Békésmegyei közlöny, 1906 (33. évfolyam) július-december • 56-108. szám
1906-11-25 / 98. szám
BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1906. nov. 11 tisztviselő társaihoz, álljanak bár állami, törvényhatósági, községi vagy egyházi közszolg latban, részvénytársasági avagy kereskedelmi vagy ipari magánvállalatnál, illetve szövetkezetnél, hogy szíveskedjenek az Orazágos tisztviselő szövetvetség szervezetének és céljainak részletesebb ós bővebb megismertetése céljából f. évi december hó 2-án (vasárnap) délután 3 órakor a városháza közgyűlési termében tartandó tisztviselő értekezleten megjelenni, ott a tárgyat minden oldalról megvitatni s a belépés iránt határozni. Kartársi üdvözlettel: A békéscsabai községi tisztviselők. A gazdasági egyletből, Választmányi ülés. Népes és felszólalásokban gazdag választmányi ülése volt csütörtökön délelőtt a Békésvármegyei Gazdasági Egvletrek. A választmány tagjai majdnem teljes számban vettek részt az ülésen, amelyen Wenckheim Dénes gróf egyesületi elnök is megjelent s élénk részt vett a tanácskozásban. Legnagyobb érdeklődést a jövő évi aratási szerződésekre vonatkozó intézkedésnek, helyesebben a munkástúlkapások ellen való szervezkedés módozatának megbeszélése iránt mutatkozott. A jövő évi munkaprodram során igen helyesen rámutat az elnökség arra, hogy nemcsak a gazdatársadalmat, hanem az ország iparát, kereskedelmét az áldatlan sztrájkharc bénitja meg s meríti ki, amiért különösen nagyhorderejű alkotásokra nem számithatnak. Ezektől eltekintve, a téli felolvasásoknak, a házi ipar fejlesztésének, a nép téli foglalkoztatásának, a megyei baromfitenyésztő és értékesítő szövetkezetek szervezésének szép jövőt jósol. A jövő évben Szarvason állatkiállitást és dijazást rendez. Az ülés lefolyásáról, — az aratósztrájk elhárítására vonatkozó megállapodást más helyen közöljük, — tudósításunk a következő : Az ülésen B e 1 i c z e y Géza igazg. elnöklete alatt jelen voltak : W e'n c lehelni Dénes gróf, D ó r c z y Péter, Wagner Ferenc, Wagner István, K á 11 a y Ödön, B a d i c s Elek, S z a 1 a y Gyula, Gy. Nagy Gábor, Korosy János, E m peri Ernő, Szabó János, Vidovszky László, R e i s z Simon, D o m o s z 1 a y József, K r a f t Viktor, Banner Béla, E rd é 1 y i László, Morvái Mihály, H ar a s z t i Sándor, Vidovszky Károly, Debreczeni Endre, U r s zi n y János dr. Beliczey Géza a megjelentek üdvözlése után jelenti, hogy az egyletnek és az igazgató-választmánynak egyik szorgalmas, a gazdatársadalom köztiszteletét birt tagja, S t o j a n o v i t s Gyula elhunyt. Az ülés jegyzőkönyvi részvétét fejezi ki a haláleset fölött s erről értesiti az elhunyt özvegyét is. Előterjesztette az elnök a vármegye közigazgatási bizottságának az aratási szerződésak egyöntetűvé tétele tárgyában megküldött átiratát, melyre nézve az egylet véleményét kéri. Az elnök lehetetlennek tartja, hogy a megye egész területén keresztülvihető volna az egyöntetű aratási szerződés, mert minden gazdaságban más az üzem. Azonban helyesli a vármegye alispántának azon előterjesztését, hogy a munkaadó és munkások közötti' sérelmek elbírálásánál az elsőfokú hatóság mellé szakférfiak is adassanak és azok véleménye meghallgattassák. Az 1898. munkástörvény teljesen biztosítja a munkásokat az aratási szerződésnél bármily elemi csapás ellen, mert azok csak vagylagos szerződést kötnek s igy a munkások mindig megtilálják a szerződésben biztosított keresetet. M o r v d y Mihály, Wagner Ferenc. K r a f t Viktor a véleményező szaki irfiakkal a munkástörvóny módosítás; t helyesnek tartják, de szerintük kívánatos is volna mindkét félre, ha a törv< ;iyt annak szelleme szerint alkalmaz] ik. Az igazgató-válaszimány Beliczey Géza előterjesztését fogadta el és ily értelemben értesíti a vármegyét. Nyugati fajmarha importálására százezer kor. kamatmentes kölcsönt kórt az egylet a földmivelésügyi minisztertől. A miniszter szívesen adna kölcsönt, de nem áll rendelkezésére pénz, hanem hajlandó az egylet által felveendő kölcsön kamatjából 