Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-08-12 / 68. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIIl-ik évfolyam. 68-ik szám. Vasárnap, augusztus 12. BEEESHECfTEI KÖZLÖNY Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi rész'át illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI LAP Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön ElfŐFIZBTÉSi D13 : Egész évre 12 kor. Félévre S kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éunegycdenbelül is. Esjyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: | PALATÍNUS JÓZSEF. főszerkesztő : Dr. SAILER VILMOS Laptulajdonos : SZIHELSZKYJÓZSEF Kiadóhivatal : Telefon-szám 7 Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések és az előfizetési pénzek küldendők. A hirdetési dij készpénzzel 'helyben fizetendő. NYILTTÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. Ébredező hullák. Békéscsaba, aug. 11. Hogy vagyon valamelyes igazság a közmondásban, amely ugy szól, hogy a látszat gyakran csal, arról gyakori példák adnak kézzelfogható bizonyságot. Igy a nemzeti kormány uralomrajutásával a köztudat hitévé vált, hogy a nemzeti áramlat győzedelmes szele elsöpörte a föld szinéről az abszolutizmus örömlegényeit ugy, hogy soha fel nem is támadnak. Mily csalódás! A szemetes hantok mozognak és bűzös hullaszag kezd terjengeni a levegőben. Hogy megmételyezze a politikai élet atmoszféráját, dögletes illata pusztító rombolást vigyen végbe gyilkos miazmái segélyével. A haladók kezdenek haladni. Nemcsak életjelt adnak magukról, de elkezdenek a szerepelni is. Politikai tényező akarnak lenni. Szétugrasztani a koalíciót, országos zűrzavart támasztani, bekeríteni a cselvetések hálójába a korona kegyét és újra bitorolni a hatalmat — Bécs malmának a kövére és a saját telhetetlen zsebükre. És mindezt sokkal hangzatosabb, sokkal csábítóbb jelszó alatt, mint amikor kihirdették az első humbug programot. Annyira haladtak a bukás óta, hogy fölfedezték a radikálizmust, amelynek cégére alatt akarják agyonboldogitani a hont. És azok, akik beállottak a darabant hullák szatócs boltjába, szorgosan sürgölődnek a pult körül. Amint hallódik, erősen szervezkednek. Állítólag már olyan programtervezetük is van, amely teljesen eltüntetni igyekszik az abszolutizmus gyűlöletes emlékeit és leginkább szociális eszméket ölelve fel, egyúttal a teljes liberálizmus zászlóját lobogtatja. Hatást várnak attól, hogy az arisztokrácia és papság uralma ellen minden eszközzel küzdeni akarnak. Szóval radikális pártot terveznek alakítani, amelynek neve és programja ezután lesz megállapítandó. Az uj radikális pártalakulás azt a taktikát fogja követni, hogy igyekezni fog a pártokat elemeikre szétbontani és pedig különösen a radikális szabadelvüség jelszavával és választóvizével; legfőbb törekvése pedig az lesz, hogy a koalíciót szétrobbantsa s a függetlenségi pártot pedig két, esetleg három részre darabolja. Ezekről nyert értesüléseink szerint ma még mindig lényeges nézeteltérések vannak ezen radikális pártalakitási kísérletek dolgában. Különös nehézséget okoz a vezető személyek kijelölése és megállapítása, mert sokan azt tartják, hogy az utóbbi esztendőkben exponált politikusoknak szembetűnő érvényesülése ártalmára volna a radikális pártalakulásnak és azt óhajtják, hogy inkább színtelen egyéniségek kerüljenek az előtérbe. / kiknek kezében van letéve Magyarország jövendőjének sorsa, jó lesz hát nagyon is résen állani. És minden eszközzel odahatni, hogy az ébredező hullák aknamunkájának minden uton-módon eleje vetessék, s ez2e! egyidejűleg a legszélsőbb határig biztositassék az alkotmány. Éppen ezért az ősszel összeülő parlamentnek, amely már szemben találja magát a feltámadó fekete sereggel, mindenekelőtt az alkotmány biztositékainak reformját és csak azután az általános választói jogot kell keresztülvinnie. De mindaddig, — mig a nemzet törvényes jogai nem nyertek teljes orvoslást , — nem szabad lazulni a pártokf között egyesült munkálkodásnak, mert amint az összetartozar.dóság megbomlik, felülkerekedik a bécsi ármány. Akkor pedig ki tudja, mennyi időre újra, befellegzik a magyarság ege. Legyünk résen ! p. j. A közúti program és a mellőzött Csaba. A csütörtöki közgyűlés javaslata. Mint tudvalevő, a törvényhatóság legutóbb megtartott közgyűlésén nagy vitára adott alkalmat a megyének következő három évre megállapított közúti programja. A legalaposabb kifogás, amely egyben a legtöbb oldalról érte a közúti bizottság által előterjesztett javaslatot, az volt, hogy a községeknek nem állott módjában a javaslatra nézve előzőleg megtenni észrevételeiket. Alapos vitával ugyan ezt megtehette volna a közgyűlés is, de akkor aligha intézhettek volna el más ügyet ez alkalommal, miért is a közúti programot uj rendkivüli közgyűlésre tűzték ki. Ily formán a közúti programhoz a saját portáján szólhatott hozzá Csaba is. Ezt pedig képviselőtestületének csütörtöki közgyűlésén tette meg, amikor is, — leszögezhetjük a tényt, — zokon vették, hogy a három évre szóló sokmilliós programban Csaba érdekei úgyszólván teljesen mellőztettek, holott ha a hidak kiépítése és fentartása kevesebb, de a célnak megfelelő összeget vesznek fel, a mellőzött érdekek is kielégítést nyerhetnek. A program fölött azután behatóbb eszmecsere folyt le, amelynek eredményeképp a képviselőtestület megállapította azokat a kívánalmakat, amelyeket Csaba érdekében látni óhajt a közúti programban. A közgyűlésnek eme részéről az alábbi tudósítást adjuk : A közúti bizottság által megállapított s lapunkban már teljes részletességgel ismertetett közúti programra nézve Csaba érdekében Áchim Gusztáv főmérnök a következő észrevételeket tette meg: A gyula-kétegyházi út helyett építtessék ki a csabá-kétegyházi vicinális út, amelynek egyúttal a törvényhatósági úthálózatba való felvétele mondassák ki úgy, amint a választmány javaslata szól á kétegyháza-eleki útra. Ugyancsak vétessék fel a törvényhatósági úthálózatba és építtessék ki a csaba-tótkomlós-makói útból kiágazó csaba-orosházi vicinális közút. A főmérnök jogosnak mondja e kívánalmakat, mert az állandó választmány programja szerint kiépített gyulakétegyháza-eleki úttal Kétegyháza és Elek csak mint közigazgatási és országos vásári központot képező Gyulával lenne összekötve, mig Csabával, ezen községeknek és Ujkigyós községnek piaci és kereskedelmi központja, egyáltalán nem lenne jó úttal összekötve. A gyula—kígyós—apácai úttal Ujkigyós saját járási székhelyétől most is el van terelve érdeke ellen. A csaba—kétegyházi úttal Elek, Kétegyháza, Ujkigyós Csabával direkt összeköttetést nyer, azonkívül Kétegyháza a gyula—apácai kész uton Gyulával is össze lesz kötve, habár csekély kerülővel mindaddig, mig a vármegyei útalap helyzete á direkt gyula-kétegyházi ut kiépítését megengedi. A csaba—orosházi ut nemcsak a két Békésmegyei Közlöny tárcája Észre se vettem. Észre se vettem: elhullt a virág, Nem is tudtam: eltűnt az ifjúság. A test még ifjú volna, de lelkem Koraért lett a küzdelemben. Erőtlen, hogy nagy küldetését betöltse ; Kényszeredve érett, fanyar gyümölcse Néhány dalom, Miket idő előtt megérlelt A fájdalom. Lelkem minden reménye, vágya Beleveszett az út sarába. Miért szívemet Golgothára vittem, Mit nagynak és nemesnek hittem : Mind, mind, mind elbukott, Erőm, cserben hagyott. Örömimet mind eltemettem;. Életkedvem szárnyaszegetten Járja a sirok halmait, S én magam úgy maradtam itt Élő sírkeresztnek, korhadt fejfának, És állok itt felettök, Mint megkövült búbánat. . . — És tűnődöm: Ugyan mit is csináljak ? Balogh János. Lánykérőben. - A Békésmegyei Közlöny eredeti tárcája. Irt: Katona Sándor. *) A késő nyári alkony kezdett ránehezedni a pusztára. Valami láthatatlan kezek kezdték terigetni azt a végtelen nagy ponyvát, amit csak akkor látunk, amikor itt van, s aminek se vége, se hossza. Átláthatatlan szürkeség térit be mindent, köröskörül, ahogy elnéz az ember, mintha a földre érne a vége s a felső részén valahol egy nagy lyukon kidugja fejét a teli képű hold. Este van. A szürkére meszelt házak vakitó fehérségben látszanak az alkonyat homályában. A kéményekből a füst nyílegyenesen száll az ég felé, — jeléül annak, hogy a közeljövőben tiszta idő várható. Itt-ott pásztorok őrtüzei látszanak s messzebb valahol a juhászok karányai körül, vastaghangu komondorok ugatják, valószínűleg a teliképü holdat. De aztán mikor megszokják, azok is elhallgatnak és sejtelmes néma csönd üt tanyát szerte a pusztán. Az ember belép a pitvarba. Egy csendes „dicsértessék"-kel leakasztj nyakából a tarisznyát és felteszi a fogasra. A botját a sarokba állítja, Aztán, hogy mindenki hallgat, csak épen hogy mondjon valamit, bosszúsan dörmögi: — Csak nem akar eső lenni! Az asszony, aki a tűzhely körül foglalatoskodik, csendesen mondja rá: „) Mutatvány szerzőnek legközelebb megjelenő elbeszélések kötetéből. — Nem á\ Örzse, a nagyobbik leány, a kútra ment vizért. Itt az ő kútjukban nem jó a viz, hát el kell menni ivóvízért a csikósok kutjára. Az a jó. Jószágnak is, embernek is. A kisebb leány a tűzhely mellett kuporog, az apja ócska bundájáben. Harmadnapos hideglelés kínozza az istenadtát már második hete. Ha még, egy hét múlva se szűnik rajta a baj, be kell vinni Kévibe a doktorhoz. Az apja odalép hozzá: — Hát hogy vagy mán ? — Csak fázok, — vacogott a gyerek. — Csúnya nyavalya. — mondta az apja — odakinnt pedig még most is meleg van. — Azért éu csak fázok, — mondta a kis lány nyafogva. — A bundába is fázok. — Mert hogy beteg vagy. De majd meggyógyulsz te, kis lányom. Holnap el kell hívni Szerencse Maris nénit; az majd rádolvas, aztán kutyabajod lesz. — Lehet enni, megfőtt az étel, — szólt bele az asszony. — Csak már Örzse itt volna a vizzel. Hogy hünn is marad annyi ideig ? — Messze a kút, — védte az ember Örzsét. Az asszony elkészíti a kis asztalt a ház előtt, mellé állítja a székeket Az ember meg kihozza a kenyeret a tálasból, és levág annyi szeletet, ahányan vannak. A kicsinek karajt vág, mert az azt szereti. Most úgyis beteg, hát hogy legyen meg a kedve. Mikor épenjleakarnak telepedni, akkorra ott van [Örzse is a vizzel. Nagy izmos leány Örzse, lehet húsz esztendős, vagy több is. Nem szép. Olyan teliképü, pufók arcú, mint az effajta pusztai lányok általában. S ami még csúnyábbá teszi az arcát, az a nagy szája. Szinte liheg, mikor odaér, mint akit kerget ek. Nagy, erős mellei minden lélegzetvételnél nagyot emelkednek. — Tán" szaladtál ? —véli az apja. — Nem én. Lassan gyüttem, de kifáradtam. Pedig lehet, hogy hazudott Örzse. Mert az tudnivaló, hogy a csíkosok elévődnek a vízhordó leányzókkal. Azok meg aztán, hogy az elherdált időt pótolják, hát szaladva mennek a vizzel haza. Most már a tál is ott van az asztalon. Letelepedtek mellé, kiki a maga megszokott helyére. Csak éppen a beteg gyerek helye marad üresen. Az odabennt marad a tűzhely mellett. Ott mégis melegebb van, hát odavisz neki az anyja egy tányérkával. Falatozás közben beszélgetnek. Az asszony elmondja ami napközben történt. — Som István is itt járt. — A juhász ? — Az. — Ugyan szülém 1 — tiltakozik az Örzse. ; — Nono, hát, csak apádnak is meg kell mondani. — Oszt mi járatban ? — tudakolja az ember. — Lánykérőben! 3SÜT ^ 9 g9 btrolm EmeU a (Mg< <a • totMUjrt, BCfnO*. teti • kShBctet, Títadöwt, éjjeli Izzadást Tüúobútegsögek, <iuruiu»\, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkof ..Roehe" eredeti csomttgolánt. F. HoffmanD-La Kochc A. Uasel (Srajc).