Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám
1907-02-21 / 14. szám
10 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. márczius 3 szarvasi szinügyi bizottság legközelebb dönteni fog a beérkezett pályázatok sorsa felett. — Endrőd és Szeghalom árterületei. Az ivánfenéki ármentesltő társulat Endrőd és Szeghalom községek határaiban földterületet akart kisajátítani. A kisajátítási tárgyalás alkalmával azonban nem jöhetett létre egyezség a társulat és az érdekelt földtulajdonosok között, akik kártalanítási eljárást kértek. A gyulai királyi törvényszék elrendelte a kártalanítási eljárást s annak határnapjául március 4-ikót, helyéül pedig az endrődi községházát jelölte meg. Az eljárást Bulla Antal törvényszéki biró fogja vezetni. — A beügyminiszter Bókósmegyéhez. Békésmegyében a ccendőröket nem igen j használják másra, mmt ahol szuronyos ' erejük tekintélyére szükség van. Más vidéken azonban a szolgabirák a csendőrökhöz nem méltó munkát is végeztetnek a kakastollas legényekkel, amikre éppen nem kötelezhetők. Igy betegeket kisértetnek velük például a falvakból s oly nyomozással bízzák meg őket, amely reájuk nem tartozik. Hogy ennek vége szakadjon, a belügyminiszter most körrendeletet intézett a törvényhatóságok között Békésvármegyéhez is, melyben figyelmezteti az alispánt és a főszolgabírókat, hogy a csendőröket csak olyan szolgálatokra használják, melyekre a szabályok szerint kötelesek. — Aratógépek Békésmegyében. Bár az aratósztrájk veszedelme teljesen elvonult már vármegyénk felől, azért az esetleges meglepetések elhárítására mégis tanácsosnak látják nagyobb gazdáink, hogy aratógépeket szerezzenek be. Értesülésünk szerint eddig összesen tizenöt drb marokrakó és tizenöt drb aratógépet rendeltek meg a békésmegyei gazdák. Ez az óvintézkedés mindenesetre jogos és indokolt, bár a munkások nyugodt hangulatából következtetve, ezen a nyáron semmi veszedelem nem fenyegeti gazdáinkat. — Halgazdaság Békésvármegyében. Ambrus Sándor alispán a halgazda ság fejlesztése érdekében nemrég feliratot intézett a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a szükséges útbaigazításokkal lássák el a vármegyét Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter tegnap értesítette az alispáni hivatalt, hogy a megkeresés szellemében utasítást adott ki az országos halászati felügyelőnek, aki már legközelebb megadja a kivánt felvilágosításokat. Ez a tény rohamos fejlődését fogja jelenteni halgazdaságunknak, amelylyel máris előszeretettel foglalkozik a békésmegyei nép, de céltudatos vezetés hiányában eleddig ezen a léren valami sikert felmutatni nem tud. — Gyula város csatornázása. Nehézkesebben alig intézik el valahol Békésvármegye területén a közérdekű kérdéseket, mint Gyula nemes városában. A városi csatornázás ügye például már évek óta vajúdik s dűlőre még most sem jutott. Az aradi kultúrmérnöki hivatal most vizsgálta felül a gyulai csatornázás módosított terveit s kötelességéül rótta a városnak, hogy a jobbparti íőcsatorna név alatt kitüntetett csatornából az Előviz-csatorna és az Alsófehér körösi Ármentesitő Társulat sióréti csatornájának felső vége között a szifont kiépítse. — Á szegedi Rákóczy-szobor és Békésmegye. Szeged város törvényhatósági bizottsága megkereste annak idején vármegyénket, hogy a Szegeden felállítandó