Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-01-20 / 6. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. január 20. M o 1 n ár János elnök üdvözölte s arra kérte, hogy az egyesület iránti érdeklődésök ne lohadjon, attól mun­kásságukat meg ne tagadják, hogy az kitűzött célját betöltve, minél nagyobb arányban gyámolithassa a tanitóság ér­dekeit szolgáló intézményeket. G a v a y Soma egyesületi tag ol­vasta fel ezután a „Független Magyar tanítói szövetség" cimü dolgozatát, melyben Juhay Antal fővárosi nyugal­mazott tanítóképző tanár szerkesztésé­ben megjelenő „Tanítók Szava" olvasói által fentebb említett címmel alakítani szándékolt tanítói szövetség célját is­mertette, kartársait annak támogatá­sára hívta fel. A felolvasáshoz elsőnek Molnár János szólalt fel, ki nagyra becsüli a felolvasónak a szövetség iránti lelkesedését. Kéri a kartársakat, ne üljenek fel hangzatos címeknek és ígé­reteknek, amelyek többnyire elégedet­len, szerepelni vágyó s máskép érvé­nyesülni nem tudóktól erednek s a kívánt célhoz soha nem vezetnek. Ri­deg h János az országos bizottság működését és hivatását nagy tájékozott­sággal ismertetve, javasolja az igazgató választmánynak indítványát határozat erejére emelni, hogy a „Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága" iránt az egyesület bizalommal viseltetik, annak szervezetét oly módon kéri módosítani, hogy intézkedési, illetve szavazati jog­gal csak az egyesületek képviselői bír­janak. A tanitóság érdekeit maguk a tanítók intézzék, ne tűrjenek senkitől gyámkodást, ne legyen a tanítóság a nem saját köréből levőnek lépcsője az emelkedéshez, vagy közege a szerep­léshez. A közgyűlés az igazgató választ­mány indítványát elfogadta. Blonder Salamon egyesületi tag ismertette ezután a tanitók fizeté­sének rendezésére vonatkozó vallás és közoktatásügyi miniszteri tervezetet, visszapillantást téve a tanítóságnak helyzete javítására hosszú idők óta megindított mozgalmakra, változott vi­szonyokra való tekintettel. A tervezetet nem találja a kívánalmaknak és a tani tóság jogos követeléseinek megfelelő­nek. Alapos érvelés és indokolással ki­mutatja a tervezetnek sérelmes voltát a községi és felekezeti tanítóságra nézve s javasolja, hogy az egyesület a többi egyesületekhez hasonlóan, memorandu­mot terjesszen be a képviselőházhoz, kérve a tanitóság jogos kérelmének méltánylását. Élénk s sosszantartó esz­mecsere fejlődött ki e tárgynál s a hozzászólók közül különösen Ben­czúr Mihálynak hosszas s tárgyilagos fejtegetése vált ki, mely aztán a köz­gyűlés Molnár János, Brózik Károly, Varga János, Privler Pál és Glück Zsigmond tagokból álló bizottságot küldött ki a memorandum elkészítésére s Haviár Dániel országgyűlési képvise­lőnek felkérésére arra nézve, hogy az országgyűlésen ügyünket pártolva, a benyújtandó törvényjavaslat' tárgyalása alkalmával oda hasson, hogy a feleke­zeti és községi tanitók minden tekintet­ben egyenrangúak és egyenjogúak le­gyenek és tekintessenek az álami taní­tókkal. Molnár János elnök jelentést tett azután az egyesületnek mult évi műkö­déséről, amely végeredményében a meg­előző évekhez képest csekélyebb ugyan, ami azonban egyáltalán nem a tagok lelkesedésén és munkásságán mult, hanem egyébb körülményeknek tudandó be. A jelentést a közgyűlés helyben­hagyólag tudomásul vette. Brózik Károly jelentését a pénztár állására vonatkozólag a közgyűlés tudo­másul vette, Bodnár Endre pénz­tárosnak számadását 156 kor. 4 fii. be­vétel, 147 kor. 50 fii. kiadás, 8 kor. 54 fii. készpénz maradvány s 99 kor. tag díj hátralékkal jóváhagyta, sőt a fele­lősség alól is felmentette. A könyvtár Blonder Salamon kezelése mellett szin­tén rendben találtatott. Erre az elnök tisztársai nevében is a bennök helyezett bizalmat megkö­szönve, megbízatásukat a közgyűlés rendelkezésére bocsátotta. A közgyűlés felkiáltással egyhangúlag következőleg ejtette meg a tisztújítást: elnök Molnár János, alelnök Varga János, jegyző Brózik Károly, pénztáros Bodnár Endre, könyvtáros Blonder Salamon, választ­mányi tdgok a tisztviselők mellett Káló Gyula, Glück Zsigmond ós Bózik Lajos. Áz egyesületnek ezidőszerint negyvenöt tagja van. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A Polonyi—Halmos ügy. Ha sohasem értettük, hogy mi az a homéri kacaj, most értjük. Amolyan visszatarthatatlan nevetés, melybe iste­nek és emberek egyszerre törnek ki és melytől a föld és az égboltodat e yszerre megremeg. Hát ki ne kacagna azon az ostoba fordulaton, mely ma virradóra a Po­lónyi-Halmos ügyben beállott és amely bohózatot csinál egy drámából. Halmos János orvosa kijelenti, hogy az ő betege ideges, törődött aggastyán akinek óvakodnia kell az izgalmaktól és kényszeríti a pacienst, hogy vonja vissza vádját, mert az esetleges izgalmak megölhetik. Halmos János levele. Folyó hó 9-én a közgyűlés társalgó termében dr. Preyer Hugó előtt egy nyilatkozatot tettem, mely szándékom ellenére a nyilvánosság elé került. Hozzám intézett kérdés folytán hirlapi­lag is megerősítettem ott tett nyilatko­zatomat. Miután arról győződtem meg, hogy a gyanúsítások a valóságnak egy­általán meg nem felelnek és Nagymél­tóságod egész előttem ismert működé­sében, ugy is, mint fővárosi bizottsági tag, úgyis mint ügyvéd, semmi olyat nem követett el, ami közbecsülését bármiké­pen csökkenthetné, becsületbeli és férfiúi kötelességemnek ismerem el Nagymél­tóságodnak személyét ért súlyos méltat­lanság felett sajnálatomat kifejezni és arra kérem, hogy tett nyilatkozataim meg nem történtnek tekintessenek. Előttünk : Klein Manó dr., Halmos Jáncs. Halmcs Zoltán, Halmos Aladár. A képviselőház ülése. A reggeli lapok számot adtak már a Polónyi-ügy szenzááiós fordulatáról s ezzel egyszerre megcsappant a kö­zönség érdeklődése. A karzati jegyek­ért tegnap még verekedett a publikum, ma pedig azok sem jöttek el, akiknek ott volt a zsebében az értékes cédula. A folyosón a függetlenségi párt vigan beszélget Ha l m o s visszavonulásáról. — Dehogy is idegbeteg Halmos ! — mondogatták. Üres a tarsolya s nem bírt volna bizonyítani. Az alkotmánypártiak kissé savanyúan kommentálták a győzelmet: — Hát hiszen szebb lett volna, ha a bíróság előtt derül ki, hogy méltatla­nul meggyanúsították Polónyit. De — igy is jó . . . Polónyi sugárzó arccal jár a folyo­són. Eszébe juthatott boldog diákkora, amikor rémitően szurkolt az exáment tói és az utolsó órában megtudta, hogy a professzorát — megütötte a guta. Polónyi Géza: Olyan körülmé­nyek között szólal fel, mikor nem az érzelem forrásából merít. Hónapok óta hajszát folytattak ellene, pellengérre ál­lították, amivel az ország presztízsének is ártottak. Hosszú, küzdelmes pályáján olyasmit el nem követett, ami ne volna korrekt. Kötelessége most első sorban ezt a kérdést tisztába hozni. Köztudo­mású, hogy a hajsza politikai természetű. Én kötelességemnek ismerem mind­azokra az ügyekre nézve, amelyeket nem ugyan a vádoló Halmos, hanem a hírlapok szórtak ellenem, az adatokat aktaszerüleg rendelkezésre bocsátani, rájuk bízván, hogy ha tetszik, azokat teljesen publikálják, a különbség csak az, hogy én sem miniszteri állásomat, sem becsületemet az ellenem szervezett maffia ítélőszéke elé bocsátani nem szándékozom. ÚJDONSÁGOK. Fábry Károly és az osztrákok. „Te betyár magyar! . . Érdekes gratulatio — Bécsből. Osztrák sogorék, a mi derék szövet­ségestársaink sehogyan sem akarják megérteni azt, hogy miféle jogcímen merünk mi a mi magyar pátriánkban magyarok lenni és sovén magyar szel­lemben hangoztatni mindig, mindenütt, hogy e földön magyar az úr ós ami a magyarság érvényesülését akadályozná, annak pusztulnia kell. Fábry Károly országgyűlési