2%-ot viselni. A választmány elhatározta, hogy 50 ezer korona folyószámla kölcsönt vesz fel a Békés-Csabai takarókpénztár egyesületnél, mint legolcsóbb ajánlattevőnél és felhívja az egylet tagjait, hogy akik nyugati ^fajteheneket 3 éves kölcsönnel beszerezni óhajtanak, jelentsék ezt be a titkári hivatalban. A miniszter 50—50 drb emdeni ludat, kacsát, 50 drb orpington baromfit küldött; az egylet ezeket Szarvason, Kondoroson, Köröstarcsán és Körösladány egyleti tagjai között osztotta szét. Ezután az alapszabályokon történt némi módosítás. Igy legfontosabb módosítás az, amely az egyesületet a közgazdasági politikában véleménynyilvánításra is feljogosítja, továbbá, amely a nők tagsági jogosultságát is elismeri. É módosítások szerint a közgyűlések határozatképessége 50 tagnak megjelenésétől tétetik a jövőben íüggővé s az elnöki jogkör tetemesen kibővül, hogy ne forduljon elő többé az az eset, ami a közelmúltban, mikor a volt igazgató-alelnök jogait az elnök nem viselhette. A költségelőirányzat a jövő év bevételét 17901 koronában, kiadásait pedig 13478 korom-bán állapítja meg. A maradvány 4423 korona. Darányi Ignác leiratilag értesiti az egyesületet, hogy utasítást adott a pótlovazó bizottságnak, mely szerint ezután a kistenyósztőktől is vegyen lovakat. A leirat tudomásul szolgál. Elhatározta a választmány, hogy tagul belép az egyesület az Országos Gazdaszövetségbe. A gömörmegyei gazdasági egyletnek az állatorvosok díjazására vonatkozó megkeresésére elhatározták felírni a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a szállított sertések után csak 1—1 korona dij szedessék. Örvendetes tudomásul szolgált az is, hogy Ambrus Sándor alispán az egyesület által a háziipar terjesztése céljából kért 10000 korona helyett 15000 koronát javasolt kiutalványozni a miniszter által. Az indítványok pontjánál Wagner István az ellen'szólalt föl, hogy a gazdatisztek ós intézők címét manapság mindenki bitorolja. Azt óhajtaná, hogy ez ellen orvoslást kórjenek az illetékesektől. Az egylet ilyen értelmében megfogja keresni a po'itikai hatóságot. A közgyűlés megtartásának idejéül december 9-ikét fűzték ki. nak addig, mig be nem köszönt a kukorica kapálás, vagy aratás, mikor nadrág nélkül szaladgálhatnak alamizsna-kenyér után. Békés község méltányos. Kapálni küldi a tisztviselőit . . . A ténsnemes békési képviselőtestület, amelynek többségét a nadrág ellenségei alkotják, manap csizma- és ruhakoptatási pótlékot szavazgat kocsisainak ós szolgáinak. Hej, beh másképpen gondolkozott a közelmúltban ? ! . . . Történt akkor ugyanis, hogy a községi kezelő és segédszemélyzet a megélhetési viszonyok súlyosságától űzetve, meggörbült testtel s korgó gyomorral fizetésfölemelésért könyörgött a városatyákhoz. Pro és kontra sok beszéd hangzott el a beadvány tárgyában. Azok, kik az emberi követelmények legszükösebb formáival is tisztában vannak, nem késtek pártolni a lateiner- proletárok indokolt instanciáját. Végre is kötelességük volt megtenni ezt, mert ha megengedik Békés községnek azt a luxust, hogy kezelőós segédszemélyzetet tartson, eminens feladatuk az is, hogy a 6—800 koronával dotált községi alkalmazottaknak egzisztenciáját, úgy ahogy, biztosíttassák is azzal a községgel. Szóval, nem hiányzott a jóakarat, de nem hiányoztak a közgyűlési teremből a csizmás városatyák és esküdtek sem, akik keményen sarkukra állván, oda meny: dörögték, hogy ha nincsenek megeléI gedve helyzetükkel azok a. skriblerek j »elmehetnek kapálni is«, ami szintén tisztességes foglalkozás, meg ha nem telik garasos fizetésükből cipőre, nadrágra, hát viseljenek csizmát s járjanak nadrág nélkül h, mint a föld népe jár . . . Ezt a diszes képviselőtestületet most aztán megszállotta a buzgalom. A szol| gák fizetésfölemelést kértek: Kaptak. A rendőrök csizmapénzt : Kaptak. Végül előállott a gyepmester, aki elég energikus hangú beadványában szintén fizetésemelést kért. És csodák csodája! A gyepmestert már tekintette valaminek a békési többség. Gyám, segédgyám, ellenőr, írnokok, mi