Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-12-16 / 104. szám

Békéscsaba, 1906. XXXIH-ik évfolyam. 104-ik szám. Vasárnap, december 16. BEKESMEGYEI EOZLONY POLITIKAI LAP Telefon-szám: 7. Szerkesztőség: Főtér, 876. számú ház, hova a lap szellemi részét illető Közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Megjelenik hetenklnt kétszer: Vasárnap és csütörtökön EltOFIZBTÉSl DI.T : Egész évre 12 kor. Félévre ö kor. Negyedévre 3 kor. Előfizetni bármikor lehet éuncavedenbelül is. Egyes szám ára 12 fillér. Főszerkesztő : Felelős szerkesztő: Laptulajdonos : Dr. SAILER VILMOS SZÉKELY BÉLA. | SZIHELSZKY JÓZSEF Kiadóhivatal: Telefon-szán Főtér, 876. számú ház, hova a hirdetések' és az előfizetési pénzek küldendők. Gondoskodás a tanítókról. A magyar tanitóság közel negyven éven át az ön megtagadásnak szinte páratlanul álló próbáját állította ki. A kulturfejlődéssel párhuzamot artva, az évtizedről-évtizedekre, sőt 'ről-évre fokozódó igények elől ki m térve, megfeszített erővel hódolt •atalos, társadalmi és hazafiúi kötetégeinek, gondok, nélkülözések alatt nyedezett, annak dacára, hogy saját • otthonában a legszükségesebbek, mélkülönözhetetlenebbek hiányázenvedő család kétségbeesését is ellett türtőztetnie, szerettei szeaz ínségtől facsart könynyeket 'Uit törölgetnie. - tgy évtized alatt minden megváltozott körülötte, csak egy maradt meg: az ő földhöz ragadt szegénysége. Sőt ez még egyre fokozódott, mert a 40—100, sőt magasabb százalekig emelkedett drágaság* közepette, evről-évre kisebbedett értéke az ő mozdulatlanul egyforma csekélyke fizetésének. ~ Szívig és csontvelőig nyilait a fájdalom a magyar tanítóságban, midőn tudós szociológusok ajkáról hirdetni hallotta, hogy magán emberek konvenciós béresei 800-900-1000 korona bért keresnek évente s elemi iskolát végzett mesterinasok nagyobb napi bérhez jutnak, mint a magyar nemzeti kultura apostoli buzgalmu munkásai: a tanitók. Fájdalmát, elkeseredését még nagyobbította az a körülmény, hogy a sorsa felett intézkedők körében évtizedeken át nemcsak igaz jóakarókra nem akadt, de sorsa iránt melegebben érdeklődőket, bajai iránt érzékkel bírókat nem tudott találni. Békéscsaba, december 15. Mindezt — a tanítói sérelmek és panaszok sorából csak ugy nagyjából kiragadva — annak feltüntetése céljából emiitjük, hogy kimutassuk indokoltságát és természetességét a tanitóság körében élő elkeseredésnek s az ebből fakadó tulizgatott lelki állapotnak. De annak a dokumentálására is alkalmasak a megemlékezések, hogy a magyar tanitóság még ebben a végső elkeseredésében s ebben a tulizgatott lelki állapotban is tudta régi erényét, az önmegtagadást gyakorolni. Milyer örömmel, milyen lelkesedéssel fogadjuk tehát a magyar kultuszminiszternek csütörtöki parlamenti beszédét, amelyben kötelező lett, hogy a tanitók fizesjavitására vonatkozó törvényjavaslatot jövő év februárjáig a Ház elé terjeszti ? 1 Az állami gondoskodás. tehát reájuk is figyelmet fordit már. Negyven esztendő óta itt is az ideje annak, hogy a nagylelkűség morzsáin tengődő tanitóság végre tisztességes megélhetéshez jusson. Az állami tanitók fizetésénél három kategóriát állapit meg Apponyi Albert. Az első és második lakbérosztályba tartozó községekben a kezdő fizetés 1300 korona, „a harmadikban 1100 korona lesz. Öt év múlva mind a három kategória már négyszáz koronával magasabb fizetést kap. Azután pedig 200 koronás. korpótlékkal eljut a legegyszerűbb helyen dolgozó tanitó is a 2400 koronás fizetésig. A fizetésrendezéshez pedig azt "a kikötést fűzi a miniszter, hogy a nem magyar tannyelvű iskola tanítója az állami fizetéskiegészitést csak akkor veheti igénybe, ha az az iskola a magyar nyelv köteles tanítása tekintetében elfogadja a miniszter által megállapított tantervet és tankönyveket. íme, ez a gerince nagyjában a tanitók fizetésjavitási tervének, amelyet nagy zsenialitással és körültekintéssel készített el a kultuszminiszter. Ez a megoldás elnémítja majd a panaszokat, amelyek jogos alapon hangzottak föl a tanitóság köréből. Ez a megoldás olyan tisztességes megélhetési alapot nyújt a derék tanítói karnak, aminőt megérdemel fontos hivatásuk és missziójuk. A csalóka jelek miatt ki-kitörő elkeseredés, örömére