Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-15 / 69. szám

Békéscsaba, lQuo. aug. 15. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY 3 a közoktatásügyi miniszter úrhoz felterjesztett iratok alapján Tótkomlóson az állami iskola mielőbbi felállítását megsürgetni, s egyszersmind kifogástalan magyar szellemű, s feladatuk magaslatán álló tanerők alkalmazása érdekében a miniszter úrhoz felírni méltóztassék." A közigazgatási-bizottság helyeslőleg vette tudomásul az alispán jelentését és a benne foglalt indítványt egyhangúlag elfogadta. Az adóprés munkája. Mennyi a vármegye III. oszt kereseti adója. Érdekesen beszélő számok tarkítják az alábbi sorokat. Számok, amelyek arról beszélnek, mennyi a harmadik osztályú kereseti adója Békésvármegye közönségének. Az adikövető bizottságok munkájának végeredményét is jelzik ezek a tótelek, amelyeket a gyulai pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség most szedett táblázatos kimutatásba. Általános vélemény, hogy a Békésvármegyében működő hat adókivető bizottság együttesen és külön-külön is méltányosan jártak el az adók megállapításánál. Amit dokumentálni akarnak azzal, hogy a vármegyében III. osztályú kereseti adóra kötelezett mintegy 10—11 ezer adófizetőnek, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak adója összesen a legutolsó törvényes esztendő 314-442 kor. 87 fill. adóösszegével szemben, — amely összegben nem foglaltatik benne a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, — 1905. évre és visszamenőleg 339*885 kor. 41 fillért, 1906. és 1907. évekre pedig 329*390 kor. 29 fillér adóösszeget állapit meg. Az arány tehát az előző évek adóösszegéhez viszonyítva nem igen változott, emelkedést pedig alig mutat. S hogy mégis az adózó polgárság nem találja kielégítőnek az adómegállapitásokat, azt mutatja, hogy az adókivetések ellen több mint 800 felszólamlás érkezett be a pénzügyigazgatósághoz. Az elégületlensóg pedig abban találja nagyrészt magyarázatát, hogy a gazdasági, ipari, kereskedelmi viszonyok alig lendültek, de sőt minden téren inkább pangás észlelhető, az adótételek mégis terhesek, ha mindjárt nem is emeltettek. Terhesek, mert — mint tudvalevő, úgy a III. osztályú kereseti, mint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójához még pótadó is járul, ami az előbbi adónemmel a kivetett adónak 60 koronáig 10%-a, 60 koronán felül pedig 35%"

a> a vállalkozóknál pedig a megállapított adó 30%-a? tehát szintén jelentékeny összegek. A beérkezett felszólamlásokat október vége, vagy november eleje táján fogja tárgyalás alá venni a felszólamlási bizottság. Ennek tagjai az adókivető bizottságok előadói, továbbá M á r k y János alelnök, (akit kinevezésre terjesztenek jel az elhunyt Ladics György elnök utódjául), továbbá C z i n c z á r Adolf ós ós S c h m i d t József. A bizottság másik két tagja, K e 11 e r Gyuia ós Jancsovits Emil időközben szintén elhunytak, ezek helyei tehát szintén betöltésre várnak. Az adókivető bizottságoknak munkájáról kölönben jáfásonkint az ^alábbi táblázatos kimutatás adjuk : III. oszt. kereseti adók. Csabai kerület: Pótadó. 1905. és visszamenőleg 76499-51 K 20740 22 K 1906 és 1907 évekre 75509-09 „ 20924-82 „ 1904-ben volt 76942 73 „ Gyulai kerület: 1905. ós visszamen. 38542-11 K 9287"96 K 1906 ós 1907 évekre 37689.82 „ 9194-— „ 1994-ben volt 38911 12 „ Békési kerület: 1905 és visszamen. 44652-71 K 1127-84 K 1906 és 1907 évekre 43186 07 „ 10928-27 „ 1904-ben volt 43495"55 „ Orosházi kerület: 1905 és visszamen. 68788 02 K 1692130 K 1906 és 1907 évekre 66470-45 „ 17453 90 „ 1904-ben volt 64930 72 „ Szeghalmi kerület ; Pótadó. 