Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-05-09 / 39. szám

Békéscsaba 19u7. május 12. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Pedig nemcsak pedagógiai szempontból érdekes az a merészség, amelylyel éret­len gyermekemberek igyekeztek elfo-­gyaszitani a pánszláv-agitátoroknak ol­csón szállított csemegéit, hanem arravaló figyelemmel is, hogy ezeknek az agitá­toroknak keze milyen messzire elnyúlik s mily módon oltják sérdülő iskolás­gyermekeink ós diáksuttyóink lelkébe a pánszláv eszmék maszlagát. Első pillanatra uey tetszet, mintha a kicsapott szarvasi diákok önszántuk­ból ébredtek volna arra a gondolatra, hogy magyar nemzeti érdekeket sértő egyesülést megteremteniük szükséges. Pedig a dolog ugy áll : erre előkészí­tették a szarvasi diákokat. Előkészítették pedig két-három évvel ezelőtt'amikor vár­megyénknek egy másik községét is elárasz­tották a felvidéki tót nyomtatványok ezrével. Hogy mi volt ezekben a nyomtat ványokban, jól tudja ezt minden békés­megyei ember. Minden szlávot egyesü­lésre hívták föl a nyomtatott betűk s főleg arra intették a tót népet, hogy tüntető merészséggel beszéljenek anya­nyelvükön mindenütt. Kevéssel ezután a felvidékről egy ur tett látogatást Békésmegyében. Ez az ur ujabb nyomtatványokat hozott s ezzel egyidőben pánszláv egyesületek létesítésén is fáradozott. Igy alakult meg nem messze Csabától egy tót ének­kar is és igy alakult meg Szarvason az a pánszláv eszméket szolgáló kör is, melynek az a hat diák tagja volt s amely — csodálatos módon — az iskolák tő­szomszédságában — két esztendőn ke­resztül zavartalanul működhetett. A szarvasi diákok hihetetlenül ele­ven tevékenységgel „dolgoztak". Tót könyvekből olcsó könyvtárt rendeztek be, összejöveteleiken tót előadásokat tartottak, sőt élénk figyelemmel kisér­ték a politikai élet hullámveréseit is. Imigy történhetett, hogy a hires Vajda­eset alkalmával üdvözlő sorokat intéztek a magyar nemzet gyalázó já hoz is. Szóval azon az uton haladt a hat szarvasi pánszláv­csemete, amely leggyakrabban a bör­tönhöz vezet. Kicsapatásuk — ezek után — köz­érdek volt, nemcsak az iskola érdeke. Kálmán Farkas emléke­Hangverseny a megyeházán Illusztris közreműködök. A gyomaiak költői-lelkű református papja, Farkas Kálmán régen siri ál­mait alussza már. De a kegyelet ott virraszt hantja közelében s azok, akik csodás lelkét megérteni tudták, össze­gyűlnek vasárnap, hogy közreműködé­sükkel fölemelni segítség a Kálmán Farkas érdemeit hirdető síremléket. Ezek a közreműködők pedig teljesen egyenrangúak az elhunyt zeneköltő emlékének nagyságával. Akik vasárnap közénk jönnek, egytől-egyig olyan iro­dalmi és művészi királyságok, hogy vár­megyénk közönsége is megtisztel re érez­heti magát jövetelük által. Ebből az eseményből is következ­tethetjük, hogy mi volt Kálmán Farkas a magyar irodalmi és zenei világnak. Zsoltárait az ország minden kálvinista egyházában ismerik, de talán mégis több embernek ajkán hangzanak föl az ö édesbús kurucnótái, melyekbe egy Istentől megáldott lelkes paéta és mu­zsikus beleöntötte egy nemzet keservét s a régmúlt idők dicsőségét. Kálmán Farkasnak siremlóket kell állítani. Ezzel a tartozó kötelességei tisz­tában vannak irodalmi és művészeti életünknek országos kitűnőségei is, akik készséggel igóiték meg, hogy a vasár­nap tartandó hangverseny alkalmával közre fognak működni. Ez alkalomból közénk érkezik S z a­b o 1 c s k a Mihály, a jelenkor Petőfi Sándora s a hangversenyen saját ver­seit fogja felolvasni. Közénk