Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-09 / 39. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. április 240. ne trrtanának népgyűlést, ahol „leprüfungoljanak". Szóba kerül az önálló váraterület kérdése is, amelyre ez a határozati javaslat lesz ráhúzva : „A gyulai függetlenségi és 48-as polgárok gyűlése rendületlenül ragaszkodik Magyarország függetlenségének elvéhez s Ausztriával semmi más kapcsot nem tür meg, mint az uralkodó közösségét. E függetlenségnek lényeges alkotó-eleme, ami nélkül az el sem képzelhető, a gazdasági önállóság. Mivel a a közös vámterület Ausztriát vagyonunk, munkánk, összes erőforrásaink korlátlan urává teszi s függetlenségre jutásunkat kizárja, a gyűlés felkéri a nemzet képviseletét, hogy hazánk gazdasági függetlenségének megvalósítására a szükséges intézkedéseket haladéktalanul tegye meg". Lesz még más határozati javaslat is, amelyet S i m o n k a György dr., Berényi Ármin dr. ós ifjabb N é v e r y kelmefestő fognak támogatni. Vármegyei ügyek. Felszólalás a kormány ellen. — Megint okvetetlenkedés készül. — Ujabb pontok a tárgysorozatból. Vannak bölcsek, akikről megállapította Bonaventuro, hogy ruha nélkül születnek, kételyek között élnek s kétségbeesetten halnak meg. Figyelvén vármegyénk társadalmi életét, nem nehéz egynehány ilyen remete-életet folytató bölcsre akadnunk, kik a kételyeknek édesgyökerét rágva, az emberiség megváltójának képzelik magukat. Ebben a tudatban kiáltják ki a fórumon, hogy ők önzetlenek, mindenhez értők, túlbölcsek s kétségbeesetten hull a köny szemeikből, ha észreveszik, hogy senkinek sem imponálnak s hogy senki sem hallgat reájuk. Békésvármegye közgyűlési termében nem egyszer kaptak méltó választ ezek a talmi-bölcsek, akik bár egy személynek porhüvelyében tetszeleghetnek csupán, mégis plurálisban teszünk említést felőlük, hogy örömöt találjanak sorainkban. Ez a többször megismételt kioktatás — ugy látszik — nem volt eredményes. A bölcsek megint mozgolódnak. Örökös kételkedésük kicsal mostanta is egynehány könycseppet békaszemeikből s brekegő hangon sírják el kínálkozó alkalmak idején világmegváltó eszméikei. E bölcsek örökkön a fórum emborei Hogy van-e súlya szavuknak, nem törődnek azzal. De érzik, hogy beszélniök szükséges, különben szétrepednek a „tudástól". Ugy értesülünk, hogy a legközelebbi vármegyei közgyűlés rendjén is hallatni fogják ékes szavalatukat Bókésvármegye bölcsei. Felszólalnak majd s beszélni fognak rég elcsépelt témákról, melyek már nem egyszer rabolták a komoly kérdések tárgyalása előtti időt s nem egyszer feszitették meg a végsőkig törvényhatósági tagjainknak idegeit. A bölcsek ezúttal ott fognak felszólalni, ahol a Wekerle-kormány üdvözlése kerül sorra. De már itt is megjegyezni sietünk, hogy a tanácsteremből nem lesz szabad senkinek a tartalomgazdag szavalatok számára csürhelyiséget csinálni, mert a közgyűlés nem a bölcsek fantazmagoriájnak meghallgatása céljából gyűlt egybe. Tehát: Csak röviden, röviden, röviden ! . . . Ilyen lesz a válasz is. A folyó hó 21-én tartandó vármegyei közgyűlés foglalkozik majd Tót- j komlós és Sámson községek határozataival is, melyek szerint a tótkomlóstiszaparti vasút kiépítésére, anyagi hozzájárulást szavaztak' meg. A már előző számunkban is közölt tárgyakon kivül bejenti az alispán azokat a tisztviselőket, akik a közgyűlés megbízásából bizonyos társaságokban állásokat töltenek be. Végül, ekkor ismerteti Ambrus Sándor Békésvármegye közállapotainak 3 hónapos történetét is. Csaba közügyeiből. Rendkívüli közgyűlés. A szervezési szabályrendelet módosítása. Békéscsaba község képviselőtestülete kedden délután közgyűlést tartott, amelynek összehívását néhány