Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-17 / 21. szám

Békéscsaba, 1907. február 3. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 dozattól sem. Honoráljuk megfelelőbben a kórházigazgatót, aki egyúttal a sebé­szeti osztály vezetője is lesz. Állapítsuk meg a fizetését nagyobb összegben és igy bizonyára kapunk olyan műtőt, aki hivatásának magaslatán áll. A vidéken sok ilyen országos hirü orvosra talá­lunk. Szóló Hódmezővásárhelyen is ismer ilyent. Indítványozza, keressék fel Ambrus Sándor alispánt s kérjék őt arra, hogy neves operatört nevezzen ki Békéscsaba közkórházának igazga­tójául. K o r o s s y László első jegyző felvilágosítja Szeberényit, hogy a köz­ség magasabb fizetést állapított meg eleintén a leendő kórházigazgatónak, de ezt a fizetést a belügyminiszter r e­dukálta. Tehát hiábavaló munkát végeznének azzal, ha most újból magasabb összegben állapitanók meg ,z gazgatói dotáííot. A közgyűlés több­ségének óhajára való figyelemmel azt azoaban megtehetik, hogy az alispántól oly orvos kinevezését kérjék az igaz­gatói á'lásra, aki kiváló műtő hírében áll. A közgyűlés ily értelemben hozott haiározatot s az elöljáróságot bízta meg az- .1, hogy az alispánt e tárgyban föl­keresse. Fölösleges itt hangoztatnunk, hogy S zeb erényi Z. Lajos felszólalásával mindenben egyeiértünk mi is. A kép­viselőtestület többsége szintén ilyen véleményen van s nincs okunk kétel­kedni, hogy az alispán figyelembe veszi ez< a közóhajt. Értesülésünk szerint az igazgató-orvosi á'lásra egy b u d a­peatimütőorvos i s p á 1 y á z n i fog s a napokban küldi be iratait Ambrus alispánhoz. A pályázat folyó hó 25-én jár le. fegyházai iskolai állapotok Dobozmegyeren. Egy tanitó cikke. Érdekes irást kaptunk Szotyory > án dobozmegyeri tanítótól. Ez az rás a dobozmegyeri iskola körüli álla­potokat ismerteti olyan részletességgel, ho.y a közleménynek ma csak első rosszét szoríthattuk hasábjainkra. Ezt az irás M i k 1 e r Sándor királyi tanfel­ügyelő úr meleg figyelmébe ajánljuk. V an benne elég, sőt sok olyan rész, meiy sürgős beavatkozást mondja indo­koltnak. Nem a mi feladatunk rámutatni kehből kikaptam, megnéztem, — felelte mosolyogva. — Hát akkor miért gyötörtél annyi '< eig, ha te is igazán szerettél ? — Megutáltam a házasságot! Meg a: titán azt hittem, hogy most is olyan < ;acsi vagy, mint akkor, mikor elker­gettelek s te elmentél. Gyáva voltál s én azt hittem, hogy nem szeretsz igazán. Pedig akkor is szerettelek volna, ha igy fenyegettél volna, mint most — tette hozzá boldog mosolygással. — Szeretsz, az enyém leszel! Nem hagylak többé a mellett a vad férjed . . fitt! Az én kis feleségem leszel, — sz alta a férfi tűzzel, miközben igye­kezett újból megtalálni ajakával az ajkait. Esküszöm, hogy a feleségem leszel! El kell válnod ! — Féléve nem vagyok a felesége. Siváltunk. Azóta várlak ! A tiéd leszek, — ondta az asszony csókra nyújtva az h* kát. Hideg esti szellő surrant át az erdőn. A férfi égő, forró csókot nyomott a szép asszony ajakára s nevetve mondta : — Megfogtál! De á'dom érte az Istent! — Milyen csacsik is vagytok ti fér­fiak, mi lenne belőletek, ha nekünk nem lenne elég eszünk, — végezte be az asszony, karját bekapcsolva a férfi karjába. ezekre a kiválóan figyelmet érdemlő passzusokra. Mikler Sándor tanfelügye­lőre bízzuk azt, hogy a közlemények­nek az ő beavatkozását és közbelépését igénylő adatait ugy csoportosítsa, hogy ezzel fedni lehessen az igazságot, amely megtépázta immár