érkezik a budapesti Népszínház ünnepelt művész­nője : K o m 1 ó s i Emma, aki énekelni fog. Komlósi Emmát Z e r k o v i t z Ru­dolf igazgató-mérnök kiséri majd zon­gorán. B é 1 d y Izor dr., a „Pesti Hir­lap" országos nevü munkatársa, Kálmán Farkas irodalmi és zenei munkálkodá­dását fogja méltatni. Darabos Lajos, a hódmezővásárhelyiek hires kántora, Kálmán Farkas kuruc-nótáit énekli el. Major Simon dr., az ismert hegedű­virtuóz szintén gazdagítani fogja hegedü­számaival a programot, amelyet dr. Nuszbek Sándor prologusa nyit majd meg. A hangversenyt Békés vármegye székházának nagytermében rendezik s bízvást hiszszük, hogy ez az alkalom teljes számban összehozza vármegyénk intelligenciáját. Jegyek: első hely 3 kor., második hely 2 kor., harmadik hely 1 kor., elő reválthatók a Dobay-féle könyvkeres­kedésben. A gyöngyélet koldusa. Halott van a kaszárnyában. öngyilkos baka-káplár. A kaszárnyák komor falai mögött el-eldördül néha egy-egy Manlicher-lö­vés. Kicsap a füst s azonképpen ahogy eloszlik, a kerítés mellett ácsorgó nép­tömeg egy titokban fojtott tragödiának foszlányait látják elszállani a fojtó lőpor­füstben. Traditionális példák tanúsító ereje szerint ezekben a dördülésekben mindig van valami titokzatos. Már az a néma, nagy épület is a miszticizmus érzéseit inspirálja a körülállók leikeibe. A ka­szárnya vasrácsain belül egy idegen vi­lág kezdődik, melynek ellesett megnyi­latkozásaiból csak azt éri föl az emberi ész, hogy ez a világ túlontúl jól tud titkot őrizni s a férfias szilárdság állí­tásait olykor a becsületszó fogadalmá­val is megerősíti Ezért van az, hogy hiába kérdjük egy-egy Manlicher-lövés­nek az okát. A kaszárnyavilágnak jól elrejtett kőfalai mögött hány és hány olyan tragödia játszódik le, melynek in­dító rugói, scenirozása ós szüksége a titkok itka marad ! ? Szombaton mégis történt valami a békéscsabai kaszárnyában, amit nem tit­kol a militáris ész; amit nem föd a ka­tonai titok vaspecsétje. Elpusztította ma­gát egy tizedes s megállapítható az is, hogy ez az ujabb halott a „katonai re­glamának" lett az áldozata. Izsó Gábornak hívják az életunt katonát. Szü'etésére ós illetőségére nézve mezőhegyesi fiu volt, aki önként soroz­tatta be magát s a nehéz gyöngyélet ke­serűségeit örömest viselte. Felebarátai mintaembernek ismerték s előhaladásá­ban látták az akadályt. Történt azonban, hogy Izsó emel­kedését irigykedve figyelték azok a baj­társak, akik csak nehéz küzdelmek árán és hosszú idők elteltével juthattak el arra a polcra, amelyet Izsó aránylag könnyen tudott elérni. Volt egy őrmes­tere Izsó Gábornak, aki különös szi­gorral lépett föl ellene mindig. Egyen­rangú bajtársai pedig kutatva kutattak gyerekes okok után, hogy Izsót raportra citáltassák. Az öngyilkosságot megelőző napokban kétszer jelentették föl a derék katonát s szombaton megint raportot I kellett volna állnia. Hajnalban aztán Izsó egy félreeső • helyre vonult s fegyverével szíven I lőtte magát. Izsó Gábor tetemét hétfőn délután hantolták el. A felettes katonai hatóság most vizsgálatot indított s Izsó Gábor üldözőit most szigorúan meg fogják büntetni. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A főrendiház ülése. Szokatlan nagy érdeklődés mellett tárgyalta ma a főrendiház azokat a ja­vaslatokat, melyeket a képviselőház az utolsó idők munkájának eredményeképp átküldött hozzá. Kivált a klérus majd­nem teljes számmal jelent meg, aminek az a magyarázata, hogy a tanítói javas­latok is napirenden vannak. Itt nagyobb vita várható. A koronázási jubileum. Most már bizonyos, hogy a király koronázási jubileumára, mely egyszer­smind az alkotmány visszaállításának emlékünnepe is lesz, az uralkodó nem fog távol maradni Budapesttől. Jóllehet előzőleg világgá röpítették a hirt — valószínűleg a hangulat szondirozásá­nak céljából, — hogy a király nem szándékozik Budapestre jönni erre az emlékünnepre. A közhangulat olyan volt, hogy ezt a távolmaradási szándékot el kellett ej­teni. El is ejtették. Most már kétségte­len, hogy ünnepségek keretében fogják megünnepelni junius 8-ikát. Ezek az ünnepségek inkább szociális természe­tűek lesznek és csak egy-kettőt szentel­nek az emlékezetnek. Jól értesült par­lamenti körökben már tudják is, hogy miképpen fogják megörökíteni az emlék­napot. Ezek szerint: 1. Az a szándék, hogy emlékérme­ket veretnek és pedig mindennemű ércpénzt, amely a többi ércpénzhez ha­sonlóan forgalomba fog kerülni. Ezek az ércpénzek csak dátum és emblémák szerint fognak a többiektől különbözni. 2. Beszélnek arról, hogy munkások számára állampénzből kórházat építe­nek, ahol legalább 250 beteg munkást lehet elhelyezni. Valószínű, hogy azt a kórházat a fővárosban fogják építeni. 3. A király — igy beszélik tovább — elhatározta, hogy a fehéregyházi tem­plomot saját költségén fogja felépíttetni, ismeretes, hogy ez a templom Ó-buda közelében volt és Anonymus följegy­zése szerintlSzent-István király építtette azt Alba Mária, vagy Alba Ecclesia név alatt Árpád sirja fölé. A templom elé a király emlék-obeliszket is állíttat föl. 4. Végül a közoktatást is bevonják az emlékezet keretébe; talán ugy, hogy az Erzsébet királyné nevét viselő Nép­akadémia uj épületet kap. ÚJDONSÁGOK. — Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára enyhe időt jelei, elvétve csapadékkal. — Istentiszteletek sorrendje. Ma ün nepli a kereszténység Jézus mennybe­menetelét. Áldozó-csütörtök elnevezését onnan vette ez a nap, hogy az Üdvözítő mennybemenetelének méltó ünnepié, sére a hívek ezúttal nagyobb számban áldoznak, részint onnan is. hogy né­mely egyházmegyében a húsvéti áldo­zás kötelezettségének utolsó határideje áldozó-csütörtök. A. r. kath. templom­ban reggel 6 órakor a katona-ujoncok számára szentbeszéd és mise lesz ; tartja K o z i c s Gusztáv. Fél 8 órakor a kis­misét olvassa H a z a y Gyula. 9 órakor magyar szentbeszédet tart K o z i c s Gusztáv; utána a nagymisét segédlettel Nemeskey Andor plébános tartja. A csabai ág. ev. nagytemplomban délelőtt 9 órakor Csepregi György esperes-lelkész, a kistemplomban 10 óra­kor S z e b e r é n y i Lajos Zi. lelkész mond egyházi beszédet. — Itt a nyár! ... A jó öreg ka­lendárium még messze őrzi a nyáridőt, de azért bízvást mondhatjuk, hogy me­legebb idők még juliusban sem járnak, mint most ... A hőmérő minden át­menet nélkül felugrott 30 fok Reamurra s vasárnap óta kíméletlenül pirit a me­leg. Az időjárás, amely eddig veszélye­sen öntötte az esőt, nemcsak hogy meg­nem hült, de egy kis túlzással kánikulai hőségbe csapott át. A zárt helyiségekből futva menekülnek az emberek s bené­pesült a Széchenyi-liget is, melynek fa­soros padjain alig talál helyet az újon­nan érkezett. A szeszélyes idő, ugy lát­szik, ezúttal állandónak marad, a hő­mérő nap-nap után emelkedik. — Közgyűlés a gazdasági egyletben. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület vasárnap, 12-én, délelőtt 10 órakor Bé­késcsabán, az egyesület székházában i tartja évi rendes közgyűlését W e n c k­h e im Dénes gróf elnöklete alatt s annak tárgysorozata : Elnöki megnyitó. Beszá­molás az egyesület mult évi működésé­ről. Az egyesület számadásainak beter­jesztése és e számvizsgáló-bizottság je­lentése. Három igazgató-választmányi tag választása. Az egylet elnökségének adandó felhatalmazás a szarvasmarha be­szerzési kölcsön felvételére. Esetleges indítványok. — Akció a háziipar érdekében. Bally István békési nyugalmazott máv. fel­ügyelő, a kosárfonó-iskola vezetője, Ambrus alispán felhívására azt közli most a vármegyei háziipar-bizottsággal, hogy egy 100 napig tartó kosárfonó tanfolyamhoz legalább 20 métermázsa füzveszszőt és tanfolyam-hallgatókként legalább 260 koronára volna szükségük. Kellene gondoskodni egy nagy raktár­helyiségről is, melyben a kész áru el­raktározható legyen. Mindenesetre leg­alább 50—60 ezer korona forgótőke szükségeltetnék, ha állandóan 100 em­ber üznó házilag a kosárfonást. Ezek­ből láthatjuk, hogy ez a rosszul s há­látlanul jövedelmező házi-ipari ág a legnagyobb befektetést igényli. — A Körös hajózhatóvá-tótele és a szarvasiak. Szarvason mozgalom van ke­letkezendőben, hogy a Körös folyónak most folyamatba teendő hajózhatóvá téte­lével kapcsolatosan a halásztelki Holt­Körös áttöltésén egy oly zsilip építtet­nék, melyen át a hajók Szarvas alatt is közlekedhetnének. Ennek a szilipnek ki­építését közegészségi szempontból is fontosnak kell tartani, mert igy nyaranta ki lehetne üríteni a Holt-Körös vizét is. A vizduzzasztók egyikét Szarvas mellett fogják kiépíteni s az építéshez jövő év­ben hozzá is fognak. Ezzel egyidejűleg kiépíthető volna a zsilip is. — Békésmegye kö?állapotai. Várme­gyénk törvényhatósági bizottságának folyó hó 21-én tartandó közgyűlése elé terjeszti Ambrus Sándor alispán is Békésvármegye közállapotainak február, március és április hónapokról szóló je­lentésót, A jelentésnek közegészségügyi része megemlékezik a csabai kórháznak közkórházzá való átalakításáról, a megyei közkórház kibővitésóről s a gyulai szanatóriumról is. A közbiztonságról szóló rész szerint e hónapokban 44 személy elleni és.. 102 vagyon elleni támadás történt Öngyilkossá lett 16 egyén. Baleset 14 esetben történt. Kü­lönösen beszédes része e jelentésnek a munkásügyekről szóló, amelyet áthálóz a sok szakegyletnek ügye. — Eljegyzés. S c h n e r András bókés­szentandrás halászati jogbérlő leányát, Emmát, eljegyezte S c h 1 u g Károly szegedi kereskedő. — Esküvő. G á 1 Imre, szarvasi gépész tegnap vezette oltárhoz Veres János szőlőbirtokos leányát, Juliskát. — Tornaverseny Békésen. A csabai Rudolf-főgimnázium jeles tornász-ifjú­sága vasárnap délután békési társaival méri össze erejét Ezek a tornaverse­nyek csak egy-két év óta kultiváltatnak Békésmegyében, de az ifjúságra gyako­rolt erkölcsi hatásuk máris kétségtelenül nagy. A tornaverseny délután 5 órakor Békés község vásárterén fog lefolyni s tiszta jövedelmét a [temesvári ut költsé­geinek fedezésére fordítják a békési diákok. MIT icn^uaíH? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a ter-l mészetes szénsavas ásványvíz erre a| ===== legbiztosabb ovószer ===== Minden külföldit fölülmúl ha­zánk természetes szénsavas vizeknek királya: a mohai Kedvelt borvíz! mm Yi Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali, bor- és gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, étvágyqe**j asrtö, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Olcsóbb a szódavíznél! Főraktár: Déosey József úrnál Békéscsabán. Mindenütt kapható!

Next

/
Oldalképek
Tartalom