sürgősebb megoldást igénylő kérdés eldöntése tette szükségessé. A közgyűlést Áchim F. Tamás községi biró nyitotta meg. Az elnök megnyitó szavai után K o r o s y László községi főjegyző ismertette a közkórház szabályrendeletét s az erre érkezett miniszteri leiratot, amelyet mindenben tudomásul vettek. Sok dolgot adott a szervezési szabályrendelet módosítása. Ez a szabályzat hat évvel ezelőtt készült s azóta bizonyos állások rendszeresítése s bizonyos hatósági intézkedések következtében a régi szabályzat átdolgozása vált szükségessé. Ismeretes, hogy az uj anyakönyvvezetési töt vény életbeléptetése folytán gondoskodni kellett az anyakönyvvezetői állások betöltéséről is. Az ezen kórdós érdemleges tárgyalására kiküldött bizottság azzal a javaslattal járult egy korábbi közgyűlés elé, hogy Maros György anyakönyvvezető - jegyző hagyassók meg állásában s szerveztessék ezenkívül még két segédjegyzői állás. Az egyik segédjegyző állandóan Maros hivatalos teendőiben munkálkodnék, a másik a központban teljesítene közigazgatási megbízatásokat s szükség esetén helyettesítené Kolpaszky László erzsóbethelyi anyakönyvvezetö-helyettest is. Ezzel szemben Kolpaszky azt kívánta, hogy Erzsébethelyre is egy teljesen önálló segédjegyzői állás szerveztessék. Kolpaszky László indítványát nem fogadta el a közgyűlés. A tisztviselők szabadság idejéről szóló szakasz 6 hetet biztosit évenként a jegyzőknek, mig az orvosoknak és mérnököknek csak 4 hetet. Zsilinszky Endre dr, F á y Samu dr. és G á 1 i k János felszólalásai után a közgyűlés nem tett kivételt e tekintetben a jegyzők, orvosok és községi mérnökök között. Eddig nem volt szabályzatilag megállapítva az, hogy egy megválasztott községi tisztviselő mennyi idő alatt köteles elfoglalnia hivatalát. Az uj szabályzat szerint, ha 15 napon belül a megválasztott tisztviselő nem jelenik meg hivatalában, akkor állásáról lemondottnak tekintetik. A következő szakasznál Zsilinszky Endre dr. szólalt föl s azt javasolta, hogy minden kerületi orvos a maga negyedében lakjék. Korosy László keresztülvihetetlennek tartja ezt a kívánságot, mert ezzel az orvosok megélhetését nehezítik. Több fölszólalás után elfogadta a közgyűlés az eredeti szöveget. A közgyűléseken elnöklő biró hatáskörének pontosabb körülírása és meghatározása érdekében a közigazgatási bizottság leirt a községhez. E megkeresés folytán az uj módosítás szerint nemcsak joga, de kötelessége is többek között a bírónak, hogy azt a tagot, aki kétszeri figyelmeztetés dacára is széksértést követ el ós aki megbüntetése után tovább gyalázkodik, szükség esetén karhatalommal eltávolítsa a teremből. A tanácskozó teremben csak a képviselőtestületi tagok és a hírlapírók jelenhetnek meg. A közönség helye a karzat. Ha valaki interpellálni akar, interpellációját akár szóban, akár irásb:m 24 órával a közgyűlés előtt be kell jelentenie. Élénk vita indult meg a rendes közgyűlések tartásának tárgyában. Szabályzat szerint csak két rendes közgyűlés megtartása lett javasolva, de S z a 1 a y József többszöri felszólalásában minden negyedévre kivánt egy rendes közgyűlést. E kérdés szavazás alá bocsájtátott s a túlnyomó többség az eredeti szövegezést hagyta helyben. Szeberényi, Tibor villamostelepi igazgató lemondott állásáról. A tanács javaslata értelmében ugy határozott a közgyűlés, hogy a lemondást tudomásul veszi s takarékossági szempontból a villanytelep vezetésével Áchim Gusztáv községi főmérnököt bizta meg, akit elektrotechnikai tanulmányainak kibővítésére Budapestre küldenek. Ez a változás augusztus haónapban fog bekövetkezni. Felterjesztés a miniszterhez. Nem épül a gyoma—körösladányi útszakasz. A gyoma-körösladányi útnak egyik