tanügyünk tekintélyét is. Ezt a tekintélyt pedig helyre kell állítanunk mifelőbb, amire — ugy véljük — szintén nem kell külön is felhívni illetékeseinket. Szotyory István cikke igy hangzik: Isko'ám állapotát s az én megvá­lasztatáson! történetet f. év január ha­vában úgy, a hogy — nyilvánosságra hoztam már. Jelen alkalommal ismer­tetni fogom a dobozmegyeri iskolaszék­nek az 1907. február hó 7-én hozott indítványát és hogyan akarja elnyomni az elöljáróság a dobozmegyeri községi iskolát, a magyar nyelv fejlesztésének, terjesztésének hogy akarja útját á'lani továbbá, hogy akar ezeken a szegény magyarokon segíteni, és végre miért választotta meg Bruck Adolf korcsmá­rost iskolaszéki gondnokká. Inkább összejövetel címet — mint gyűlést — lehet adni az 1907. és i febr. hó 7 én Dobozon i rtott értekezletnek, mert a törvény elői.Ja, hogy az iskola­széki gyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, de olt az elnök intézkedése folytán a rom. kath. ^kés* úr le.i felkérve a jegyzőkönyv vezetésevei, aki egy betű nem sok, de annyit sem irt, baaem az összejövetel lefolyásáról az e'aök vala­mit jegyzett ircoegy p.p"<va s ennek alapján icíák le ez ö-szejöve.el alkal­mával megoeí-íélc dobokat. Hogy miért történt ez igy, azt én jól tudom, de nem irom le. Következietneti mindenki az elnök eljárásaiból. Célját el is érte s a jegyzőkönyvet a kir. "Tanfelügyelő úr b'íe °siteúe h. I^en ám, de én nem nyügocham bele és a b'ie'esiíóst nem vettem tudomás^ 1, aminél fo^va magam ellen fegyelmi vizsgálatot kértem meg­indítani. Áttérek már az összejövetel alkal­mával megbeszelt dolgol ra : ' 1. E'nök üdvözli a t .gokat s a f/ü­lést megöli ja, hamarabb iskolásai gyü'é'J suéit nem hívhatott össze, me.í a tagok nem kivántik. 2. Z. Fekete Laios községi b ró is­kolaszéki f?ggá történt megválasztása folytán az iskolaszék kezébe letette az esküt. 3. Elnök indítványozza, hogy a mennyiben a községi isko^.r.ék most lett ujjá alakítva s az elnöki á'LtS nincs betöltve, válasszon az . isiíoL-ai-ék a(­elnököt, erre az állásra Szabó Mihály ev. ref. lelkész urat ajánlja, a ' gok egyhangúlag az elnök indnváüyat el­fogadták. 4. Következett volna a jegyzőválasz­tás, de ezt elhalasztották s a je ;y'/.ő­könyv vezetésével az elnök megbüia a rom. kath. lelkész urat, aki nem h ,zem hogy nem ludott volna egy jf.y/ő­könyvet felvenni, de egyetlen-szói se.n irt, hanem amint fennebo is irán, as elnök valamit jegyze.r. Vájjon -\an e még sok ehez hasonló iiko aszék az országban ? Merc lia van, akkor nem csoda", ha Magyarország nem kultur­ország. Az ilyen iskolaszék nem hogy iskolaját fejlesztené, hanem még el akarja nyomni, sőt nia-a az einök tel­jesen feleslegesnek tartja ezt az iskolát. 5. Elnök előadja, hogy eddig a do­bozmegyeri községi iskolát nem a köz­ség kezelte. Ezért van az olyan ál'apot­ban, hogy meg kell az elöljáróságnak tataroztatnia s tekintve, hogy a törvé­nyes tanítói lakás nincs meg, indítvá­nyozza, hogy a község építtessen egy szobát még az egy lyuk nagyságú szo­bához Én erre azt indítványoztam, hogy az iskolaszék ne határozzon igy, hanem | kérjük a Közigazgatási Bizottságtól egy vizsgáló bizottságot, amelynek hivatása lesz az iskolát megvizsgálni s ha elég nagynak és célszerűnek találja, akkor tataroztassák meg. Ellenkező esetben épittesen a község olyan iskolát, amely a magyar nyelv terjesztését, a magya­rosítást előmozdítja. Adjunk a tótoknak alkalmat arra, hogy inegmagvarosod­hassanak, építtessen a község