Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-04-21 / 31. szám

Békéscsaba, 1907. XXXIV-ik évfolyam. 31-ik szám. Vasárnap, április 21. BÉKÉSMEBYEI KÖZLÖNY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElfOFIZBTÉSI DI3 : Egész évre 12 kor. Félévre 6 kor. Negyedévre 3 kor. EI3fizetni bármikor Icbet évnegyedcnbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Dr. SAILEr VILMOS Felelős szerkesztő: SZÉKELY BÉLA Laptulajdonos : SZIHELSZK7 JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel [helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. A tisztviselők helyzete. Ez, röviden szólva, kétségbeejtő. Éppen ezért a tisztviselők is szükségét látták annak, hogy szervezkedjenek, tömörüljenek. A száma szerint is igen nagy tisztviselő-osztály magasabb szellemi képességénél fogva vezérszerepre lenne hivatva Magyarországon, hol a tudományos pálya tisztán megélhetési cél, hol a tudományt senki seui kultiválja csupán tudási vágyból, a hol tehát a szellemileg képzett "osztályt egyedül'a tisztviselők alkotják, a kik máskülönben a nemzetgazdaságban, a nemzeti termelésben szintén mint munkások jelentkeznek s mint legképzettebb munkások, .nem csupán vezérszerepre lennének hivatva, hanem méltán elvárhatnák, hogy a megélhetés nehézségei legkevésbbé nyomják vállaikat. Mégis a mai elviselhetetlen drágaság és nehéz megélhetési viszonyok egyetlen társadalmi osztályra sem raknak annyi terhet, mint a tisztviselők osztátyára, a mely a munka és tőke között állandóan tartó és soha meg nem szűnő elkeseredett gazdasági harcban valóságos áldozati-bárány szerepet ott eddig tétlenül s igy tehetetlenül. Az ipari munkások már mint régebben szervezetek egész nagy sulylyal tudnak fellépni anyagi helyzetük jobbátételénél s az utóbbi évek . alatt 50 — 100<y

0-al is feltudták nyomni munkabérüket. Mi lett az eredmény ? Az ipari gyártmányok ára is 50 - 100%-al emelkedett. Békéscsaba, április 20. I A gazdasági munkások helyzete j hasonlóképpen igen sokat javult az utóbbi időkben. Ők is szervezve vannak, A törvényhozás is gondjai alá, vette őket. A gazdálkodás belterjesebbé vált, nagyobb lett a munkás kereslet, ennek nyomán természetszerűleg emelkedni kellett a gazdasági munkás bérének és javulni kellett helyzetének. Mi lett az eredmény ? Hallatlan gyors és nagy emelkedése azon gazdasági terményeknek, melyeket nem tud lenyűgözve tartani a tőke, a börze, A földesgazdák helyzete nem ád okot a csüggedésre. Az adó nem emelkedett. De 100-200 százalékkal emelkedett a föld ára. Ha olcsó a buza, kukorica, annál drágábbak a többi gazdasági termények. Sóhajtoznak ugyan a gazdák meglehetősen egyetértőleg, hogy milyen olcsó a buza, de azt is egyetértőleg elhallgatják, hogy lóért, marháért, aprójószágért, tejért háromszor annyi pénzt raknak zsebre, mint alig pár évvel ezelőtt. Mindezekkel szemben a tisztviselők helyzete napról-napra rosszabb. Minthogy a tisztviselőknek 807o-a vagyontalan s a fennmaradó 20%-ból is legalább két harmadának csupán egy ház képezi fekvő vagyonát, amely a bentlakáson kivül semmi hasznot nem hajt, bátran mondhatom, hogy a tisztviselő osztály tisztán készpénz fizetésére van utalva. Ugyebár mindenki tudja, hogy az l életszükségletek minden faját, ruhát, lakást, tüzelőt, hust, zsírt, tejet, cselédbért, stb. összevéve, ma legalább 40 — 60 %-al kerül többe egy háztartás, mint csak pár évvel ezelőtt is és ugyebár az is tudva van, hogy ezen idő alatt, de 15—20 év óta is általában véve vagy nem, vagy legfeljebb 10—15°/o-al emelkedett a tisztviselők fizetése. Ugyebár ismerünk tisztviselőket még magas állásokban is, akik, mig olcsóbb volt a megélhetés, addig