Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-15 / 69. szám

4 BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba 1906. aug. 4. biztositana, ezenkivül 15 év után a haszon 11V

2 %-át. A kültagok befektetett tődéinek "biztosítására ezekből évenkint 5%-ot a tartalékalapra imának le, mig saját tőkéjüket, 20 ezer koronát lekötnék a kültagok kamat és haszonjövedelniük biztositására. Jelenlegi telepüket 40 ezer korona értékben adnák át, amelyből ^20 ezer koronát lekötnének saját' betétük összegéül. A gyártelep kereskedelmi vezetését a beltagok maguknak tartanak fel, mig garanciául lekötnék a gyártelepet, jogot adnának a kültagoknak a vezetést illetőleg a légmesszebbmenő ellenőrzés gyakorlására. A tervezethez elsőnek Keresztes Ferenc szólott. Egyszeri felolvasásra nem látja tisztázottnak a kérdést, azért javasolja, ho'gy a gyárosok a tervezetet részletes magyarázás kiséretében küldjék meg a szövetkezetbe tartozó békésmegyei pózintézeteknek. Igaz Pál dr. informatív jellegűnek véli a jelen értekezletet s csatlakozik Keresztes felszólalásához, de kéri a gyárosokat, hogy a pénzintézetekhez küldendő körlevelekben jelezzék a vállalatnak eddigi financiális állapotait is. Fábry Sándor dr. főispán is osztja azt a nézetet, hogy ezúttal nem lehet érdemleges határozatot hozni. De nem is ez a cél most, hanem hogy a pénzintézetek képviselői információkat szerezzenek, amelyek alapján a megküldendő körleveleket interpretálni tudják intézeteink. A maga részéről kijelenti, hogy minden habozás nélkül belemenne a vállalkozásba, mert az gazdasági termékeket produkálna nagyban, olyan iparcikkeket, amelyek minden körülmények között keresett piacot találnak. Közkívánatra ezután még Klein Mór szóval is ismertette a tervezetet és egynémelyes felvilágosításokat adott a detailkérdésekre nézve. Végül pedig az értekezlet elfogadta Keresztes Ferencindítványát Havas Mórnak azon pót lásával, hogy egy bizottság küldessék ki, mely a mezőberényi jelenlegi szövőgyárat .megtekintve, részletes jelentést tegyen a gyár elmúlt időszakáról és egyben tervezetet dolgozzon ki a jövőre nézve. A bizottság tagjai lettek: Havas Mór, Keresztes Ferenc, H o f f e r Géza, jegyző D u s b a b a Vilmos. Végül Fábry Sándor szólott hoszszabban a pénzintézetek igazi hivatásáról : az ipar és kereskedelem hathatós támogatásáról. Amint pedig a tervezetet letárgyalják az egyes pénzintézetek, a szövetkezet és a mezőberényi érdekeltség véglegesen dönt a tervbe vett szövőgyár felállítása érdekében. A jászok két átirata. A jegyzőkért és a kiszolgált katonákért. A szomszédos Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye törvényhatóságának, melynek nemzeti főispánja, gróf A1 m á s s y Imre, atyafiságos rokona a békésmegyei gr. Almássy családnak, megesett a szive a falu pennáinak és az obsitos katonáknak a sorsán. Határozatokat is hozott, amelyek hivatva lesznek felkelteni a törvényhozás érdeklődését. E határozatokat pártolás végett megküldték a jászok Békésmegye törvényhatóságának is. Az első átirat a községi és körjegyzők pragmatikáját követeli, amely még mindig a jövő zenéje; — s a közigazgatásnak ez a nagyfontosságú missziót betöltő szerve még mindig különféle bajokkal van terhelve. Ami törekvés eddig a jegyzők létének emelése szempontjából figyelemre méltó eredményt felmutatott, az sem általánosítható, legföljebb egyik másik vármegye bölcsességére vall.. Jásznagy-Kunszolnok megye törvényhatóságától indul ki az a jó szándék, hogy a községi jegyzői szolgálat tekintetéoen a viszonosságot az ország valamennyi törvényhatósága kimondja. A jászok e határozatát H á b o r Antal vármegyei jegyző küldötte meg Békés, valamint az ország többi vármegyei törvényhatóságának. A másik jász átirat az obsitos legények sorsán óhajt segíteni. Az obsitot nyert katonák azon részének ugyanis, akik két kezük munkájából élnek, felette mostoha a sorsuk. Nagyrészt minden garas