Rákóczy-szobor felállítási költségeinek fedezése érdekében gyűjtést indítson. Ezt a gyűjtés most fejezték be a községek s a szép eredményt legjobban igazolja az, hogy 650 koronát gyűjtöttek össze a szegedi Rákóczy-szobornak. Békéscsabán és Füzesgyarmaton gyűjtötték a legnagyobb összegeket. Az előbbi helyen 95, az utóbbin pedig 75 koronát. — Közgyűlés. A Békéscsabai Iparos Ifjak Művelődési Egylete saját helyiségében, február hó 24-én d. u. 3 órakor évi közgyűlést tart, ifj. Horváth Mihály elnöklete alatt s annak tárgysorozata: évi jelentés, számvizsgáló bizottság évi jelentése, könyvtár és leltárvizsgáló bizottság évi jelentése, indítványok, tisztújítás. Ha a tagok határozatképes számban nem jelennek meg, a közgyűlés minden meghívás! nélkül hót nap múlva meg fog tartatni. — Szabászati tanfolyam- K o c h L, országos hirü szabászati szaktanító, ki e téren szerzett érdemeiért igen sok elismerő bizonyítványt nyert, most Csabán megkezdte a nőiruhaszabászati tanfolyamot, melyre mintegy nyolcvanan iratkoztak be. Az előadás a Zöldfa-vendéglő nagytermében naponta délután 2 órakor kezdődik s miután K o c h szaktanító oly kiváló módszerrel tanitja a ruhaszabászatot, azt bárki is elsajátíthatja s a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett, könnyen ha nem is uj kereseti ághoz segíti hallgatóit, de a háziipar fejlesztését határozottan előmozdítja. — A községi jegyzők fizetéskiegészitése. Rég óta vajúdik már a községi jegyzők ! és segédjegyzők fizetéskiegészitésének kérdése. A idevonatkozó főkimutatáso- 1 kat Békésvármegye már 1905 és 1906 j években megküldte a kormánynak, de | a törvényen kívüli állapot miatt a fizetéskiegészités ügyét teljesen befejezni nem lehetett. Az alkotmányos kormány azonban gondoskodott arről, hogy ez a régen vajúdó kérdés elintézést nyerjen s a belügyminiszter most Békésvármegye alispáni hivatalához küldött leiratában arról ad értesítést, hogy az 1906 és 1907 évre eső fizetés kiegészítési összegeket együttesen folyositatja és hogy az utalványozás a számvevőség részéről nemsokára megtörténik. Vármegyénkben csak a csabai és szarvasi jegyzők nem részesülnek fizetés kiegészítésben, mert fizetésük meghaladja az 1000 koronát. — A megyei gyámpénztári tartalékalapok. Annak idején sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel illetékeseink, hogy a vármegyei gyámpénztári tartalékalapok 1905. évi feleslegét az elhagyott gyermekek segélyalapjához csatolják. E kérdés megoldása elé azonban nehézségek merültek föl; ebben az ügyben legközelebb az illetékesí fórum is határozni fog Ugy vagyunk értesülve, hogy az állandó választmány a felesleg átutalványozását fogja véleményezni. Az összes alapok feleslegei 1806 koronára rúgnak. — Uj magyar hono9. A szeghalmi és füzesgyarmati uradalmakban sok az idegen honosságú gazdatiszt. A munkások nem egyszer panaszkodtak már ezért, aminek az lett a következménye, hogy az idegen honosságú uradalmi tisztek minél előbb magyar állampolgárokká igyekeztek lenni. Ilyen esetről veszünk most is hírt. A belégyminiszternek Békésvármegye alispánjához érkezett értesítése szerint ugyanis G ö 1 f e 1 Péter osztrák állampolgár, szeghalmi intéző magyar állampolgár lett. Az uj magyar honos még e héten leteszi az esküt. — Kondoros betonjárdái. Közöltük lapunkban, hogy