kisebb kiterjedtsü szakaszának kiépítését már régen elhatározták illetékeseink s azt a miniszter is elrendelte. Ez útszakasz kiépítését azonban már két évvel ezelőtt a gyoma—körösladányi közutnak és a gyoma—dévaványi köröshidnak kiépítésével egyidőre kérte elhalasztani az alispán. A kereskedelmi miniszter jóváhagyta a műszaki műveleteket s kimondta, hogy az elhalasztás ellen semmi észrevétele nincs. Később költségeket is engedélyezett a miniszter s ez elapon megindult az útépítéshez szükséges kőanyagnak szállítása, melyet jórészben be is fejeztek már. Az építési munkákhoz azonban mindezideig nem foghattak, mert a hid építése még nem engedélyeztetett. De nem kezdték meg a munkát közérdekű szempontokra való figyelemmel sem. A hídnak elsészitésóvel ugyanis szorosan összefügg az utépitós s ezért u bói szükségét látják illetékeseink, hogy mig a hid kiépítése elrendelve nem lesz, ne kezdessenek meg a munkálatok az úttesten. A köröshid pályateste tudniillik emelve lesz s igy ki fognak hagyni valamit az útszakaszból. A beruházási hitel különben is szűken lett megállapítva s ilyenformán a beruházási hitel terhére inkább elsőrendű szükségeket kell ellátni. Eminens feladat az is, hogy az építéssel kapcsolatos felügyeleti kiadások lehetőleg redukáltassanak. Az útszakasz kiépítése házilag lenne elvégzendő s igy állandó mérnöki felügyeletről kellene gondoskodnunk. Ha a hid épülni fog, akkor a felügyeletet ugy az ut-, mint a hídépítésre közösen lehetne gyakorolni. Egyebekben a hídépítés két éves programmal bír s ezalatt az uttestet is kényelmesen kiépíttetnék. Mindezekre az indokokra való figyelemmel az alispán most is felterjesztést intézett a miniszterhez s kéri abban, hogy járuljon hozzá az útépítés elhalasztásához. A szarvasi pánszláv-csemeték. „Előkelő" összeköttetések. Leveleztek képviselőkkel is. A szarvasi főgimnázium és tanitóképző-intézet kicsapott tanulóinak ügyéről már-már elfeledkezik a közvélemény. Marsadjusztirungban álltam egész nap, Gyenge vállam feltörte a cakanpakk. De a szivem nem törte fel semmisem, Haptákbán is érted dobog kedvesem ! Nemcsak a század danolta, de danolta a kapitány is. Amint a dal felhangzott, kétségbeesetten kapoti füléhez az őrnagy. Rányomta a tenyerét, hogy ne hallja a katonák énekét. Belevágta sarkantyúját lova oldalába s kegyetlen káromkodást hallatva, árkon-bokron keresztül, elvágtatott. A kapitány ur meg egyre biztatta a legényeket: — Fiaim, csak énekeljetek! És azok danoltak, hogy mire a kaszárnyába értek, berekedt a fél század. A kaszárnyában az önkéntesen akadt meg a szeme. Észrevette, hogy az arcán két felől rövid szakáll éktelenkedik. Ilyen szakállt közönséges katonának is még kikötés terhe mellett sem szabad hordani, hogy volna hát szabad hordani az önkéntesnek ? Bajuszt hordani a katonának muszáj, de csak császár-szakállt szabad viselnie. Mert ha körszakáilt akar viselni, engedélyt erre a hadtestparancsnoktól kell kérnie. Másféle szakállórt meg ne is menjen kérelmezni, mert olyan bizonyos, mint kétszer kettő négy, hogy áristomba kerül. A gézengúz önkéntes a reglama világos parancsa ellenére mégis oldalszakállt növesztett. Ezért bűnhődnie kell. A kapitány azonban, csodák-csodájára, nem szólt neki egy rossz szót sem, hanem karonfogta ós elment vele a városba. Az önkéntes nem tudta mire vélni a dolgot. Rossz sejtelmei voltak, de el se tudta képzelni, mi következik rá. A főtéren egy borbélyüzlet elé ériek. Itt megállott a kapitány ur s igy szólott: — Ide bemegyünk s ön le fogja vétetni arcáról ezt a két loknit. De jól vigyázzon, mert ha még egyszer megnöveszti, a saját két kezemmel fogom megborotválni, de ezt nem köszöni meg. Ezzel mind a ketten