az? ... De a gyepmester ? ... Ez már valami. És Komáromi István úr, aki négy óv óta áll Békés község szolgálatában, fizetésemeléshez jutott. A többiek ellenben várjaNyilt levél Nagyságos bajezai Beliczey Oéza úrhoz, mint a békéscsabai kaszinó elnökéhez. Igen tisztelt Elnök Ur! A „Bm. Közi." folyó évi 90-ik számában azt olvasom, hogy az On elnöklete alatt álló „békéscsabai kaszinó" tagjai közt mozgalom indult meg, hogy engem a legutóbb lezajlott képviselő választáson "való szereplésem miatt (hogy t. i. Ön ellen szavaztam ós a demokrata jelölt körében beszédet mondtam), kigolyózzanak. Én ennek a híradásnak igaz voltában nem hiszek. Először azért nem, mert igen tisztelt Elnök Urat hiszem olyan felvilágosodott embernek, hogy nem tartja megengedhetőnek egy társaskör kebelébén senkinek az üldözését politikai meggőződése, és politikai tényei miatt; de tartom olyan lovagias gondolkodásúnak is, hogy nem tűrné még a látszatát sem annak, hogy egyik politikai ellenfele az Ön politikai szereplésével, tehát személyével is oly szoros kapcsolatban levő ok miatt terv-, ós hajszaszerüen meghurcoltassék.Nem hiszem, hogy szívesen venné, ha az Ón nevéhez fűződnék annak a gyűlöletes emléke, hogy a csabai kaszinóban politikai statáriumot akart tartani néhány pártszenvedélytől elvakult ember. De nem hiszek a híradásnak már csak azért sem, mert lehetetlennek tartom, hogy a csabai kaszinóban, melynek hagyományos szabad-, ós szabadelvű szellemén eddig még soha sem esett raacula, olyan sötét középkori gondolkodás kapott volna lábra, amely a szent inquizitiónak is becsületóra válnék. Hi szen ily mozgalmat szeretett volna már egy izben indítani ellenem néhány sötét ag.yu alak, de akkor legalább hangzatos frázisokkal, a csalhatailan, egyedül idvezitő, saját külön hazafiságukkal akartak ellenem hangulatot kelteni, s engem az erkölcsi máglyára állítani! Pedig akkor is hajótörést szenvedett a jó szándék a kaszinói tagok józan gondolkodásán. Bizonynyára igy történnék most is, ha akadnának, akik ily mozgalommal kísérletet tennének. Azonban akár igaz, akár nem a híradás, már magában az, hogy azt illetékes helyről nem cáfolta meg senki, — megérlelte bennem a kaszinóból való kilépésem gondolatát. A kaszinóhoz nem fűz semmi. Az ottani szórakozás nem felel meg az én természetemnek. Szíveskedjék tehát tudomásul venni, és az illetékes fórumnak tudomására adni, hogy a csabai kaszinóból kilépek. Engedje meg azonban igen tisztelt Elnök úr, hogy móg egypár megjegyzést tegyek. Értesültem, hogy felőlem a választáskor az a hir korpoltáltatott, mintha a Petőpáit táborában tartott beszédemben Önről, becsmérlőleg nyilatkoztam volna. Tartozom annak a kijelentésével a nyilvánosság előtt, hogy az gyalázatos hazugság! Hivatkozom arra a sok ezer emberre, aki beszédemet hallgatta, hogy sem Önről, sem a csabai intelligentiáról egyetlen egy szót sem mondtam. Én beszéltem az emberi jogokról, kárhoztottan a társadalmi kasztszerü tagozódást, elitéltem a felekezeti gyűlölködést és egyéb előjogokat ós kívánságokat. De ezek az én régi nézeteim ós elveim. Ezeket Elnök Úr ép úgy, mini a kaszinó minden tagja régen ismeri, vagy legalább ismerheti, mert azokból ón bizon a kaszinóban soha titkot nem csináltam, elég hallhatóan hangoztattam, s azokon mindez ideig semmi változtatást nem tettem. De épen ezek a nézetek, ezek az elvek vittek engem nem az Elnök ur, hanem a democrata párt jelöltjének táborába. Az ón pártom, a szabadelvűpárt megszűnt; a megmaradt, vagy azóta alakúit pártok egyikéhez nem csatlakoztam, sem a szent koalícióhoz nem tartoztam. Ki meri kétségba vonni a minden szabad polgárt megirető azon jogomat, hogy azt támogassam szavazatommal, a kinek elvei legközelebb állanak az én elveimhez! Azt mondják, hogy a város érdeke volt az Ön megválasztása ós Áchim L. András l e t ö r ó s e. Lehet, hogy igazuk van Önt illetőleg azoknak, akik eddigi közéleti tevékenységét jobban ösmerik mint ón. De hogy jöhet komolyan szóba Áchim Letörése, amikor dr. Pető volt' a jelölt ? Hát