Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-29 / 99. szám

Békéscsaba, 1096. november 29 3 késmegyei piacokon értékesitik termékeiket, szintén visszahódítaná a nagy alföldi metropolisnak. Ebben a kereskedelmi és mezőgazdas 'gi szempontból nagy horderejű dologban uj fordulat történt e hétnek elején. Sármezey Endre főmérnök, az Első Alföldi Gazdasági Vasút elnökigazgatója ugyanis megkeresést intézett Hódmezö-Vásárliely város tanácsához, amelyben azt jelzi, hogy az Első Alföldi Gazdasági Vasút igasgatósága a tervezett vasutkiépitésérea lépéseket hajlandó azonnal megtenni, azonban előzetesen felvilágosításokat kér az alábbi kérdésekre vonatkozólag : 1. Kért-e már a város előmunkálati engedélyt a vasútnak Tótkomlóstól Vásárhely határáig vezetendő részért! ? 2. Van-e már előmunkálati engedélye a városnak a további vonalra ? 3. Felszólitotta-e már a város Tótkomlós és Sámson községeket a 75, illetőleg 25 ezer korona értékű részvény jegyzésére ? Az átirat további részében jelzi az elnökigazgató, hogy a tervezett vasút üzembevételét csak akkor vállalja el a vasút igazgatósága, ha a tervezett vasút Tótkomlósnál csatlakozik a békésmegyei gazdasági vasút vonalával s az igazgatósági teendők ellátását évi 12.000 koronáért végzi, az üzemet pedig a felmerülő tényleges kiadások megtérítése ellenében vállalja. A békéscsabai színházról. Lesz színtársulatunk. Januárban kezdik az előadásokat, A békéscsabai esték méla egyhangúságát s kedélyeket fásitó unalmát január hó 11-nek napjától elűzi majd a színházépületbe vonuló Meze y-féle színtársulat. A szinügyi bizottság helyt adott ugyanis Mezey Kálmán besztercebányai színigazgató kérésének s hozzájárult ahhoz, hogy január 11-től kezdve február hó végéig előadásokat tartson. Rideg és kellemetlen igazságokat szenvedelmesen kereső ve '.ércikkek okoskod balnak afelől, hogy kuíturtényező-e a mai brettlire züllött színészet ? Elmélkedhetnek a misszióról, művészi hivatásról, szubvenció-szükségről is. Mi e íielyen nem bölcselkedünk e kellemetlenül okos dologról, csak azt a tényt konstatáljuk, hogy a modern embernek, ki napközi küzdelmében hasztalanul keresné a vidámságot, vagy a szórakozást — olyan létszükséglete a színház, akárcsak a mindennapi kenyér. Mindegy az, ha jól játszanak, ha rosszul; az a ényeg, hogy játszanak és árasszák felénk a szines, festett világnak csalóka fényét, melynek szépséges káprázatánál eltudák felejteni, hogy mennyire nem s épiéges a való élet. Január 11-én felgördül tehát újra a uggöny s együvé kerül ismét Békéscsaba széttagolt, kasotokra osztott szonétása. üdvözlik egymást karzat, földszint, páholy-sorok, mint régi ismerősök, ikik sok hónap óta nem találkoztak s ikik most már találkoznak újfent és eszólhatják és lekritizálhatják egymást negint a felvonás közökben minden 3Ste. Mezey Kálmán társulatát jó hir ilőzi meg. Besztercebánya város szinügyi nzottsága a legmelegebben ajánlja necünk Mezeyt s érdekében Festetics Vndor, országos szinifelügyelő is közjen járt a községnél. Figyelve azonban i társulat névsorát, csak mérsékelt bi;alommal fogadjuk ezeket az ajánló eveleket. Mezey primadonnáit ismerjük, í a k a b f f y Jolán kisasszony hat évvel ?zelőtt még a kolozsvári színház kardaosnője volt. R á t o n y i Stefit, mint •égi ismerőst üdvözölheti majd viszont i békéscsabai közönség. Elsőrendű sze eplőinek száma tizennyolc. A kardalooké és kardalosnőké tizenkettő. Zeneórában csak nyolc ember van, amit mi öltétlenül keveslünk. Ámde repertoárja >ly gazdag s oly magas fokon álló, hogy . legszebb reményekkel nézünk Mezey Cálmán békéscsabai szereplése elé. Ugy halljuk, hogy a társulat első ilőadása a „Cigánybáró" lesz s