olyan iskolát, ahova necsak a magyar gyer­mekek, hanem a tót gyermekek is el­járhassanak magyar szót tanulni. Mert j az ág. ev. iskolába az idén is 90 gyer^ mek jár, jövőre még többen lesznek s valószínű, el sem fognak férni iskolá­jukba. Indítványomat leszavazták, sőt a biró úr azt mondta, hogy a község­nek önkormányzati joga van s abba szólni nem enged senkit. Egy másik tag pedig azt mondta, hogy addig, mig Csabán a jelenlegi papok lesznek lelké­szek, addig ne várja senki, hogy meg­engedjék az ág. ev. vallású tótoknak, hogy a magyar iskolába írassák be gyerme­keiket. 6. Elnök a tagokat értesíti, hogy a községi tanitó faiskolát szerinine létesí­teni. Erre a cé^a földet kór, amire azt indítványozta, hegy ezt vegyék le napi­rendről, mert a közsé nek a földje ki van adva árendába s ezért a tanitó ké­rése nem időszerű. Szabó Mihály ev. ref. lelkész ur azonban még ;s méltányosnak találta kérésemet és azt induványoz:a, hogy a tanítónak a kertjét ki keH egé­szíteni 350 • ölre. A törvény 490 • ö'nt ir elő s ebből a 350 • ölből tehát a ta­nitó a sajátjáéból 50 • ö'et használjon fel a faiskola céljaira. Eú a-? indítványt elfogadták, de olyan feltételei, hogyha kert csak ősszel lesz nagyobbítva. Hogy azonban az összejövetelen elmondottak­ból semmi 1; ki ne hagyjak. Je rom azt is, hogy egy tag azzal figyelmezhetett, bog r ne merjek, illetve a megyeriek ne merjeni.* olyan sokfélével előállni, mert ugy sem tel­jesíti kérésünket az anya község. S ha az iskolát mégs fel kellene építeni, akkor elcsapnak bennünket Doboztól. íme igy gondolkoznak Dobozon. Ml kenyeret kérünk s követ adnak helyette. Elnök a tagokat értesíti, hogy az államsegély megjött s azt felvette, atr ;t a tagok tudomásul, vették. Szotyori Imre. I Bajczai Befay Rezsó I 1828-1.907 A jók java, a jellem és iisztalelkü hazafiság példányképe, a szegények gyámo^iója, az őszinte barátság meg­testesülése, a fétjek mintaképe, szóval egy egész enber hunyt el március idusán B e 1 i c z e y Rezsőben. Elmentél hát le is örek bajtárs az örök rapportra; oda, ahol annyi bon­védbajtárs szelleme várt reád; ők örül­nek, meri; számuk egyel szaporodott;, a szellemek csatáját megyivandó, ámde a mi szivünknek fáj, mert ismét elvesz­tettünk egyet az igazak közül, pedig vajmi nagy szüksége volna éppen most a hazának reá és hozzá hasonlókra! Beliczey Rezső, ifjabb fivére a pár év e'őít elhunyt boldog em'ékü István­nak. 1823-ban szüleU tt Gyulán, hol atyja bíitokos és vármegyei tisztviselő volt. Iskoláit Pesten végezte, nagyobb utalást telt bátyjával. Istvánnal Európa nevezetesebb országaiban s azután reális gondolkozású atyja óhajtasára Fiúméba ment a kereskedelmi viszonyok tané! mányozás.' ra. Ámde a gentri ifjú, az ősnemes csa'ád fcjija semmi hajlamot nem érzett practikus gondolkozású atyja által ki­jelölt pályához, s miután atyja értesült, hogy fia a hozzá való úri társaságban csak ;s a francia pezsgő minőségét ta­nulmányozza, viszarendelte s az e köz­ben kitört szabadság mozgalom által Pestre vonzatva, a mozgalomban tevé­kenyen vett részt s csakhamar, először I mint nemzetőr, szolgálta a szent ügyet később mint honvédszázados küzdötte végig a vérbefojtott önvédelmi harcot. A világosi katasztrófa után ismét haza­tért és édesatyja birtokán visszavonulva töltötte az elnyomatás szomorú éveit, mig nem a hatvanas évek elején derülni kezdett a hon borús ege s a vármegyék­ben lüktetni kezdett az élet, melyhez — s csak is ebhez — igazi hivatást érzett. Beliczey Rezső élénk részt vett a vármegyei mozgalmakban, de a csak­hamar bekövetkezett provisorium alatt ismét téi'enségre lett kárhoztatva. Az a'HOimánynak helyreállításával bátyja. Is.ván kepviselővé választatván Gyulán, ő reá hr> olt öreg és beteges éc-es atyjuk töredelmes gazdaságainak vezetése. István bátyjának Békésvármegye főispánjává íö-'iént kineve^tetése után őt VcTasivoí/a me? a család minden tagjához szívósan ragasrkodó Gyula Vcú'osa kepvise'ő.