kell hogy válljon ezekután, mert eljön, íme, a jobb kor, melyért negyven esztendőn keresztül hiába küzdöttek a magyar kultura proletárjai. Vármegyei közgyűlés előtt. Kolozsvár az agg honvédekért. — Magyar nyelvű cégfeliratok. — A husdrágaság. — Orosháza elöljárói. — Az orosházai tanitók fizetése. — Községek a tisztviselőikért. Emlitettilk már, hogy vármegyénk törvényhatósági bizottsága december hó 29-ón tartja meg ez óvi utolsó rendes közgyűlését. A közgyűlés iránt kétségtelenül nagy érdeklődés fog megnyilvánulni, mert fontos tárgyak s jelentős községi érdekekbe vágó pontok teszik majd változatossá a tárgysorozatot, melyet folyó hó 20 án bocsájt ki az alispáni hivatal. A tárgysorozatba már mo3t is több ügy áll a vármegyén előkészítés alatt, de a beérkezettek közül ezidőszerint még csak alig egynehány érint olyan általános érdekeket, melyek indokolttá v tennék a velük való foglalkozást. A jelentősebb pontok közét tartozik Kolozsvár város március 15-iki állandó bizottságának az a megkeresése, melyben arra hivja fel a törvényhatóságot, hogy a negyvennyolcas veteránok smegyei Közlöny tárcája. Ne áltasson . . ásson, ne hiteges''•vtéged, nberek rajonganak körül: •ngásuk muló, mint nyári felhő ellenség barátsorból kerül! gy szivre lelsz, mely érted dobban, legnagyobb kincset nyered ! . . . meg, mert, - ha elhagy a szerencséd n csak az marad veled ! Király Gizy. A hétről. as, eseményekben változatos érdekessé a hetet, mely hogy vetkezetes maradhasson ónozta a régen várt szenzáóta sürü egymásutánban v hópihe . . . Ami élet f

fa azt a fehér " uet,e lába jótékony sziveket ? ! . . . Előttünk fekszik az alispáni jelentés. November hóban kerek harminc numerussal van több abban a rubrikában, mely a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények számát tartja nyilván. Tél idején több az éhező. Tehát több a tolvaj is; azt jelenti ez. S csak ilyenkor látjuk igazi csődjét a KrafcEbbing theoriának, mikor statistice bebizonyítható, hogy a bűnözési hajlamnak átöröklése nélkül is buján terem a bűn . . . És rendőrségek és ügyészségek halálra üldözik azt a sok emberi fenevadat, akiknek nyomorúságos, bűnös lábnyomait ott látjuk a hótakarón. A sziizfehér, szüztiszta. hótakarón, amely az év vége felé mindig visszahozza az éhhalál csuszó-mászó rémeit ... A Ténsnemes Vármegye közigazgatási bizottságának ülésen Zöldy Géza tiszti ügyész tejet akart „levágni" . . . Hogy történt, mint történt — nem igen kutatjuk. Lehet, hogy lapsu* linquae volt ez a kifejezés, amit nem igen respektál a komolyság s hivatalos derültséggel honorálta a pompás elszólást. Mi nem követjük a mulatozókat. Komoly dologról esett szó. s illő komolysággal nézünk keresztül a nyelvbotláson is, amely elvégre nem kivonta elvitatni a tejtől azt a tulajdonsáig megtűri magában a vizet . . . Istenkén, ha a hatóságok oros"ral-teljesiteuék mindenütt hilataikaí, beh sokszor nyilnék ojyei tiszt: -ügyésznek hamis ?zni s milyea bizonysággal tejről azt, hogy „le váj ni" .ehet! ? . . • A. nagyságos mők, olyan arányban emelték vár jaegye széltében, amilyen ;kivánják, hogy a vásárló pimasíkodásaikat, ha a rosz >-ott szót emel valamelyii kük. Még nekik áll följebb, amikor ezer | hétben egyszer elkobozza a közegészségügyi biztos tej készletük jó részét. Megindul a népgyűlések árja s a tejnél édesebb lesz az„éndráganépe m," amely szent áhitattal újból tejet hamisic a szavalat után. Hej beh más lendületet venne a világ sorja, ha az „én drága népem" még a békéscsabai piicon is reszektálná a törvény súlyát s a főszolgabirói tekintélyt! ? . . . Boldog orosházaiak, kiknek megadatott az, hogy 200 korona pénzbüntetés és 5 napi elzárás árán jutottatok ki az ólelmiszernamisitók barlangjából, szánjátok üres óráitokban a többi községek piacjáró vásárlóit . . . Egy gyónni urat kifosztott valamelyik jól berendezett békéscsabai csapszékben valamelyik jól öltözködő békéscsabai ur. Ugy kell neki. Miért kártyázik Békéscsabán ? . . . S miért kártyázik főleg"„jól berendezett csapszékben ?". . . A régi helyekről ma jórészst kiszorult a „megbízható" elem s fene ravasz kártyaspillerek lépnek az idegen elé itt is, ott is, mindenütt, ahol pénz szagot érez a sipistaszimat... Az egész