1905 és visszamen. 4079211K. 1012511 K. 1906 s 1907 évekre 38957 65 „ 9984*28 „ 1904-ben volt 40924-76 „ Szarvasi kerület: 1905 és visszamen. 50153 75 K 12415 04 K 1906 és 1907 évekre 47705 28 „ 11546 09 „ 1504-ben volt 49237-99 „ Összesen: 1905 ós visszamen. 319428-21K 80617-47 K 1906 s 1907 évekre 309518 89 „ 80031-28 „ 1904-ben volt 314442 87 „ Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója: Csabai kerület: Pótadó. 1905. és visszamen. 19383 23 K 5818 20 K 1906. és 1907. évekre 17941-96 „ 5385-60 „ Gyulai kerület: 1905. és visszamen. 10613-24 K 3186-60 K 1906 és 1907 évekre 11798-62 „ 8541-80 » Békési kerület: 1905 és visszamen. 6602 72 K 1198-40 K 1906 és 1907 évekre 6442*57 „ 1940-40 „ Orosházi kerület: 1905 és visszamen. 14967-01 K 4493-40 K 1906 és 1907 évekre 14413-07 „ 4327-20 „ Szeghalmi kerület: 1905 és visszamen. 5540 55 K 1663-80 K 1906 és 1907 évekre 5079-97 „ 1525 20 „ Szarvasi kerület: 1905 és visszamen. 11059 01 K 3319-80 K 1906 és 1907 évekre 10494-66 „ 3151-20 „ Összesen : 1905 ós visszamen. 68165-76 K 20464"20 K 1906 és 1907 évekre 66190-85 „ 1987L40 „ Mindkét adónál a legnagyobb adófizető kerület tehát a csabai, mig a legkevesebb adót a szeghalmi jásásra vetettek ki. A megye bíróságok gyásza. Sável Kálmán meghalt. Érzékeny vesteség érte a magyar bírói kart. Sável Kálmán, a nagyváradi királyi tábla elnöke, távol Magyarországtól, hirtelenül meghalt. Sável halála különösen mélyen sújtotta a gyulai törvényszók birói karát, amely felettesét tisztelte az elhunytban, aki nagy jóakarattal viseltetett a gyulai birói kar iránt. Az elhunytban egyik legképzettebb tagját vesztette el a magyar birói kar. Szimpatikus modora sok tisztelőt szerzett neki. Haláláról alábbi tudósításunk szól: 0 v e c k Kálmán, a nagyváradi kir. tábla helyettes elnöke vasárnap táviratot kapott, amelyben a velencei főkonzul tudatta vele, hogy Sável Kálmán Dél-Tirolban Seebach községben, ahova leanya látogatására utazott, meghalt. Á hír általános megdöbbenést keltett Nagyváradon. Cveck helyettes tábla-elnök rögtön összehívta a közös táblai ülést, amelyen felolvasván a szűkszavú táviratot, bejelentette a Seebachban időző özvegyhez részvét táviratot menesztett és ezer koronát küldött a temetés költségeinek fedezésére. A szomorú hírről a gyulai törvényszók hétfőn délután értesült. Ekkor vette kézhez a törvényszéki h. elnök C v e k Kálmán helyettes táblai elnök rövid átiratát. A hír vétele után a törvényszéken a megyei jbiróság épületére kitűzték a gyászlobogót. Áz elnök magához kérette a bírákat és tudatván velük a nagy veszteséget, tudtukra adta, hogy az esetre, ha az elhunyt táblai elnök holttestét hazaszállítják, ugy a törvényszék a temetésen testületileg fog résztvenni. A temetés csütörtökön délután fog végbemenni. Az elhunyt életrajzi adatai a következők : Sável Kálmán 1844-ben született ! Nagyváradon és ott végezte összes ta; nulmányait. 1869-ben alügyész lett. Mint I ilyen feltűnt egy nagyobb pörben s | ismertté tette a nevét jogászi körökben. Később biró lett, majd pedig a szekszárdi törvényszók elnöke. 1888-ban a király a pécsi törvényszék elnökóvó nevezte ki. A táblák decentralizációjakor a tábla társelnöke, majd pedig főügyész lett. Tassy Pál dr. távozása után ő lett a nagyváradi főügyész, 1905. augusztus hó 12-én pedig R i t o o k Zsigmond örökét nyerte el, ő lett a nagyváradi kir. tábla elnöke. Mint jogász humánus képzett ember volt, aki nem állott a rideg paragrafusok alapján. Egy évvel ezelőtt Abbáziában maláriába esett az elhunyt. Ettől fogva beteges külsejű lett a különben egészséges szervezetű ember. Hirtelen halálának oka szívszélhűdés volt. ,,Békésmegyei Közlöny" táviratai. Miniszterek utazása. Zichy Aladár gróf, a király személyo körüli miniszter ma reggel Bécsbe utazott. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter és Apponyi Albert gróf kultuszminiszter ugyancsak ma Budapestre érkeztek. A budapesti malommunkások sztrájkja. Tegnap a munkások uj „vezérlőbizottságot" választottak, amelynek létszámát felemelték, most 15 tagból áll. Csakhogy ezeknek a vezérlőknek nincsen kivel tárgyalni, mert a malomtulajdonosok nem akarnak újra hozzáfogni és a kereskedelemügyi államtitkár, aki a felsült bókét létrehozta, ragaszkodik ahhoz, hogy a munkások ezen az alapon kezdjék meg a munkát. Ujabb leleplezések a békekötésről. Kristóffy Józsefnek az a nyilatkozata, hogy a király megszegte volna esküjót, ha ő közbe nem veti magát és nem üti nyélbe a békét: Gratz Gusztáv országos képviselőt arra készteti, hogy elmondjon egyet-mást a bécsi Zeitban a békekötés kulissza-dolgairól. Gratz Gusztávnak aktiv része volt a békekötésben és igy módjában van közelről ismerni az eseményeket. Mindenekelőtt kijelenti, hogy még nem érkezett el annak ideje, hogy az utolsó fátyolt is lerántsák az alkudozásokról. Téved Kristóffy, mikor azt hiszi, hogy csak az ő kibontakozási elaborátuma került a király elé. Tucatszámra hevertek azok a kibontakozási tervek a kabinetirodában. Sőt Schiessel lovag, a kabinetiroda főnöke; minden politikust meghallgatott, aki eljött hozzá nézetét elmondani. Persze, mindenkinek volt valami csalhatatlan kibontakozási terve, erről gyorsírói jegyzeteket készített és azután referált róla a királynak. Fejérváryék nem akarták a békét, ós József főherceg, aki erősen dolgozott a megegyezés mellett, éppen azért utazott el Budapestről, mert szembe került a kormánnyal. Izabella főhercegnő szintén latba vette a befolyását a béke érdekében, de eredménytelenül. Wekerle Sándor nagyarányú dolgozatot készített a kibontakozás lehetőségéről. Erről a király csak osztrák politikusoktól hallott valamit. Beck vezórkari főnök szintén a béke érdekében mun kálkodott. Szóval a békekötésnek még vannak homályes részei és még nincs itt az ideje, hogy rájuk világítsanak. Letartóztatott házasságszédelgö. A budapesti rendőrség ma letartóztatta S t e i n b a c h Mihály Arnold régiségkereskedőt, aki egy módos özvegytől 6000 koronát csalt ki azon címen, hogy gyárat ópit és ez a pénz neki a minisztériumoknál megvesztegetés céljaira kell. Az asszonynak pedig megígérte, hogy ha sikerül a dolog, nőül veszi. A pénzt elköltötte és az asszonyt faképnél hagyta. Holnap átkísérik az ügyészséghez. Ankét a mezöberényi szövőgyár ügyében. A pénzintézetek szövetségének gyűlése. Említést tettünk már lapnnkban arról, hogy Mezőberényben nagyobbszabásu szövőgyárat terveznek létesíteni kétszázezer korona alaptőkével. Az életrevaló és ugy ipari, mint szociális szempontból jelentős kérdést olyatónkóppen akarják keresztülvinni, hogy a mai, háziiparszerü üzemre berendezett damasztszövő iparvállalatot fejlesztenék ki, még pedig betéti társasági alapon. A mezöberényi szövőgyár jelenlegi állapotában mintegy 40 ezer korona értéket képvisel. Társtulajdonosai, mint már jeleztük, a békósmegyei pénzintézetek szövetkezetéhez fordultak szükséges alaptőke biztosításáért. Ezügyben a pénzintézetek szövetkezete az érdekelt mezöberényi vállalkozók bevonásával hétfőn délután érdekes szaktanácskozást tartottak Az értekezletet V a r s á g h Béla elnökletével a csabai kaszinó olvasótermében tartották meg,*s azon résztvett Fábry Sándor dr. főispán is. Jelenvoltak továbbá: Havas Mór, Keresztes Ferenc, S a i 1 e r Gyula, D ó g h y Gyula vezérigazgatók, Lőwi nger Lipót, V id o v s z k y Károly, Igaz Pál dr., D u s b a b a Vilmos, K o 1 o z s i Endre, valamint Klein Mór és társai mezöberényi szövőgyárosok. Amint a felsorolt nevekből látható, az érdeklődés nagyon csekélynek mondható, ami arra az idegenkedésre vall, amelylyel némely vidéki pénzintézet viseltetik mindennemű iparvállalatok támogatása iránt. Jellemző ez a bizalmatlanság, amit különben tartózkodás nélkül nevezhetünk vállalkozási kedvtelensógnek, többnek: az üzleti szellem hiányának. A létesítendő iparvállalat terveit és jövőben való működésének irányát, kilátásait módunkban állott megismerni. Egy minden tekintetken életrevaló vállalat, amely megfelelő kezelés és vezetés mellett minden körülmények közt gyümölcsöztetni fogja a beléfektetett tőkét. Nagy mulasztás volna tehát pénzintézeteinktől iránta indolenciával viseltetni. Hisszük is, hogy az életrevaló eszme nem fog elhalni a közöny temetőjében. Egyébiránt a héifői anként biztató kilátásokkal kecsegtet azután, hogy felhívta a szövőgyár jelenlegi tulajdonosait, miszerint az építendő gyár tervezetét ismertető memorandumot kellő ismertetés céljából küldje meg az összes érdekelt békósmegyei pénzintézeteknek. Az értekezlet lefolyásáról különben az alábbi részletes tudósítást adjuk: Az ankétet délután 3 órakor nyitotta meg V a r s á g h Béla elnök. A mezöberényi szövőgyár tulajdonosai — úgymond — azzal a kérelemmel fordulnak a békésmegyei pénzintézetek szövetkezetéhez, hogy iparvállalatuk megnagyobbítása iránt felkeltsók az érdeklődóst ós a szükséges anyagi támogatást megkapják. Amikor ezt bejelenti, sajnálattal látja, hogy a pénzintézetek képviselői kevés számban jelentek meg. Az idegenkedést nem magyarázza másra, mint tájékozatlanságra. De köszönetét fejezi ki Fábry Sándor dr. főispánnak, aki megjelenésével bizonyítékát adta annak, hogy meleg érdeklődéssel viseltetik a közügyek ós a megye iparának fejlesztése iránt. Végül felhívja a mezöberényi szövőgyár képviselőit, hogy a gyár megnagyobbítása iránti terveiket terjesszék elő. Fábry Sándor dr. főispán köszönetét fejezi ki a figyelemért, hogy meghívták az órtékezletre. Örömmel jelent meg, mert felfogása, hogy a közigazgatás emberének kötelessége minden társadalmi és ipari akcióban résztvenni, s örömére szolgál, ha e téren tehet valamit vármegyéje fejlesztése érdekében, Ezután Klein Mór, a mezöberényi szövőipar vállalat egyik társtulajdonosa ismertette a létesítendő gyár terveit A tervek szerint a kifejlesztendő vállalat a háziipari szövószetet l és a mechanikai gyártást venné proI gramjába. A létesítendő gyár 8 hónapon át háziipari szövószeti cikkekből 50—60 ezer, mechanikai gyártmányokból pedig 31 szövőszéken 50—60 ember foglalkoztatásával óvenkint 350 ezer korona forgalmat biztositana. A gyártelep kifejlesztésére 200 ezer koronára volna szükség. Ez összegből 120 ezer koronát a gyár kiópitósóre és berendezésére fordítanának, 80 ezer korona pedig forgó tőke gyanánt szerepelne. A haszonelőirányzat normális számítással i>0—25%-ot'tenne ki, de a vállalkozók a legkedvezőtlenebb esetet vévén számításba, bruttónyeresóg gyanánt 15%-ot irányoznak elő. A szükséges tőkét betéti társaság fedezné, mely 15 évi tartamra alakulna. A betéti társaság baltagjai maradnának a vállalat mai tulajdonosai, mig kültagokul szerződéses alapon a békésmegyei pénzintézetekét óhajtják megnyerni. Ezeknek a beltagok befektetett tőkéik részére 6% kamatot