nélkül vágnak neki a civil életnek s átkozottul érzik a nyomor miati a haza iránt teljesített kötelességeket. Ezért jászmegye feliratban kéri az országgyűlést, hogy teremtsen némi alapot a segélyre szoruló kiszolgált katonák támogatására, akik többnyire oly időpontban menekülnek a militárizmus karjaiból, amikor a kétkézi munkások szémára nincs semmi keresetforrás. A pártolás végett megküldött átiratokat Békésvármegye törvényhatósága a már eddig érkezett többi ismertetett politikai természetű átiratokkal együtt őszi rendes közgyűlésén fogja tárgyalás alá venni. ÚJDONSÁGOK. Humor a közigasgatásban. Az élet néha rácáfol önmagára. Mégis nem olyan csúnyául szürke, színtelen, amilyennek látszik. Fölcsillan olykor-olykor a kedély és bearanyozza a sablanos egyhangúság fakó zománcait. Nem az emeletre rakott hivatalok falai között vetődik felszínre a régi jó táblabírói kedélyesség egy-egy halvány cserepe, de az ámbitusos, zsalukáteres falusi községházában, ahol egyszerűbbek, közvetlenebbek az emberek, atyafiságosabb a természetük, ahol a mindennapi falat megszerzésének nyomasztó gondja sem komoritja el a kedélyek világát. Minden közigazgatás produkál ugyan csodabogarakat, legegészségesebb és legtermészetesebb humor azonban a falusi közigazgatásban születik meg Amire fényes példa az alábbi jóizü eset: A mezőberényi községházán elunatkoztak a nagy kánikulában a törvénybíró, meg esküdt uramék. De mert, hogy a hivatalos rend olyan jószág, amit a hőség, dacára is respektálni tartoznak a falu bölcsei, ingujra vetkezve ásítottak nagyokat és csapdosták agyon a fülük hegyére szállt legyeket, lóvén a közigazgatási teendő oly sovány, hogy kalamárisba száradt a tintának használt bodzáié. Vagy talán nem is egészen igy volt szórói-szóra, de az holtbizonyos, hogy az egyik esküdtnél kiütött a cséplési sztrájk. Panaszkodik is a munkásnélküli esküdt szörnyümód a törvénybirónak, meg az esküdt kollegájának. Nem azért biró a biró, hogy huncut ne legyen. Hát még a jó pocakos törvénybiró, fólválláról veszi az egész világot. Hunyorított is egy ravaszul hamisat a törvénybiró, amiből az esküdttárs kiértette, hogy bizony nincs egyébről szó, minthogy a munkátlan esküdtet meg kell tréfálni. Ilymódon meglévén a kölcsönös megállapodás, szólt a törvénybiró : — Halli-e kend, esküdt komám, nekünk ugy sincs semmi dolgunk, hát elmennénk mi a szolgálatába. Az esküdt, akinek sztrájkban állottak a munkásai, eleintén kétkedően rázta a bozontos üstökét, de miután amazok keményen fogadkoztak, hogy de bizony ők állják a sarat, az elöljáróság előtt annak rendje-módja szerint megkötötték a szóbeli bérszerződóst. { Elérkezett aztán a munkába állás napja. A csépelő esküdt csak várta a a leszerződtetett törvénybirót, meg az esküdttárst. De biz' azok ugy elmaradtak, mint a kámfor. Persze, eszük fazekában se volt teljesíteni a tréfából megkötött szerződést. Mos következett aztán a dolog csattanója. A falhoz állított esküdt ugyanis annyira nem vette tréfára a dolgot, hogy szerződésszegés miatt panaszt emelt a furfangoskodó kollegája, meg a törvénybiró ellen. És hogy nem bírósági ítélet lett az eset fináléja, annak egy-egy hordó sör a magyarázata, amelyet a tréfacsináló törvénybiró ós esküdt fizettek fejenkint a panaszos esküdtnek. Hogy a két hordó sör nem egyedül a panaszos esküdt gyomrát feküdte meg, az természetes. Aki pedig nem hiszi az itt elmondott esetet^ az forduljon felvilágosításért a mezőberényi törvénybiróhoz, aki bizonyára nem tagadja le, csak szid egy sort a szemfüles riporteren. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára meleg, száraz időt jelez, — Fábry Sándor dr. főispán megtiszteltetése. Köztudomásu dolog, hogy Fábry Sándor dr., mint alispán a Széli-kormány alatt a belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának külső munkatársa volt. Minthogy a politikai rend helyreállta után a nemzeti kormány a törvényalkotások terére lépett, — amint értesülünk — a belügyminiszter újfent igénybeveszi Fábry Sándor dr. kipróbált közigazgatási munkásságát és gróf Andrássy Gyula belügyminiszter máris két fontos törvényjavaslat előkészítésébe vonta be főispánunkat. — A bányai ev. püspökválasztáshoz. A csabai ág. ev. egyház presbyteriuma hétfőn délelőtt L i n d e r Károly igazgató lelkész elnöklete alatt látogatott ülést tartott. Az ülésnek legfontosabb tárgya volt a bányakerületi ág. ev. püspökválasztás ügyében való állásfoglalás. A presbyterium a püspökségre lelkes egyhangúsággal Szeberónyi Lajos Zs. lelkészt jelölte S c h o 11 z Gusztávval szemben. Itt megjegyezzük, hogy a napirenden két megüresedett tanitóállás betöltése is szerepelt. — Az egyiket előléptetés, a másikat pedig választás utján ejtik meg, s ezügyben a legközelebbi hétfőn megtartandó ülésen határoznak. — Az aradi egyházközség ismételten egyhangúlag Scholtz Gusztáv budapesti esperesre szavazott. A Békéscsabán augusztus 29-ikén megtartandó közgyűlésen az aradi egyház képviselőjéül I n s t i t o r i s Kálmán felügyelőt, F r i n t Lajos lelkészt, K n e f f e 1 Lajos jegyzőt, Vajda János ós L a u t-. n e r Mátyás presbytereket küldte ki — A békési vörös-kereszt fiókegyiet együttesen terjesztette be a központnak az 1902-től 1905 terjedő pénztári számadásait, melyekből kitűnik, hogy a fiókegyletnek a mult év végén volt egy alapító, nyolcz húszkoronás, hetvennyolc rendes tagja és 721 kor. 64 fi 11- vagyona és 2 darab Erzsébet sanatórium-sorsjegye. A fiókegylet élén mint elnök: özv. Róza Károlyné bugólkodik ; alelnök : K n y Antal; titkár: dr. F r e y Géza ; pénztárnok: B e n e d i c t i Gyula ; orvos :dr. Henszelmann Elek. A fiókegylet már az 1880-ik év óta tevékenykedik ez emberbaráti cél érdekében. — Uj alügyész Gyulán. A nagyváradi kir. főügyész a gyulai kir. ügyészség vezetésével, az időre, mig L i s z y Viktor dr. főőgyész helyettes szabadságon tartózkodik, P o g o n y i Nándor dr. áradi alügyészt bízta meg, aki e hó végén amikor a törvényszéki biróvá kinevezett Tóth Ferenc falügyész átveszi uj szerepót, foglalja el hivatalát. — A gyulai leányárvaház, meg két adományozás története. Évekkel ezelőtt történt hogy a vármegye intéző köreiben mozgalom indult meg, a gyulai leányárvaház uj otthonának felépítése iránt. Annakidején a a megye majdnem valamennyi községe sietett adományaival hozzájárulni a humánus célhoz. Igy Köröstarcsa 3261, Körösladány pedig 3620 koronát adományoztak e célra. A terv azonban, miért, miért nem elaludván, nevezett két község meggondolta a dolgot és mindkettő azzal a kórelemmel fordult a törvényhatósághoz, hogy amennyiben a leányárvaház uj otthonának felépitésóből nem lenne semmi, adományukat szegényalapjuk javára fizesse vissza a megye. Az adományok visszaszármaztatására azonban aligha kerül sor, mert mint illetékes helyről jelentik, a jövő év tavaszán hozzáfognak a leányárvaház uj otthonának felépítéséhez. — Esküvő- Lakatos Jenő dr. hódmezővásárhelyi ügyvéd Szarvason tegnap vezette oltárhoz Z ü sz János földbirtokos leányát, Margitot. — A román király ós gróf Almássy seresei. A mostanában megnyílt bukaresti kiállítás gazdasági osztályán szerepel a kiállítók sorában gróf Almássy Dénes gyvári uradalma is. Az uradalom intózősóge tenyészfaj mangalica sertéseket állított ki, amelyek annyira megnyerték a kiállítást megtekintő Károly román király tetszését, hogy azokból 7 darabot vásárolt saját gazdasága részére. — A remetei földvételhez. Lapunk mult számában jeleztük már, hogy a remetei 1—3 holdas parcellákra S z e m e t i Imre gyulavárosi tanácsos eszközli az előjegyzéseket. Gyula kisémberi köréből eddig 600 egyén jelentkezett, akik között a parcellák elosztására nézve sorshúzással döntenek. — Kedvezmény a Szent Istvánnapi utazásra. A Máv. igazgatósága az idei Szent István-nap alkalmábál a Budapestra való utazásra 30 százalékos engedélyt ad. A kedvezményes jegyek bármily osztályra válthatók és oda és vissza szólnak. A jegyeket e hó 18,19. ós 20-án adják ki. A menettóri jegyek 5 napig érvényesek, de megszakítás nélkül használandók. — Elmaradnak az ellenőrzési szemlék. Katonáéknál sok mostanában a dolog. Az augusztusban bevonult újoncok kiképzése, az októberi sorozások előkészítése ós végrehajtása rendkívül igénybe veszik a katonai hatóságok idejét. Azért is minden nélkülözhető teendőt igyekeznek elhalasztani vagy ebben az esztendőben teljesen mellőzni. Ez utóbbi sorsra jutottak most az ellenőrzési szemlék is. A kiszolgált katonáknak minden év októberében vagy novemberében jelentkezniük kell a kaszárnyákban, hogy a magyar állam területén való tartózkodásukról személyes megjelenésükkel tegyenek tanúságot. A szemlók ez évben elmaradnak. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet hétfőn érkezett le Békésmegye alispánjához, a ki annak másolatát azonnal szétküldi az egyes járások főszolgabiráihoz. A tiszti' ellenőrzési szemlék azonban az eddigi módon folyó évben is teljesitendők. — Az irni nem tudók ós a posta. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter rendeletet bocsájtott ki a békésmegyei posta és tá virdahivatalo khoz, amelyben utasította azokat, hogy irni nem tudó egyének könyvelt postai küldemények átvételére meg nem hatalmazhatók és ily egyének részére kiállított meghatalmazásokat a posta és távirdahivatalok el nem fogadhatnak. — Gyilkos mulatság. Szentetornya gazdalegényei a jó termés örömére nagy mulatságot csaptak vasárnap B a r t a Imre korcsmájában. Mikor a hangulat már telifokon állott, Horváth József, D a r ó k Bálint, Éliás József és B o 1 y á k Ferencz verekedést rögtönöztek. Az összeakaszkodott legényeket Hegyi József 29 éves nős gazdaember akarta szótválasztani. Veszedelmére azonban, mert a verekedők most a békeszerzőnek estek s Horváth József kist rántva, a dulakodás hevében felhasította Hegyi hasát, ugy hogy belei annak azonnal kifordultak. A halálosan megsebesített gazdának H az a i Simon dr., községi orvos adta az első segélyt. Az életét megmenteni azonban már nem lehetett s Hegyi hétfőn belehalt sérülésébe. A gyilkos legényt és a vejekedőket letartóztatták. — Parpatvar és marólúg. Az áldatlan családi élet keserűségei az emberiség ezreit kergeti évenkint a halál karjába. E szerencsétlenek sorából való a Fábián Antalnó Gönczy Giza csabai asszony is, aki tegnap marólugott ivott és haldokolva szállították be a közkórházba. Fábiánnó tettének oka családi perpatvar, amelyet halálig unt az aszszony. Fábiánnó életbenmaradásához ke •vés a remény. — Tragédia a gyulai kórházban. A megyei közkórház egyik lakója borzalmas módon vetett végett a napokban az életének. Hajdú János 86 éves, volt gyulai csősz a szerencsétlen ember, aki szenvedései miatt leugrott a kórház második emeletéről és szörnyethalva terült el a földön. Az életunt aggastyánt ma egy hete szállították be a kórházba. Az ággság kínozta, s tudván, hogy erre nincs orvosság, választotta az önkéntes halált. — Verekedés áldozata. A napokban egy kegyetlenül összeszurkált embert szállítottak be a gyulai közkórházba. Szakái Péter csanádapácai rendőr volt ez, akit egy kocsmai verekedésen hagytak helyben alaposan. Szakái vasárnapra virradólag belehalt sérüléseibe Gyilkosai ellen megindult a bűnügyi eljárás. — Halál a cséplésnél. A tarlók vérszomjas vasszörnyetege, a cséplőgép ismét áldozatot követelt. Az áldozat Dávid Lajos békési cséplőmunkás, aki Szilágyi István géptulajdonos alkalmazottja volt. Dávid az üzembe levő gépen kapcsolni akart, amikor a kerékI SZÍJ elrántotta és úgy odaszorította a géphez, hogy a szerencsétlen ember néhány pillanatnyi kínlódás után meghalt. Dávid a saját vigyázatlanságának az áldozata. — Hamis vádaskodás. V. N a g y Erzsébet dobozi lakosnő azt a vádat emelte a dobozi csendőrségnél B a y Imre mezőőr ellen, hogy a lakásába behatolván,