akkor nem volt a város érdeke Áchim L. letörése, amikor nem Ön állott vele szemben, csak egy Zsilinszky Mihály? Hol voltak a kaszinói inkvizítorok akkor, hogy kigolyózták volna azokat az intelligens urakat, kaszinói tagokat, akik Áchimra szavaztak, vagy titokban támogatták ? Persze, akkor önmagukat kellett volna kigolyózniok. De hagyjuk ezt! A politikában engem soha személyes szempontok nem vezettek, jövőben sem fognak vezetni. Jövőre is csk azokkal megyek egy uton, akik emberi jogok kivívásában, a néptömegek sorsa, anyagi helyzete javításában a válaszfalak ' teljes lerombolásában aktiv részt fognak venni ! ellenben, akik a közózkori tanrendszert fenntartani, a jogosulatlan kiváltságokat, előjogokat védeni fogják, azokkal mindig, amig élek, szemben fogok állani, azok ellen szóval, tettel lankadatlanul közdeni meg nem szünök! Ezek után maradtam : Marciházán, 1906. nov. 14.,1 kiváló tiszteiette : dr. Zsilinszky Endre. Még egyszer a kétegyházai tanviszonyokról. Saller Flóris a helyszínén. — Ujabb adatok és bizonyítékok. - Nyilatkozik a tanfelügyelő. — De más is nyilatkozik. A legujdonsültebb békésmegyei krajcáros újság, amely főképpen arról nevezetes, hogy külön rovatot nyitott a más lapokban már előbb leközölt érdekes események utólagos konstatálására, csütörtöki számában a „Békésmegyei Közlönnyel" s e lapnak egyik cikkével foglalkozik. Bántja őt az, hogy nagyképüsködósónek fellengős jelszavait csak részben tudja beváltani s a hírszolgálat gyorsaságában és megbízhatóságában mindigjelőtte jár az az újság, amely öndicsekvós ós fenhéjázás nélkül is legjobb tudása és lelkiismerete szerint tesz eleget a közönség kívánságának. Ezt a krajcáros újságot a teljes daltonizmus arra ragadtatja legutóbb, hogy következetesen cáfolgassa a „Bm. K."-nek híreit. Azokat természetesen, melyek az ő hasábjain nem láttak még napvilágot. Igy cáfolta meg a gyulai királyi adóhivatal szenzátiós eseményéről szóló híradásunkat, igy merészkedett valótlannak kijelenteni az alakulás előtt álló megyei ellenzéki pártról hozott közleményünket s igy bátorkodott csütörtökön megcáfolni a kétegyházai tanviszonyokról közölt referádánknak minden kis részét is. Mielőtt a magunk részéről válaszra méltatnók a kis krajcáros újság rakoncátlankodását, egy felelős szerkesztőnkhöz intézett levelet teszünk közzé, amint következik: Kedves Barátom ! A „Békésmegyei Függetlenség" csütörtöki számában hosszú cikk jelent meg a kétegyházi tanügyi viszonyokról. A cikknek elvitatlanul' személyes éle van s mert személyes ügyekbe avatkozni nem szeretek," csak most határoz^ tam el magam arra,jhogy alábbi adataim rendelkezésedre bocsátásával igazaid védelmére siessek, Én sokkal inkább, mint a Bm, F. kiküldötte — mondhatom, hogy „igen alaposan ismerem ezeket a viszonyokat." Igaz, a Bm. F. kiküldötte (Teleki János ( ur) velem is beszélt nov. 19-én Kétegyházán s kiküldetésében eljárván, tőlem I is kért informatiót, de úgylátszik az i általam adott informatio néni volt olyan, { a milyent ők már Békéscsabán e'lőre megconcipiáltak b. lapod ellen. Elment : tehát azokhoz, kiknek érdekében áll az általad leleplezett tanügyi rendetlenségek eltussolása s ott tényleg megkapta a I neki kedves informatiót. Csakhogy ezzel a Bm. F. nem érhette el ama bevallott célját, hogy „ez ügyet a közönség helyes világításban is megismerhesse," mert megejtett vizsgálata bármi másnak, csak éppen „alapos"nak nem mondható. Ezekután annál a „nagyító üveg"nél kezdem, a melyet neked ajánl jóakaró laptársad, hogy annak igénybevételével talán felfedeznél még Kétegyházán valami tanítónőt. Én részemről mellőzhetőnek tartom a — „nagyító üveg"-et. Elég megkeresni a Nagy-utcát s megtalálod^Nemedi* Ella kisasszonyt, aki szintén kétegyházai tanítónő. A nóta persze nem róla- szól s igy végeztünk is vele, A te „megindító zokogás"-od a román tanitók nyomorúságáról szól, amelyről a Bm. F.' kiküldötte a „legalaposabb puhatolódzás után sem volt képes meggyőződni. Ellenkezőleg, ő megvizsgálván a tanitók egész háztartását,