bementek a borbély-üzletbe. A kapitány ur bent sdvarr'a gyújtott s gyönyörködve nézte, mint tünteti el a borbély az önkéntes oldalszakállát. Az őrnagy azt parancsolta, hogy a század délelőtt is, délután is két órával többet exercirozzon a szokottnál s ezért a kapitány ur délutánra pihenőt adott a legényeknek, estefelé pedig elvezette őket a folyóhoz fürödni. A fürdósért nem rajong a katona. A maga jószántából hóbe-korba ugyan szívesen megfürJik, de parancsszóra még fürdeni sem szeret. Aztán meg nem is hal ő, se nem vizi bogár, hogy a vizben gyakorlatokat végezzen. A folyóparton a kapitány ur mindenkit külön megkérdezett: — Tudsz-e úszni? Az öreg katonák tudták, hogy mit feleljenek erre a kérdésre. Mind egyformán felelt, akár tudott úszni, akár nem: — Igenis tudok, kapitány urnák alásan jelentem 1 De nem tudták, hogy mit feleljenek a fiatalok. Hazudni nem mertek s igy az igazsághoz hiven az egyik igent, a másik nemet mondott. Akik nemmel feleltek, azokat külön csoportba állította. Ide került Vári Szabó János is. Ő is azt jelentette hogy nem tud úszni. És igazat mondott a nagy tahó. Hogy az ördögbe tanult volna meg úszni a szent-tornyai tanyákon, midőn az egész köanyék legnagyobb vize az úgynevezett disznóusztató, ezt pedig meglábolják még a gyerekek is mindenütt. Mi következik az úszni nem tudó legényekre, jól tudták az öreg katonák. De el nem árulták volna a világért se. Nekik se árulták el annak idején az öregek. A kapitány ur kötelet köttet a derekukra ós három markos legénynyel megfogatja s a folyó közepébe dobatja. Ott aztán kiabálhat, el is merülhet, de nem húzzák ki addig, még meg nem tanul úszni, vagy még tele nem itta magát vízzel. Vári Szibó János került sorra. A nagy izmos legény sehogy sem volt tisztában vele, miért tartanak a vizben gyakorlatokat s hogy mi lesz majd ott az ő kötelessége. Csak azt tudta, hogy most valami veszedelmes útra kell mennie. Kórdőleg'tekintett körül, mire az öregek igy biztatták: — Ne félj koma! — S e közben derekára erősítették a kötelet. Kapitánv ur Komorovcsák megvizsgálta a kötést s aztán megmagyarázta Vári Szabó Jánosnak, mennyire fontos dolog ez a háborúban, hogy a katona úszni tudjon. Megmagyarázta az úszás fortélyát is. Kétszer is elmondotta neki, de a nagy tahó mégse értette : — Nem tesz semmit, ha nem is érted, majd megtanulod magadtól, mondotta s kommandirozott a három legénynek. Ezek megragadták Vári Szabó Jánost. Rávitték a tutajra erősen meglóbálták a levegőben, s bedobták a vízbe. A hullámok szétcsaptak. Nagy locscsanás hallatszott ós Vári Szabó János ugy elmerült egy szempillantás alatt, mint a balta. Egy pillanatig se tudta magát a viz felszínén tartani. Hogy komolyabb baja ne essék, nagynehezen kihúzták a partra. Annyi vizet ivott szegény, hogy egy homokpusztának is elég lett volna. De azért összeszedte magát Vári Szabó János. Gyorsan talpra ugrott és egye nesen oda lépett a kapitány ur elé : — Kapitány urnák alásan jelentem, nem láttam a vizben sehol az ellenséget. Kapitány ur Komorovcsák csodálkozva nézett a legényre, nem értette ezt a bolond jelentést. De nem értették a többiek sem. Pedig egyszerű dolog ez nagyon. A jámbor legény azt hitte, hogy patrullirozni küldte a viz fenekére a kapitány ur, hogy kémlelje ki, tartózkodik-e ellenség a vizben, s ha jgen, milyen erős, mit csinál, mit szándékozik ? Mert a katonák folyton ellenségről beszélnek, ezt kerestetik, zavartatják erdőn, mezőn és a levegőben : azért kereste ezt Vári Szabó János a vizben is. Vagy ha nem kereste, mikor a partra húzták, eszébe jutott, hogy bizonyosan ez lett volna a kötelessége. Ezért jelentette a kapitány urnák, hogy nem látott a vizben sehol ellenséget.