Kondoros község képviselőtestülete több utat betonjárdával készíttet el s erre már ki is irta az ár ]ejtést. A községhez több ajánlat érkezett s ezek elbirálását e hó huszonhatodikán, délelőtt 9 órakor ejti meg a képviselőtestület. — Elfogott zsebtolvajnö. A füzesgyarmati csendőrség elfogta Dina Mária, Gyöngyösi Károlynét, mert az a szeghalmi országos vásárban B. G y á n i András zsebéből, amikor az ittasan az állomás felé bandukolt, 40 koronát kilopott. Ugyancsak a szeghalmi vásárban lopott ki Juhos Mihály csökmői lakos zsebéből is egy zsebórát. A lopott pénzből 10 koronát nyomban el is mulatott a jeles hölgy a szeghalmi vasúti vendéglőben, a többit meg a csendőrök elkobozták tőle. Miután már több izben volt büntetve lopásért, a csendőrség elfogta és bekísérte a gyulai ügyészséghez. — A szeghalmi járásbíróság kibővitése. Szeghalom község tulajdonát képező volt gióf Dr. Orsay kastélyban van a szeghalmi járásbíróság elhelyezve. Azonban a kényelmes grófi lakosztály nincs eléggé jól hivatali célokra berendezve s igy a bíróságnak nincs irattára sem, bár hivatali szobái elég megfe'elők. Ezen a bajon ugy segít most a község, hogy egy uj irattári helyiséget épít a tavaszon. Az építkezést legközelebb meg is kezdik s igy nemsokára segítve lesz a bíróság irattári mizériáján is. — Purim-estély Szrvason. A szarvasi izraelita vallású ifjúság nagy purim-estélyre készül, melyet 9.Z Alföld"-szálló nagytermében fognak megtartani. A purim-estély iránt Szarvason nagy az érdeklődés, ami kétségtelen sikert biztosit anyagiakban és erkölcsiekben egyaránt. — Zsebmetszö a pályaudvaron. A békéscsabai pályaudvaron évek óta nem történt már zsebmetszés. Valamikor pedig nagy előszeretettel látogatták ezt a területét a közbiztonság hiénái is,tde a szigorú ellenőrzés következtében lassanként más tájékon igyekeztek boldogulást szerezni. Egy ilyen vándorpéldány : Szattinger Osiás 21 éves bukovinai napszámos látogatott el tegnapelőtt Csabára s ott settenkedett folyton az utasok között. Alkalmas pillanatra és utasra várt, hogy képességéről újfent bizonyságot nyújtson. Alkalom aztán nemsokára kínál- j kozott is. Patzauer József lókereskedő föl akart szállani a vonatra. Nyomban mellette termett Szattinger s a tolongásban kilopta a lókereskedő mellényzsebéből 150 koronát tartalmazó pénztárcáját. Patzauer észrevette a tolvajlást és lármát csapott. A dolog vége az lett, hogy Szattinger a rendőrség kezeibe került, amely gondoskodott arról, hogy a jó madár egyidőre ne veszélyeztesse az utasok pénztárcáját. — Tíizveszedelem Endrödön. Szombaton este 7 órakor tíizveszedelem fenyegette Endrőd község háí sorait. A 11 Károly háza kigyuladt s porrá égett. A tüz azért fenyegette a távolabbi házakat is, mert egész este nagy szél volt s csak megfeszített munkával lehetett helyhez kötni a pusztító veszedelmet. A kár 800 korona, ami biztosítás révén megtérül. Az épület a padláson gyuladtkis ebből azt következteti a rendőrhatóság, hogy a tüzet vigyázatlanság okozta. — Köszönet. A csabai izr. nőegylet tea-estély jövedelem gyarapításához hozzájárultak Vas Sándor, Fische r M. Hné 4—4 koronával. — Egy gyógyszertár uj tulajdonosa. Békésvármegye gyógyszertárai közül ujabban sok változás állott be. A gyógyszertárak hol tulajdonosokat cseréltek, hol meg ujabbakkal szaporodtak. Most egy körösladányi gyógy szetár személyes üzleti jogában történt változás, amennyiben J a k ó Jenő gyógyszertárának üzleti joga átszállott Szabados Ödönre. — Állatorvosi szakértő a lótkomlósi állomáson. A tótkomlósi és gyulamezői állomásoknak rég idő óta nincsen állatorvosi szakértő-helyettesük s ezért a polgárság többször panaszos írással fordult a vármegyéhez. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszternek egyik rendelete végre megszünteti ezeket a panaszokat. E rendelet ugyanis azt közli Ambrus Sándor alispánnal, hogy a tótkomlósi és gyulamezői állomások állatorvosi szakértőjének helyetteséül Pintér Gyulát rendelte ki. — Békésvármegye Rákóczi emlékért. Békésmegye törvényhatósági bizottsága még a mult közgyűlésen elhatározta azt, hogy a közgyűlési terem számára megfesteti II. Rákóczi Ferencnek arcképét. Ugyanekkor felhatalmazták Ambrus alispánt arra is, hogy Magyarország nagy festőművészeinek valamelyikével lépjen érintkezésbe. E határozat következtében Ambrus Sándor alispán S z t e t k a Gyula festőművészt kereste meg, aki Rákóczi Ferenc életnagyságú képmását 7000 koronáért hajlandó nekünk megfesteni. — Csaba egészségügye. Az elmúlt hónapban az egészségügyi viszonyok nem voltak kedvezőtlenek; a halottak száma 2-vel volt kevesebb, mint az előző hónapban, a születések 19-el volt kevesebb. A legtöbb halálozás a légzési szervek bántalmaiban fordult elő 34 esetben, agy és idegbaj 15 esetben, ragályos betegségek csak nagyon csekély számban fordultak elő, csak 2 halálozással. A szaporulat e hóban 31-et tett ki. Született összesen 126 ; fiu 71, leány 55; ezek közt volt halvaszületett 5, törvénytelen 2. Házasult 53 pár. Meghalt összesen 95 ; finemü 54, nőnemű 41. Korra nézve: Halvaszületett 5, 0-tól 1 évig 24, 1-től 5-ig 14, 5-10-ig 3, 10—20-ig 5, 20-30-ig 8, 30—40-ig 3, 40—50-ig 2, 50—60-ig 11, 60—70-ig 8, 70—80-ig 7, 80-90-ig, 5. Kórnemeket tekintve : Agyguta 3, agyhártyalobb 6, aggkori végelgyengülés 6, agyszélhüdés 5, arcrák 1, bélcsavarodás | 1, bélgümőkór 1, bélhurut 1, csigolga| csontszú 1, gyomorrák 4, görvélykór 1, j gümösagyhártyalobb 1, halvaszületett 5, • hasháriy ilobb 1, hörghurut 6, hurutos tüdőlobb 1, idült bélhurut 1, idült vesei lobb 3, me lhártyalobb 1, rángógörcs 3, roncsolótoroklobb 1, öngyilkos 1, szervisizvbaj 2, szívszélhűdés 1, torokgyik 1, tüdőgümőkór 11, tüdőgyuladás 12, tüdőhurut 1, tüdőlégdag 2, veleszületettgyengesség 7, veselob 1. Nem volt orvosolva 7 éven alul 1, 7 éven felül 6. Orvostör vényszéki hulla boncolás 1, orvosrendőri hulla vizsgálat 3 esetben fordult elő. x Tüdőbetegek megmentője a törvényesen védett „Syrol". E csodás hatású kellemes izü gyógyszer megszünteti a kő • högésfc, bámulatos eredménynyel használtttik mindennemű tüdőbántalmak, hurut, elnyálkásodás és influenza llen ; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapítja. Ára egy üvegnek utasítással együtt 2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad, Andrássy-tér 22 és Magyarország minden nagyobb gyógyszertárában. A húsfogyasztó Békésvármegye. Negyvenezer levágott állat. Valamely nép vagyoni viszonyainak megállapítására jó fokmérőnek bizonyult mindig a húsfogyasztásról közölt kimutatás. Ezek az adatok csalhatatlanul igazolják azt, hogy bizonyos területek polgárságának vagyoni viszonyai