Békésmegyei közlöny, 1907 (34. évfolyam) január-június • 1-50. szám

1907-03-10 / 19. szám

4 RÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1907. márczius 10. ismétlő : iskolai igazgató, mint M a k a i Istvánné és Mihályi Ilona tanítványainak 30-30 korona jutalmat folyósít. A jutalmakat az illető iskolák vezetői osztják ki érdem szerint. Ezután jegyzőkönyvi köszönetet szavazott az ülés Vilim István gazdasági intézőnek, ki a kiállítás rendezése körűt fáradhatatlan buzgalommal mozdította elő az erkölcsi sikert; nemkülönben jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak Csaba község elöljáróságának is azért, hogy a nemes és hazafias célra való tekintettel ingyen fűtést és világítást adott. A március ló-én rendezendő ünnepélyen való részvételt határozta el ezután az ülés. A tulipán-szövetség, úgyis, mint a békéscsabai márciusi bizottság hölgycsoportja, ezen a napon megkoszorúzza a Kossuth-szobrot s határozatban mondták ki, hogy a hazafias ünnepnapra falragaszok utján hívják meg Békéscsaba polgárait. Az ünnepély részletei is meg lettek állapítva. A Kossuthtéren tartandó gyűlést R e 11 Lajos nyitja meg. Utána Pataki Szilárd szavalja el S z ó k e 1 y Bélának alkalmi költeményét. Az ünnepi szónok fölkérésére és személyének megválasztására dr. U r s z i n y Jánost, dr. R e 11 Lajost és S z"é k e 1 y Bélát küldte ki a szövetség. Végül R e 11 Lajos felszólalása után a Budapesten létesítendő Petőfi-ház céljaira egyhangú lelkesedéssel 100 koronát szavaztak meg. A jegyzőkönyv hitelesítésére R é t h y Bélánó és Friedmann Mórné kérettek föl. Március 15-ike az iskolákban. Tanintézetek meghívói. A szolgaságból való felszabadulás ünnepnapjának emlékeit kik istápolnák méltóbban a tanuló ifjúságnál ? Fiatal, gyenge leikeink a romlatlan, üde hazaszeretetnek nemes érzéseivel veszik körül ezeket az emlékeket s fölemelő módon adnak kifejezést a lelkesültségnek és szivük érzelmeinek. Alig van ma már iskolánk, amelynek növendékei ne éreznék át e napnak jelentőségét. Sőt a felekezeti intézet falai között is lélekemelő ünnepségek folynak le ezen a napon, melyet március idusa vissza-visszahoz. Azokban az érzelmekben, amelyeket tavasz havának e napja fakaszt, az összpolgárság egyesül. Ezért nem csal próféciánk, amikor előre megjósoljuk, hogy tanintézeteinknek ünnepén most is a szülők és érdeklődők egész serege fog résztvenni. Máig a következő iskolákból vettük kézhez a márciusi ünnepségek meghívóit: A békéscsabai Rudolf-főgimnáziumban pénteken "délután 3 órakor tartják a március 15-iki ünnepet ezzel a műsorral : 1. Himnusz, énekli a főgimnáziumi énekkar. 2. A „h a z a s z eretet", szavalja Szegedy Lajos VII. oszt. tanuló. 3. C s a t a d a 1, énekli az énekkar. 4. Ünnepi beszéd, tartja dr. Rell Lajos. 5. Kuruc nóták, előadja az ifjúsági zenekar. 6. Emlékezés ir.i á r c i u s 15 re, irta és felolvassa Teszárik Dezső VIII. oszt. tan. 7. M á r c 15, szavalja Orbán Mihály. 8. H unyady induló, énekli az énekkar. A gyomai polgári leányiskola önképző köre agilis igazgatónője, B ösz örményi Róza buzgalma folytán szép ünnepély keretében áldozik március 15-iki emlékének, amikor a városháza e célra külön átengedett dísztermében a következő gazdag és változatos műsorral örvendezteti meg a szü- j löket és érdeklődő közönséget: 1. Nemzeti dal. Énekli a polgári j iskola növendékei. 2. Előre. Szavalja : Bartha Emma III. o. növendék. 3. Emlékbeszéd. Tartja: P á 1 f f y Béla plébános. 4. Nemzeti dal. Szavalja: Kiss Erzsébet III. o. növendék. 5. Troubadur. Zongorán játsza : Molnár Ilona III. növendék. 6. Czinka Panna. Szavalja: Wertheim Ella III. o. növendék. 7. Kuruc nóták. Éneklik a polgári iskolai növendékek. 8. Rákóci induló. Négykézre játszák: Eisler Ella és Waniss Margit. 9. A hazaszeretetről. Szabolcska Mihálytól, szavalja : Molnár Gizella II. p. növendék. 10. Mi a haza. Melodráma. Ábrányi Emiltől, szavalja: Szilágyi Esztike II. o. növendék, zongorán kiséri: Jáger Mária. 