képviselőnek keddi kép­viselőházi beszédét mult számunkban közöltük. A tüzes, hazafias beszéd visz­hangjaként sok grtuláciot és elismerést kapott Gyoma követe. A sok üdvözlő irás között a legérdekesebb az a levél, amit Bécsből hozott a posta. Minden bővebb kommentár nélkül álljon itt maga a bécsi üdvözlés ékes bizonyságául annak, hogy Fábry Károly ugyancsak elevenére tappintott a nagy germán tö­rekvéseknek : Wien, 15. jan. Hochwolgeboren HerrnCarl Fábry Mitglied d. ungar. Abgeordneten-Hauses Budapest. Betyár! Wer alles Deutsche hasst wie Qift, Wie Sünde und wie Schande. Wer es, wo er es immer trifft Ausrotten möchte sein Lande : Wer stets nur was mongolisch ist, Und nie will anderes lesen Der heisst bei euch Nationalist, Und Boxer bei den Chinesen ! Veritas. A gyatra vers hevenyészett fordítás­ban igy szól: Bécs, jan. 15. Nagyságos Fábry Károly urnák, a magyar képviselőház tagjának Bpest. B e t y á r ! Ki a németet mint a mérget. Mint a szégyent s Lünt gyűlöli, Ki azt, ahol csak találja, Országából is kiöli, Kinek csak az jó, ami mongol, Soh'sem ak;ir mást olvasni. „Nemzetinek" hivják nálad És Boxernek — ha chinai . . . Veritas. Kesergő „Veritas" urnák vagy ur­leánynak köszönjük ezt a gratulációt, amely arról győz meg minket, hogy a magyar képviselők derekasan megfelel­nek annak a nagy érdeknek, amely a magyarság ügyét szolgálja. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára változékony, hűvös időt jelez, sok helyütt csapadékkal. — El Biharvármegyótöl! Évekkel ez­előtt S a r k a^d község lakói élénk moz­galmat indítottak aziránt, hogy Sarkad Békésmegyóhez csatoltassék. Ez a moz­galom semmi pozitív eredményre nem vezetett. Most azonban, hogy területeik­nek kikerekitésével foglalkoznak a tör­vényhatóságok, Sarkad község polgárai megint aktiót indítottak s a napokban értekezletet is tartanak e tárgyban. Bi­harban égyébként Báránd község is azt kérte az igazságügyminisztertő!, hogy Bárándot a berettyóújfalui járásbíróság hatásköréből helyezze át a püspökla­dányi járásbíróság hatáskörébe. Ennek a mozgalomnak is olyan színe van, mintha a község el akarna szakadni Biharvár­megyétől. — Elismerés egy földinknek. Hódmező­vásárhely város törvényhatósági bizott­sága szerdán délelőtt Fábry Sándor jőispán elnöklése mellett közgyűlést tar­tott. E közgyűlésnek egyik igen fontos tárgya volt az a javaslat, melyet S z a 1 a y József békésmegyei földbirtokosnak fia : dr. S z a 1 a y József hódmezővásárhelyi rendőrkapitány a közkönyvtárak felállí­tása tárgyában tett. A sok fáradsággal és gondos körültekintéssel megszerkez­tett javaslatot egyhangúlag tette magáévá i\ közgyűlés. Szalay József dr.-nak pedig a közügyek terén tanúsított lankadatlan buzgalmáért elismerést és kö­szönetet szavazott. — Békésmegyeí viv k Aradon. Mióta a békéscsabai sport-klub F a 1 c h e 11 o Ettore jeles olasz vivómesterrel szerző­dést kötött s tagjai rendszeresen kulti­válják a testet edző vivó sportot, liire kelt vívóinknak a szomszédos várme­gyékben is. Ennek jele az, hogy az aradi sport-klub mai vivóversenyére, amely országos jellegű lesz, meghívást kaptak a békéscsabai vívók is, akik holnap Falchetto Ettorenak vezetése mellett utaznak át Aradra. A békéscsabai amatőr vívók közül Székely Vilmos, D u s­b a b a Vilmos ós dr. Űrsziny Já­nos vesznek részt a versenyen. A békés­csabai vivók idegen amatőr-vívókkal fognak mórkőzni. Az aradi versenynek egyik legérdekesebb pontja lesz Fal­chetto mester mérkőzése, aki a ver­senyre benevezett összes vivómesterek­kel összeméri kardját. — Békésvármegye közgazdasági elő­adója. Vármegyénkben Szekér Gyula töltötte be eddig a közgazdasági elő­adói tisztet. Szekér Gyulának azonban az Almássy-uradalomtól való megválása és eltávozásának közeledő ideje nvatt már most is élénk diskussio tárgyát képezi az, hogy kivel