ügyhöz kevés közünk volna, ha a rendőri napos-könyv nem adna hirt az esetről. De a rendőrség tudomást szerzett már, hogy a sipisták megint jelentkeznek Békéscsabán s ahol sipisták jelentkeznek — ott fénykorát éli a h az,á r d-j á t é k . . . Nem tudunk helyet vármegyénkben, amely pazarabb eredménynyel teremné a professzionátus és nem profasszionátus kártyásokat, mint Békéscsaba. Rengeteg pénzforgalom van itt éjszakák idején. Egyik zsebből a másik zsebbe gurul az arany, amely olykor-olykor — számbeli mennyiségét tekintve — három-négyszázra is taksálható ... S ez a mennyiség tiz perc alatt őrületes változásokon megy keresztül. Apad ós gyara- . podik, de inkább gyarapodik, mint apad. I 7 A hirdetési dij készpénzzel helyben fizetendő. NYILTlÉR-ben egy sor közlési dija 50 fillér. nyugdijának felemelése érdekében irjon föl a törvényhozáshoz. Az agg honvéd közlegények ezidőszerint csak 8 korona nyugdijat kapnak. Kolozsvár város márciusi bizottsága legalább 10 koronára óhajtja fölemeltetni azt. Nem szenved kétséget, hogy törvényhatósági bizottságunk magáévá teszi a megkeresést. Mi is szólottunk már egy izben arról, hógy a nemzetiségi vidékek iparosai és kereskedői előszeretettel használják az idegen nyelvű cégfeliratokat. Sőt a törzsgyökeres magyar városokban is nem egy helyütt kínálgatja X Y. fodrász ur a maga „Rasier und Frizir Salon"-ját. Az ehhez hasonló felírásokra semmi szükség nincs. Ha a magyar iparosnál akar valaki dolgoztatni, tanulja meg, hogy a „Schuhe"-nek cipő a magyar neve s hogy a füszerkereskedés magyarföldön nem „specerei." Ennek a visszás állapotnak akar véget vetni Nyitra vármegye, amely átiratilag arra kéri Békésmegyét, hogy a magyar cégfeliratok érdekében törvényhozási intézkedést kérjen a kormánytól. A husdrágaság országszerte súlyos teherrel nehezedik az életviszonyokra. Szerte az országban indokolatlanul magas árakat szabnak a húsnak a mészárosok. Maholnap olyan drága lesz a hus, hogy a fáradságos, testetsorvasztó szellemi munkát végző lateiner ember csak ünnepnapon engedheti meg magának azt a pazar élvezetet, hogy hus kerüljön a'z asztalára. Pozsony- és Kolozsmegyék törvényhatóságai most sorba keresik a törvényhatóságokat, hogy a husdrágaság megszüntetése céljából Írjanak töl a kormányhoz. Az átirat megérkezett Békésmegyéhez is, amely bizonyára nem fog elzárkózni attól, hogy e kérdésben megyetársaihoz csatlakozzon. Orosháza község a segéd- és kezelőszemélyzet részére, az elöljárók, rendőrök és szolgák részére is drágasági Uj pasasérok zsebeibe vándorol s visszakerül régi tulajdonosainak zsebeibe, ahonnan aztán kilopkodhatják hajnal felé a sipisták, ha ép kedvük tartja . . . Á sűrűn lefüggönyözött ablakok előtt pedig buzgón sétálgat ilyenkor az egyenruhás imposztor. Ha pénzcsörgést hall, haptákba vágja magát 8 ugy lépked odébb, illő tiszteletet adván a guruló aranynak. Nem tudjuk megérteni, mire való a mi rendőrségüuk?... Parádénak talán ? . . . No, ennek jobban fest a kakastollas uniformis. I 1 y e t k érünk Csabára! . . . E hót eseményeinek jelentősebbje közül való a gyulai vasutmegnyitás. Hosszú időn munkálkodásának áldásos eredményét* jelenté ez az esemény. És ami ennek jellegzetességét megadja, az az, hogy a bankettek szóáradatainak hordószerü kongását ezúttal nem volt szerencsénk hallani. Két hivatalos toaszt, egy hivatalos válasz ; ennyiből állott az egész. Magyarán mondva: hivatalos tömörséggel folyt le minden aktus. Hej pedig, beh sokan készülhettek az esti bankettre például ? ! . .. Abból következtetjük azt, hogy akik egynegyed nyolcra pontosan összegyűltek, egynegyed tizig birkatürelemoael várakoztak a hivatalos étkezés első fogására, amely mindenesetre kellemesebben esett bárkinek, mint]a gyomorba rekedt beszéd szomoruságos hete . . . Hanem megfigyeltünk még valamit e vasutmegnyif ássál kapcsolatosan. Visszaemlékezés történt itt sokra és . okakra. Da hol maradt e sokak közül Fábry Sándor főispán ? Avagy az érdemet aszerint mér.'k Gyulán, hogy ki vesz részt a banketten s ki nem ? ! Hát ha igy mérik — elég rosszul mérik. Tőtlegény féle bölcsesség ez. Nem nadrágosok közé való, akiknek memóriája tovább szokott terjedni az ökör szarván.ál Vagy csalódunk talán? . . . Pardon,