10. Osztrák Rieding op. 16. Hegedűn játsza : Pap Mária. 12. A vándor madár. Ábrányi Emiltől, szavalja Riró Lenke II. o. növendék. 13. Liszt: Magyar Rapsódia. Zongorán játsza: Beniczkyné Gyra Irén. 14. Himnusz. Éneklik : a növendékek. Az ünnepély kezdete délelőtt 10 őrakor. A békéscsabai m. kir. állami polgári fiúiskola március hó 15-én, délelőtt 10 órakor az intézet rajztermében h azafias ünnepélyt tart, melyre a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja. Műsor : 1. Szózat. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Nemzeti dal. Szavalat. 3 Március 15. Szavalat. 4. F ó t i d a 1. Előadja az ifjúsági énekkar. 5. Ünnepi beszéd. Tartja : U jhelyi Imre tanár. 6 Népdalegyveleg. Előadja az ifjúsági énekkar. 7. A szabadzág ünnepén. Szavalat. 8. E 1 ő r e. Szavalat. 9. S z ó z a t. Énekli az ifjúsági énekkar. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőházból. A napirend előtt az oláhok csináltak zenebonát a válasz nélkül maradt interpellációk miatt. Azután tárgyalták a napirendet: a bűnvádi perrendtartás revíziójáról szóló javaslatot. H a v i á r Dániel, a negyedik bírálóbizottság elnöke: Jelenti, hogy a bizottság P o p o v i c s György lugosi mandátumát megsemmisítette. Az elnök felhatalmazást kér arra, hogy a lugosi kerületben az uj választás elrendelése dolgában intózkedhessék. A Ház ezt a felhatalmazást megadta. Fábry Károly : A munkásügyi bizottság nevében jelentést tesz a vasárnapi munkaszünetrőt szóló miniszteri jelentés letárgyalásáról Kéri a jelentés kinyomatását és annak napirendre való tűzését. Az elnök: Napirend előtt Maniu Gyula kért szót. (Halljuk!) Maniu Gyula : Á házszabályok azt rendelik, hogy a miniszterek egy hónapon belül feleljenek az interpellációkra. És mégis vannak olyan interpellációk, melyek nyolc hónap óta válasz nélkül maradtak. Különösen a nemzetiségi képviselők interpellációinak ez a sorsa, amiben ők pártjuk és saját személyük kisebbítését látják. (Derültség). Érti, hogy például gróf Apponyi Albert nem válaszolt még Bánffy interpellációjára. Ez nagyon kényes kérdés . . . Az elnök: A képviselő urnák nincs joga mostani felszólalása keretében interpellációkat ismertetni. Ezt meg nem engedhetem. Maniu Gyula: Az a kívánsága, hogy a kormány teljesitse kötelességét, az elnöknek pedig legyen rá gondja, hogy mindenkivel, tehát velünk szemben is, egyenlőképpen járjon el. W e k e r 1 e Sándor: A kormány eddig sem tett, a jövőben sem fog különbséget tenni abban a tekinben, hogy melyik oldalról intéznek interpellációt. Hogy hamarosan nem adnak választ, ennek a legfőbb oka, hogy a nemzetiségi képviselők kis számuk dacára tízszer annyit interpellálnak, mint az öszszes többi képviselők együtt. elnök. Az állami tanitók fizetésrendezéséről szóló javaslat következik. Az előadó: Elfogadásra ajánlja a javaslatot. M i h á 1 yi Tivadar : Olyan fontos a napirenden lévő kérdés, hogy most volna itt igazán annak ideje, hogy mind egyetértsünk s igy indítványt nyújt be, hogy az állami tanitók fizetésrendezóséről szóló törvényjavaslatot vegyék le a napirendről s a kormány terjeszszen be uj javaslatot, melyben az ingyenes népoktatást létesítse. Sikkasztó gyáros. R é h Mátyás, a Réh és társa budapesti cég csillag-utcai keményitő-gyár tulajdonosa üzletfelétől, Weisz József kereskedőtől 4000 korona értékű váltókat vett át elhelyezés céljából. A váltók közül 2000 korona értékűt leszámítoltatok, de a pénzt saját céljaira fordította és megszökött. A rendőrség Réh üzletére bűnügyi zárlatot vezetett. A békésszentandrási szobalányok. Harc a nagyságák ellen Be nem váltott fenyegetés A fitos orrú szobacicák, a jószívű szakácsnék, tenyerestalpas mosogató leányok, a jószívű szakácsnék, kik a hadsereg élelmezése körül hervadhatatlan érdemeket szereznek, a diszkrét komornák és az elégületlen dadák mindmind az elégületlenségnek