megközelitik-e, vagy nem azt a fokot és mértéket, mely az emberi megélhetés lépcsőfokozatán már egy lépést jelent a könnyebb sors felé. Nagy területekre való tekintettel azt tapasztalhattuk, hogy országunk előkelő helyet vívott ki magának a husfogyasztó államok statisztikájában. Relatíve pedig első helyen áll mindegyik között. Szükséglete egyik évről a másik esztendőre, nem mutat föl olyan ingadozást, hogy egységes mértéket időnként ne alkalmazhassunk a húsfogyasztás mennyiségének összehasonlítása körül/Vidékei azonban már érzékenyebben tárják elénk ezeket az adatokat s hol ez, hol az a rész biztosit előnyt magának a sorozatban. Az Alföld vármegyéi közül Békésmegye vezetett e tekintetben mindig. Pedig vármegyénk polgárságának kétharmada a föld göröngyét túró, szántóvető ember s már csak ezért is különösképpen figyelemre érdemesek azok az adatok, melyek a közfogyasztás céljából levágott állatoknak számát tartják nyilván. Kezeinkbe akadt tegnap egy hivatalos kimutatás. Ebből tudjuk azt, hogy vármegyénk derék polgárai 1906. évben összesen negyvenegyezerhétszázöt darab állatot vágattak le az élelmezés céljaira. Ebből a tekintélyes summából osztályozás szerint a következő tételeket nyerjük: Szarvasmarhát levágtak Békésmegyében az elmúlt esztendő folyamán 10441 darabot; sertést 13312 darabot; kecskét 65 és juhot 17887 darabot. Járások szerint a békéscsabai fogyasztott el legtöbb husi Itt 2312 szarvasmarhát, 1985 juhot és 3244 sertést vágtak le. Utánunk következik Gyula város, ahol a levágott szarvasmarhák száma 2112, a juhoké 1766, kecskéké 7 és sertéseké 3257. Az orosházai járásban 1925 marhát, 3855 juhot és 2695 sertést, a szarvasiban 1315 marhát, 2618 juhot, 13 kecskét 1143 sertést, a békésiben 1225 marhát, 2693 juhot, 27 kecskét és 1169 sertést, a szeghalmiban 852 marhát, 2815 juhot 17 kecskét és 1072 sertést, a gyomaiban 535 marhát, 1447 juhot, 1 kecskét és 579 sertést s végül a gyulaiban 165 szarvasmarhát, 713 julot és 153 sertést vágtak le. A húsfogyasztás, dacára az óriási áremelkedésekre, az elmúlt év folyamán nagyobb volt, nint 1905-ben. SZÍNHÁZ. Békéscsaba színházlátogató közönsége nagy érdeklődéssel várta R ományi Maristónak, a szegedi szinház tagjának vasármpi fölléptét. Rományi a „Cigánybáró" Siffi szerepét választotta bemutatkozásul s konstatáljuk, hogy sikere a lehető fegteljesebb volt. Játéka kiforrott, erőtel;es és kifejező. Hanganyagával jól rendelkezik, bár a középés alsó. árnyalatokban annyira fátyolozott ez a hangaiyag, hogy a legnagyobb iskolázottságra van szüksége tulajdonosának, ha az illúziót nem akarja rontani. Rományi Marinka rokonszenves, szép színpadi alak s toalettjei egytől-egyig ízlésesek és értékesek. Föllépése szerződtetés céljábó. történt s mi határozott nyereségnek telintenők, ha a jövőben mint színtársulatunknak tagját üdvözölhetnők őt viszont. Barinkai Sándor szerepét T e 1 e k i n Valér játszotta s Rományival egvütt sok tapsot kapott. Zsupán Kálmán Gulyás Menyhértnek legjobb alakításai közé tartozik. Cipra cigányasszonyt M e z e y n é Erzsi vállalta magára s ha játéka nem is volt a legsikerültebb, az udvarias közönség sok tapsot juttató t részére is. Székely René (Mirabella), Arnold Antal (Gábor deák), E r d 4 s y Károly (Carnero) hálásan emlékezhetnek vissza a közönség elismerő tapsára.