gy már az első estén alkalmunk nyilik aegfigyelni Mezey társulatának hibáit s előnyeit. Ne kritizáljunk tehát előre, izidőszerint örvendjünk inkább azon, togy téli estéinknek unalmát elűzi majd gy, ahogy, Mezey Kálmán színtársulata, mely semmiesetre sem lehet a legutolók közül való, mert első előadásában is a bűbájos Strausz-muzsikát csencliti meg: „Mit ér az oly halászlegény, Ki fél, ha jár a vizszinén ; Hajózz velem egyetlenem — Révünk legyen a szerelem . . ." Gerla és Póstelek sorsa. Tiszti ügyészi vélemény. A dobozi képviselőtestület, amint ezt hírül adtuk már — október hó 26-án tartott közgyűlésén elhatározta, hogy Gerla és Póstelek önálló pusztáknaK adminisztrációját nem hajlandó többé ellátni. Gerla és Póstelek részéről községi adók megváltása címén gróf Wenckheim Géza és gróf Széchenyi Antal pusztabirtokosok évente 1300—1300 koronát fizettek Doboznak. Ennek a viszonyok fennmaradását 1907. év január elsején kezdődően ujabbi hat esztendőre szerették volna biztosítani, de a dobozi képviselőtestületnek az a része, amely a nadrágos, de legkivált a főrangú származású emberek iránt nem is olyan régtől fogva csak gyűlöletet érez, leszavazta az e tárgyban tett kedvező s a régi viszony fentartását kimondó javaslatot. Leszavazta pedig azzal az indokolással, hogy a pusztatulajdonosok nem akarnak kedvezményes áron kisbirtokrészeket adni a község szegényebb gazdáinak. Ez ellen a határozat ellen maga a község főjegyzője felebbezéssel élt s a vármegyei tiszti főügyész tegnapelőtt készült el e tárgyban véleményes javaslatával. Az indok - mondja a főügyészi jelentés - semmi összefüggésben nincs az ügy érdemi részével. Ilyen esetben csak az képezheti elbírálás tárgyát, hogy az érdekelt nagybirtokosok által felajánlott adóáltalány kedvező-e a községre? Az összehasonlítás pedig azt az eredményt mutatja föl, hogy az a határozat egyenesen Doboz község érdekeinek sérel ére hozatott. A régi állapot fentartásával ugyanis Doboz község adójövedelme 914 korona 92 fillérrel nagyobb, mint az 1886. évi XII. t. c. 130. paragrafusának 5. pontja alapján kivethetnének Gerla és Póstelekre. E pusztáknak — szól tovább az ügyészi véleményezés Doboz községhez további 7 évre való csatolásában a közgyűlés nem is határozhatott, mert a jelen esetben az adóáltalánynak megállapítása lehetett volna csak napirenden. A hovátartózandóság kérdését pedig eldöntötte már az 1888. évi 70970. számú belügyminiszteri rendelet, amely Gerla ós Póstelek közigazgatását Doboz községre bízta. Ezt a rendeletet közgyűlési határozatokkal nem lehet megsemmisíteni A tiszti főügyésznek véleményezését valószínűleg magáévá teszi a törvényhatósági bizottság is s igy Gerla és Póstelek sorsa is hamarosan elintézést nyer. „Békésmegyei Közlöny" táviratai. A képviselőház ülése. Ma a kereskedelmi tárca költségvetését kezdte tárgyalni a ház. Az elnöki előterjesztéssk között ott volt a beszámoló arról, hogy a koronaőr választás megejtése végett az országgyűlés két Házának együttes ülése december 4-én fog megtartatni. B u z a Barna nagy elismeréssel szól Kossuthról, annál is inkább, mert nemrégen egészen más elveket hallottunk itt hirdetni; azt tudniillik, hogy Magyarország, mint mezőgazdasági állam, Ausztria számára van a világon. A külügyminiszterek ugy is kezeltek bennünket mindig, mint Ausztria gyarmatát. Kossuth iparpolitikája meg fogja ezt változtatni. A holnapi ülésen folytatják a költségvetést. Á Ház áttéri ezután az interpellációkra. V1 á d Aurél a paktum dolgában és az igazságügyi szolgáltatásnak politikai célra való használásában interpellált. Wekerle azonnal felelt: Vannak pontozatok a paktumban, de külön, titkos megállapodás nincs. Az igazságszolgáltatást nem használják politikai célra. V1 á d ujből felszólalt és az ujonclétszám emelésről beszélt. Wekerle: Az ujonclétszám emelés szükséges; azonban kérdés, hogy mily feltételekkel. Hogy a Ház a vádaláhelyezés kérdésében mikép határoz ? arra nézve nem vállalt kötelezettséget. Erről közte és a király közt nem volt szó. — A Ház tudomásul vette a miniszterelnök válaszát. Markos Gyula Bubics püspök ügyében interpellált, hogy miért neveztek ki melléje koadjutort. A püspök panaszkodott neki, hogy kihasználják aggkorát. H en c z Károly : Mennyit kaptál a püspöktől? Zsidó manipuláció az egész. V á z s o n y i: A Herkó Páter is zsidó ? A többi interpelláeiót elhalasztották. Elitélt szélhámos. Strassnofot, a nagy szélhámost, ki a zágrábi érseki udvart becsapta, azért, mert visszatért Budapestre, honnan ki volt tiltva, héthónapra elitélték. Forrongás a cári kastélyban. Pétervárról, jelentik : A CarszkojeSzeloban állomásozó testőr-lovászzászlóalj 1., 3. és 4. századában forrongás tört ki a legénység között Pétervárról megbízható légió katonaságot, köztük matrózokat is vezényeltek ki Carszkoje-Szeloba, hol az őrszolgálatot néhány nap óta ezek a csapatok végzik. ÚJDONSÁGOK. - Időjárás. Az országos központi időjelző állomás mára, változékony, enyhe időt jelez, elvétve csapadékkal. — A főispán Budapesten. Vármegyénk főispánja, dr. Fábry Sándor, holnap a déli vonattal Budapestre utazik. A főispán vasárnap részt vesz az Andrássyszobor leleplezésén s hétfőn kihall" gatáson jelenik meg Őfelsége előtt, hogy főispánná történt kineveztetését megköszönje. Este pedig azon az ismerkedési estélyen vesz részt, melyet az ország főispánjai rendeznek a „Bristol"-ban. A békósmegyei selyemfonógyár. Ismeretes az a határozat, amelyet Makó város képviselőtestülete a Békésmegyébe tervezett selyemfonógyár elnyerése érdekében hozott a közelmúltban E határozat következtében megmozdultak az érdekelt községnek, Békéscsabának elöljárói is, akik azon iparkodnak most, hogy a minisztert más elhatározásra igyekezzenek birni. K o r o s y László főjegyző e tárgyban fölkereste dr. Fábry Sándor főispánt s előadta, hogy a selyemgyár üzemét veszélyeztető okok ma annál kevésbbé forognak fenn, mert a selyembeváltó munkásnői egy a községhez intézett beadványukban szánják-bánják hibájukat s biztosítják a községet arról, hogy többé sztrájkra nem is gondolnak. A főispán azonban még időelőttinek találta, hogy e kérdésben már most egy küldöttség járuljon a miniszter elé. A deputáció tisztelgésének idejét később határozzák meg. j — Gazdáink és a munkásszerződósek A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület legutóbb megtartott választmányi ülése j elhatározta, hogy a munkásszerződések ! kérdésének megvitatására egy szűkebb! körű bizottságot küld ki. Ez a bizottság december hó 9-én tartja bizalmas értekezletét, amelyen elkészül a közgyűlés elé terjesztendő javaslat is. Emiatt a közgyűlés sem december 2-án, hanem december hó 23-án délelőtt 9 órakor lesz megtartva. A szerződések kérdésében tanácskozó bizottságnak megszövegezendő javaslatát nagyjában ismerjük már. A javaslat úgy fog szólni, hogy az esetben, ha a mezei munkás január végéig nem köt szerződést, a gazdák idegen munkások után néznek. — Almássy Dónesné vendégei. Gróf E delsheim Gyula, az országos gyermekvédelmi liga elnöke és K a r s a y Sándor belügyminiszteri titkár, a belügyminisztériumi gyermekvédelmi ügyosztályának tagja tegnap Gyulán tartózkodtak. A vendégek gróf Almássy Déresnét látogatták meg, hogy a grófnővel és a főispánnal gyermekvédelmi intézményekre vonatkozó s lokális jellegű kérdéseiben tárgyaljanak. Értesülésünk szerint a tanácskozások során szó esett a békésmegyei szeretetházról is. Karácsonyi-bazár Békéscsabán. Békéscsaba nemes úrnői, ak'k derék buzgalommal a tulipán-szövetség kébelében szolgálják a honi- s mindenekelőtt a megyei ipar érdekeit,elhatározták, hogy nagy karácsony hetében karácsonyi-bazárt rendeznek. A karácsonyi-bazár megyei jellegű lesz s a vármegye minden községének iparossága képviselve lesz azon. E tárgyban Kiss Lászlóné elnöknőnél a napokban értekezlet volt, amelyen a legközelebbi teendőkre nézve történtek megállapodások. — Halálozások. Haviár Dániel országgyűlési képviselőnek mély gyásza van. Szarvas községnek 13 éven keresztül volt jegyzőjét, az 58 éves B a k a y Sándort gyászolja a Haviár-család. Bakay egyénisége nemcsak közbecsülésnek, de nagy népszerűségnek is örvendett s halálának hire mély részvétet keltett minden körben. Bakay tegnapelőtt hunyt el súlyos betegeskedés után. A gyászesetről a község külön jelentést adott ki s ravatalára koszorút helyezett a tisztikar. Temetése ma délelőtt lesz. Weisz Bernát csabai vállalkozó és szállító, aki szorgalmas munkás életében mindannyiunk becsülését birta, kedden délután 68 éves korában hoszszas betegség után meghalt. Az elhunytban dr. V a s Vilmos orvos, Vas Sándor takarékpénztári tisztviselő, Vas Dezső és P o 11 á k Mórné édes apjukat gyászolják. Temetése ma délután megy végbe. — Orosháza patikája ós a fővárosi sajtó. Az „Újság" cimü fővárosi lap, amely a haladópárti időszak gyászvitézeinek is titkos hangadója volt, vasárnapi számában az orosházai negyedik patika ügyével foglalkozik. Hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, jogot tarthat hozzá. De arra már semmi jogcime nincs, hogy az alkotmányos kormány főispánjait meggyanúsítsa és befeketítse. Annál kevésbbé tehetné azt a jelen esetben, amikor szemenszedett hazugságokkal kedveskedik olcsó közönségének. Elhisszük, hogy az „Újság" jóhiszeműen előlegezte azt a bizalmat, melylyel a névtelen közlemények íróival szemben nem mindig viselkedik a lelkiismeretes sajtó, de azért mégis magán viseli a bélyeget az a támadás, melyet az orosházai negyedik patika ügyében megcselekedni elég merész volt. Vegye tudomásul az „Újság", hogy ebben a vármegyében nem ismerik a protektiót s ha T a g á n y i Arthur állítólag házat keres Orosházán, ezt privát passzióból teszi, mert a negyedik patika nem az övé lesz, hanem olyané, akinek több jogcime van erre a patikára, mint Tagányi Arthurnak. Az „Újság" többi állításai pedig a tények rosszakaratú elferdítésétől szármáz aak. Kár szót vesztegetni reájuk. — Kinevezés. Petneházy László dr. fizetéstelen földmivelésügy'i segédfogalmazót, a békési járás volt tiszteletbeli szolgabiráját a miniszter fizetéses segédfogalmazóvá nevezte ki a belügyminisztériumba. Petneházy Lászlót a vármegyei ügyosztályba osztották. — Szabad lyceum Orosházán Vasárnap délután 5 órakor volt az első szabad-lyceumi előadás az orosházai „Alföld" szálloda nagytermében. A terem zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Az elnöki megnyitót P á 1 Ernő tartotta. Gaál Mózes író pedig II. Rákóczi Ferencről és koráról magvas, szép visszaemlékezést tartott. Gaál Mózes előadásának első része Magyarország állapotáról szólott a török hatalom megtöréséig, második része a Zrínyi és Rákóczicsaládok ekkori szerepléséről, harmadik, negyedik és ötödik része a dicső fejedelem koráról szólott. Itt jegyezzük meg, hogy ehhez hasonló előadások Békésssabán is voltak már, de a tót nép részvétlensége miatt be kellett szüntetni azokat. — A békési tanitók mozgalma. A magyar kulturának békési napszámosai is megmozdultak már. Abból az országos mozgalomból, amelv a tanitók nvomo-