panaszait sirják ... Eleinte csak Békésszentandrás szobacicáiról zengett forradalmi dalt a hir . .. November elején, levélhulláskor, levélsárguláskor történt ez, amikor köztudomás szerint dűl a dühöngő szerelem s a bakagyerek egy-egy sültcomb ellenében szives örömest ideált cserél... Mi mással szórakoztak volna tehát a szentandrási szobaleányok, mint a sztrájk gondolatával!? ... Az a gondolat pedig szörnyen ragadós . . . Átcsapott a szomszéd községbe is, amelynek szobaleányai, szakácsnői és dadái március l-ére sztrájkra készültek, ha sorsuk havi 2 korona erejéig meg nem javult volna. Hogy megjavolt-e, ma sem tudjuk még. De elmúlt már a fenyegető dátum s a szoknyás-sztrájk kiütéséről nem adtak még jelentést a tudósítók. Tehát valónak véljük a látszatot s miuden további híradásnak bevárása nélkül állapítjuk meg, hogy a sztrájk nem ütött ki még . . . Pedig a forradalom szele ott rejtőzik a vasból készült cselédágyak alatt . . . A sztrájkra most is minden szervezve van. A nagyságák — igy mondják a forradalmárok — kőszivüek és méltánytalanok. Barátságos uton semmit sem akarnak megadni. A cselédleányok ezért szerettek volna az immára nem szokatlan sztrájk terére lépni. Különben az utóbbi idők folyamán annyi mindenféle sztrájkon mentünk keresztül, hogy egy bérharccal több, vagy kevesebb: ném bánt már senkit. Az azonban bizonyos, hogy ha mégis megvalósul a fenyegetés, akkor ugyancsak cifra állapotok adódnak elő szép Békésmeg.vében. Ki fog súrolni? Ki fog „Bob herceget" énekelni ? Ki fog beszélni a szerelmes bakagyerekről ? ... Igy folytathatnók a kérdések hosszú láncolatát a sztrájkveszedelem fenyegetésére, amely hisszük nyári zivatarként csap keresztül csak a fejünk fölött. Az ellentéteket vagy kiegyenlítetnék már az „érdekeltek", vagy kiegyenlítik. Jobb is igy. Különben majd a szegény férjek akasztják a kosarat karjukra s látják el a konyhát marhahússal, zöldséggel s miegyébmással . . . ÚJDONSÁGOK. Öcsöd község sérelme. Panaszos hangok. Az utóbbi időben mozgalom indult meg az iránt, hogy Dévaványa Békésvármegyéhez, v. csöd község pedig Jásznagykunszolnokvármegyéhez kapcsoltassák. E mozgalom nem Öcsödről indult ki, de azért mégis élénk érdeklődés mutatkozott iránta. Bezzeg a község hidügyével a vármegye törvényhatósági bizottsága 10 év óta foglalkozik s még mindig intézi ezt a kérdést, melynek türelmetlenül égető voltát a község polgársága régen érzi már. Ugyanis az államkincstár az 1895. évben a Hármas-Körösön 344 000 korona költséggel egy vashidat ópitett s annak fentartási kötelezettségét a község magára vállalta. A község már az első években átlátta, hogy mily óriási terhet vett magára s kérte a vármegyét, vepye fel az öcsöd—tiszaföldvári 2 khométernyi utat a vármegyei úthálózatba s ezzel a vashidat megyei kezelésbe, de mindenkor el lett utasítva kérelmével. Ezen elutasítás a község közönsé- j gére í'osz hatást gyakorol, mert a községnek csak 1 kilométer megyei utja van s a hid egyszeri pallózása 13.000 korona, inig ellenben festése 3600 ko rona költségbe kerül. E mellett konsternátiót okoz az, hogy a folyammérnökség kiküldöttje hatóságához azon jelentést nyújtotta be, hogy a hid egy pillérje mállásnak indult. Bizony jó lenne, ha a hatóságok ennek a színmagyar községnek hidügyével behatóbban foglalkoznának s ezen sérelmes ügyet a lakosság kívánságának megfelelően elintéznék. — Időjárás. Az országos központi időjelző llomás mára változékony szeles, enyhe időt jelez, elvéjve csapadékkal. — Békésmegye a szegedi küldöttségben. Szeged város törvényhatósági bizottsága egy memorandumot fog átnyújtani a képviselőház és főrendiház elnökének, továbbá A p ponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternek s végül Őfelségének, a királynak. Ez a memorandum a harmadik egyetem el| nyeréséért íródott s pontról-pontra, i nagy részletességgel sorolja föl mindazokat a kulturális, közgazdasági és 1 nemzeti szempontokat, amelyek Szeged | előnyeit támogatják a harmadik egye' tem felállítása körül. A törvényhatósági bizottság egy küldöttségre bízta e memorandum átnyujtását s megkereste Békésmegyót is, hogy ebben a küldöttségben képviseltesse magát. Ambrus Sándor alispán a békésmegyei törvényhatóság képviselésére Veres József és Fábry Károly megyebizottsági tagokat, orsz. képviselőket kérte föl. — Egy gyulai számellenör kineveztetése. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter D u b á n y i Imre gyulai pénzügyigazgatósági számvevőségi ellenőrt a belügyminiszteri számvevőséghez számvizsgálóvá nevezte ki. Dubányi nemcsak kitűnő hivatalnoka volt a gyulai pénzügyigazgatóságnak, hanem, mint a „Békés" cimü társadalmi lap munkatársa, a megyei irodalom terén is élénk tevékenységet fejtett ki. Nemrégiben egy kötet novellája is megjelent „Zsúr témák" cimmel. Dubányi április elsején foglalja el uj hivatalát. — Bartha István Szegeden. A hires csanádapácai bankdirektor még mindig sorsát várja a szegedi kir. ügészség börtönében. Bartha teljesen kibékült már a helyzettel s most nem viselkedik töhbé oly idegesen ós türelmetlenül, mint ezelőtt. Az elmúlt napokban beteg volt Bartha István. Erős szivgörcsei voltak s napokig f9küdt zárkájában. A bank ügyeinak rendezése egyébként már a legközelebbi napokban teljes befejezést nyer. Szerdán délelőtt a Népbank igazgatóságának nyolc tagja kereste föl Újkígyóson gróf Wenckheím Frigyest s arra kérte őt, hogy anyagi hozzájárulásával legyen segítségükre. Wenckheim Frigyes megígérte támogatását. — A gyulai harisnyagyár Aradon. Mult számunkban megírtuk, hogy Weisz Mór, a gyulai kötött és szövött iparárúgyár vezérigazgatója Aradon fiókgyártelepet akar létesíteni. Ezzel az eszmével már évek óta foglalkozik Weisz Mór s csak örülhetünk azon, hogy most alkalom kínálkozott v égre érintkezésbe lépni az aradi polgármesterrel. Weisz Mór szándóka a legkomolyabb. Csak az a kérdés, hogy Arad kész-e olyan áldozatot hozni, melyért az új iparvállalat üzemét megkezdeni lenne érdemes ? Hétfőn Weisz Mór Aradra utazik s ekkor eldűl ennek az ügynek minden kis részlete is. — Eljegyzések. B a g h y Gyula, szolnokmegyei kengyeli nagybirtokos eljegyezte Bpesten P f e i f f e r Antal nagybirtokos ós neje B e 1 i c z e y Ilona leányát : Micikét. Déri Albert, a gyulai Otthonkávéház tulajdonosa eljegyezte Budapesten Altmann Etelkát. — Esküvő. D a n c s Szilárd dr. ma esküdött Szarvason örök hűséget M e dv e g y Jucinak. Tanúi dr. H a v i á r Gyula és B e n k a Gyula voltak. A fiatal pár Meránba utazott. — Halálozás. Az Ur egy igaz szolgája, Simkó József nyug. ág. h. ev. lelkész hunyt el csütörtökön éjjel Csabán, élte 75 ik évében. A megboldogult több mint egy emberöltőn, hivei szeretetétől körülvéve áldásosán működött a pozsonymegyei Modor gyülekezetben. Nyugalomba vonulása után egyetlen fiához dr. Simkó József csabai orvoshoz jött s itt boldogságban töltötte napjait. Temetése legnap nagy részvét mellett ment végbe. Erkel Rezső, a Békésmegyei Takarékpénztár Egyesület igazgatója tegnap reggel 88 éves korában" tüdőgyulladásban elhunyt. Az elhalálozott neves orvosa volt a negyvenes éveknek s vármegyénk tiszti főorvosi ügyeit is ellátta annak idején. — A Garai Imre-féle adósságokról csütörtökön irt cikkünkben e következőket is irtuk : „E bőkezűség és nagyfokú bizaiom feltűnt a takarékpénztár vezetőinek, de nem szóltak semmit az esetről, mert Sipiczki Mária vagyona teljesen fedezte a^pénzintózet érdekeit." Illetékes helyről nyert hiteles értesülésünk folytán ezen közlemény tartalmát a valóságnak megfelelően oda 4helyesbitjük, hogy a hitel forszirozása nemcsak hogy feltűnt a takarékpénztár igazgatóságának, de 1905 óta többször alkalmat vett magának az igazgatóság Sipiczki K- Máriát nyomatékosan, sőt négyszemközt is figyelmeztetni túlzásba vitt kezességeire, de ő megfoghatatlan okból, a takarékpénztár