Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-10 / 19. szám

scsaba 1907. márcus 10. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 Kifejtette az üzletvezető, hogy az Alföld s főleg a Délvidék és Erdély te­temesen megnövekedet forgalmát a jö­vőben csak ugy lehet zavartalanul, több milliónyi lakosság érdekeinek megfe­lelően 'lebonyolítani, ha a kereskedelmi kormány — még jelentékeny áldozatok­kal is — hozzáfog a budapest—békés­csaba—aradi kettősvágány létesítéséhez. De nemcsak ez, hanem egy speáiális kö­rülmény is amellett szól, hogy ezen a vonalon létesítsék elsősorban a bettős vágányt. Ezt a vonalat járják ugyanis a hunyadriegyei kőszéntelepeknek szállít­mányai, melyeknek zavartatan szállítása nemcsak a vasutivonal által érintett or­szágrésznek, hanem az iparnak is érdoke. Budapest — Békékéscsaba és Arad között a tetemes kölségek miatt csak egynehány év múlva helyezhető el a kettősvágány. Azonban a hunyadi szén­bányákhoz fűződő érdek megköveteli, hogy a zavartalan szénszállítás a kettői vágány kiépítéséig is, amennyire lehet, biztositíassék. A kettősvágány kiépíté­sére megakadt szénszállításon kivül már csak azért is szükség van, mert a bá­nyatársulatok több millió korona költ­séggel Kibővítették üzemüket, termökó­pességüket ezzel megnagyobitották és ezáltal magasabb igényeket támasztanak a jelenlegi közlekedési eszközök irá­nyában. A minisztérium e kérdésnek gyors lebonyolítása érdekében már tanácsko­zást is tartott a bányatársaságok ós az üzletvezetőség bevonása mellett. Az ér­tekezleten a kettősvágány elhelyezését, a költségekhez való hozzájárulási arányt és a kivitel egyéb részleteit beszélték meg. Békéscsaba selyemfonódát kap Ebben az évben felépül. Miniszteri döntés olőtt. Illetékes helyről szerzett informá­cióink szerint Darányi Ignác föld­mivelésügyi miniszter a csabai selyem­fonóda építésének kérdését e hét fo­lyamán újból tárgyalás alá vette, meny­nyiben a munkásviszonyok már reményt nyújtanak arra, hogy a selyemfonónak felépítése esetén az üzem zavartalan le­bonyolítást nyerhet. Ez a tény is igazolja azt, hogy az építés elódázását s a miniszteri elhatá­rozást az őszi munkásviszonyok s főleg az a körülmény eredményezték, hogy a békéscsabai selyembeváltó hivatalban a munkásleányok minden indok és alap nélkül, pusztán a lelketlen és lelkiisme­retlen izgatók uszitására sztrájkba lép­tek. Nagyban hozzájárult Darányi mi­niszter aggodalmaskodásának fokozódá­sához az a körülmény is, hogy az ara tási munkálatok szerződés kötésének idején oly horribilis követelések hang­| zottak el a munkásság részéről, melyek­j bői a munkás és munkaadók közötti eddigi jó viszony teljes megbomlására következtethettünk. Ezeket az állapotokat a szabad pó­rázra engedett izgatóknak kellett tulaj­donítani A rendőrhatóság keztyüs kéz­zel nyúlt minden olyan kérdéshez, mely a szélrózsa minden irányából idevándo­rolt uszítók viselt dolgait helyezte kellő világításba. Bosszantó erélytelenség, el­nézés és „sibolás" jellemezte ezelőtt Bé­késcsabán ilyenkor a hatósági funktiót a gyors cselekvés, szigorú ítélkezés és az azonnali lecsukatás helyett A vér­szemet kapott vándorapostolok azonban most félve kerülik Békéscsabát. Okuk van reá. A hatóság váratlanul igen erélyes le3z. Egyik uszitó a másik után ugrott meg Békéscsabáról s egyik uszitó a másik után vonult vissza fészkébe. A munkások most már világosan látnak s tudják azt, hogy a jogos köve­telések megadására akkor is kész a a munkaadó, ha a dolgos kezek nem is látják el „Péterfillérekkel" a vándor­apostolok hadát. Most már remélni lehet, hogy a békés állapotot misem fogja többé zavarni s igy a miniszter megmarad azon terve mellett, hogy az uj selyemfonodát B é­késcsabán építse föl. Ha ezt az állapotot nem változtatják meg a körül­mények, akkor bizhatunk abban, hogy a selyemfonó építését még a tavasz fo­lyamán el fogják rendelni ^s ezzel 300 békésmegyei munkásnak nyújt a kor­mány állandó, jól jövedelmező foglal­kozásra alkalmat. A békéscsabai selyemfonoda kér­désének gyors és legjobb szándékú el­intézésében égyébként Fábry Sándor dr. főispán a régi lelkiismeretséggel buz­{ golkodik. Mi az a becsület ? Mi az a női erény ? Semmi! Csak szappanbuborék. Volt és nincs. Olyan „valami", amit csak néhány „ábrándos" bolond talált fe\ aki nem tudta érvényesíteni egyéniségét, aki nem tudta „bölcsen" leélni napjait. Balga, aki i brándokat kerget — és nem élvezi a valót! Csak egy kis önmegtániadás — és boldogság nyilik a nő számára; csak egy kis lemondás — és hosszan tartó üdv következik . . . És meg lesz a divatos toilette, a drága bálibelépő, a gyémánt colier-k — hiszen olyan olcsó volt mindez! Nem került semmibe — csak a becsületbe . . . De ez a legdrágább a világon ! Az élet nagy mester. A legnagyobb. Megtanít jóra, roszra egyaránt. Az emberek is olyan külömbözök. A hány alak, annyi változat Csak egy­ben van hasonlat köztük, hogy — önző valamennyi. Önző — hiúságból! A "mit én birok, azt ne bírja más — csak én ; a mit én tudok, azt ne tudja más — csak én; a mit én élvezek, azt ne élvezze más — csak én! És a mit más bír, azt birjam ón is! Ez a hiúság — önzésből! Sok nő csak hiúságból szeret. Mulat a szerelmi frázisok hallatára s gyönyört érez lelkében, ha tudja, hogy hány férfisziv hevül érte. Ha azután megunta imádóit — ki­adja nekik az utat — amint eldobjuk a virágot, midőn már eléggé élveztük il­latát. Hálátlan, mint a kor ós kegyetlen, mint az idő, mely felfalja saját gyer­mekeit. Elnökválság a csabai ipartestü­letben. Támadás névtelen levelekkel Mindvégig érdeklődéssel kisért elöl­járóság! ülést tartott csütörtökön dél­után Békéscsaba község ipartestülete. Az ülés iránt tanúsított érdeklődésnek abban találjuk főmagyarázatát, hogy az ipartestületnek agilis, köztiszteletben álló elnöke, Wagner József!1 e k ö­szönt állásáról. — A lemondás indokait alább ismertetjük olvasó kö­zönségünkkel s amikor ezt a tényt re­gisztráljuk, kifejezést kell adnunk abbeli meggyőződésünkek is, hogy Wagner Csak a hiúság vezeti s megcsalja magát a természe.et, kierőszakolva az eszményi órzelmeket az önzés és hiúság fegyvereivel. E szerelem, ha ugyan an­nak lehet nevezni — olyan, 'nt az első ibolya, melyet egy melegebu napsugár kicsalt idő előtt a hólepel alól — illat­talan, hamar fonnyadó. Óh hölgyeim, kik kivételt képeznek ezek közül, ne feledjék Herder e remek sorait: Nur eine Macht, der chts entgeht, ' Ja eine keun ich n;... O Miidchen, wenn sie bei Dír steht ! Sie heisst: Natúr ! Natúr ! Félre a cicomávai, dobják a hölgyek sarokba az álmüveltsíg s/.emfény vesztő eszközeit, rázzák le m:: ukról az erkölcsi romlás kútfejé*, a hiu pipere ördögeit, legyenek egyszerűek s nemes egysze­rűségben tiszti kebellé, őszinte, igazán érző szívvel r's lángoió hazaszeretettel mutassák meg, milyennek kell lenni az igazi magyar hölgynek! Vógtelei & r a gyönyörű természe­tet eltorzítani, az emberi kéz mindig kontár marad az isteni remekmű mel­lett! A hiu pompa, a rideg fény nem boldogít, csak az a mienk, a mit a sziv magába zár! Csak addig szép a nő is, mig lelkének, szivének tisztaságát, nemes egyszerűségét meg tudja őrizni a kül­szin csalfaságaitól, addig, mig egyszerű Ízléses öltözéke alatt nemes kebelt és aranytiszta szivet r Derék, művelt hölgyeim ! Alakítsuk át társaséletünk légkörét; a sok haszon­talan és üres bókolás, a szellemtelen és hazug széptevés, flirtelés helyébe hozzunk be reális gondolatokát az élet­ből, a tudományokból; az aesthetika, lemondása határozottan veszteségét je­lenti a testületnek. Átérezték ezt az elől­járósági tagok is, akik ülés után fölke­resték Wagnert, hogy elhatározásának megmásitására bírják, de a volt elnök megmaradt elhatározása mellett. Részle­tes tudósításunkat itt adjuk: Az ipartestület uj elöljárósága majd­nem telies számmal jelent meg csütör­tökön az ez évi első ülésen. Az elnök lemondása. Wagner József ipartestületi el­nök nyitotta meg az ülést, üdvözölte a megjelenteket s egyben tudatva, hogy a reá ruházott elnöki állást nem fogad­hatja el. Lemondását az elnöki állásról különben bejelentette már az elsőfokú iparhatóságnak is. Az előljárósági tagok meglepetve hallgatták a testület érdemekben gazdag elnökének szavait s csodálkozva kér­dezték : Miért vonja meg munkás támo­gatását az ipartestülettől? A testület elnöke ugyanis a napok­ban névtelen levelező-lapot kapott a posta útján, melyben egy magát ipa­rosnak valló egyén visszataszító, go­romba módon támadja az elnök szemé­lyét. Ez a levelező-lap indította Wag­nert arra, hogy az általa nem keresett s nagy elfoglaltsága miatt tőle csak ál­dozatot követelő ipartestületi állásról lemondjon. A levelezőlap tartalmának felolva­sása után, bár ugy dr. L i n d e r Ká­roly, iparh. biztos, mint Áchim László alelnök, az előljárósági tagok részéről kifejezést adtak, hogy a levél célzata aljas bosszú, az elnök megmaradt elhatáro­zásánál s az ülésről távozott. Csak nagysokára oszlott el a meg­lepetés, mit az elnök távozása még fokozott, mire Áchim László alelnök nyitotta meg újra az ülést, igaz sajná­latának adva kifejezést az elnök lemon­dása fölött, de egyben a testület meg­vetését is tolmácsolta, a névtelen rágal­mazóval szemben. Végül azt indítvá­nyozta, hogy az elöljáróság, az iparos­ság teljes bizalmáról az elnök személye és működéséről meggyőződve, az üíés után testületileg tisztelegjen az elnök­nél, kérve őt, hogy egy ember gá­lád eljárása miatt ne hibáztassa az egész ipartestületet, másítsa meg elhatározását j s maradjon továbbra is az ipartestület élén. Folyó ügyek A b tegeskedő Uhrin András pénz­táros helyett ifj. Horváth Mihály, az ipartestület uj jegyzője terjesztette elő a folyó ügyeket". Január és feb­ruárban a testület bevétele 600 korona, a takarékpénztárból való kivétellel 1112 kor. 50 fill., kiadása házbér és tisztifizetésre stb 903 kor. 12 fill, ma­radvány 209 kor. 38 fillér. Staszenka János a testület vi­lágítási ügyében, M a t u s i k András pedig a testületi helyiségnek a polgári kör részére való átengedésére nézve intéztek kérdést az elnökséghez.* Leg­az irodalom és a művészet szellemi kincsei ékesítsék hölgye'nk rózsás ajkait és lelkét. Divat, köznapi botrányok és más ily lélekölő szalmacsépelésekkel hányjunk fel valahára; a megszólás, a kigyót-békát kiáltás, a szálkakeresés, a szőrszálhasogatás csúnya hydráit dob­juk ki társalgó termeinkből,"melyekben annyi sületlen fecsegés émelygő és bó­dító gőze veszi el a valódi becsű társas­élvek mulatva tanitó zománcát! Megyénk derék anyái! Oktassuk a leánygyermekeket minden jóra és ma­gasztosra, tanittasuk velők első sorban hazánk nyelvének irodalmát, aztán ezer­éves dics'ö történelmét, hadd tanulják meg ama napoknak ma már régen por­ladozó hőseitől, a halhatatlanoktól, hogy milyennek kell lenni annak, aki a ma­gyar nevet meg akarja érdemelni, hadd lelkesüljenek a mult idők dicső emlékű honleányainak tettein, kik nem rajongtak idegen (elemek után, mert keblökben bírták azt. amit mai napokig oly sokan máshol, távol önmaguktól, keresnek. Tanítsuk leánygyermekineket igazán ! érezni és ne használjuk pusztán divatos j házunk üveggyöngyeiül. Adjunk nekik szellemet, műveltséget, hogy mindazo­kat csodatevő kedélyök gyöngyeibe foglalva, adják vissza nekünk. A termé­szettudományok ismeretei és főleg az aesthetika díszítsék azokat, akik eddig ' csak pávatollakkan és pillangók ragyogó j színeiben gondolták díszeseknek és hó- ! ditóknak magukat. Ekkor lesz igazán \ i szép, érzékes, becses és élvezetes a nő ; I és társasága, mert nem az arc muló I i rózsái, nem is a hollósötét szemek va- i | rázstüze, hanem a szellem és kedély | j üröktüzü gyémántjai a valódi és mará- j i dandó kincsek, bája! inkább vasárnap délután óhajtanának egyes ipari szakmák mesterei a testü­letben tanácskozást folytatni s ilyenkor az e célra alkalmas helyiséget a polgári kör okkupálja. Horváth Mihály jegyző és az alelnök adta meg a kívánt felvilágosí­tást. A helyiség világítását a szolga átalány-összegért teljesiti. A helyiség átengedése a testületre nézve hátrányos volt eddig, de ezután, ha bejeieritik, hogy értekezletet óhajtanak tartani, a tanácskozó termet nem engedheti át a szolga a polgári körnek. Tudomásul vétetett. A tagok száma 761. Négy új tag vétetett fel, 11-en pedig töröltették ipar­jogukat. Tanonc szerződtetett 31, felsza­badult 26. Hat elszegényedett és elaggott ipa­rosnak nyújt a testület havi 4—8 kor. segélyt. C s i c é e 1 y Pál csizmadia ipa­ros is segelyért folyamodott; az elöl­járóság havi 8 kor. segélyt szavazott meg részére, mig egy másik segélykérőt elutasítani volt kénytelen, mert az alap Így is túl van már terhelve. Munkaközvetítés. Eddig az iparosszállót igénybe vett idegen iparossegédek munkaközvetítése nem volt szabályozva. A közgyűlésen elhangzott érvek, de Staszenka' és Ma­tusik előljárósági tagok felszólalása után is elhatároztatott, hogy a testület jegy­zője tartozik nyilvántartani úgy a se­gédet kereső iparosokat, mint áz érkező segédeket. A közvetítési dijat vidéki iparosok részére 2 korona, helybelieknek 60 fillérben állapította meg az elöljáró­ság. Az előbbi összegből 1 korona, a 60 fillérből 20 fillér az ipartestületet, a többi a szolgát illeti. Indítványok. Staszenka János indítványozta, képezze gondoskodás tárgyát az elöljá­róságnak egy ipari és mezőgazdasági kiállításnak Csabán való rendezése. Az elöljáróság helyesléssel fogadta az eszmét s az elnökség azon lesz, hogy az előmunkálatot mielőbb megkezdje. Pap Sándor hosszabb igen hatha­tós érvekkel támogatott beadványban arra hivta fel az elöljáróságot, tegyen lépést, nem lehetne-e Csaba összes ipa­rosait egy táborba gyűjteni. E célt szol­gálná az is, ha az Iparos Olvasókör az ipartestülettel egyesülne. Mindkét fél jobban boldogulna, az iparos érdekek­nek pedig nagy szolgálatot tenne. Áz elöljáróság a nagyon is idő­szerű és helyes beadvány érveit telje­sen osztotta s elhatározta, hogy az Iparos Olvasókörrel ily irányban való tárgyalásra bizottságot küld ki. A bi­zottság tagjai: A c h i m László, J e n e y Endre, F i k k e r Antal, Zlehovszky János, Francziszky Lajos, M a­t u s i k András és Thiesz János lettek. Néhány átirat letárgyalása után a mindvégig érdekes ülés befejezést nyert. A csabai tulipán-szövetség ülése. Március 15-iki ünnepségek. Mennyi a bazár-jövedelem ? A békéscsabai tulipán - szövetség csütörtökön délután a kaszinó zöld termében Haan Béla elnöklésével ülést tartott. Az ülésen megjelentek: Bánffy Miklósné, B a b i c h Pálné, Horváth Istvánné, Fejér Béláné, F r i e d m a n n Mórné, Jávor. Gyuláné, Majoros Józsefné és í^é t h y Béláné, továbbá R e 11 Lajos dr., Urszinyi János dr., K o c i s z k y István dr. és Szé­kely Béla. Haan Béla özv. Kiss Lászlónénak elnöknő gyengélkedése folytán elfog­lalja az elnöki széket s az ülés meg­nyitásával felkérte Majoros Józsefné titkárt a tárgysorozat ismertetésére. Első pontja a tárgysorozatnak B a b i c h Pálné pénztári jelentése volt. E jelentés szerint a tulipán-szövetség által február hó folyamán rendezett tulipán-bazárnak tiszta bevétele 520 K 18 fillért tett ki. Az összes bevétel 1149 korona 36 fillér volt s az összes kiadás 633 korona 18 fillérre rúgott. Ezenkívül a szövetségnek társadalmi uton gyűjtött pénzkészlete is tekintélyes összeget, 860 koronát képvisel, amely összeg takarékpénztárban kezeltetik. Ezzel együtt a tulipán-szövetség jelenlegi va­gyonállománya 1380 korona 18 fillér. A pénztári felmentvény megadása után elhatározta a szövetség, hogy a tulipán-bazár iskolás kiállítóit megjutal­mazza s ugy M a k a i István gazdasági

Next

/
Oldalképek
Tartalom