é >ek s Tisza páctiához csafia.i.ozoa, de ebből is eifcg volt neki egy cii'os, mert egvenes lelke nem ludo«. megbaiátkozni a p^\!a merni párt­fegyelemmel, rae'vnek a'a keheit volna rende'oie meggyőződései — lemondott, s dacá.ia válas'ciói ke-'esejek, nem lépett többé fel, hanem v:s&£,avonult a magán­életDe. Eköbben gége-baja támadt s bá 1" az nem vo t veszed el nes, — amit hosszú élete is igazol — de ő utolsó napjaiig mindig h ;tte, hogy ez fogja halálát oko :ni. Felkereste Budapest ós Bécs legje'esebb spec :ai .túit s egy egész vagyont költött betegségére. Midőn némi javulást érzeti, hazatért és nem­sokára megnősült. Soká :g abbau a ba-bitben élt, hogy őt, aki nem dicsekedhetett; vr'ami ado­nisi szépséggel, seoki sem t~dná sze­retni, mig végre megía'á'ía azt a ked­ves női, aki rem a kü'ső szépségeket, hanem a léle',, a szív és elme szépsé­geit keles e és találta fel benne s 1867. évben nőr' ve te a tesii és lei ki szép­ségek ket mi_gáido : tWeinczirl Minkát, aki a S'-'/g szeretetteljes gondozója és hűségesen szerető felesége volt. En ismertem Beliczay Rezcő szivét, nemes gondolkozását; és lelkét. Neme­sebb e nbe:t e tekintetben nem ismer-, tem s ezt nem azért mondom csak, mect , de morluis nil nisi bene", hanem mondiiom azór., mert hozzá nem folya­modhatott; senki, hogy ne segítette volna. Jómódban volt s ugy ólt, mint ahogy egy valódi urnák — aki tudja, hogy a „nemesség kötelez" — élnie kell. Nem igyekezett vagyont gyűjteni, de nem is prédálta el az atyjáról reá maradt javakat s szerény, de előkelő életmódja mellett jutott bőven a szegé­nyeknek is. Beh'czey Rezső, elhunytával, nagy ürt hagyott vármegyénkben, különösen Csabán, ahol élénk részt vett ugy a községi, mint a társadalmi és gazdasági egyleti ügyekben ; a vármegyei közgyű­lések is érezni fogják az ő hiányát, me­lyekben, különösen az előbbi évtizedek alatt, élénk részt vett; de nagy ürt ha­gyott nemcsak köztiszteletü nejének, de barátai és tisztelőinek szivében is, mert aligha volt olyan egyén ismerői köré­ben, aki őt nem szerette, nem tisztelte volna s a szegények áldása bizonynyal a legszebb koszorú leend ravatalán !... Én, aki szintén tiszteltelek és be­csültelek nemes bajtárs, fájó szívvel te­szem le ravatalodra ezt a betűkből font, de igaz tisztelet és szeretetből fakadó emléket. Megtört szívvel mondok búcsút ne­ked, az igaznak, ki csak mindig jót és nemeset cselekedtél életed egész fo­lyamán. Hiszem, hogy emléked élni fog mindnyájunk szivében, akik csak ismer­tünk, mig minket is hozzád nem szólít a mennyei parancs, mely ellen sem appellálni, sem resonirozni nem lehet!... Isten veled kedves honvéd-bajtárs, nyugodj békével s legyen emléked ál­dott mindörökké!. . . Isten veled! . . . Zlinszky látván. * Beliczey Rezső temetése ma délután 3 órakor megy végbe. Elhuny­táról a család ezt a gyászjelentést adta ki: Az öszi idény alkalmából a férfi-világ figyelmét felhívjuk a legújabb divat szerint iz léses kivitelben készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom