Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám

1906-11-29 / 99. szám

BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba. 1906. nov. 29. rúságos helyzetének megjavítását óhajtja elérni, ők is kiveszik részüket. Farkas Gyula állami ismétlő iskolai tanitó fel­hívására gyűlést tartottak, s elhatároz­ták, hogy egy memorandumot terjesz­tenek a törvényhatóság utján a kormány elé, amely memorandumban sérelmeiket sorolják föl. A memorandum megszer­kesztésére kiküldött bizottság — értesü­lésünk szerint — már el is készült mun­kájával. — Összejövetel a gyulai kaszinóban. A gyulai kaszinó életében is megkezdőd­ték már a mozgalmas napok. Ezelőtt csak a törzsvendégek megfogyott tábor­kara ásítozott nap-nap után a nagyte­remnek asztalai körül, vagy az olvasó­szobában, de a szombati bál üdvöskéje volt a kaszinónak, amely azóta szokat­lanul hangos és vidám társaságokat lát vendégül. Most arról veszünk hirt, hogy kéthetenként társas összejövetelt ren­deznek a tagok. Az első ilyen összejö­vetel december hó 1-én lesz °s nem fog hiányozni arról a cigány sem. Az össze­jövetelekre a tagok külön hivatnak meg. Vendégeket szívesen látnak ezúttal is. Iparkamarai közgyűlés. Az aradi ke­reskedelmi és iparkamara, amelynek kör­zetébe Békósvármegye is tartozik, e hó 28-án délután 2 órakor közgyűlést tartott. A tágysorozat főbb tárgyai ezek voltak : Elnöki közlések. Titkári jelentés. A keres­kedelemügyi miniszternek leirata a fény­képészeti ipari alkalmazottak vasárnapi munkaszünete tárgyában. Ugyanazon miniszter a fónykópnagyitásokra és pho­toemail képekre való megrendelés-gyűj­tés eltiltására, valamint a krétarajz és olajfestményü arcképekre való megren­delés-gyűjtés korlátozására vonatkozó­lag véleményt kérő leirata. Miniszteri leiratok és törvényhatósági megkeresé­sek véleményadásért kéményseprő-ipari ügyekben. Ipartanácsok alakítása. — Megszűnt sztrájk. Hirt adtunk a békésmegyei magyar szabó segédmun­kások sztrájkmozgalmáról. A sztrájk Bé­késcsabán meg is kezdődölt már, mire S a i 1 e r Elek főszolgabíró hétfőn bé­kéltető tárgyalásra hivta össze a segé­deket és munkaadókat. A mindkét rész­ről tapasztalt előzékenység és tapinta­tosság következtében a béke ezen az egy tárgyaláson létre is jött. A segédmun­kások lemondtak követelésük jórészéről, a munkaadók pedig megadták a 40 szá­zalékos bérfölemelést. — Birkózó-akadémia. Említést tettünk már lapunkban, hogy a Békéscsabán rendezett birkozó-tanfolyamot egy orszá­gos amatör-birkozóversennyel hivánja bezárni Wladimir mester, az európai hirü orosz birkózó. A versenyt decem­ber 4-én tartották volna meg, de közbe­jött akadályok miatt csak birkózó-aka­démia fejezi most be a kurzust. A bir­kózó-akadémián, melyet nem a jövő hó 4-én, hanem 2-án tartanak, Wladimir mes­ter tanítványai tesznek tanúbizonyságot elöhaladásukról. Rajtuk kivül több jeles birkózó is részt vesz az akadémián. Igy Odri Zoltán is (Arad), aki Magyaror­szág birkozó-bajnokát Weisz Richár­dot a budapesti országos versenyen le­győzte. Odri Zoltán ellenfele ezúttal Wla­dimir mester lesz A birkózó-akadémia délután 4 órakor veszi kezdetét a Ru­dolf-főgimnázium tornacsarnokában. — Szerelmi tragédia. Nagyváradról kapjuk a következő tragédia hirét: B a­1 o g Mária parasztleány még a nyáron megismerkedett Gyulán egy színházi ze­nészszel. Az ismeretség folytatása sze­relem lett, de csak a leány részéről. A férfi, amint otthagyta a várost, megfeled­kezett a csinos parasztlányról is. Egy­szerre csak Balog Mária, odatoppant a leány Nagyváradra a szerelmeséhez, aki azonban nem akart ráismerni. Ba­log Mária, hogy minél közebebb legyen zenészéhez, egy Kemény Ilona nevű színésznőhöz szegődött szolgálónak. De mi sem használt. A fiatalember kerül­gette a leányt, aki szerelmi csalódásában a Rimanóczy-fürdőbe ment. Ott felvágta ereit és gyufaoldatot ivott. Istentisztelet pap nélkül. A „Békési Lapok"»ban olvassuk ezt a nem minden­napi furcsaságot: A kálvinista köznép régi szép és dicséretes szokása, hogy a templomban szive szerint kiénekeli ma­gát s az eget ostromoló dallamok szív­ből való harsogtatása nagy lelki gyönyö­rűséget és egyúttal megnyugvást okoz egyszerű lelkének. Ebből a gyönörüsóg­bül az elégnél jóval több jutott azoknak, kik a mult vasárnap d. u. mentek temp­lomba, a szokásos 5—6 zsoltár versnek 10-szeresénól is több elhangzott anélkül, hogy papnak vagy káplánnak hire-hamva is mutatkozott, volna, sőt a parókhiákra is hiába szaladgáltak a harangozok, egy­házfiak, sőt a hivek rekedtebb része is. Nem volt pap sehol. Nagy sokára szinte röptében — temetésről jövet fogtak egy káplánt, ki hevenyészve elégítette aztán ki a hallgatók lelki szükségletét." — Uj cigányban Békéscsabán. Békés­csabának régi népzenekarai lassan-lassan teljes átalakuláson mennek át. Az elsők lekerülnek a sorból s uj kedvencek hi­zelgik magukat a közönség rokonszen­vébe. — Valamikor hétvármegyének hires cigánya volt Purcsi Pepi, de ma már nem áll vetélytárs nélkül. Ezek a vetélytársak most megint szaporodnak egygyel. Azt halljuk ugyanis, hogy a „Nádor" szálloda derék bérlője rendes szerződést akar kötni Jeles Rác Tóni gyulai cigányprímással A gyulai zenekar tegnap este bemutatkozó hangversenyt tartott a „Nádorban" s ezt az estét ha­marosan a szerződés megkötése fogja követni. — Választás Orosháza községházán. Orosháza község képviselőtestülete ma délelőtt főpénztári ellenőrt választott Az ellenőri állásra nagy szótöbbséggel J a­v o r c s i k Györgyöt választották, aki azonban rögtön le is mondott arról. Ilyformán uj választás lesz orosházán s a választóközgyülést hétfőre hivta ösz­sze dr. B e r t h ó t y István főszolgabíró. — Szociálista-g^ülés Békésen. A Ma­gyarországon divatos szociálista jelsza­vakkal legkevésbbé ól vissza az a párt, amelynek M e z ő f i Vilmos személyé­ben képviselője is van már a parla­mentben. Ez a szocialista párt vasárnap megyei gyűlésre készült, amit Békésen kellett volna megtartani. A gyűlés színhelyéül azonban nem azt a terüle­tet választották, amely a rendőrhatóság­nak bejelentve volt s igy a erndőrség a győlés megtartását nem engedte meg. Az uj gyűlést december hó 2-ik vasár­napjára újból össze fogják hivni. — Meghalt, mert rágalmazták. A tár­sadalmi együttélésnek is van bacillusa, akár a difteritisznek, vagy tüdővésznek. Mert betegség a pletyka is. Mint a föl­dön csúszó rém közeledik az ember felé és ha egyszer elérte, nehezen engedi el áldozatát. Családokat kerget a halálba. A becsületre odatapad, mint valami pisz­kos folt, melyet csak halál moshat le. Gyomán is megszerette már a maga áldozatát egy hat gyermekes családanya személyében. Győri Imrónének hívjak a szerencsétlen asszonyt, akit azzal rá­galmaztak a bűnös nyelvek, hogy lopott volna. Győriné nem tudta elviselni ezt az alávaló szégyent s tegnap reggel borotvával keresztül met­szette a nyakát. Jantyik Mihály szolgabíró kihallgatta halálos ágyán Győrinét, aki elmondta tettének okát s kevéssel erre meghalt. — A vésztö-csabai motoros akadály­versenye ... Ne méltóztassanak termé­szetfölötti dologra gondolni. Az az aka­dályverseny, melyről említés történik, gyakran előfordul mostanta az Alföldi Első Gazdasági Vasút vonalain. S azóta különösképpen mindennapinak mond­ható, mióta benzin-motorokkal is kísér­letez az igazgatóság. Egy ilyen kis szörnyeteg szaladgál most a csaba vésztői vonalon. Ennek a kis zakatoló szörnyetegnek tegnap a kora esti órák­ban kellett volna beérkeznie Békéscsa­bára, de útközben többször megrekedt s csak kilenc óra táján futhatott a csabai állomás elé. A kritikus pillanatok vagy tízszer ismétlődtek s az utasok min­dig előzékenyen segitségóre siettek a masinistának s tologatták a mozdonyt is . . . Egyszer aztán ugy nekiiramodott a gép, hogy három utast ott is felejtett a pályán . . . Ugy cammogtak be gya­logszerrel Békéscsabára, szidván a mo­dern technikának fene nagy bölcses­ségét . . . — Dohánycsempészek a megyében. Bé­késvármegye rendőrkrónikáiban sürü adatok tarkítják a dohánycsempészek számára fentartott sorokat. Ez a rovat, ősz idején, mindig gazdagabb lesz egy­két esemónynyel. Igy gazdagodott a mi­nap is, mikor Feldmayer Lajos és Nagy Lajos orosházai pénzügyőrök el­fogták Győry Ferenc szentesi gazdát, B o c z ó Istvánt és Horváth Feren­cet, akik összesen mintegy 150 kilogram dohányt akartak átcsempészni a szom­szédos vármegyébe. — Kik a háziipar-bizottsági tagok ? Bé­kósvármegye törvényhatósági bizottsága köztudomás szerint a háziipar fejlesz­tését és propagálását egy bizottság fel­adatául bizta. Most közlik velünk, hogy az alispán elnöklete mellett működő bi­zottság tagjaiul az alispán a következő­ket kérte fel: Veres József Orosháza, Frender Mór Orosháza, Zlinszky István Szarvas, Grimm Mór Szarvas," Weisz Mór Gyula, K. Schriffert József Gyula, Koncsek Gy. József Gyoma, Seiler Gyula Békéscsaba, Pfeiffer István Békéscsaba. A békési állami kosárfonó iskola igaz­§ atója, Morvay Mihály Békés, Reck Géza zeghalom,BÓrsóthy Géza Füzesgyarmat. — A nazarénus apa leánya. Tóth Ferenc mezőberónyi gazdálkodó buzgó hive a nazarénus vallásnak. Fanatizmusa annyira megy, hogy családjának minden tagját megszeretne hódítani az igaz hit­nek. Róza nevü leánya azonban nem akart hűtlen lenni régi hitéhez s ezért sok szidalmazásnak és bántódásnak volt ki­téve. Nagy elkeseredésében elhatározta aztán, hogy öngyilkossá lesz. Hétfőn este be akart ugrani a templom előtti kútba, de tanácsosabbnak látta, mégis lemászni a viz színéig. Ekkor azonban elment a kedve az öngyilkosságtól s mert nem tudott . kijönni — jajveszékelni kezdett, A közelben lakók mentették ki szorult helyzetéből a leányt, aki vissza­került a szülői házhoz. — Ruha kiosztás. A csabai „Malbisch Arumim„-eg,ylet csütörtökön d. e. 9y 2 órakor tartja ruhakiosztási ünnepélyét az izr. iskola nagytermében. Az érdek­lődőket szívesen látja az elnökség. — Sztrájkolnak a bábák ... A kis Ámor öreg nénikéi, akik titokzatos mi­voltukban mindig csak oda kopogtatnak be, ahol a szerelem meggyújtotta már a maga világát — sztrájkra készülnek Bé­késcsabán . . . Keveslik azt az egyne­hány forintot, ami sok heti fáradtságu­kat jutalmazza s összebeszéltek, hogy ennyi pénzért nem állanak többé, ren­delkezésre még akkor sem, ha Ámor Istenke gyakrabban is tesz látogatást ezen a sáros földtekén ... A gólyané­nik száz százalékos árfölemelést köve­telnek. Ha megadják jó, ha nem adják meg, úgy is jó ... Ez esetben tessék sztrájkot mondani a szerelemnek, mert ők is harcba visznek minden eszközt ám ... A kérdés azonban nem fog ennyire elmérgesedni, mert a nénikék móltányos kívánsága okvetlenül meg­hallgatásra talál s mert a világ teremtése óta mindig tudott dolog, hogy Ámor Istenke megfizeti a maga diját mindenütt és mindenben . . . — Halál a sineken. Az Alföldi Első Gazdasági Vasútnak egyik benzin motora vasásnap délelőtt a békéscsabai villany­telepre sietett, hogy üres waggonokat hozzon el onnan. A motor a megenge­dett menetsebességnél jóval kisebb se­bességgel haladt, mikor a „Zöldfa" mel­leti útkereszteződéshez ért. B o d i Mária gyomai illetőségű 19 esztendős cseléd­leány s a szarvasi útról jövet ebben a pillanatban akart keresztülmenni a sine­ken s a motor kerekei alá került, ame­lyek hosszában keresztülmetszették a tör­zsét. A leány rögtön szörnyet halt. Hul­láját a korház halottas kamrájába szállí­tották s kedden eltemették. A vizsgálat megállapította, hogy bűnös mulasztás nem forog fenn. — Hibaigazítás. A gazdasázi' egylet igazgató választmányi üléséről hozott tudósításunkban név­csere történt, mert azon az ülésen Debreceni Endre nem vett részt, hanem Reck Qéza volt a fölszólaló, mit ezennel helyreigazítunk. x Tüdőbetegek megmentője a törvé­nyesen védett „Sylol". E csodás hatásu­kellemes izü gyógyszer megszünteti a kö­högést, bámulatos eredménynyel használta­tik mindennemű tüdőbántalmak, hurut, el­nyálkosodás és iníluenza llen ; az éjjeli izzadást teljesen megszünteti, a test súlyát gyarapítja. Ára egy üvegnek utasítással együtt 2 kor. Kapható Hajós Árpád gyógyszertárában Arad, Andrássy-tér 22 és Magyrország minden nagyobb gyógy­szertárában. A mulató vármegye. Casino-est Gyulán. Kápráztató fényben, előkelőségben s feszélytelen, csapongó vidámságban egyaránt előljár mulató vármegyénk évkönyveinek fejezetei között az az es­tély, amely hivatalosan is megnyitotta szombaton este a gyulai „Békésmegyei Casino"-t. E mulatság iránt hónapokon keresztül fokozódott a lázas érdeklődés s bár az auspiciumok mindvégig kedve­zőknek mutatkoztak, azért az a szédítő siker, amely signaturája volt a gyulai tündér-estnek, mégis meglepetésszerűen hatott mindenkire. Az estély kezdetét jelző nyolc órát alig hogy elkongatta az óra, máris özön­leni kezdtek a mulatni vágyók, akik azzal a kellemes érzéssel léptek a Ca­sino impozáns, négyszögalakú nagyter­mébe, melylyel a meghitt közösség és bizalmasság szobáinak ajtóit szoktuk benyitni. S ez az érzés csak fokozta azt a rózsás hangulatot, amely kora estétől a késő hajnali órákig szerte csapongott a mulatozók között. Közvetlen, lélekből fakadó s épp ezért meleg volt ez |a hangulat, fényes bizonyságot tevén ar­ról, hogy ahol megértik egymást az emberek, ott se széthúzás, se osztályokra­szakadás nincs. Kilenc óra tájban érkeztek meg ko­csin a Casino-ópület elé gróf Almásy Dénesék. A népszerű grófi családot dr. Fábry Sándor főispán vezette a nagy­terembe. A főispán Almássy Dónesnó grófnő és Almássy Emma kontesz­szel elsőnek lépett a'terembe a család­tagok közül. Utánuk jött gróf Almásy Dénes, a babaszerű D e n i s e gróf­nővel. A rokonszenves grófi család meg­érkezése jeladás volt'arra, hogy vidám kedvvel táncra perdüljenek, a párok. Jeles R á c z Tóni gyulai cigányprímás zenekara rázendített a bűbájos „Lili" ke­ringőre s H o r t y Béla gróf A 1­mássy Denisével, Konkoly Ti­hamér P o s e w i t z Klárikával odébb lejtettek a fényes parketten. Példájukat csakhamar követték mások is. A mulatni vágyó fiatalságnak egyketted része sem vegyült még el a táncolók közé s máris szűknek bizonyult a terem. Valóságos versengés folyt egy-egy talpalatnyi helyért s a báli-estélyek kritikaszterei még ha sötét szemüvegen keresztül figyélték volna is ezt a hullámzó, illa­tos csudát, akkor sem vitte volna rá őket a lelkiismeretük arra, hogy felfe­dezzék azt a bizonyos „petrezselymet", amelyről annyi előszeretettel ós kár­örömmel irnak. Az első ós második né­gyest 50—50 pár táncolta, két-két kolon­ban. Reggeli 3 óra tájban került a sor a harmadik négyesre s még ekkor is 36 pár hódolt Terpsichore gyönyöreinek. A hajnali derengés még ott találta a tá-ncolókat, köztük az Almássy-konte­szeket is, a pazar fénynyel és Ízléssel ki­világított ós feldíszített nagyteremben s ha ez az éjszaka valóban "ötször hu­szonnégy órás, mesebeli éjszaka lett volna, még inost is ébren lennének a vigadók. A táncestélyen jelenvolt szép­séges asszonyok ós bűbájos leányok neveiből ezt a virágkoszorut sikerült összefűznünk : Asszonyok: Gróf Almásy Dónesnó, Aigner Dezsőnó, Ambrus Sándorné, dr. Berkes Sándorné, dr. Berthóty lstvánnó, Bacsányi Gusztávnó, Böhm Miklósné, Cobel Károlyné, Dömötör Béláné, özv. Fekete G.yutáné, dr. Fábry Sándorné, özv. Frankó Lászlónó, Frankó Döménó, Grassely Norbertné, Hoffmann Mihályné, Horthy Béláné, Jánosi Józsefnó, özvegy Kalmár Jánosné, dr. Keppich Frigyesné, dr. Kun Pálné, Künzl Ernőné, dr! Mar­gonyay Elemérné, dr. Márky Jánosné, Megelé Bélánó, Melhause Ottóné, Ob­rincsák Miklósné, Ondruss Cyrillné, Po­sevitz Gusztávné, Raff Ferencné, So­mogyi Akosnó, Smidt Istvánné, Szarvassy Arzénné és dr. Zöldy Jánosné. Leányok: Gróf Almássy Emma, gróf Almássy Denise, Berkes írén, Bo­csányi Ida, Böhm, Mící, Cegényi Ida, Cédly Mártha, Frankó Flóra, Grasselly Ilonka, Hajossy Géza, Hajossy Erzsike, Hoffmann Mariska, Kalmár Jolánka, Me­gele Erzsike, Posevitz Klárika, Rimler Erzsike, Szarvassy Mariska, Szarvassy Senci és Wozál Sári. A gyula-barakonyi vasút kérdéséhez. Válasz az igazgatóságnak. A „Békés" 46-ik számában vezércik­kezik a gyulavidéki vasút. Elmondja, mi mindent tett az Igazgatóság, Hiszen mi nem is kicsinyeltük az ő tevékenységét soha. Nyilványosságra hozza azon elő­zetes szándékát, melyszerint a személy­forgalom megnyitását először csak Nagy­zeríndig akarta kérelmezni; — majcl az építésnél előállott nehézségek felsoro­lása után, önző érdekről, nagydobról, értetmetlen követelődzésekről ir, a va­sút igazgatóság komolyságához nem illő gúny nyal. Okot szolgáltatott erre egy gyula­várii részvényesnek a „Bókésmegyei Közlöny" 92-ikszámában megjelent „Nyilt kórelme" ; a kérelmet pedig előidézte az Igazgatóság dobverése. Hányszor hallottuk : Ekkor, meg ek­kor nyilik meg a személyszállítás, sőt az igazgatóság közelébe eső egyének jólértesültsége a vonal megnyitását Gyu­laváriig már a mult év október-havára kilátásba helyezte s ime még ma sem jár a vonat! Azaz hogy jár, még éjjel ís jár, de nem nekünk. Épen ezért az előlhivatkozott vezér­cikkre tiszteletteljes megjegyzéseinket a következőkben adjuk : A nyilt kórelemben tárgyilagosan,

Next

/
Oldalképek
Tartalom