sem tudtak a legjózanabb élet s a legszigorúbb beosztás dacára sem semmit megtakarítani tisztviselői fizetésükből. — Hogyan éljen hát meg ma egy tisztviselő, mikor fizetése emelkedése nélkül a megélhetés sokkal, de sokkal nehezebb és drágább lett? Kínlódunk, tengődünk bizony mi, vagyontalan tisztviselők valamennyien s bár az állami gépezet működésénél a legfontosabb szerep, a gépész szerepe, mienk, azok is, a kikért dolgozunk, azok is, akik helyzetük javításán munkálhatnának, minden ok nélkül, ahol csak tehetik, kevcs kivétellel inkább rúgni óhajtanak rajtunk s fájdalom, meg is teszik. — Ha a tisztviselők itt-ott feljajdulnak az élet terhei alatt, hányszor lehet hallani, hogy „egyenek krumplit", — „menjenek kapálni", stb. — Micsoda lelki szegénység kell ahhoz a tisztviselőt igy bántani ? Micsoda lelki erő, önmegtagadás kel! a tisztviselőnek az ily rut bántalmak számtalan tűrésére s emellett a a további munkára? A tisztviselők tűrhetetlen anyagi és erkölcsi helyzetének javítására alakult 1906. aug. 20-án az Országos Tisztviselő-Szövetség, mely a mai napon tartja első közgyűlését Budapesten Pestvármegye székházában. Meleg érdeklődéssel nézek a közgyűlés elé és bízva, reménykedve várom a szövetség működésének eredményét. A eredmény el nem maradhat, mert az egyesülés erőt ad s az erő eredményt szül. Megyery Imre. árvaszéki helyettes elnök. Fábry Sándor elnökigazgató. Az Acsev. közgyűléséhez Korai kombinációk. Ma tartják az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak részvényesei azt a közgyűlést, amelyen Fábry Sándort, Békésvármegye ezidőszerinti főispánját elnökigazgatóul fogják megválasztani. Az aradi forrásokból származó hír pozitivitását többnek kell vennünk ezúttal, mint mesterségesen helyesnek és komolynak tartott kombinótiót. Az a határozottság, amelylyel Hegedűs László vasutigazgató Fábry Sándor dr. megválasztatása kérdésében nyilatkozott s az a következetesség, amelylyel ezt a kérdést fegyelmezett aradi laptársaink fölszinre vetették, nem bizonyít egyebet, mint azt, hogy Fábry Sándor megválasztását befejezett ténynek tekinthetjük. Hogy az Acsev. mit nyer az uj elnökigazgatóban, épp annyira tudjuk, mint amilyen tisztán áll előttünk Fábry Sándor főispán távozásával Békésvármegye vesztesége is. Az ő főispáni működéséhez korszakot alkotó sikerei Békésmegyei Közlöny tárcája. Hazulról. Odahaza voltam a kicsi falumba, Mosolyogtak rám az ismerős kis házak. Fehérre meszelve, éppen úgy, mint régen, Haj, de odabent más emberek tanyáznak. Mennék közéjök, tán meg se ismernének, Kérdenék egymástól: ki ez az idegen ? Mert bizony nagy idő, tizennégy esztendő, De sokan pihennek azóta odalenn. Az akácfasor is vénült, ám a régi, S tán még az a galamb csipeget a porba, Amit egykor régen hesegettünk együtt — Három rózsabimbó, egy árva bokorba. Három szőke kislány, három rózsabimbó... Mily szépen megfértünk a kis fa-talyigán ! Pehely dunnát rakott alánk a gondos kéz, S vitt a kertbe vígan a jó öreg Vidám. Áldja meg az Isten azt a gondos kezet, Aki még mostan is törülgeti könnyem, Aki nem restelli megírni százszor is — fól felöltözzetek, mert meghűlni könnyen ... Három szőke kislány egy árva bokorba, Szomorú asszonynak három kis árvája ... Jóságos szivüknek melegén ápolva Új éltet csókoltak ők a mi orcánkra. ... Magam járok vissza, a többiek közül Ki messze van innen, ki örök hazába. Kimentünk oda is, köszöntöttük őket, S mintha felelt volna az orgona ága. Keresztjük két karja mintha ölelt volna A hófehér márvány tiszta nyugalmával, Megihletett lelkek mennyországba hívó, Szeretetre nyiló ölelő karjával. A kicsi harang is úgy csengett, úgy bongott, Zokogása most is zokog a lelkemben, Mintha gyermekkorom álmait temetve Sírt volna énvelem, — sírtunk mindaketten. Mányiné Prigl Olga. Megfogadott jó tanács Irta: Molnár Gyula. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. — Birófalviné, 32 éves. Kézdyné, 22 éves. (Kézdyné most lépett be Birófalviné szalonjába. A két hölgy igáz baráti bensőséggel üdvözli egymást, cuppanó csókot vált egymással, aztán Adrienne segit Bellának a kalapját és boáját elhelyezni.) Bella (hajfürteit igazítja a tükör előtt): Nem is csodálkozol, hogy ily szokatlan időben jövök? Adrienne: Sohasem jöhetsz hozzám szokatlan időben. Bella-. Odáig vagyok! Adrienne: Ne mond ! Meg se látszik rajtad! Bella: Mindjárt meg fogod érteni. (Leülnek egy dült alakú pamlagra, egymással szemközt.) Adrienne: Igazán kíváncsivá teszesz. Bella : Ah, Adrienne . . . Kétségbe vagyok esve. Nem segíthet rajtam más, csak te. Szükségem van okosságodra, tapasztaltságodra. Én bizonyos vagyok benne, hogy jó tanácsot kapok tőled. Adrienne: Kedvesem, erre biztosan számithatsz. De mi lelt? Bella : Oh, elmondom . .. Képzeld ! Kelemen Tóbis ... hisz ismered ? Adrienne-. Mi történt vele? Bella : Kérlek, olyan jó fiúnak látszott ... Két év előtt mutatták be Tátrafüreden. Olyan csendes, szótlan embernek mutatkozott. Órákig üldögélt a társaságban, rám meresztve szemét.. . Adrienne: Egészen csinos gyerek . .. Bella: Aztán eljárogatott az estélyeimre. Éreztem, hogy a fiúra nézve nem vagyok közömbös és ez egy kissé . . . hogy is mondjam csak . . . csiklandozta az idegeimet.. . Adrienne: Észrevettem, hogy flirtelsz vele .. . Bella: Ah dehogy . . . Mindössze is csak annyit tettem, hogy vallomást csikartam ki belőle. Adrienne: Vallomást csikartál ki? Bella : Hát igen . . . Bosszantott a némasága. Ingerültté tett a sóhajtása és bántott hosszas, mélázó tekintete, melylyel majd elnyelt. Egyszer igy szóltam hozzá: Hallja, Tóbis, maga kiállhatatlanul unalmas . . . Adrienne: Nos, és mit felelt rá ? Bella : Azt, hogy . . . semmit sem szólt. Elpirult. Hebegett valamit Akkor forszírozni kezdtem a dolgot. Nem nyugodtam addig, mig ki nem nyögte, hogy: szerelmes. Másfél hétig tartott aztán, mig kivettem belőle, hogy énbelém szerelmes. Adrienne: És aztán? Bella: Nagyot kacagtam és aztán otthagytam a faképnél. Adrienne: Szóval játszottál vele, mint macska szokott az egérrel. Bella: Az ... de ugyancsak a torkomra fort. Adrienne: Hogy — hogy : Bella : Kérlek a fiu most már egyebet sem tett, mint sóhajtozott a fülembe s ahol szerét tehette, arról döngicsélt, hogy mennyire szeret és mennyit szenved emiatt! Adrienne: Istenem az efféléhez mi trainirozva vagyunk. Bella : Igen ám ! De ez a fiu apránkint nekibátorodott, minduntalan csókot lehelt a kezemre. Szemeivel majd fölfalt. Unalmassá lett. Szabadulni akartam tőle. Hidegséget színleltem. Eltagadtam magam, ha hozzám jött. Nem hívogattam az estéimre. Köszöntését hidegen viszonoztam. Adrienne: És az eredmény? Bella : Az, hogy most egészen megvadult ! Adrienne: Ugyan ? Bella : Valósággal meg van őrülve. Adrienne: Miből következteted ? Bella Győződjél meg magad róla. (Illatos levélkét vesz ~ elő és átadja Adriennenak.) Adrienne (Kibontja a levelet és mohón olvassa): Siroliit $meli az étvágyat és a testsúlyt, megszűnteti a ——— köhögést, váladékot, éjjeli izadást. ——— Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár ós orvos által naponta ajánlva. Jj* Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Eoche" eredeti csomagolást. F. Hoffmann La Eoche & Cie. Basel (Svájc.) 99 Roehe" Kapható orvosi rendeletre a gyógyszerlirakban. Ára üvegenként 4 — korona, i '