lehetne Szekér Gyulát méltóképen felváltani? A véle­mények egybehangzóan azt vallják, hogy Szekér Gyulának P f e i f f e r István gazdasági egyesületi titkár volna leg­méltóbb utóda, aki alapos szaktudásá­nak és képzettségének eddig is számos tanújelét adta. Pfeiffer istvánban sokat nyerne Bókésvármegye. Az ő szak­tudása a Békésvármegyei Gazdasági Egyesület tevékeny működéséből tükrö­ződik vissza legjobban s hisszük, hogy ezt a tudást méltányolni fogják annak idején illetékes köreink is. — Esküvök. U h r i n György csabai timáriparos leányát E t e 1 k á t e hó 27-én vezeti oltárhoz a csabai ág. ev. kistem­plomban Szikes Béla gyulai szabó­iparos. Töraöry Lajos gyulai törvény­széki aljegyző szombaton kötött frigyet néhai Rác János ev. ref. tanitó leányá­val : Mariskával, Gyulán. Csütörtökön vezette oltárhoz a gyo­mai róm. kat. templomban Pacz'ek Jenő dévaványai gyógyszerész Kiss Katikát, dr. Kiss István ügyvéd és birtokos leányát. — A kondorosi munkások. Nemrégiben panaszos írást közöltünk a kondorosi munkásoktól. Az írásban el volt mondva, hogy a kondorosi gazdák közül többen még a gazdasági egyesület által megha­tározott feltételeken alul akarnak aratási szerződést kötni a munkásokkal. A kon­dorosi íráshoz rosszaló kommentárt fűz­tünk, ami talán időelőtti is volt, mert ma arról értesítik szerkeztősógünket, hogy a kondorosi gazdák és munkások között már teljes az egyetértés s nincs több gazda Kondoroson, aki ne kötött volna még méltányos szerződést ara­tóival. — Változás a megyei kőzkórházban Békésvármegyr közkorházának alorvosi karában váHozás állóit be, annyiban Fábry Sándor dr. főispán több alor­vost áthelyezett idegen osztályokba. Igy dr. Morvái Ödön alorvost a belgyó­gyászati osztályról a sebészetre, dr. M u r c s i Pál belgyógyászati segédor vost a sebészeti osztályba alorvosnak, dr. Korányi Ferencet a belgyógyá­szati osztályhoz és dr. Gyárfás Fe­rencet az elmegyógyintézethez helyezte. — Farsangi-bazár Békéscsabán. Meg­emlékeztünk már arról a nemes moz­galomról, mely a békéscsabai tulipán­szövetség kezdeményezésére egy far­sangi kiállítás érdekében egygyó tömö­ríti iparosainkat. A mozgalom' élén Kiss Lászlóné úrnőt látjuk, aki dicséretes ügybuzgalom mai fáradozik a kiállítás sikerének biztosításán. Kiss Lászlóné­nak lelkes segítő társai Békéscsaba úrnői is kivétel nélkül. A fáradhatatlan ágitátió máris nagy nagy sikerrel kecsegtet. Iparosaink egymásután jelentik de Kiss Lászlóné elnöknőnél, hogy a bazáron részt venni hajlandók s tárgyakat állí­tanak ki. Eddig mintegy tizenötön tet­tek már ilyen nyilatkozatot. A farsangi bazár ügyeit és részletkérdéseit meg­beszélendő szerdán délután értekezletet tartott a tulipánszövetség s az értekez­leten elhatározta, hogy falragaszok ut­ján hívja föl iparosaink figyelmét a feb­ruár hó 6 és 7-ik napjain tartandó ki­állításra. A falragaszok már meg is je­lentek. — Uj gazdasági tudósító- A földmive­lésügyi miniszter Karácsonyi Jó­nás körösladányi lakost, Szeghalom já­rás területére a gazdasági ftudositói te­endők ellátásával bízta meg. — A bókósmegyei zálogtárgyak és a magyar ipar. Nehezen találnók meg az összefüggést e két kérdés között, ha nem rendelné el a törvény, hogy a ki nem váltott zálogtárgyak elárverezéséből be­folyó összeg bizonyos részét, ipari cé­lokra kell fordítani. Az elzálogosított s árverés alá került tárgyak eladási árá­ból ugyanis azt a fölösleget, ami a zá­logintózet követelésén kivül a zálogtárgy tulajdonosát illeti, három évig letétbe helyezik. Három év elteltével pedig ha nem jelentkezik a tulajdonos — ipari célokra fordítják. Ez az összeg azonban csak évszázadok leforgásával gyarapod­hatik tekintélyes summává s igy nem sok hasznát látja annak az agyontámo­gatott magyár |ipar sem. Békósvárme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom