről valószínűleg A i 11 Fri­gyes főherceg, akinek magyar szimpá­tiái közismert ^dolog. Az" eddigi,meg­állapodások szerint' Bánffy-Hunyadon rendezik be a felséges ur főhadiszállá­sát, ahonnan naponként kirándul a csa­patok megszemlélésére. A manőverben a temesvári 7-ik had­testen kívül a budapesti és kassai had­test is részt vesz. Érdekesek lesznek az acólpáncéllal borított automilos ágyúüte • gek is, amelyek a bécsi arzenálban mái­teljesen felszerelve útra készen várják az indulási parancsot. A manőver területének megtekintése és végleges megállapítása végett március hó elején C o n r á d vezérkari főnök, Üxküll Chillenbaud, továbbá Schwitzer ós Galgóczy hadtest­parancsnokok, a vezérkar több tisztjé­nek kíséretében beutazzák Békés, Bihar és Hunyad megyék területét. Az érdekes katonai vendégek megérkezését jelezni fogjuk. A szarvasi tanítótestületből. Látogatott és élénk közgyüiése volt á „Szarvasi Helyi Tanitóegyesület"-nek, f. é. január hó 13-án délelőtt a községi ipariskola termében. A szép számban megjelent tagokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom